Csehország

Prága: csodálatos európai fővárosaink egyik gyöngyszeme. A várost sokféle kitüntető névvel illetik. Mondják száztornyúnak, aztán arany Prágának. Apollinaire a költő " a Moldván úszó fenséges hajóról" beszél. Ezeket a jelzőket az élet aztán rendre felülírja. Aki ma teheti és akár rövidebb vagy hosszabb időre eljöhet e városba, ráeszmél, mert rá kell, hogy eszméljen: a valóság szebb minden jelzőnél. Prága ma, ébredve Csipkerózsika álmából, csodálatosabb mint valaha lehetett. Az épített kulisszát pedig megtöltötték egy olyan nyüzsgő de élhető élettel, ami elvarázsolja az itt lakókat és az ide érkezőket egyaránt. Prága felületes megismerésére is kell néhány napot szentelnünk. Hát még ha több részletével is meg szeretnénk ismerkedni.

A prágai vár, a Moldva folyó fölé magasodó dombra épített pazar épületegyüttes. Maga a vár a paloták,  múzeumok, templomok épületének sokasága. A fontosabbak: az Érseki palota rokokó, nemrég felújított homlokzata. Kicsit feljebb a Loretánské námesti pazar épületei. De figyeljünk az apróbb részletekre is,  mint például a 19. századból származó díszes öntöttvas kandeláberre, ami egykoron gázvilágító eszközként funkcionált.   Ami a  legmesszebbről is látható, mert  tornya 97 méter magas, az a Szent Vitus székesegyház. Ez Prága legnagyobb temploma. Gazdag faragású homlokzatával a Hradzsin talán legnemesebb épülete. Ha szerencsénk van, akkor az elnöki palota főkapujánál még az őrségváltást is megnézhetjük. 

Aki beleolvas a bedekkerébe  megtudhatja, hogy Károly-híd építését a 15. század elején fejezték be. És azt is, hogy a hídtorony már ezen időpont előtt elkészült . Az óvárosi 1390 óta felügyeli itt a rendet. A többi látnivalóhoz nem kell magyarázat, szemügyre veszi azt maga a nézelődő. Nagy itt a sürgés-forgás. Oda- vissza hullámzik a külföldiek tömege.  Rácsodálkoznak a hidat díszítő számtalan szoborra, no meg az itt szigorú engedély birtokában alkotó művészekre, vásári szórakozást nyújtó zenészekre. A Károly-híd a turisztikai élet egyik központi helyszíne! Aki teheti, jöjjön el ide több alkalommal is. Hiszen a nap minden szakában más és más arcát mutatja nekünk a híd is, a folyó és annak mindkét partjának épületei is.

Most ismerkedjünk a Zsidóvárossal. Ott is elsőnek a régi Zsidó temetőbe látogassunk el. Ezen, a várostól igencsak körbezárt, viszonylag kis területen mintegy 12 ezer sírkő maradt fenn. Először a 15. században temetkeztek itt, ezt a szokásukat a tizenhetedik század végéig gyakorolhatták.  Több, remekül karbantartott templom belülről is megtekinthető. A Spanyol zsinagóga mór stílusa miatt ez bizony különlegesség a különlegességek között. A tárlókban a zsidó vallás legféltettebb kincseit őrzik. Aztán aki felmegy az emeleti terembe, az egy igazi ezüst világba csöppen. Felvonul itt mindaz amit e nemes anyagból emberi képzelet és kéz alkotni képes. A vallási emlékek kutatói és rajongói itt bizony hosszú órákat eltöltenek.

Az igazi belváros, az az Óvárosi tér. E mintegy kilencezer négyzetméteres térre nyolc utcából vándorol a tömeg, kora reggeltől késő éjszakáig. A Staromestké Námesti Prága szíve. Érzi lüktetését az, aki  fogékony az építészeti remekekre. Ha a kövek mesélhetnének, elmondanák, hogy hajdanán piac volt itt. Itt, ahol találkoztak és üzletet kötöttek Európa közeli és távoli kereskedői. Mindazok, akik igazán értettek ahhoz amivel foglalkoztak. A siker keze nyomát viseli  a ma újra felragyogó hihetetlen gazdagság. Az épületek többsége olyan részletekkel varázsolja el a figyelmes nézelődőket, melyek kiérdemlik, hogy ne rohanjunk tovább. Az itt átélt vizuális élmény sokáig fog motoszkálni azok fejében, akik ráéreznek a múlt mának szóló üzenetére.

