Stílusok, zsánerek

Rengeteg irodalmi stílus létezik, és ezek keveredésével még több változatot, úgynevezett zsánert nevezhetünk meg: vicc, egyperces, karcolat, cikk, tárca, bohózat, dráma, tragédia, komédia, krimi, triller, fantasy, horror, sci-fi, kalandregény, utaztató regény, naplóregény, blogregény, útinapló, memoár, nekrológ, disputa...

A lehetséges kategóriák széles választéka zavarbaejtőnek tűnhet, de nem olyan bonyolult a dolog. Egyszerű szempontok alapján a három epikai alapformát - novella, regény, ismeretterjesztő irodalom - további kategóriákra osztjuk, a stílus szerinti beosztás alá pedig besoroljuk a stílusváltozatokat. A kevert műfajokat az erősebb húzókategória alá tesszük, a teljes értékű hibrideket kiemeljük:

- Fantázia irodalom: minden, ami fantázia, vagyis a valóságunkban nem fellelhető, képzelet szülte elemek, társadalmi jelenségek, találmányok, fajok jelennek meg benne. A mese, a mítoszok és legendák (a mondákról nem is beszélve) szintén e kategória tagjai lehetnek.

Zsánerei:

- Misztikus: angyalos-ördögös, ezoterikus hókuszpókuszos sztorik,amikben a jósok tényleg megjövendölik az eseményeket, a horoszkópok nem rébuszokban fogalmazott hasbaakasztások, a gondolatolvasás, fényadás, fényevés, és a többi, lexikonra való vallási, természetfeletti fogalom mind működik - annak is, aki nem hisz benne.

- Fantasy: ahol működik a mágia, és azt tudományos szinten művelik, azok a fantasy világok. Emellett bőven kiegészítik a mitikus szörnyek, idegen világok fantasztikus kreatúrái, az őskoritól a már szinte tudományos fantasztikumba hajló technikai fejlettségig bíró kultúrákkal. Az ezoterikus elemek is színezik, de rendre azok is besorolásra kerülnek a világ részét képző mágiarendszerbe.

A cyberpunk-fantasy általában a robotok és a mágia találkozása, az urbán fantasy modern nagyvárosi környezetet kever a műfajjal, a dark fantasy horrorba hajlik, a bangsian történelmi személyiségeket helyez fantasy környezetbe, míg a fabulák esetében az állatok (némely csoportjai) kapnak emberi tudatot. A fantasy koncepció saját világunk jelenkorának eseményei, megfűszerezve a létező, működő mágiarendszerrel. Ebből a szempontból sok urbán fantasyval határos. Ha megfelelően felépített világban játszódik, és kerüli a mesés elemeket, az ezoterikus ködösítést, akkor a tündérmesék, a hőslegendák és a mitikus történetek is fantasynak tekinthetők. Mi több, ma már a japán manga fantasztikuma is fellelhető a stílusirányzatok között, így a mágikus lány (rókalány) történetek, vagy a harcművészeti elemeket varázsrendszerekkel ötvöző wuxia sztorik is ide sorolódnak.

Végül a sci-fivel igazából nem keverhető tudományos fantasztikum is megemlítendő, ahol vagy a bolygóközi utazást oldja meg a más világokon működő mágia, vagy a technikai fölényükkel idegen bolygókra kerülők kerülnek szembe az idegenek mágikus világával.

Lehet, hogy amíg e sorokat leírtam, ismét született két újabb zsáner a fantasy alá, de most egyelőre ennyit elégnek látok leírni.

- Sci-fi: science-fiction, vagyis tudományos fantasztikum. A tudomány eredményeinek továbbgondolásából, vagy teljesen újszerű tudományos eredmények mentén végiggondolt jövőkép, vagy párhuzamos univerzum képe, esetleg idegen civilizációk tudományos fejlődésének eredményeit megjelenítő mű. Tudományos felkészültség nélkül sci-fit írni olyan, mint halat ültetni a zongorához. Nem fog menni.

