Magyarország

Üdvözlöm Önöket! Erős Péter televíziós rendező - operatőr vagyok. Budapesten születtem, itt tanultam és kaptam film- és televíziós operatőri diplomámat a Színház- és Főiskolán.  Most pár perces  filmjeim segítségével szeretném Önöket elkalauzolni Budapesten, Magyarországon.
Hazánk nemzeti lobogója vízszintesen sávozott, felül vörös, középen fehér, alul zöld. Az 1956-os forradalom előtt középen látható volt a munkás-paraszt hatalom címere. Ezt a felkelők kivágták. A lyukas belsőt mutató lobogó a véres események szimbóluma, októberi nemzeti ünnepünk egyik jelképe. A másik zászló Budapesté. A címert 1873-ban  Friedrich Lajos festőművész tervezte. A fehér szín a Dunának,  az egytornyú várkastély Pestnek,  a háromtornyú Budának és az alsó vár második  kapuja  Óbudának a jelképe. A korona az államiságra utal. A hidakat külföldi vendégek érkezése és nemzeti ünnepeken lobogózzák fel. Budapest, Magyarország fővárosa. A város a Duna két partján terül el. Ennek a páratlan adottságának köszönheti, a nagy nemzetközi érdeklődést is felkeltő, megejtő szépségű városképi egységét.  A Budapesti Közlekedési Vállalat a BKV, Budapesten villamosokat, autóbuszokat, trolibuszokat, földalatti azaz metró szerelvényeket, az agglomerációba induló helyiérdekű vasutakat a HÉV-eket, valamint kishajó járatokat üzemeltet. Jeggyel vagy bérlettel utazhatunk ezekkel. Budapest területének határa 124 km hosszan kanyarog és zárja be képzeletbeli körét. Melyen belül huszonhárom kerületben él megközelítően két millió fővárosi lakos. Ehhez kell még hozzászámolni az agglomerációból dolgozni, ügyeket intézni, szórakozni beérkező további százezreket. A város egyharmadát a Duna jobb partján találjuk. Ez a terület hegyes - dombos vidék. A 173 négyzetkilométeres területén alakultak ki a legdrágább lakóövezetek. A bal parti, főleg sík, dombokkal tarkított, még a  fővároshoz tartozó kétharmados rész,  352 négyzetkilométer kiterjedésű. A Budai hegyvidék középső vonulatának közvetlen folyóparti része a 235 méter magas Gellérthegy.  Ez egy dolomit rög, mely ellenállt  a Duna tájformáló erejének  is. Ma könnyebb a dolga, hiszen a Duna a fővárosban tekintélyes rakpartok közé szorítva haladhat csak át. A Duna, mely a németországi Fekete erőben ered, és a romániai Duna-deltánál ömlik a Fekete-tengerbe,  2860 kilométer hosszú. Ebből 30 kilométer Budapestté. A Duna a német és osztrák vízgyűjtő területeiről nyeri utánpótlását. Ennek mennyisége évszakonként változó. Ha hirtelen a hóolvadás, nagy árvizek is ostromolják Magyarországot. A víz sebessége másodpercenként fél métertől akár két méterig is alakulhat.

A kalandvágyók Budapestet egy napi - vagy heti bérlettel is könnyedén bebarangolhatják. A Gellérthegy tengerszint feletti magassága 235 méter. A Duna felőli oldala meredeken lejt a folyó irányában. Lényegében ezen az oldalon mindössze néhány gyalogos sétányt vájtak elődeink a falába. Aki nem szeret meredek lépcsőkön mászni, őket a Móricz Zsigmond körtérről viszi fel az autóbusz. A Szabadság híd budai hídfőjénél, átellenben a Gellért szálló fürdőjének kapujával indul a jól kiépített sétaút a hegy csúcsára. Sokan ezt a módját választják a kirándulásnak. Az első megálló a Sziklatemplom,  ehhez csatlakozik a Pálosok sok megpróbáltatáson átesett kolostora. A Sziklatemplom előtt Szent István király szobra fogadja a látogatókat. A 3.4 méter magas szobor Kő Pál alkotása. A keresztény magyar állam megalapítóját, kezében egy templomot tartva, képzelte el a művész. Az egész alakos szobor hátterében királyunk lova áll. Az Erzsébet híd budai csatlakozás felett áll a Jankovich Béla által 1902-ben megformázott Szent Gellért szoborhoz. A püspök 980-ban született Velencében. A pannonhalmi apát meghívására érkezett Magyarországra. Találkozott államalapító  István királyunkkal is. Sorsa szerencsétlenül alakult. Ellenségei 1046. szeptember 24-én elfogták  egy kordén a mélybe taszították. Gellért püspököt István királlyal és Imre herceggel együtt szentté avatták. A püspök vértanúságának helyszínét nevezték el Szent Gellért hegyének. Hamvait a velencei Muranoba szállították, ahol ma is pihen. Kevesen tudják, hogy a Gellérthegy gyomrában épült fel a főváros hatalmas víztározója. Annak feltöltése előtt, e sorok írójának módja is volt az oszlopcsarnokban filmfelvételeket készíteni. Budapest ivóvízbázisát a Szentendrei - sziget déli kavicságyán keresztül  megszűrt Duna jelenti.  A Gellérthegy csúcsán 1947-ben állították a Felszabadulási Emlékművet. Tervezője Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. A rendszerváltás után nagy vita folyt a fennmaradásáról, lebontásáról. Miután a kezében pálmaágat tartó nőalak Budapest egyik szimbóluma, az emlékműnek ez a része kegyelmet kapott. A Citadella  épületegyüttese nem olyan régi mint sokan gondolnák. Az 1848-as szabadságharc leverése után építették fel az osztrákok. Ezt megelőzően egy  hadászati szempontból ártalmatlan csillagvizsgáló állt a helyén.  E pontra a turisták leginkább a lenyűgöző budapesti panoráma kedvéért kapaszkodnak fel. Az Erzsébet hídtól északra, várja a sétálók, budai panorámában gyönyörködni kívánók népes táborát. A világháborúban lebombázott, többségében megsemmisült szálloda sor helyére újak épültek. Az első volt ezek között az 1969-ben átadott, mai Hotel Mariott. A nyolcvanas évek elején, az úgynevezett osztrák hitelből épültek sorra Magyarország új szállodái. 