Csehország

Cseh Köztársaság területe 78 864 négyzetkilométer, tehát egy kisebb, vagy közepes országnak tekinthető. Négy szomszédja: Németország, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország.  Prágát átszelő folyójának a Vlatavának hossza 430 kilométer, ez az ország leghosszabb vízi útja is egyben. E gazdag domborzatú, különböző tájegységeket magába foglaló országot több mint tíz millióan lakják. A csehek aránya ebből több mint nyolcvan százalék, míg a másik fontos népcsoport a morváké, a maguk 14 százalékával. Mindezekkel együtt a cseh elnevezés alá a csehek és a morvák sorolhatók. A vallási szempontból legtöbben a katolikusok vannak, arányuk nem éri el a lakosság felét. Ez követi a sorban a huszita egyház, hogy aztán csökkenő számban jelen legyenek itt is az Európában  jelenlévő felekezetek is. Jelentős az ország ipara, de az idelátogatóknak ennél is fontosabb az ország  a sokszínű kultúrája. Akik  filmjeink segítségével velünk tartanak, azoknak segítettünk felfedezni Csehországot. Első utunk Prágában, a Várba vezessen! Ha pont időben járunk itt, lessük meg az őrségváltást az Elnöki palota díszudvara előtt. Aztán belépünk magába a várba, mert ide szabad a belépés. Az idegen csak sejti, a helybéli - iskolai tanulmányai során - meg is tanulta e hely vezető szerepét a cseh történelemben. Ma is ez a politikai élet egyik központja. Ha itt tartózkodik   az államfő, azt az árbocon lengő zászló jelzi  a látogatóknak. Ilyenkor kéretik egy kicsit csendesebben viselkedni. A szent Vitus székesegyház gazdag faragású homlokzatával a Hradzsin talán legnemesebb épülete. Iránytű itt fent a várban is, de sokfelé segíti a tájékozódást, eligazolódást Prágában is.  De itt járva, ne feledkezzünk meg a Kolozsvári testvérek Szent György szobrának másolatára pillantani! Utunkat Zsidóváros felfedezésével folytassuk!  Lakói egykoron, a 13. századi, harmadik lateráni zsinat döntése nyomán költöztek ide. A fallal körülvett kerületében minden az egymásra utaltságot jelzi. Karnyújtásnyi távolságra van egymástól  a Zsidó Városháza, rajta a héber számlapú órával és itt állnak azok a szép számmal épített zsinagógák, melyek ma vonzzák a turisták  tömegeit. Én a kamerámmal az öt közül a legfiatalabba, az 1868-ban épített Spanyol zsinagógába léphettem be , és készíthettem felvételeket ott.  Amit bemutatok, arról elmondhatom, hogy  szerencsés hívő és nem hívő egyaránt, hogy ezek a tárgyak a világégés után is fennmaradtak az utókor számára. A harmadik fő turisztikai helyszín  az  az Óvárosi tér.  Az egyik fő érv, mely Prágát az európai fővárosok dobogós  helyezettjei közé emeli. A már megismert Óvárosi teret nézzük meg többször. Este a rafinált világítás új arcát mutatja az épületeknek és azok összecsiszolt tömegének. A látvány úgy vonzza ide a látogatókat mint a fénylő izzó az éjszakai pillangókat. Randevúzik itt helybéli: Európával, Ázsiával és Amerikával. Ez itt az öreg kontinens nagy nemzetközi olvasztó tégelye. Varázslat, ami megérinti az itt bámészkodót, a csodára várók tömegét. Karnyújtásnyira vagyunk az itt lepergett évszázadoktól. Most már értjük és megértjük az összefogó Európa lényegét. Ezért is  kell eljönnie mindenkinek ide, Prágába! Az ezen élményeket bő kézzel  osztogató világvárosba. Prága a jó sör és a jó étkek városa. Egy füstös és egyéni hangulatú kocsma ideális helyszín a történetek elmesélésére, folytatására és újak elkezdésére. Ahová mi eljuthattunk (Hajnal Mihály festőművész és felesége Blanka asszony jóvoltából) az a helyi  gasztronómia egyik birodalma.  Hajnalék egyik kedves, lakásukhoz közeli étterme. Itt igazán jó a helyben főzött sör. És az asztalra helyezett Zsiráf jóvoltából sohasem fogyhat el addig, amíg szomjas a vándor. Prága a művészetek és a művészetkedvelők fővárosa. Ez az a inger gazdag környezet kedvez az alkotói gondolatok korlátok nélküli megfogalmazásának és befogadásának egyaránt. Erről szóló rövid összeállításunkban bepillantunk egy balett magániskola reggeli órájára. A táncművészet Prága egyik fő erőssége.  De  fel kell idéznünk, hogy számos jelentős zeneszerző  is megfordult   mint Haydn, Beethoven és Liszt Ferenc.  