Amikor egy napjainkban is kutatott tudományterület a téma, és várhatóan eljövendő tudományos fejlettség bemutatására kerül sor, pl. a genetikai manipulációk eredményeiként létrejövő probléma a konfliktus, akkor hard sci-firől beszélünk. Itt is megjelenik a cyberpunk, amikor a robot és az ember nem mágiától, hanem tudományos úton kezd összeolvadni. Ennek egy akciós formája a techno-triller, ami utána jön, és próbálja menteni a menthetőt, az meg a postcyberpunk. Ha az ember átalakulását a nanotechnológia okozza, akkor nanopunk, ha a genetikai beavatkozások, akkor biopunk a cyberpunk alkategória.

Az urban fantasy megfelelője sci-fiben a tisztán realisztikus alapokon nyugvó városi jövőkép, ami a noir.

Ha csillagközi utazások, időugró gépek a téma, akkor soft sci-fi a mű. Itt általában nehezen vezethető le mai tudományos eredményekből a megjelenített technika, így azt balladai homály fedi, a lényegi konfliktus inkább a mindezekből fakadó társadalmi, kulturális bonyodalom. Ilyen alapon beszélhetünk utópiákról (ideális társadalmi jövőkép) és disztópiákról (jövőre vonatkozó társadalmi rémkép), ha ez nemi alapú, feminista sci-firől, ha politikai, akkor társadalmi sci-firől. Amikor a tudományos fejlődés egy világméretű katasztrófát idéz elő, akkor apokaliptikus-, ha már a következményekről szól a történet, poszt-apokaliptikus sci-firől van szó.

Sci-fiben is hat a japán kultúra, a mechanime és az ezzel rokon steampunk stílus. Ez utóbbi alkategóriájának tekinthető a clockpunk, ahol a mai fejlettséget nem az elektronika és számítógép hozza el és haladja meg, hanem a mechanika. Tudjátok: rugók, fogaskerekek, bütykös vezérlők, csak kicsiben.

Lehetséges jövőképet, az emberiség világűrbe költözését vetíti elénk az űropera zsánere, ami lehet űrwestern, csillagközi űrrománc, western sci-fi, meg amit még kitalálnak.

Mivel sci-fit nem csak a jövőbe tudunk írni, hanem akár a múltat is át bírjuk költeni alternatív tudományos fejlődési vonalak mentén, ezért beszélni kell még a retropunk zsáneréről. A retro-futurisztikus világképek lehetnek a hidegháborús időszakot továbbvivő atompunk, vagy a második világháború stílusában futó dieselpunk képzelgések, nem is beszélve a korábbra tett steampunk és clockpunk elgondolásokról.

- Horror: A horror attól hat, hogy kiemelsz valami félelmet a kollektív tudatalattiból, hagyod az olvasót képzelődni, pontosan milyen is lehet ez a rémület, amit a szereplő átél, és mindezt olyan környezetbe teszed, amibe az olvasó is bármikor kerülhet.

A selejt horrorfilmek előbb elviszik a szereplőket egy sötét erdő közepébe, a jók ott játszódnak a nappalidban. Vagy a fejedben.

Az már szinte mindegy, milyen eszköz segítségével sikerül hatni az olvasóra. Lehet szellemtörténet, szörnyes sztori (pl. vámpír), okozhatja a bajt egyetlen óriásszörny, vagy egy zombi apokalipszis. Ha a veszély forrása valami természetfeletti, akkor okkult horrort írunk, ha egy pszichopata vagy pszichopaták csoportja, akkor slashert. Külön műfajba soroljuk azokat a horror sztorikat, ahol a veszélyt egyetlen - általában különleges képességekkel is megáldott - főhős képes csak elhárítani, a többiek örülhetnek, ha kihúzzák addig élve: ezek a túlélős horrorok.