1981. őszén nyitotta meg kapuit az Egykori Forum, ma Intercontinental. Tőle balra a születésekor Atrium - Hyatt keresztelt hotel. A szobák többsége az Világörökséghez tartozó budai panorámára néz.  Mostanában, tavasztól őszig, a hotelek mögött, az Erzsébet téren épül fel egy Óriáskerék. Aki boros áron viteldíjat vált egy menetre, az pesti háztetők fölé emelkedve élvezheti azt a panorámát, melyet minden külön költség nélkül a Duna-korzóról és a Várhegyről hasonlóan  is megcsodálhat. A bemutatott szállodák között, a világ egyik legszebb vonalú villamosának Vigadó térnél létesült megállójánál a háború után második alkalommal újították fel a Vigadó épületét. Az eredeti 1865-ben lett kész. Ma a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) , sok politikai viharral létrehozott székhelye. A Duna-korzó szállodákat és éttermeket kínáló szakaszán túl, a Széchenyi, eredetileg Roosvelt téren áll a Diana fürdő helyét elfoglaló  Belügyminisztérium palotája. Mögötte a Bazilika kupolája látható. A következő épület a világ egyik legjobb szállodáját, a Four Seasons Hotelt rejti. A Széchenyi tér északi oldalán áll az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia épülete. A tér névadója, grófi  birtokainak egy esztendei jövedelmét ajánlotta fel, hogy megépülhessen, az olasz vonásokat mutató reneszánsz palota. Itt helyezték el az MTA könyvtárát is. A Széchenyi tér, Duna felőli oldalán van az egyik Hop on, hop off busztársaság, a turisták figyelmét felkeltő végállomása.  Az Akadémia épülete előtti buszmegállóból indulnak a Várhegyre a 16-os számú midibuszok. A Dunakorzón számos életnagyságú bronz szobor ad fotó témát a sétálóknak. A legtöbben talán ennél, a 2-es villamos Vigadó téri megállójához közeli, a korláton ülő, bohóc sipkás kisfiúnál készíttetnek magukról egy képet. Háttérben a Királyi Palota épületegyüttesével. Pár perce sétával érhetünk be a Vörösmarty térre. Ez volt Pest-Buda legrégebbi vásártere. Ünnepi időszakokban a teret árusok, éttermesek faházai tarkítják. De ezen rendezvények közül talán a leglátogatottabb az Adventi Vásár, a maga forralt bor és puncs illatkeverékével. Ha működik a vásár, akkor kora délelőttől késő estig lehet itt mindenféle szuvenírt vásárolni. De az ínycsiklandó ételkülönlegességek is elcsábítják azokat, akik így kívánnak megismerkedni a magyar gasztronómia, előttük készülő különlegességeivel, melléjük kínált pálinka és borkülönlegességgel. A tér nem túl nagy, szinte szabályos négyszög alakú. Mértani középpontjában áll a nagy magyar költő Vörösmarty Mihály szobra. Melyet a két Ede, Kallós és Telcs szobrászművészek faragtak, méghozzá Carrarából hozatott márványba. A szobor csoport téli időszakban letakarva várja a tavaszt. A tér északi oldalán áll a romantikus-eklektikus stílusban épített Gerbeud-ház. Alsó szintjén az azonos nevű, mondhatni világhírű cukrászda. A szocialista évek alatt, átmenetileg Vörösmarty cukrászdának hívták. Bár a kínálata akkor is minőséginek számított, árait az akkori szerény  keresetekhez igazították. A Gerbeaud bejáratát az itt csobogó  díszkút oroszlánjai őrzik. Budapest legelegánsabb cukrászdáját ma a gazdag  helybéliek és a jól informált, kíváncsi külföldiek látogatják. Szakítva a hagyományokkal, ma a Gerbaud bővítette kínálatát. Meleg konyhával várja az ebédre, vacsorára betérőket. Kora tavasztól, késő őszig, ha nem esik az eső, a vendégek a teraszon fogyaszthatják el kávéjukat, süteményeiket. Közvetlenül a terasz elől indul a Földalatti vasút, az egyes metró. Ezzel utazhatunk a Hősök tere és az Opera irányába.  A Vörösmarty tér déli oldalából indul, más szemszögből oda torkollik be Budapest legnevezetesebb sétáló és bevásárló utcája. Aki régi várostérképeket böngészik, azon már jelezték a Váczi utcát, mely nevét az 1789-ig egyik pontján állott Váci kapuról kapta. Visszatérve a Dunakorzóra, ott is egyre több nívós étterem és terasz várja azokat, akik egy gasztronómiai kalandot kívánnak kombinálni azzal, amit a budai panoráma nyújt a vendégeknek. Sokaktól hallani, hogy ezért a minden prospektusban szereplő látványért jöttek el Budapestre. A Dunakorzó felől a Duna ennek a kanyarnak a látnivalóit mutatja be az ideérkezőknek. Balra a már megismert Gellérthegy zárja a horizontot. Szembe velünk a Várhegyen épült Királyi Palota, jobbra a később bemutatandó Lánc híd, azon túl a Várhegy lakónegyede jelenti mindazt ami  a Világörökség része. A figyelmes vendéglátók egy bronzból készült dombormű segítségével segítik a látásukban korlátozott látogatókat abban, hogy kitapinthassák a világ egyik rangsorolt panorámáját. Ez pótolhatja számukra azt az élményt, ami  egészséges társaiknak természetes lehetősség. A Lánchíd bemutatásához később, megkerülve a Várhegyet, még visszatérünk. Előbb azonban Magyarország fővárosának első kerületébe látogatunk. Ennek érdekében több közlekedési lehetőséget is igénybe vehetünk. Téve ezt annak érdekében, hogy feljussunk a tengerszint feletti 160 méteres magasságba. A Várhegy mindössze 1.5 kilométeres tengelyének megközelítően a közepénél áll a Nagyboldogasszony - templom. A plébániáját IV. Béla alapította a XIII. században.  Mátyás királyt itt csak siratták, de Székesfehérvárott temették el. Gótikus tornya a budai panoráma jellegzetessége.  A templom a magyar történelem egyik fontos helyszíne. Több királyunkat koronázták e falak között. Mátyás király két esküvőjét is itt rendezték.  