A talán  legnépszerűbbről, Mozartról se feledkezzünk meg! Karmesterként dolgozott a közelmúltban renovált Tyl Színházban. Itt volt az ősbemutatója opera- remekművének, a Don Giovanninak is. Ekkor 1787. október 19-ét írtak. A darab egyik igencsak a helyhez illő feldolgozása az a bábelőadás, mely mintegy egy évtizede napi két előadásban látogatható a Károly-híd tőszomszédságában, egy padlástérből  kialakított színházban.  Az idő által kiérlelt előadás gyönyörű kidolgozású, mesterien mozgatott bábokkal, egy pazar díszletben meséli el a Don Juan szerelmi történetét. A  Don Giovanni bábelőadása már jóval túl van a sok ezredik előadáson. Kis időben ugrással szerveztük meg Olmütz és az ahhoz szomszédos Bozuov várának meglátogatását. Talán ezt egy önálló programként nem szerveztük volna meg, bár megjegyzem tudunk olyan barátainkról, aki egy hosszú hétvégén vágtak ebbe bele. Többszöri utazásaink alatt tudatosodott bennünk, hogy ez az ország a szépségek, meglepetések igazi tárháza. Ahová többször kell elutazni, hogy egyáltalán fogalmunk lehessen arról, hogy mit is kínál Csehország a rajongó felfedezőinek. Ezeket az utazásokat legtöbbször saját gépkocsival bonyolítottuk. Ezért nem tudok tömegközlekedési tapasztalatokról beszámolni. Tehát azt tanácsoljuk, hogy akinek nincs módjában autóval szervezni egy-egy utazását, akkor bátran keressen olyan buszos utat, mely kínálatában egyezik elképzelésével. Hiszen mind a magán autó, mind a szervezett út kínálja a lehetőséget, hogy ne robogjunk át olyan helyeken, ahol bizony van mit nézegetnünk, felfedeznünk. Tehát Csehország beutazása során kihagyhatatlan a legfontosabb kastélyok és várak meglátogatása. Tippeket bemutatott filmjeinkből meríthet.   Kérek azonban  mindenkit, a látogatását e történelmi levegőjű falak között ne kapkodja el. Hagyja magát sodorni az itt felsejlő történetekkel, próbálja beleélni magát az itt lepergett évszázadokba. Még akkor is, ha a beadekerből tömegével ránk zuhanó  nevek többsége idegenül cseng nekünk,  a messziről jöttek fülében. Minden kastély és vár  teremében álljunk meg, és alaposan vegyünk szemügyre minden részletet. Hiszen itt is a csodák a részletekben rejlenek. Aztán aki teheti, ebbe a nagyszerű díszletszerű képbe, fantáziája segítségéven próbálja felidézni, próbálja belekopírozni az itt élő nemesek, az ide érkező vendégeik és a kiszolgáló személyzet  ködbe vésző figuráit. A várak és  kastélyok néhány jelentős képviselője a Cseh Paradicsomban épült.  Ennek a vidéknek az alapos felfedezése talán egy külön,  legalább egy hetes program keretében ajánlott. Míg az itt bemutatott látnivalók többségének a megtekintése (mi novemberben és áprilisban tettük ezt) egész évben tervezhető, a Cseh Paradicsomba késő tavasztól kora őszig érdemes ellátogatni. Számunkra az egyik legfontosabb és mindenki számára meglátogatásra ajánlott város: Cesky Krumlov! De mielőtt bevetnénk magunkat szűk utcácskáiba, az ismerkedést az a fölé magasodó Várhegyen kezdjük. Ide busszal és személyautóval is feljöhetünk,  ha magunk vezetünk akkor bizony a látogatás végén vissza kell kapaszkodnunk az itt leparkolt járművünkért. A parkolótól csak néhány lépés a Várkert, ami egy igazi színpompás, virágillatos bevezetője annak ami ránk vár Cesky Krumlov felfedezésekor. Miután kiélveztük a szökőkút játékos csobogását, a kert mellvédjéről kerít minket először hatalmába az alattunk felbukkanó panoráma. Innen már jól kirajzolódik  Cesky Krumlov, mely  mára a főváros méltó vetélytársaként kihagyhatatlan látnivalója az országnak. Azért is, mert itt most Csehország Prága utáni legnagyobb várában járunk. De jó volt a település elfoglalt pozíciója, mert a 15. században pénzverési jogot kapott, hogy aztán nem sokkal később kitüntessék a királyi város címmel. Hogy a Schwarzenberg család magán hadseregéről ne is beszéljünk. Az igazi Óváros a Moldva folyó kettős kanyarulatába illesztette magát. Hogy aztán a viszonylag szűk területen minőségi épületekkel örvendeztesse meg polgárait és az idelátogatókat egyaránt. Bármerre megyünk, a szűk utcácskák a folyóba és kecses hidakba torkollnak. Ezen pontokról pedig feltekinthetünk oda ahonnan elindultunk, a Várhegyre, és a tájat uraló díszes toronyra. Most eddig jutottunk Csehország felfedezésével.  De tudjuk, volna mit nézni, megismerni. Reméljük lesz módunk visszatérni ebbe a gyönyörű, vendégszeretetéről is híres országba?!