- Spekulatív irodalom: szintén a fantázia irodalom nagy gyűjtőfogalmába tartozik, és hogy még érdekesebb legyen, minden másból is csipeget: a spekulatív fantasy ugyanúgy megtalálható benne, mint a spekulatív történelem, vagy spekulatív utópia.

A lényege, hogy a képzelet erejével nem egy egész világot épít fel, csupán annak egy meghatározott szeletét alakítja a fikció. Történelmi rejtélyekre, feltáratlan balesetekre, kinyomozatlan gyilkosságokra lehet ráépíteni a kitalált történetet. Sajnos gyakran bekúszik a zsurnalisztikába is ez a fajta alkotás, ahol pedig nincs semmi helye.

Jellegzetes válfaja a szuperhős fikció, de még a szépirodalom magasirodalmi berkeiben is találkozunk vele, mint természetfeletti fikció.

A városi fikció, azaz urbán fikció, amit más néven és angolosan street lit-nek is neveznek, egy jellemzően mocskosszájú stílus, ahol főleg a gettók világából villant fel képeket a történet.

Ami még a fantasztikus fikciókhoz tartozik: paranoid fikció, amiben valamilyen összeesküvés-elméleté a főszerep, akár szabadkőművesek, akár ufók, akár közös leszármazottaik által. A filozófiai fikció elvont elméletek szolgálatába állítja az irodalmat, a politikai fikció meg valami gusztustalan képződmény, ami irodalomnak szeretne látszani.

- Frakció: a fikciónak az az eltúlzott formája, amit már nem tekinthetünk fikciónak, ugyanis a bevitt fantáziaelemek esetében az alkotó megengedi magának, hogy akár dokumentált tényekkel is szembemenjen. A műveltebb olvasót esetleg zavarhatják az ilyen történetek, hiszen számára a hitelességét veszítheti a történet. Etikusság szempontjából is kényes zsáner, de akár jóra használható eszköz is lehet. Frakciók íródtak Mátyás király és Lenin elvtárs ténykedéséről is a szegény nép körében, ki-ki döntse el magának, melyik a hasznosabb.

- Fanfic: egy film vagy regény rajongói által írt történet, ami az eredeti mű világát és szereplőit használja fel, de nem mindig az eredeti sztori továbbgondolt folytatása, hanem vagy egy mellékszálat kibontó, különálló történet, vagy egy meglévő rész saját szempontok szerinti átirata, verziója. Mivel erősen üti a szerzői jogokat, egészen 2013-ig az egyetlen módja a törvényes fanfic kiadványok létrehozásának az volt, hogy a szerző és a kiadó licencelte a megfelelő jogokat a lelkes fanfic írónak, vagy kiadójának. 2013-tól az Amazon bevezette a fanfic-csomagokat, amivel lehetőséget teremtett a rajongói írások egyszerűbb megjelentetéséhez.

- Kaland: a kalandregény egy viszonylag egyszerű dramaturgiai felépítésű műfaj. Végy egy főhőst, ruházd fel némi kedves, különleges tulajdonsággal, majd küldd el kalandozni és kerüljön gyakorta slamasztikába. Változatos módokon másszon ki belőle, a végén pedig kapjon happy endet.

- Akció: a kaland túlspirázva: itt a főhős minimum életveszélybe kerül a kalandjai során, de sokszor az egész világ sorsa az ő sikerén múlik. A hősies vérontásban bajtársiság, becsület, bátorság, és más, bébetűs, nagyszerű szavak kerülnek előtérbe. Katonatörténet esetén a főhős egyszemélyes kommandó, ha viszont kémtörténet a mű, akkor a spion szuperagy szuperkütyükkel. Ide sorolható még a western sztori is, aminek már magyar megfelelője is létezik, betyártörténet néven. A zsáner japán hozománya a girls&guns (lányok fegyverrel/karddal) formáció, amiből már szintén van néhány klasszikus.

- Thriller: szintén a fantasztikum egy hibridje, amiben a misztikum keveredik akcióval és kalanddal. Válfajai magukért beszélnek: katasztrófa-thriller, krimithriller, pszichothriller és technothriller.