Amikor a török csapatok csellel bevették Buda várát, akkor mecsetként funkcionált. Ez 1541-től 1686-ig esett így. A templom tornyát Mátyás király címere díszíti. Először ezt az épületrészt nevezték el Mátyás tornyának. A hívő polgárok innen vették át az elnevezést és  hívják azóta Mátyás templomnak. Érdemes leszurkolni a belépőjegy árát a bejáratnál, és megtekinteni a templom sok kincset mutató belső terét is. A Mátyás templom előtt, 1899-től hat éven át épült fel, Schulek Frigyes tervei alapján  a Halászbástya. A Halászbástya  egy árkádsor, mely felső szintjére lépcsősor vezet. Ide belépőjegyet kell váltani, de aki megelégszik azzal, több szabadon látogatható erkélyről is ugyanaz a panoráma. A Halászbástya  felépítéséhez egy régebbi várfal maradványait bontották el az építő mesterek. Munkájuk  nyomán egy sokak által kedvelt épülettel gazdagodott a Várhegy. Innen a kilátás a pesti oldalra, az Országházra, a távolabbi Margitszigetre, a már megismert dunai hidakra meghatározó.  A Halászbástya alsó szintjén egy étterem működik. Érdeklődjünk, mikor hallható itt cigányzene, mely emeli a gasztronómia és a pesti panoráma nyújtotta élményt. A Mátyás templom felőli téren áll a Stróbl Alajos mester által 1906-ban megálmodott,  I. István királyunk lovas szobra.  Államalapító királyunkról már volt szó barangolásunk során. Augusztus 20-a István napja. Ez piros betűs ünnepe az országnak. Megemlékezünk királyunkról és köszöntjük az új kenyeret. Ilyenkor egész napos programokkal, este pazar, a Duna fölé kilőtt tűzijátékkal várják az érdeklődőket. A budai vár a külföldi vendégek számára az egyik feltétlenül meglátogatandó célpont. Fennsíkját a XIII. században kezdték felfedezni és benépesíteni az első lakói. Jól védhető hely volt ez, szabad bejárást a masszív, ma is látható kapuk biztosítottak csupán.  A mindössze négyszáz méter széles platón a hosszában végigfutó néhány utcát rövidebb sikátorok, passzázsok teszik jobban bejárhatóvá. A középkori lakónegyed a XIV. - XV. században indult erőteljes fejlődésnek. A 145 éves török uralom alatt inkább pusztultak, semmint fejlődtek a polgárok otthonai. A Budai vár egy szabadtéri múzeum látványát nyújtja az építészet iránt fogékony és érdeklődő felfedezőinek. Aki nyitott szemmel barangolja be utcáit, sok -sok érdekességgel találkozhat. A XVIII. században divatos barokk stílus látványosan  hagyta itt keze nyomát. Mint annyi hely Budapesten, a második világháború fővárosi végharcaiban Várhegy épületei  is súlyosan sérültek. Talán egyetlen  ház sem maradt éppen. A sebeket hosszú évtizedek alatt sem sikerült teljesen begyógyítani. Persze ami ma a szeme elé kerül, az csak mementó. A Várhegy lakónegyede Budapest egyik drága lakóövezete. Ide korlátozott a gépjárművekkel való behajtás. Aki ezt megteszi, annak súlyos összegeket kell fizetnie e passziójáért. Ez a hely a séták, gasztronómiai élmények élvezetének jól körülhatárolt helyszíne. A Vár negyedbe, a hamarosan bemutatásra kerülő Lánchídtól a siklóval is fel-, vagy lejuthatunk. Erre a drótkötéllel mozgatott közlekedési alkalmatosságra nem jók a bérletek. Igénybevételük esetén a pénztáraknál kell megvásárolnunk a jegyünket. A menetidő pár perc csupán. A Sikló megépítésének ötlete szintén a Széchenyi családhoz kötődik. 1870-től, gőzüzemű meghajtással állt szolgálatba. Hatalmas népszerűségnek örvendett. A második világháborúban teljesen elpusztult. E sorok írójának alkalma volt az 1980-as évek első felében több riportot forgatni a felújításáról.   A Sándor-palota 1803-tól három évig épült. A névadó család lakhelyének szánták. 1881-től lett kormányrezidencia, ugyanis az állam vásárlással jutott a tulajdonjogához. 1945-ig  dolgozott itt a magyar miniszterelnök. Több alkalommal tartották itt a kormányüléseket is. A második világháború során az épület súlyosan rongálódott. Helyreállításával  2002-ben készültek el. A következő évtől ez a köztársasági elnökök mindenkori rezidenciája.
Az államfő itt fogadja vendégeit. Ha jó az idő, a Duna feletti erkélyen készülnek el a hivatalos fényképek is. A Sándor-palota és a Sikló végállomásától két sétaúton lehet belépni a Királyi Palota területére. A gépkocsi behajtóval rendelkező, a budai hegyekre néző oldalt nagy méretű, díszes kovácsoltvas kapu őrzi. Ennek vonalát átlépve évszázadokat utazunk vissza a magyar történelemben. Az itt elsőnek épült gótikus királyi palotát elődeink az  1300-as évektől kezdték építeni. A török megszállást követően kezdődött a romokon és épület maradványokon az újjáépítés. Ennek fontos évszáma: 1715. A mai formáját az 1960-as években kapta. Ezen az úton a Hunyadi udvarra érünk elsőként. A világháborús pusztítások következtében nyílt lehetőség a középkori  palota maradványainak régészeti feltárására. A leletek többsége Mátyás király XV. századi uralkodásáról, a királyi székhely aranykoráról tudósítja a ma emberét. Ezen leletek a Budapesti Történelmi Múzeum termeiben láthatók. Lipótújvári Stróbl Alajos (1856-1926) kapott megbízást a Mátyás-kút megalkotására.  A Hunyadi udvarról az Oroszlános udvarba egy gazdagon díszített kapunk áthaladva juthatunk. Ezzel átellenben van a már említett Budapesti Történelmi Múzeum főbejárata. 

Ennek az oldalnak a címét, mint több munkám esetén is, egy híres francia filmtől kölcsönöztem. Családom révén és az általam megéltek alapján is nagyon kötődöm a Dunakanyarhoz.

