Skópelos

Skópelosz  egy fantasztikusan gyönyörű hely, a  Szporádok szigetcsoport egyike. Fővárosa az azonos nevű Skópelos, melyet a helybéliek Chora-nak is neveznek. Fontos ezt tudni, mert például van olyan komptársaság, mely így árusítja a mentejegyet. Tehát el ne vétsük célállomásunkat, mely egyébként kikötőváros, a másik Loutrákion. Ezt pedig a felette magasodó hegyen fekvő Glossa-ként is emlegetik. Tehát ha ide készülünk, jobb ha rögtön megtanuljuk ezeket a furcsaságokat. Az elkövetkezőkben célunk bemutatni az a sok-sok természeti és építészeti szépséget, a kínált programok kavalkádját, melyek mind a garanciái, hogy ezen a vidéken tartalmasan tölthetjük el szabadságunkat. Tehát virtuális útitársaim, induljunk felfedező utunkra.

Skópelosz a szigetcsoport középső tagja. Állandó lakosainak száma négyezer fő körüli.  Méretei szerények. Területe mindössze 96 négyzetkilométer. Domborzata változatos. Két jelentősebb hegycsúcsa uralja a tájat. A kisebb az 546 méter magas Palouki, a csúcstartó a 681 méter magas Delpi. Ez egy zöld sziget, melyet fenyő és tölgyerdők borítanak. Egy felmérés szerint Skópelosz számíthatna e nem létező verseny nyertesének.  Aki sétára indul azt a fantasztikus levegő és az erdők hamisítatlan illata ejti rabul. De ne feledkezzünk meg a tengerpartról, és a minőségi strandok sokaságáról. A június előszezonnak számít, a víz olyan meleg, hogy azt sok mediterrán ország megirigyelné. A szigeten a helyi busszal vagy bérautóval barangolhatunk.

Az Északi - Spórádok fővárosa Skópelosz. Közigazgatásilag a Magnissia Prefektúrához tartozik. Sem a szigetnek, sem a fővárosnak nincs repülőtere, az a szomszédos Skiathoson épült fel. Bizony előfordulhat, ha ősztől tavaszig néha  viharos a tenger, a kompok nem járnak a szigetek között. Ilyenkor Skópelosz teljesen el van vágva a külvilágtól. Mi egy több mint húsz éves vékonyka  útikönyv legelső fotóján láttuk meg a várost, ami alapján elhatároztuk, hogy csomagolunk is indulunk. Nem bántuk meg. A kikötő fölé, aréna szerűen magasodó város, fehérre meszelt  házai, nos számunkra ez testesíti meg az igazi görög hangulatot. Akinek sikerült felkelteni az érdeklődését e turisztikai csemege iránt, nos főleg nekik szánjuk videóinkat.

Skopelósz szigete és fővárosa minden lépésünkkor és minden pillanatban a vallásról mesél nekünk. Egy hitelesnek tűnő adat szerint a szigeten 380 feletti a templomok száma. De sok közülük a működő, köztük néhány látogatható kolostorban épült fel. Szerencsénkre, az elmúlt másfél évtizedben több alkalommal volt szerencsénk találkozni a görög - orthodox vallás tárgyi emlékeivel, de kameránkat bebocsátották esküvői ceremóniákra, de még egy misére is. Így aztán már némileg felvértezve, kellő áhítattal lépünk be egy-egy bemutatásra kiszemelt templomba. A régiekbe és az újakba, melyek a görög templomépítészet nyolcadik században megszületett törekvését követik. Tegyék ezt Önök is, hiszen olyan csodákat mutatunk meg, melyek lenyűgöztek minket!