- Krimi: bűnügyi regény, tehát a történet középpontjában egy bűneset áll. Ha a bűnügy feltárása a nyomozó főszereplésével folyik, akkor detektv történetről van szó. Ennek egy érdekes játékformája az olvasókat is bevonó whodunnit, ahol a feltárt nyomokból kiindulva egy közös nyomozás során jutnak el a bűnös leleplezéséig. Másik változata lehet még a hardboiled, ami jellemzően a detektív cinikus hangvételű elbeszélése a nyomozásról, ami alatt általában egymást érik a hátborzongatóbbnál rémségesebb szituációk. A tárgyalótermi krimi középpontjában a jogi dráma áll, ahol a környezet eléggé leszűkül, a történet pedig vége-hossza nincs tárgyalásokból, tanúk kihallgatásából és jogi csűrés-csavarásból áll. Az igazságügyi rendszer dekadenciájának alaposabb bemutatását szolgálja a jogi thriller zsánere, ahol már egész társadalmi rendszerek kerülnek megítélésre. Ennek egy kicsit továbbvitt verziója a gengszter történet, amiben már teljes bűnszövetkezeti felépítmények jelennek meg, a maguk igazságügyi és politikai összefonódásaival. A legtöbb példát a múlt század ‘30-as, ‘60-as éveiből találjuk, ám jut bőven téma napjainkra is.

Ha természetfeletti rejtély övezi a bűnesetet, akkor misztikus krimi a zsáner. Itt is csak a súlyozás dönti el, hogy melyik műfaj felé húz inkább a történet.

- Történelmi: Jellemzően a múlt dokumentált, vagy a történelemtudomány által elismert eseményeinek, személyeinek szerepeltetésével folyó történet. Nem feltétlenül szükséges, hogy csakis valós személyeket szerepeltessen, elég, ha a történelmi esemény és a kapcsolódó személyek ábrázolása realisztikus. A mellékszereplők és a körülmények lehetnek az alkotói fantázia teremtményei.

A dokumentáltság magas színvonalát igényli az életrajz, amiben egy valós személy élettörténetéről olvashatunk.Ha ezt maga az életrajz főszereplője írja, akkor önéletrajz. A kevésbé megbízható dokumentáltságú önéletrajzi forma, amikor visszaemlékezések formájában írja, mint memoárt. Memoár stílusban fiktív történeteket is írhatunk, ahol a mesélő maga nem valós személy, csak a leírt történelmi esemény. Történelmi regény realisztikus világábrázolással, történelmi személyek szerepeltetésével történelmi eseményeket dolgoz fel, dramatizált formában. Attól függően, hogy milyen és mennyi kitalált elemet tartalmaz, a zsáner kereszteződhet a fantasztikus irodalom elemeivel. Fantasy, vagy akár a sci-fi is lehet, ha például belegondolunk, hogy egy történelmi eseményt egy földönkívüli, vagy egy jövőből visszaérkezett ember hajt végre a sztoriban. Szélsőséges változata a történelmi fikciónak az alternatív történelem, amiben csupán néhány esemény történik másképp, mint a valóságban, és innen eredően bonyolódik a történet. Gáspár András Ezüst félhold blues című történetében például az Oszmán Birodalom az, amit nem állított meg a Magyar Királyság. Angolosan nevezik az ilyen alternatív fikciót subgenre sci-finek is.

Történelmi kontrafaktuális avagy virtuális történelem az, amikor egyes kulcsfontosságú történelmi események meg nem történését alapul véve gondolja tovább az író, miként alakult volna a további történelem. Nem fedezik fel a penicilint, mégsem emelkedik fel az első repülőgép, elmarad az első világháború, stb. Az ilyen történetek célja általában nem csak a világ bemutatása, hanem valamilyen társadalmi, vagy gazdasági jelenség igazolását is szolgálja, mintegy inverz bizonyítását adva az író hipotézisének.