Van egy édes-keserű történetem , még abból az időből, amikor  a Visegrádon született, később Angliában családot alapító Frank   nagybátyám még itthon élt.  A családnak volt egy háza az Ipoly torkolatának a közelében. Ehhez egy csónakház is tartozott. Nagyapám, és a gyerekek is imádták a Dunát, az evezést. Jómódúak lévén mindenkinek saját "hajó"-ja volt. A világháborús bombázások egyik fontos célpontja volt a közeli, az Ipoly felett ívelő vasúti híd. Egyik nap Öcsi, valószínűleg kényelmi okokból anyám kielbootját   (guruló üléses, általában két pár evezős és plusz két utas számára épített hajó) vitte el egy körre. Pihenőjekor azt egy  part menti fűzfához kötözte. A menetrend szerinti  légitámadás  egyik bombája célt tévesztve pont ezt a fát találta telibe. A csónakból is csak gyufaszál méretű  szilánkok maradtak. A hírre anyám úgy reagált, hogy sebaj Öcsi, a háború után jössz nekem egy újjal. Másnap egy bomba a családi nyaralóra, a másik a csónakházra esett. Így semmisült meg minden, amit az Eisner család Szobon birtokolt. Anyám pedig közölte Öcsivel, hogy ezek után már nem tartozik neki semmivel!Nagyapámmal - aki bányamérnök  volt - sokat barangoltunk a Dunakanyarban. Ő rendelkezett ezekhez a programokhoz a megfelelő felszereléssel. A kitudja milyen szagú hátizsákkal, bakanccsal és egy hegymászó bottal. Ez aztán megadta az egész akció alaphangulatát. Ha csak pár órás volt az út, akkor is kijárt a nagymamám csomagolta elemózsia. Vizet pedig a még szép számmal működő nyomós kutakból vételeztünk. Ezek barangolások alapozták meg a későbbi közös kirándulásainkat, melyek végállomásai rendre azok a kőbányák voltak, melyek vasúti és gépészeti berendezéseit nagyapám tervezte. Sokat voltunk Visegrádon, Szobon. Ahogy viccesen szoktuk mondani, ezeket a szép természeti értékeket nagyapám bontotta le, főleg a bazaltsipkás hegycsúcsokat. De hát akkoriban egy dolog volt a fontos, az épülő országos úthálózathoz a kőtörők  által   kézzel csinosra formázott kockakövekre, a vasútvonalakhoz zúzott bazaltra volt szükség. És ezekből hatalmas mennyiséget vártak el a munkások. Nagyapámat nyugdíjas korában is még sok helyi  bánya igazgató, közép vezető, bányász, kőtörő ismerte. Így rendre megoldották szállás problémánkat, szállításunkat. Esténként pedig  finom vacsorákkal leptek meg minket.  Sokszor csilléken, kötélvasúton és ormótlan teherautókon utaztunk, melyről más lurkók nem is álmodhattak.  Gyermekkoromban, már általános iskolás barátaimmal tett pilisi, börzsönyi kirándulásaink emlékei kitörölhetetlenül hagytak nyomot bennem.  Később, már gimnazistaként én is kaptam egy kielboot-ot, melyet a Római-parton a Bíbic csónakházban tároltam. Ruják Lacival és későbbi feleségével, Erikával eveztünk a Dunán. Volt, hogy gőzhajóra raktuk, és  napokon át, Dömösről csurogtunk le Budapestig. A Filmgyárban töltött asszisztensi  éveim egyik  emlékezetes momentuma volt, amikor a Esztergomi Keresztény Múzeumban készítettük az “M.S. Mester” című kisfilmet. A harmadéves főiskolai vizsgafilmemet a fiatalon meghalt Újhelyi János novellájából forgattuk Kisorosziban. TV Híradós koromban, operatőrként többször dolgoztam az akkor virágkorát élő Szentendrei  Szabadtéri Játékokon. Aztán a  Skanzen megnyitásakor is, de kísértem államfőket, akik a Kovács Margit múzeumra voltak kíváncsiak. De talán az utolsó interjút fényképezhettem 1973-ban a városka határában, szinte nyomorban élő Czóbel Béláról. És engem ért az a megtiszteltetés, hogy 1982-ben jelen lehettem a Barcsay Múzeum megnyitóján. Erre az akkor a Mestertől kapott emléklap emlékeztet.  De számtalan “szabadúszó” megbízás alapján forgathattam videókat a térség idegenforgalmilag frekventált pontján. Utolsó aktív éveimen pedig  visszatértem Szentendrére, ahol a helyi TV vezető operatőreként dolgoztam. Közben készítettem a  vezető festőkről a “MűvészVilág” Szentendrén című filmsorozatot.  Ezeket a produkciókat a “Szentendre Plusz oldalon mutatom be. A megörökített művészek közül néhány már elhagyott minket, számomra nélkülük már nem az a város, mint volt pár évvel ezelőtt. Ha tehetjük,  ki-kilátogatunk ebbe a számunkra  sok emléket idéző településre. Szeretjük, hogy minden évszakban más és más arcát mutatja a  nekünk és az ide érkező idegeneknek. Ha az időjárás zordra fordul, a számtalan, itt tevékenykedő, jelentős életművel büszkélkedő  művész saját múzeumai kínálnak remek elfoglaltságot. Fontos látnivalók: a megújult Ferenczy Múzeum, Barcsay, Kmetty, Czóbel, és az Anna Margit - Ámos Imre  mesterek gyűjteménye.  Sokan nem tarják  ide illőnek a Kovács Margit Múzeumot. Hiszen a művésznő nem kötődik a városhoz. Ám mégis, fantasztikus kerámiái talán a legtöbb látogatók vonzzák ebbe központban található múzeumba. Ezekbe jó újra és újra betérni. Felfedezni az addig megbújt műalkotások valamelyikét. Az egykoron Vörös Hadsereg nevét viselő, ma Bogdányira keresztelt utca  külső szakaszán található a MűvészetMalom.  Néhai Deim Pál Kossuth-díjas festőművésszel történt megismerkedésem színhely. Pali bácsiék (egyébként híres malmos család leszármazottja) találták ki, hogy ez az egykori ipari épület lehetne a szentendrei festőművészek és a festőművészet bemutatásának legalkalmasabb színhelye. Álmuk, sok-sok nehézség árán megvalósult. Aki teheti, sétáljon el ide, hiszen mindig tartogatnak a látogatók számára valami érdekes programok. Pár perces sétára, áll a Régi Művésztelep, felújított műtermeivel, és modern kiállítóhelyével. Aki szeret a múlt nyomába szegődni, a hely hangulatáért feltétlenül látogasson el ide. Hiszen itt alakult meg 1928-ban a Szentendrei Festők Társasága. A mai hírnév forrása.   Persze a régi ismerősök helyére újak lépnek. Már nagyon vártam, hogy két régebbi keskeny nyomközű vasúti szakaszt összekötve, megnyíljon a Szobot Nagybörzsönnyel összekötő, ugyan két átszállással végigutazható attrakció. Ide is eljutottunk, beszámolónk látható is az oldalunkon. Történt viszont, hogy Nagybörzsönyben a végállomásról besétáltunk a településre, ahol várt ránk Betty asszony, aki a meghirdetett napokon elképesztően finom lepényeivel várja a megéhezett vándorokat. A Dunakanyar felfedezése nem zárulhatott szebben, mint a PassNave által szervezett hajóúttal. Mi egy nyár végi csodás napon Esztergomtól Budapestig élveztük egy menetrend szerint közlekedő járaton  a táj minden látnivalóját. Megállapítva azt, hogy a vízről mennyire más a fantasztikus panorámának minden szeglete.  Természetesen ez a plátói szerelem soha nem múlik el. Minap érkezett haza  Japánból lányom és két és fél éves unokám. Őket is természetesen egy Esztergom és a Búbánat-völgy közeli wellness szállodába hívtuk meg pár napra. Ezt megelőzően a MűvészVilág sorozatom egyik kiemelkedő művészének, néhai Nagy Sándornak nyílt szoborparkja a rév szomszédságában. Készítettem egy beszámolót a TeleArt művészeti web televíziómba. Pár napja pedig ötven éves jubileumát ünnepelte a szentendrei Új Művésztelep. Az erre az alkalomra nyílt kiállítás mozi termében öt filmemet is bemutatták, melyeket ezen ikonikus helyszínen készítettem. Nekem ez jutott eszembe a Dunakanyarról.