A cseh konyha előszeretettel kínálja különleges leveseit. No és ami igazán egyedi itt: az a zaftos húsok, knédlik és a párolt káposzta alkotta mesés ízharmónia. Akik diétáznak, azokat a Moldvából fogott  jó folyami hallal, az édességek kedvelőit fantasztikus sütemény- költeményekkel lepik meg, bármerre üljük is be  ételre, italra. Ki ne hagyjuk ezt az élményt, mert a prágai vendéglők a gasztronómia élvezetén túl egyben a szellemi táplálékok inspirálói és sokszor szereplői is, hogy csak Svejkrõl a derék katonáról tegyünk e helyt említést. Hasek, a méltán világhírű cseh író e kedves katonafigurája is gyakran nézett itt a közelben söröskancsója fenekére. Így hirdetve ezen helyi kocsmai életforma és az itt főzött sörök nagyszerűségét.

Prága az opera, a táncművészet és a színházi élet fővárosa is. Sok pénzt és energiát fordítanak a fiatal tehetségek felfedezésére és képzésére. Erről mi is meggyőződhettünk. Se szeri, se száma a nézők örömét szolgáló művészeti intézmények kínálatának.  A nyelv ismerete nélkül élvezhetjük az értékes opera és balett előadásokat. É s a különlegességeket: Laterna Magica vagy egy bábszínházak műsorait! Ezt követően  Prágában meglátogatni egy jazz zenét felszolgáló bárt, szinte kötelező programja az itt élőknek, itt vendégeskedőknek egyaránt.  A bemutatotthoz  hasonló helyekből akad itt bőven, mindenki ízléséhez alkalmazkodik az esti főváros jazz kavalkádja. Aki teheti fedezzen fel többet is belőlük!

Olmütz Csehország  egyik idegenforgalmi szempontból nagyon izgalmas városa. Megmaradt a régi várfal, mely védte a település polgárait. A Horni Námesti, mely egy nem szabályos alakú, ám annál szebb Fő tere a városnak. Az itt álló  gótikus városházát 1387-ben emelték. A híres csillagászati órát szocialista képzőművészeti elemekkel rekonstruálták. Igaz, ez a látvány már szintén múltidézés is egyben. A tér kútjai csobogásától hangos. Az 1754-ben elkészült  Szentháromság-oszlop az UNESCO Világörökség részét képezi.  Messziről is vonzza a tekintetet az érseki székesegyház, mely román elemekkel is büszkélkedik. A városka ódon hangulatú utcái, terei, a csilingelő villamosok mind-mind elvarázsolják a látogatókat. Közel van ide Bozuov vára!

Bozuov vára, mintegy fél órás autóútra található Olmütztől. Egykori tulajdonosa a Teuton Lovagrend volt. Az ő emléküket idézi meg az, aki belépőt vált és belép az ódon falak közé. A XIII. században épült gótikus mesevárnak is becézett, szemet gyönyörködtető épület sok sok érdekességgel büszkélkedik. Nevét egy Buz kisnemesről kapta, aki 1317-ben született. Az évek alatt lepusztult állapotú várat a lovagrend építette újjá. 1999-ben nyilvánították műemlékké. A csoportokat idegenvezetők kísérik. Ők repítik vissza az érdeklődőket ezekbe a hősi időkbe. Számukra bemutatják a 60 méter magas vártornyot, az egykoron használt fegyverek gyűjteményét, a vár kápolnáját és természetesen a pompásan berendezett lakószobákat.

Kocsival Prágától csak egy ugrás a Cseh Paradicsom. Ezt a mintegy kilencven - száz négyzetkilométer nagyságú területet 1955-ben nyilvánították védetté. Mi is ez a szépnevű látnivaló valójában? Nem más mint jól kiépített sétautakon, kisebb megterhelést jelentő lépcsőkön bejárható sziklaalakzatok, szikla együttesek sora. Mindezek a természet maga alkotta szobroknak is tűnhetnek a látogatók szemében. A sziklaformák anyaga homokkő és amit még fontos megemlíteni, ezek a  fantáziát is megmozgató képződmények mágnesként vonzzák ide a  sziklamászás szerelmeseit. A Cseh Paradicsom az a tájegység, mely programjainak széles kínálatát a vendégei igényeihez és teherbírásához igazítja. Ezért népszerű ez minden korosztály számára. 

Dél Bohémiában található Blatna központi helyén fekvő kastélya. Az építészeti értékét csak növeli ennek a falait övező vizesárok, így az is természetes, hogy a ma látogatója is az épületet hidakon közelítheti meg. A történelem tanújaként ma is masszívan álló falakat a 13. századtól a 15. századik építették. Hogy aztán tulajdonosok adják át helyüket az új és újabb tulajdonosoknak. A II. világháború után természetesen ezt a birtokot is államosították. Így aztán külön érdekességként említik, hogy a park területén lévő kisebb épületben még ma is találkozhat a látogató a kastély – igaz már időskorú -  grófnőjével. Kicsiknek - nagyoknak egyaránt kedves meglepetés a kastély kertjének állandó látnivalója az őz csapat.