Amikor csupán díszletként szolgál a történelmi háttér, periódus darabról beszélünk. Gyakran nem is önálló zsáner, hanem mint történelmi szál épül egy nagyobb lélegzetű műbe.

Jidaigeki : A japán történelem jól meghatározható, Edo korszakában (1603-1868) játszódó történetek elnevezése. James Clavell Sógunja, vagy Josikava Eidzsi Muszasija klasszikus példák.

Kosztümös drámának nevezhetjük mindazokat az írásokat, amikben a történelmi háttér kiemelt szerepet kap, maga mögé utasítja a történet cselekményét is, és főleg a ruházatok, épületek, viseletek, történelmi megjelenítések leírásaiból állnak. Yves Delaborde, A száj című könyvecskéje például egy ilyen rokokó gyöngyszem. Bár ellentéte a periódus darabnak, mégis ahhoz hasonlóan inkább csak történelmi betét vagy szál szerepet játszik nagyobb művek esetében.

- Családi: A legősibb, tisztán családi történetek a sagák. Igazság szerint egyes számban saga, többes számban sögur a gyűjtőfogalom elnevezése. Izlandon megtelepedett viking családok skandináv nyelven lejegyzett történetei, epikus mesében, verses formában, alliteráló szövegekkel közreadva. A viking kalandozások mesés történetei eredetileg a valós tettek megörökítéséül szolgáltak, ám időközben a szájhagyomány a keresztény kultúra és a fordítások rengeteg csodás és mesés elemet aggattak rájuk. A családi saga egy jóval komolyabb műfaj, nemzedékeken át követhető családtörténet, amin keresztül jelentős történelmi és társadalmi változások tárulnak fel az olvasó előtt, vagy történelmi jelentőségű családok felemelkedését és bukását követheti végig. Szakirodalmi igényességgel feldolgozva akár az esszé színvonalát is megközelítheti.

- Erotikus: ezek a történetek nem törekednek túl magasra, nagyjából csípő tájékon kívánnak hatni az olvasóra. Minél több benne a romantikus elem, annál inkább a női olvasókra. A szexuális tartalom arányának növekedésével válik egyre maszkulimabbá. Akár még története is lehet, de ha ez több egy trópusi nyaralás élménybeszámolójánál, máris kevert műfajt kapunk.

Megfelelő mennyiségű erotikummal fűszerezve bármilyen másik stílusból erotikus verziót kapunk. (Bár ez zombi apokalipszis esetén könnyen átválthat zombi paródiába.)

- Románc: a nő és férfi közötti kapcsolat lelki oldalát teszi előtérbe, és legtöbbször egy idealizált állapot elérésére törekszik. A férfi szereplők részéről így a lovagi erények kerülnek kidomborításra, míg a nőknél az odaadó hűség. Jellemző a happy end. Önálló zsánerként ma már elég ritka, viszont gyakran fonódik szerelmi szálként más műfajú írásokba. Japán mangaművészetében képvisel még különálló stílust, a Shōjo manga, Yuri manga, Yaoi manga tekinthető románcoknak.

- Életkép: gyakran valódi cselekmény nélküli, rövid írásmű, ami nem tartozik a novella műfajához sem. Egy szavakkal festett kép, legtöbbször semmi más céllal, minthogy közvetítsen egy hangulatot, vagy csupán gyönyörködtessen.

- Egypercesek: nem keverendő össze az egy perc alatt elolvasható, illetve megírható történetekkel! Nem egyperces hosszúságú művek kerülnek ide, hanem egypercesek. Rövidpróza speciális ága, parabolisztikus, ironikus, groteszk műfajánál fogva. Pár sortól két-három oldalig terjed. Lényege, hogy az írótól a minimális közlést, a befogadótól a maximális nyitottságot követeli. Örkény után szabadon, mondhatnánk, hiszen az ő nevéhez fűződik a megnevezés. Speciális rövidtörténet, azaz nem csak rövid, hanem minimalista, több jelentésréteget épít egymásra. Egyszerűen megfogalmazva: egy bonyolult vicc. A csattanó elidegeníthetetlen jellemzője, mindig kell a végére.