Észak-Dunántúl alapos bejárása nem lehet egyetlen vakációba betuszkolható program. A kiindulópont természetesen a főváros, Budapest. Innen elindulhatunk északi irányba, követve a Duna vonalát. Az itt feltétlenül meglátogatandó települések: Szentendre, Visegrád és Esztergom. Aki kíváncsi a részletekre, ugorjon a “Dunakanyar” oldalunkra. Esztergomtól Győr felé esik útba Komárom és a nemrég új kiállítótérrel bővült Erőd érdemelheti ki figyelmünket.  A másik lehetséges útirányunk az M1-es sztrádán Győr irányába tart. Útközben a Tatabányai Turul szobor és a Tatai Öregtó, mely megállásra szólítja az utazót. Győr és annak hangulatos barokk belvárosa és az innen elérhető Pannonhalma és az itt vendégeket is fogadó Apátság. Az eddig bemutatott érdekességek Pest, Komárom-Esztergom megye területén találhatók. Győrből kirándulást tehetünk a Sziget-közbe, ahol a Duna árterét fedezhetjük fel. Leginkább kajakkal, kenuval. Ha Győrből visszafelé látogatunk el a közeli Komáromba, akkor ebben a három folyó találkozásánál fekvő ékszerdobozban minimálisan négy éjszakát érdemes eltöltenünk, csillagtúráink kiinduló és érkező pontjaként tekinteni erre. Győr után irány Sopron, mely  három fővárosa után Győr-Moson-Sopron megye megyei jogú városa. Az elkészült autóútnak köszönhetően a napjaink utazója kényelmes és gyorsan jut el az ország határ e jelentős településére. A “Sopron Plusz” videók  részletes útmutatót nyújtanak a város és környékének látnivalóiról. Nekünk kedves szálláshelyünk a Med Hotel Pannonia, mely hotel ideális pont lehet városnézéseinkhez és kirándulásainkhoz. A Hotelről részletesen itt talál tájékoztató videókat. Sopronról röviden ennyit, de e pont ideális hely a Sopron-Kőszeghegyalja bebarangolásához is. Erről egy német-angol nyelvű régebbi videónkból szerezhet ismereteket, melyet itt nézhet meg. Sopronból a Sümeg felé vezető M 84-es úton közelíthető meg a Balaton északi partszakasza. Útközben fontos megálló Sárvár. Az innen  rövidebb kitérővel meglátogatható megyeszékhely Szombathely és a karnyújtásnyira lévő Kőszeg.  Egy másik időszak, másik kirándulásának keretében érdemes ellátogatni az Észak-Dunántúl délebbi térségébe. Most a Balaton közvetlen vízparti látnivalóival nem foglalkozunk. Azokról az azonos című oldalon találhat az érdeklődő képi információt. Aki tanácsunkat megfogadva indul el Budapestről Észak-Dunántúl délebbi részének a felfedezésére, az az M1-es sztrádán haladva érinti a Velencei-tavat. Ez önmagában is egy fővároshoz közeli desztináció. A következő fontos megálló Székesfehérvár, a királyi székhely. A belvárosa megér egy sétát. És itt épült fel a Bory vár, melyet kihagyni felelőtlenség. Most innen ne a Balaton felé vezessen az utunk, hanem menjünk el Veszprémbe. A Séd patak völgye és az e fölé magasodó Várhegy bejárása fontos pillanata a kirándulásunknak. Innen érkezünk el a Balaton északi partjának egyre elismertebb tájegységéhez, a  Káli medencéhez. A már nagy múltú Kapolcsi Fesztivál emelte tovább e térség presztízsét. Tapolca és a különlegességnek számító Tavas barlang egy föld alatti csónakázás élményével kápráztatja el azt, aki időt szakít erre. A Tapolcához közeli Sümeg az a pont ahol bezárulhat a Sopronból folytatható, vagy a Tapolca felől vezető utazásunk. Eddig ezt a kirándulásunkat Pest, Fejér,  Veszprém megyéken keresztül bonyolítottuk. De akár innen, akár amonnan futunk be Sümegre innen nyugatra fekszik két megyének is elismerést szerezve az Őrség.  A két szerencsés házigazda itt Vas és Zala megye. Hiszen ez a dimbes-dombos egzaktul nem körülhatárolható terület legfontosabb településén és látnivalóin ezen megyék osztoznak. Észak-Dunántúl, melyet országunkba nyugatról érkező, majd a Dunakanyarban élesen délnek forduló Duna határol. Északról és keletről. Délről hazánk két fontos vízfelülete, a Velencei-tó és a Balaton jelöli ki a határát. Míg nyugaton az Alpok nyúlványai felé tör a pannon táj szépsége. Fontos felfedezni e térség történelmi múltunkat idéző városait, településeit. A vidékek  változatos és rabul ejtő tájait. Lehajolni, hogy közelről vegyük szemügyre a vegetáció csodáit. Kóstoljuk meg a helyi ízeket, a történelmi borvidékek nedűjét. A távolabb élők, ha csak egy alkalommal jutnak el ide, akkor is elmondhatják életre szóló élménnyel gazdagodtak.