Skopelos szigetén több mint 40 kolostor található. Közülük számos gyönyörű természeti környezetben, amelyeket nemcsak a lélegzetelállító kilátásért érdemes meglátogatni, hanem építészeti és történelmi jelentőségükért is. Agia Varvaras a sziget legrégebbi kolostora a 17. századból származik. A középkorban erődítményként is szolgálhatott, ezt bizonyítják az épületet körülölelő vastag falak. 15. századi templomában több értékes ikont is őriznek. Sajnos nem mindig sikerrel, mert a legutóbbi „ikonszámlálás” alkalmából kiderült, hogy néhányat a turisták magukkal vittek emlékül. A kolostort ma már nem lakják szerzetesek, de az egykori cellák közül néhányat kialakítottak vendégek elszállásolására, így aki szeretné, itt töltheti az éjszakát.

Skopelos kikötőjével szemben magasodik az a hegy, melyre az Evangelismos kolostort építették. Ezt is elhagyták már az utolsó apácák is, de nyitva áll a látogatók előtt. Skopelosi tanult szerzetesek ránk hagyott iratai szerint a Daponte család építtette egy 17. századi bizánci kolostor romjain 1712-ben. Az alapító iskolát létesített a kolostor falain belül, ahol szerzetesek tanították a sziget lakóit. Erődítményszerű megjelenése a kalóztámadások korát idézi. Tágas belső udvarából nyílnak az egykor apácák lakhelyéül szolgáló cellák. Ma egy kis kiállítás mutatja be az itt élt nővérek használati tárgyait. Templomának aranyozott ikonosztáza konstantinápolyi mesterek munkáját dicséri. Legrégebbi ikonja a 14. századból származik.

A Vakratsa család utolsó tagja 1995-ben Skópelos városra hagyta a házát annak minden berendezési tárgyával azzal a szándékkal, hogy ott múzeum létesüljön. Így ma az egykori, köztiszteletben álló, nemesi származású orvos család otthona nyitva áll minden látogató előtt. A 18. század végén, 19. század elején épült háromszintes ház Skópelos város egykor hercegek által lakott negyedében épült, a város központjában, közel a tengerparthoz. A helyiségek bútorai, a pompás női ruhák, kézimunkák, a porcelán étkészletek, gyerekjátékok, könyvekkel zsúfolt polcok és orvosi műszerek bepillantást engednek a haladó szellemiségű Varkratsa család életébe, ugyanakkor megismerhetjük milyen is belülről egy tipikus skópelosi nemesi lakóház.

A Rodios család egyike a legrégebbi és legismertebb mai görög fazekas családoknak. Már a harmadik generáció készíti szívvel-lélekkel a legszebb tárgyakat felhasználva az ősi formavilágot, de kiszolgálva a legújabb igényeket is. Számos hazai és nemzetközi elismerést vívtak ki, amelyekre nagyon büszkék. Folytatva az elődök útját Nikos Rodios és lánya Magda kezében Skopelos földje elegáns formát ölt. Ihletet az antik művészetből és a sziget természeti szépségeiből egyaránt merítenek. Egyedi forma és színviláguk messziről felismerhetővé teszi alkotásaikat. Nemcsak vázák, tálak és bögrék, hanem dekoratív virágcsokrok, koszorúk, ékszerek és apró házak is sorakoznak a fazekas műhely alkotásait árusító üzlet polcain.

A mezőgazdaság gyengélkedik a szigeten. Érdekes volt számunkra,  hogy amíg a légvonalban közeli Halkidikin számos méhész tevékenykedik, Szkópeloszon a számuk csekély. Annak ellenére, hogy a klíma és a méhek által meghálált környezet alkalmas a legmagasabb minőségi követelményeket elérő fenyő és virágméz előállítására. A szállásadónk kis gazdasága a szeptemberi pergetéskor minden termést hiánytalanul és helyben elad. Nem úgy az Ambrosia belvárosi szaküzlet kedves tulajdonosa. Aki a maga termelt mézből cukrász üzemében készíti termékeit, szépen kiszerelt üvegekben árusítja azt a turistáknak. De a boltban esténként a főnök maga süti azt a speciális fánkot, melynek egyik fontos alkotóeleme a skópelosi méz. Ezt ne hagyják ki!