- Vicc: Szoktam mondani, a vicc az egy roppant komoly dolog, nem lehet elkomolytalankodni. A vicces szituációkat meg kell tervezni, mert nagyon ritka esetben adják magukat csak úgy a poénok. A karakterek viccessé tétele már a karakterépítés modul témája, de annyit itt is érdemes tudni, hogy el kell választanunk egymástól a helyzet- és jellemkomikumot. Ez nem azt jelenti, hogy nem szerepelhet együtt a kettő, csak bennünk, alkotókban nem keveredhet.

- Szatíra: a támadó irónia, a szarkazmus műfaja. Nemes elkövetői akár nevettetni is képesek vele az olvasójukat, de a célja nem a humorizálás, hanem a célba vett téma groteszk tükörbe állítása, kiforgatott helyzetekben való bemutatása, egyfajta ítélkezés. Az ítélet meghozatala általában nem a szerző feladata, hanem az olvasóé, aki néha bizony kellemetlen helyzetbe hozva kénytelen ezt megtenni. Egy helyzet kifigurázása a burleszk, ha viszont konkrét mű vagy személy az áldozat, akkor paródia.

- Komédia: vígjáték, aminek célja a megnevettetés, a különböző társadalmi feszültségek feloldása a humorban. Irodalmi és színházi műfaj. Az író dolga eldönteni, hogy könyvnek, vagy színpadra írja-e a komikus művét és ehhez kell igazítania az eszköztárát. Mi maradjunk a könyvnél. Ez azt jelenti, hogy színészek híján leírással pótoljuk a színészi játékot.

A társadalomkritikai él a divatkomédiában lelhető fel a legmarkánsabban. Jellemző bonyolítási eszköze a botrány, és az ebből fakadó mulatságos helyzetek sora. A humoreszk, a csalimese rövidebb műfajok, a paródia hossza attól függ, mi a tárgya. A romantikus vígjáték lényege a szexuális feszültségkeltés, és annak feloldása a humorban. A fantasyban is fellelhető a komikum, ez a comic fantasy. A horror vígjátékok is sokfélék lehetnek. A bűnügyi hátterű történetek a fekete komédiák, míg külön kategóriája van a zombi vígjátékoknak. Végül ott vannak a sci-fi komédiák, amik nem keverendők össze a sci-fi paródiákkal, melyeknek van egy komoly hangvételű előzményük!

Gyakran fut más stílusú művekben komikus szál, aminek a megtestesítője a comic relief. Ilyenkor főleg a feszültségoldás a szerepe, vagy szatírikus elemként torz ellentétpárja a mű értékhordozó szereplőjének.

Apropó versek: Versbetét lehet a szövegben. Mivel itt nem foglalkozunk külön a versformákkal, ez minden alkotó saját lelkiismeretére bízott. A Stilisztika modulban kitérünk rá, főleg a szövegbe illesztési és idézési követelményei terén. Itt csak annyit, hogy ugyanúgy fel tudja dobni egy mű belbecsét, mint ahogy el is ronthatja azt.

Az epika meg a líra után a drámáról: nos, aki drámaírást akar tanulni, az itt rossz helyen jár. A színházi irodalom egy külön tudomány, amit ugyan könyvből is lehet olvasni, inkább áll közelebb a forgatókönyv íráshoz, mint a szórakoztató irodalomhoz.

A szakirodalom esetében van egy kivétel:

- Az esszé: tudományos alapossággal megírt, szórakoztató mű, ahol a tudományosan kifejtett témának alárendelt a történet cselekménye, így akár a dramaturgiailag megfelelő végpont előtt, vagy után is véget érhet. Jellemzően sok függeléket tartalmaz az információk visszakeresésének megkönnyítése végett.