Lengyelország

Zakopane a Tátra lengyelországi oldalának a fővárosa. A tengerszint felett megközelítően ezer méter magasan fekszik. Ez a  térség többségét jelentő gorálok büszkesége. 1578-ban, az egyébként krakkói Wawelben eltemetett királyunk Báthori István adta meg számos privilégiumát. Az 1800-as évek közepén egy varsói orvos fedezte fel a klíma gyógyító hatását, első ideküldött betegei révén kezdődött itt a gyógyturizmus, indult fejlődésnek az addigi kis falu. Ma Zakopane egy nyüzsgő központú turista és sí célpont. Keresztül szeli a Kosciuszko sétáló utca, ahol a számtalan kiváló étterem, kávéház várja a megfáradt idegent. Feltétlenül szánjunk egy-két órát a közeli Tátra múzeum felfedezésére, érdekes dolgokat tudhatunk meg az itt élőkről és a táj titkairól.

Zakopanei tartózkodásunk elengedhetetlen programja a Gubalowka meglátogatása. Ide egy Svájcban gyártott sikló repíti fel és le a turistákat. A két végállomás között 300 méter a szintkülönbség, amit néhány perc alatt küzd le, az ellentétes irányban mozgó két szerelvény. A Gubalowka csúcsa 1125 méterre emelkedik a tenger szintjétől. Kilépve a sikló felső végállomásából, egy fantasztikus panoráma tárul elénk. A látogatásunkat érdemes délutánra időzíteni, ugyanis ekkor süti meg a Tátra, ősztől tavaszig havas csúcsait a nap. Várjuk ki ezt a pillanatot. Egy nagyon jól megrajzolt térkép segít a látvány értelmezésében. A tengeri plázsok élményét a lábunk alá terített homok, a kényelmes és ingyenes nyugágyak idézik.

Ezzel a kirándulással nagyon megjártuk! Szó szerint is értendő ez. Ugyanis egy régi kiadású bedekkerben azt olvastuk, hogy az autóbuszok végállomásától a tó könnyű sétával másfél kilométerre fekszik. Csak, hogy közben az eltelt évtizedek alatt megváltoztak a szabályok, így az alsó végállomástól már csak a lovas kocsik fuvarozhatják a kényelmes turistákat. Mint oly sokan, mi is gyalog vágtunk neki a több órás gyaloglást igénylő, egyébként nagyon nagy élményt jelentő szakasznak. Ha ennek a változásnak ismeretében tervezzük a kirándulást, akkor biztos befizetünk, a nem olcsó, ám komfortos kocsikázásra. Mint ahogy tettük ezt lefelé menet. A Morskie Oko egy tengerszem, 1393 méter magasan fekszik. Mélysége 51 méter. A térség fő látványosságainak egyike.

Krakkó a rendszerváltás előtti fiatalok számára a szabadság elérhető szimbólumaként vált egy gyakori úti céllá. Ma a nemzetközi turizmus egyik kedvelt célpontja. Az Óváros és a Nagypiactéren igazi a nyelvek kavalkádja. Itt az év 365 napján nagy a forgalom. Ez a Rynek, a gazdag polgár- és iskolaváros központja. Méreteit tekintve kétszer kétszáz méteres. Melynek kerületén műemlék épületek, közepén pedig a lebontástól megkímélt Posztócsarnok áll. A tér fő látnivalója a Mária-templom, mely a lengyel gótika egyik remeke. A két, különböző tornya, az építő testvérek viszályának mementója. Az innen nyíló utcák egyikének végén áll a Flórián kapu, ma művészeti kirakodó vásár színhelye. Egykor ide érkeztek díszvendégek és indultak a Wawel irányába.

A  Wawel, királyi székhely, sok magyar vonatkozással. A 25 méter magas domb alatt a Visztula folyó vesz egy hirtelen kanyart, egyik oldalról nyújtva a tökéletes védelmet. A történészek szerint sok hasonlóságot mutat az egykori budai várral. Az épület együttes jelenlétéra számtalan tornya már messziről hívogatja a szép számmal érkező látogatókat. A különféle látnivalókhoz egyenként kell jegyet váltanunk. A beléptethetők száma korlátozott. Főbb látnivalók a Székesegyház, ahol csak kapkodhatjuk a fejünket a magyar kötődések miatt. Itt van az 1586-ban elhunyt  Báthori István királyunk sírja is. Sok a nemzeti szalagunkkal díszített koszorú I. Lajos lánya, Jadwiga királynő sírján is. A Királyi palota reneszánsz árkádsora alatt, több kiállítás bejárata nyílik.

A Jagelló Egyetem hajdani központja a az ulica Jagiellonska felőli bejáratán keresztül látogatható. A hét napján egyszer ingyenesen. Alapítására 1364-ben Nagy Kázmér adott utasítást. A mintát több európai város oktatási intézménye szolgáltatta. Az előbb már említett Jadwiga, magyar nevén Hedvig királyné az 1400-as években az eladott ékszerei árát adományozta, hogy megvásárolják ezt a telket és építsék fel a gótikus épületet. A felfedező sétánkra az első emeleti múzeumban  kerül sor. Aki végigsétál a díszes szobákon, termeken, megidézheti a hajdani élet minden szépségét. Bemutatják az egyetem hagyományait, felidézik a híres professzorainak és hírnevet szerzett diákjainak alakját. Az egyik tárlóban feltűnik a krakkói születésű Polanski Oscar-díja is.

Wieliczka sóbányájának meglátogatását egy esetleges esős napra tervezzük. Ehhez mindössze 12 kilométert kell autóznunk Krakkótól, de járnak ide menetrendszerű buszok is. Megnyitásakor a XIII. században a  só hihetetlen kincsnek számított. A “nagyüzemű” termelést Magyarországról érkezett bányászokkal kezdte meg Szemérmes Boleszláv, aki IV. Béla király lányát, Kingát vette el feleségül. Több legenda is idézi ennek emlékét. A bánya bejárása, az induláskori lépcsőjárást kivéve, kényelmes és két órát vesz igénybe. Sok híresség nyomában járunk, Goethe, Balzac is járt itt a tárnákban. Ennek a fő szenzációja a Kinga kápolna, ahol a csillárokat is sókristályokból fűzték össze. Egyébként napjainkban a bánya egy rész asztmaszanatóriumként  hasznosul.