Ebben a vendéglőben elvarázsoltak minket, és a láthatóan gyakran visszajáró törzsvendégeket is. A főnök és tulajdonos Panagiotis Asteriadis különleges gasztronómia csodával készül nap - mint nap a vendégek megnyeréséért folytatott csatába. Az étterem ízvilága görögös, ám a megszokott, mondhatni kötelező ételek is rafináltan kifinomultak, teljesen új fűszer harmóniákkal ötvözöttek. De ez még nem minden! Az étlapról választható,  saját ötleten alapuló  kreatív ételköltemény emléke még sokáig motoszkál azok fejében, akiket jószerencséjük a Molos asztalához vezetett. De Panagiotis úr nem csak dirigál,  főz, felszolgál hanem néhány meghirdetett estén, buzukijával zenél is a vendégeknek. A Molost meglátogatni kötelező!

Kedves velünk barangoló Nézőink kedvéért most is igyekszünk bemutatni Skópelos, azaz Chora  esti városképét. A felvételek június derekán készültek, értelemszerűen ez itt is a leghosszabb nappalok hava. E tájon lassan szürkül és köszönt be a mozgalmas éjszaka. A hosszú délutáni szieszta áldásos hatásának köszönhetően az helybéliekbe és az akklimatizálódott vendégeikbe  mintha új erő költözne. Megtelnek az éttermek, kávéházak. Kezdődik a hajnalig tartó, mediterrán dínom-dánom.  A városka frekventált utcáival ellentétben, az őslakosok negyede sötét. Néhol ég egy - két bátortalan utcai lámpa. Így aki ilyen eldugottabb, ám a leghangulatosabb magánháznál bérel szállást az jobb ha kimenőjekor  felszerelkezik egy zseblámpával.

Skopelos tárt karokkal várja az aktív nyaralást kedvelő vendégeit. Igen népszerű a Kayaking Greece “fedőnevű” program. Mint annyi más dolgot, ezt sem helybéliek, hanem egy Angliából ide érkezett, vállalkozó szellemű fiatalember, Neil alapította és működteti. Segítőivel a sziget két pontján várják a meghirdetett időpontokban az akár kezdő résztvevőket is. Szemtanúi lehettünk a komoly erőfeszítést és nagy gondoskodást igénylő előkészületeknek, mely során a kajakokat menetkész állapotba hozták. Nekem mint dunai evezősnek külön tetszett, amint a hajóban helyet foglalókat a vállalkozás emberei húzták a tengerbe. Ennek a programnak a “Sunset tours” a neve, ami csodás naplementével ajándékozza meg a résztvevőket.

A PADI Skopelos Dive Center kitalálója sem a sziget szülötte. Ő Thesszalonikiből költözik nyaranta ide, hogy két telepükön várják a kezdő és haladó búvárokat. Volt egy pár percünk beszélgetni, amikor megtudtam, a Sporades szigetcsoport vizei nem a gazdag és megfigyelhető halállományáról, hanem a mélybe süllyedt ezeréves műemlék romok felkereshetőségével vált híressé. Ám ezek jelentős része még régészeti zárt területnek számítanak, de a “földiség” révén együttműködnek a thesszaloniki-i egyetemmel, így évről - évre bővül a számukra látogatható területek száma. Ám addig is a kezdőknek kezdődjön az oktatás. A szárazföldön, majd a telepnek helyt adó luxusszálló strandjának vízében. Aki jelentkezik az magához öleli a mámor!

Második skópelosi utazásunk nyár végére, ősz elejére esett. Picit több szabadidőnk volt arra, hogy jobban szemügyre vegyük azokat a bíztatónak tűnő strandokat, melyeket előzőleg erre érdemesnek tartottunk. Így tértünk vissza Milia Beachre. Ide már beköltözött a piacgazdaság, mert sok más helyi stranddal ellentétben (ahol némi fogyasztás ellenértékeként ingyenes a napágyak és a napernyő használata, itt bizony ezekért fizetni kell. De szerintünk megéri. A hely intimitása, a remek és látványos partszakasz, nagyszerű lehetőségeket kínál a különlegességeket kedvelők számára. Ha egyszer igazi “nyaralóként” térhetünk vissza erre a fantasztikus szigetre, az biztos, hogy ezen a strandon törzsvendégek leszünk.