A Hrubá Skála kastély főtornya a 13-16. század szülötte. A kastély szemet gyönyörködtető építészeti megoldásain túl, az épület turisztikai értékét emeli a környezte.  Még szintén a Cseh paradicsom egyik feltétlenül meglátogatandó nevezetessége Kost vára. A sziklacsúcson álló építmény lábánál egy kisebb mesterséges tó emeli a hely hangulatát. Kost  Csehország egyik igencsak jó fizikai állapotban fennmaradt várkastélya. Jellemzőek rá a késő gótikus és kora barokk jegyek. Én úgy értesültem, hogy a vár ma magántulajdon, megtekintését tavasztól őszig tervezze az, akit tüzetesebben érdekelnek a múltból hírt hozó műemlékek. Utazásunk megszervezésekor, érdeklődjünk a nyitva tartásáról!

Frydlant  Észak Bohémia területén álló építmény, kívülről nem is sejteti, hogy a látogatókat mennyi sok meglepetéssel, érdekességgel várja. Az ismertető füzetecskéből feltárulkozik a múlt. Hiszen mind a többi várat és kastélyt, ezt sem az elmúlt években építették hihetetlen a mesterségbeli tudást felmutató mesterek. A történelmi dátumok között megint felbukkan a mágikus 13. század, melyet mi is annyiszor említünk. Ez  a cseh építészeti értékek születésének igencsak meghatározó korszaka volt ez. Itt, az akkor alakuló Európa szívében. A nyilvánvalóan gazdáról gazdára váltva,  alakították, bővítették, fejlesztették és csinosították Frydlatot. Olyanná, amilyenné a huszonegyedik század kíváncsi utazója ma megismerheti.

Cesky Krumlovba  kirándulók tömegei indulnak, hogy felfedezzék maguk számára a Moldva folyó két kanyarulatában megbúvó bájos települést. Fölé magasodik Felső vár, és a távolabbi Alsó vár. Ez utóbbin az 1590-ben emelt díszes vártorony, melytől oly jellegzetesé válik ez a bájos kis városka.   Ahová emelték a várak falait, az egy keskeny  hegygerinc, ami lassan lejt Várkerttől az Óváros irányában. Fontos megjegyezni, hogy 1992-ben Cesky Krumlovot az UNESCO a Kulturális Világörökség részének nyilvánította.Az igazi Óváros a Moldva folyó kettős kanyarulatába illesztette magát. Hogy aztán a viszonylag szűk területen minőségi épületekkel örvendeztesse meg polgárait és az idelátogatókat egyaránt.

Csehország egyik hírvivője a söre.  Ezért nem csoda, ha féltve őrzik ezen iparág múltjának minden egyes dokumentumát. Mint például Detenice településen, ahol egy napjainkban is működő serfőzde mutatkozik be az érdeklődőknek. Szakavatott vezetők mesélnek a kiváló cseh komlóról és sörárpáról, no meg a térségben fakadó jó minőségű forrásvizekről. Mert ezek nélkül hiába a szakértelem, az apáról fiúra szálló szakmai titok. Jó sör csak ezek együtteséből főzhető. A sörimádóknak feltétlenül el kell mondani, hogy bejárva az ország sok - sok szegletét, minden pillanatban új és legújabb meglepetéssel szolgának a bárok és éttermek. Olyan helyben főzött sörökkel, melyek ilyen minőségben nem palackozhatóak, és nem is szállíthatóak sehová. 

Pilsen, a cseh sör fővárosa. Aki eljut ide, annak feltétlenül ajánlott egy kis múltidéző, ám a jövőbe mutató séta a történelmi levegőjű sörgyárban. A múzeumi hangulatot idéző termek nem is sejtetik, hogy a falakon túlra már a huszonegyedik század költözött. Ahol a réz és az annál még korszerűbb alapanyagú kádakban fő a világhírnévre szert tett pilseni. Úgy érzem, nem is kéne úgy iparkodniuk,  hiszen az ide vándorló turisták rohama szép bevételt jelentene akkor is, ha  itt ma már egy csepp sört sem készítenének a helybéli mesterek. Ám ez nem így van. A termelés teljes gőzzel folyik az automatizált gyártósorokon. A Pilseni sör a cseh külkereskedelem egyik húzó terméke. A jó mérleghez hozzá segít a turisták által itt helyben elfogyasztott mennyiség is.