És akkor részletesebben Veszprém megyéről:A sors úgy hozta, hogy vendégként, utazóként, felfedezőként  kiskorom óta sokszor megfordultam e számomra varázslatos különlegességekkel szolgáló megyében. Nagyapám az 1900-as évek elejének jó nevű mérnökeként dolgozott az utak, vasútvonalak építéséhez feltétlenül szüksége bazaltkövek és macskakövek kitermelésén. Akkoriban még egyáltalán senki nem foglalkozott környezetvédelemmel. A cél fontosabb volt ennél. Így hát bizony sok-sok bánya nyílt itt is, a Balaton-felvidéken. Tizenkét-tizenhárom éves lehettem, amikor nagyapám elérkezettnek látta az időt, hogy kis unokáját  maga mellé véve tegye meg a nyugdíjas éveiben is fontos szolgálati útjait. Ezen célpontok közé tartoztak a bizony lebontásra ítélt tanúhegyek is. Van persze ahol a félbemaradt kitermelés értéket is teremtett, mint például a Hegyestű, mely így vált egy nagyon látogatott turisztikai látványossággá. Ugyanis feltárta az érdeklődőknek, milyen is egy vulkáni kúp belseje. Egy ilyen utazásunk alkalmával érkeztünk meg Tapolcára. A Fortepan archiválta gyermekkori fotózásaim negatívjait. Így került elő a tapolcai Malom-tavat ábrázoló képem talán 1963-ból. Nagyapám komoly sportember volt. Szerette a túrázást. Mentünk is amerre a bányái működtek vagy működtek. Ez a felvétel a Badacsony csúcsán, az Orgonasípok mellől készült. Az ötvenes, hatvanas években busszal országot járni az IBUSZ-TIT (Természettudományi Ismeretterjesztő Társaság) szervezésében lehetett. Ezekre a programokra főleg nagymamám volt kapható. Kísérőként, finanszírozóként. Erre egy Veszprémben róla készült fénykép emlékeztet. Szintén a nagyszüleimnek köszönhető az a gyermekkori élményem, amikor húgommal  elvittek minket  a Bakonyba, Gézaházára. Nem sok mindenre emlékszem, de arra igen, hogy a legközelebbi vasútállomásról egy teherautóból átalakított "fakarusz" vitt minket a menedékházhoz vezető útelágazásig. Később Gézaháza fontos emlékeimnek adott otthont.  Soproni gimnazistaként én javaslatomra jöttünk ide harmadikos osztálykirándulásra. Ami olyan szerelmi bonyodalmakba futott bele, hogy az  kihatással volt tanár és  néhány diák elkövetkező életére. Már főiskolás koromban evezős barátaimmal töltöttem itt egy emlékezetes  szilvesztert. Éjjel elkezdett a hó zuhogni. Így hajnalra úgy belepte az utakat, hogy gyalog kellett eljutnunk a zirci vasútállomásig. Én a sálammal, mint egy szánkó, húztam magam után a sporttáskámat. Ez 8.8 kilométer gyaloglást jelentett, sokszor térdig érő puha szűz hóban. Érettségi után a Filmgyár segédoperatőreként dolgoztam, és így jutottam el Veszprémbe. Főleg az Érseki Palotában forgattunk egy dokumentumfilm néhány jelenetét. Akkoriban nyílt meg az azóta patináját veszített Hotel Veszprém. Ott laktunk. És ott lakott Jancsó Miklós stábja is. Ők a Fényes szeleket forgatták. Idős kollégáim ismerték a csapatukat, ugyanis Jancsó is, és operatőre Somló Tamás a mi Mafilm kettes telepünkön kezdték szakmai pályafutásukat.  Késő délután a filmgyári autónk elindult Füred felé. Én is csatlakoztam a csapathoz. Majd stoppal folytattam az utamat a füredi Szívkórházba, ahol neves rendező, a keresztapám készült a műtétjére. Akkoriban a stop alatt lovas kocsi kellett érteni.  Már főiskolás voltam, amikor családi barátunk Urbán Ernő Kossuth-díjas író, Füredi lakos, készítette a "Forog az idegen" című riportműsorát. Ezt főleg az Annebella szállóban  forgattuk, és ott is  laktunk. 1974-ben vásároltam meg a Trabantomat. Rá egy évre, apámmal Urbán Ernő komájánál laktunk Füreden. Valami elromlott az új autón, és javíttatni Veszprémbe kellet vinnem. A bejelentettlen munka (telefon ugyanis nem volt) gyorsan és rendben  elkészült az AFIT-nál. Főiskolai diploma munkám egy balett film volt.  A két világhírű táncossal, Szumrák Verával sé Dózsa Imrével forgattunk. Nekik Tihanyban volt és van nyaralójuk. Ott is készültek felvételek a portréfilmhez. Retró nyaralásunkkor újra jártunk Szigligeten, Badacsonyban Tihanyban. 2019-ben, neves festőművész barátom Rádóczy Gyarmathy Gábor kezdeményezésére kaptam meghívót Sümegre, a Czapári Lovasiskola  szervezésében működő művésztáborba. Ekkor állt módomban elkészíteni a városkáról és nevezetességeiről a bemutatásra kerülő rövid videós tudósításokat. Köszönet érte!  Nincs filmem róla, de egy délután meglátogattam a közeli Sümegprágában élő nagy tekintélyű sztár szakács Kalla Kálmánt. Vele 1981-ben ismerkedtem meg, ő volt a nyíló Forum Szálloda séfje. Több filmet is forgattunk együtt. Most egy komoly "bentlakásos" lakás éttermet vezet. Kiváltságos vendégeit kápráztatja el étel költeményeivel. Ám  valahogy a Káli-medence felfedezése mindig kimaradt a programunkból. Mígnem 2021. késő nyarán a Mindszentkállán álló Tusculanum Panzió tulajdonosának, Hevesy Ida asszonynak a meghívására eljutottunk e csodaszép tájra. Felfedezéseinkről ezen az oldalon szereplő videóinkban számolunk be.