Skópelos a világhírű film a “Mamma Mia” forgatásának helyszíne. Az egyre bővülő szakirodalomból tudtuk meg, a stáb mintegy bő hetet töltött a szigeten. A film jeleneteinek többségét a stúdióban felépített díszletben forgatták. A környezetet aztán trükkel kopírozták be a jelenetekbe. A sziget marketingje - ez a tapasztalatunk - nem nagyon épít a “Mamma Mia” sikerére. Inkább a szomszéd Skíathosról indulnak azonos nevű, hajós túrák. A nehezen azonosítható eredeti helyszíneket (a tévedés minimális kockázatával) mi is felkerestük. A szállásunkhoz közeli Glysteri, már teljesen elhanyagolt strandját (férfiak megérkezése a Mamma szállodájához) Kastanit, ahol a strandjeleneteket készítették, és Ag. Ioannist az esküvő kápolnáját.

A nézőinknek nagyon szerettünk volna bemutatni egy különlegességet, amit mi sem próbáltunk még. Baráti kapcsolat révén ismerkedtünk meg Juannal, a Skopelosra költözött francia fiúval. Aki abból él, hogy saját vitorlásán viszi kirándulni az érdeklődőket. Nem egyedüli ebben az üzletágban. A kikötőkben, este felé lehet érdeklődni, helyet foglalni a reggel induló járatokra. Az nem sokkal magasabb egy tömegekkel zsúfolt kirándulóhajóra megvásárolhatónál. A Lilly fedélzetére váltott jegy mindent magában foglal. A kirándulást, az ételt és italt. Valamint azt a sikert, melyet a társaság Facebook oldalán olvashat el minden kétkedő. (BBQ sailing Trip.com). Akik a rövid videón  kivül még néznék hosszabban is a kalandunkat, nekik készült “A Lilly útja”  című kis tudósításunk.

Az első utunkat Skopelosra május végén, június elején szerveztük. Úgy alakult, hogy másodszor augusztus végén, szeptember elején érkeztünk ide. Mindkét látogatásunk kikerülte a főszezont. Aminek igen sok előnye van. Például nincs még és már perzselő forróság, a szállások árai jelentősen olcsóbbak mint júliusban, és főleg augusztusban. Nincs tömeg a strandokon, ahol a víz hőmérséklete már és még kellemes, ha nem is olyan meleg, mint a nyár derekán. Nincs tumultus az éttermekben, a különféle turisztikai programokon. Ám van valami, ami nekünk nagyon sokat nyom a latba. Mégpedig az, hogy a tavaszi, kora nyári időszakban egész Görögország virágpompával, illatozó erdőkkel, mezőkkel jutalmazza az ekkor ideérkezőket.

Az Utazási tanácsok című kinyitható oldalon részletesen írok, hogy miként is lehet Skópeloszra eljutni. Elsőre ez nem könnyű feladat. De bátorítunk mindenkit, vágjon bele, hiszen egy olyan különleges élmény várja a látogatókat a szigeten, mely feledtet minden nehézséget. Azon nehézségeket, melyek inkább a felfedezés örömét nyújtják azoknak, akik kedvelik a kalandokat. Skópelosz sem repülővel nem elérhető. Ide a köldökzsinórt az elég nehezen kiismerhető, minden logikai rendszert nélkülözően tervezett menetrend szerint közlekedő kompok jelentik. Persze amit ebben ígérnek, azt be is tartják, kivéve ha (nem turisztikai szezonban) viharos az időjárás. Mi a Hellenic Seaways “Repülő Macska 5” gyorsjárattal oda, és hagyományos járatával vissza utaztunk.