Dél-Dunántúl turisztikailag legfontosabb pontjai felé  is két irányba lehet elindulni. Vagy az M 7- es autósztrádán  a Balaton felé, vagy Budapestről a dél felé tartó M 6-son. Ha ezt választjuk, akkor Pest és Fejér és Tolna megye vendégei leszünk. Az első megállót Dunaújvárosba tervezhetjük. Ott ne felejtsük el meglátogatni a Jézus Király templomot, melyet hamarosan Bráda Tibor fantasztikus ólomüveg ablakai díszítenek. Ha van időnk, tegyünk kitérőt Simontornyára. Ott a várat érdemes megtekinteni. Ha Dunaújvárosból tovább haladunk Pécs irányába, akkor Szekszárdon érdemes  megpihenni, ha tehetjük két éjszakára. Hiszen a kedves kisváros látnivalóin kívül közelben van a Duna-árterében látogatható Gemenci erdő. Az azt feltáró kisvasúttal érdemes utaznunk az ártér szívébe. Ha utunkat Szekszárdról  nem a sztrádán, hanem a főúton folytatjuk, akkor Mohács a következő érdekes megálló. Főleg februárban, amikor a Busójárás csalogat ide sok-sok érdeklődőt. Így vagy úgy, Mohács magasságában a sztrádán jutunk el a Mecsek hegységbe. Ez már Baranya megye fennhatósága. Melynek fővárosa Pécs. A város jelentős kulturális központ, számtalan érdekességgel. Aki már idáig eljutott, és megnézett mindent, amit eltervezett, az kalandozásunkat folytassuk tovább, a Villányi hegység irányába. Tapasztalatunk szerint ennek turisztikai központjában, a fürdőjéről ismert és elismert Harkányban érdemes minimum három éjszakára megszállni. Innen aztán bejárható Villány, Palkonya és Villánykövesd. Siklós, melynek vára az itt forgatott Tenkes kapitánya című televíziós sorozatról lett emlékezetes.  Harkányból könnyen lehet megközelíteni az Ős-Dráva látogatóközpontot. Az itteni érdekességeket még mi is alaposabban szeretnénk feltérképezni. Lényegében, ezzel a kitérővel láttuk, ami kihagyhatatlan kínálata e térségnek. Pécstől  kicsit északra ajánlott  elugrani Orfűre, mely taváról, üdülésre csábító környékéről nevezetes. Aki a Dél-Dunántúl másik fontos helyszíneire igyekszik, nos, ők a már említett M 7-es  sztrádán indulhatnak a Balaton déli partját érintve Somogy országba. Ennek jelentős városa Kaposvár. Itt is a belváros látnivalóin kívül  Rippl-Rónai Emlékház  az a nevezetes helyszín, ami sokat mesél e település történelméről.

Az Alföld nyugati határa a Duna. Északról pedig az Északi-Középhegység. Ha Budapestről délre indulunk felfedező utunkra, akkor fontos megálló Solt, Kalocsa, Baja. Az M 5-ös sztrádán juthatunk el Kecskemétre, de feltétlenül térjünk le Lajosmizsére is. Akik nem jutnak el a távolabbi Hortobágyra, nos ők Bugacon találják meg a Puszta hasonmását. Délen Szeged, Csongrád, Szarvas, Gyula  várja a vendégeket. Aki viszont az M 3-as sztrádán indul el az Alföld keleti régiójába, őket Nyíregyháza, Nyírbátor, Kisvárda várja sok-sok látnivalóval. E térségben nagyon sok református templom megtekintése ad kihagyhatatlan élményt. De például a Túristvándi vízimalom olyan műemlék, mely sokat mesél a történelmi múltról. A térség sztár látnivalója a Hortobágy. A Puszta a Közép-Tisza-vidék egy hatodát foglalja el. Maga a táj, a fauna és az állatvilág felfedezése is a különleges kínálat része.  De természetesen szerveznek kifejezetten turistáknak szervezett programokat is. Ezekről érdemes előzetesen tájékozódni. Kocsikázás, lovasbemutató és gasztronómiai kalandozás részei ennek. Például a Hortobágyi híres csárdában. Az Alföld számtalan gyógyvizes forrásra települt fürdőkkel várja a pihenni, gyógyulni vágyókat.

Azt nem tudom felidézni, mikor jártam erre először. De azt igen, hogy általános iskolásként én szerveztem a tavaszi és őszi kirándulásokat. 1962-ben egy mára már megszépült emlékű Ikarus 55-ös, úgynevezett farmotoros busszal jöttünk el erre a tájra. Szálláshelyünk egy igényesnek nem nevezhető menedékházban volt. Ahová igyekezvén sofőrünk bizony elakadt a sáros mellkúton. Van egy fényképem, annak mentéséről. Nagyon kedves emlékeim fűződnek Miskolchoz. Ugyanis a hatvanas évektől rendezték meg itt a Televíziós Rövidfilm Fesztivált. Pár alkalommal az én munkáimat is beválogatták a versenyprogramba. Már pedig, akinek vetítették a filmjét, annak fizetett szabadság, nívós szállodai elhelyezés és tejes ellátás dukált. Jó alkalom volt ez arra, hogy baráti társaságunkhoz tartozó kollégákkal, a szolgálati autókkal bebarangoljuk a környéket. Megismerve sok szép célpontot, később unokatestvéreinek, a  kanadai Juditot, és angliai Julient elhozzam egy-egy körutazásra a Cserehát és a Zemplén vidékére.  Remek alkalmat kínáltak ezek a kalandozások arra, hogy még jobban  megismerjem a Baradla-barlang, Szalonna és Vizsoly, Tokaj és Sárospatak értékei. Érdekességként emlékszem arra, hogy Sátoraljaújhely főutcáján haladt át a  Füzérkomlósra tartó  Hegyközi Kisvasút. Ezt   szakaszosan, de 1980-ban szüntettek meg. Elég meggondolatlanul.  A hetvenes  években Hegedűs Géza egykori magántanárom, később atyai barátom az egykori miskolci Chinoin Gyógyszergyár igazgatójaként élt itt családjával. A különös vegyi anyag szagokat kibocsátó üzem külön vendégszobával is rendelkezett. Itt többször vendégeskedhettünk, családunkkal, barátainkkal. Akkor is mikor a Tátrába menet, erre vezetett a behavazott utak alternatívája. Egy alkalommal Géza hívott, hogy adott napon látogassuk meg őt, de többet a telefonba nem akar elárulni fontos meghívásáról. Kiderült id. Béres Józseffel ismertetett össze bennünket. A Béres cseppek feltalálójáról volt szó. Akit akkor a feljelentői, a nyomozást folytató rendőrök változatos módszerekkel zaklatták, üldözték. Így Józsi bácsi legjobbnak találta, hogy kutatási eredményeit, a titkos recepteket Géza gyárának páncélszekrényében rejtse el a kíváncsi szemek elől. A nyolcvanas évek elején barátaimmal, Telkibányán megszállva,  jártuk be a Zempléni hegyvonulatok rejtett településeit. 1981-től az általam vezetett Focus Alkotóközösség folyamatosan kapta a szállodai bemutató videók gyártására a megbízásokat. Ekkor mi ebben a témában piacvezetőknek számítottunk. Így figyelt fel ránk az akkor legnagyobb utazási iroda az IBUSZ. 1986-ban amolyan próbaként készítették el velünk a Hollókő című filmet, melynek fő témája a helyi húsvéti népszokások bemutatása volt. Ezt a vezetőség sikeresnek ítélte, így az addig nekik dolgozó legnevesebb filmgyári  rendező helyett mi kaptuk meg a Dunától Keletre című hosszabb lélegzetű videó készítését. Ez volt az a pillanat, amikor az sok-sok előzményre támaszkodva nekifogtam az alapos ismeretek megszerzéséhez, terepszemlékhez és a forgatókönyv megírásának. Az Északi-Középhegység így lett az én képzeletbeli diplomamunkám, a kész film pedig annak megvédése. 1993-tól Egerben dolgoztam, az év nyarától a Városházán, városi programigazgatói  megbízással. Ekkor kezdték szervezni az EXPO'96-ot, melynek én lettem a térség képviselője. Miután ennek a világeseménynek része lett volna a Tokaj-Eger Vinexpo, hivatalból ismét sűrűn vezetett az utam Tokajba és környékére. Nagyon sok baráttal gazdagodtam e munkám során. Sajnos a világkiállítást 1994-ben az újonnan megválasztott Horn kabinet lemondta.

Az Északi-Középhegység felé Budapestről az M3-as autósztrádán ajánlott elindulni. Az első kihagyhatatlan megálló, Gödöllő. Itt a Kastély meglátogatására érdemes időt szakítani. Húsvétkor az élő népszokások miatt Hollókő is akár egy egész napos programunk lehet. De ezek a Pest és Nógrád megyében fellelhető helyszínek a fővárosból csillagtúra szerűen is programunkba illeszthető. Az első több éjszakára is vonzó célpont a Mátra.  Kapuja Gyöngyös. Innen kanyarog az út felfelé. De rögtön ezt a települést elhagyva álljunk meg a Sás-tónál, ahol egyre fejlődik a sok szabadidős programok lehetősége. Az hegyvonulat közvetlen kezdetekor Mátrafüred is alkalmas lehet, hogy pár éjszakára itt foglaljunk szállást magunknak. Hazánk legmagasabb pontja a Kékestető, a híres szállodájáról ismert Galyatető, a síparadicsom Mátraszentimre csak megállói a túráinknak. Közben pedig élvezzük a sétára, kirándulásra csábító erdei utak rendszerét. Parádon a Kastély kocsimúzeuma is a fontos  kínálatok része. A térség fontos központja Eger, mely vagy a sztrádán, de a Mátrán keresztül is elérhető közúton. Egerben a Líceum és a Csillagvizsgáló, a hősök által megvédett Vár no és a barokk belváros, ami maradásra csábít. No és a remek strand, a Török fürdő szomszédságában. A rövid autóúttal elérhető Szilvásvárad pedig kínálat a kínálatok kavalkádjában. Persze Egerszalók látványos fürdőjéről is essék említés. A Heves megyei  Egerből a Bükk hegységet átszelve juthatunk el Miskolcra. Ami már BAZ megye fővárosa. Az ezen országrészben található turisztikai látványosságokról keresse fel ezen cím alatt található oldalunkat! Itt a barlangfürdőjéről híres Miskolctapolcán érdemes több éjszakára megszállni. Hiszen innen nem csak a város sok látnivalója kereshető fel, hanem a Zempléni hegység minden fontos pontja is. Vizsoly,  Tokaj, Sárospatak, Sátoraljaújhely. Aki jobban szeretne megismerkedni a Zempléni Tájvédelmi Körzet látnivalóival, annak akár egy különálló program keretében érdemes ide visszatérni.  Hiszen Telkibánya, Kis- és Nagyhuta valamint a Kőkapu, Hollóháza, a Füzéri vár, Füzérradvány a Károlyi kastéllyal, Széphalom, a Magyar Nyelv Múzeumával az apró részleteket szeretők célpontjai.   Ha meg Miskolcról  észak felé vesszük az irányt, akkor az aggteleki Nemzeti Park két települése, Aggtelek és Jósvafő. Mindkét helyen van a meglátogatható Cseppkőbarlangnak bejára. A két túra más-más arcát mutatja be ennek a földalatti csodának.

Hungary Anno, Magyarország anno a BTTV Műsorgyártó Alkotóközösség elődje az 1981-ben alakult Focus Alkotóközösség volt. Az ezen az oldalon különböző utazási irodák, szállodavállalatok együttműködésével készült produkciókból válogattunk. Az itt megnézhető filmek az eredetei felvételek felhasználásával, szerkesztésével és újra hangosításával készültek. Nagyon köszönöm egykori munkatársaimnak, Kiss Péter operatőrnek, Wisnovszky Rita és Dékány Lajos gyártásvezetőknek, néhai Vukovics Sándor fővilágosítónak és világosító kollégáinak,  Barta István és Dömötör György műszaki vezetőknek, később Kovár Gyula szerkesztőnek,  hogy velem tartottak ezekben a nagyon fárasztó, ám minket sok élménnyel gazdagító magyarországi kalandokban!