Authorium

Jó tanácsok a nagyon kezdő íróknak:

0,: Gondolkozz el azon, hogy amikor majd híres író leszel, mit válaszolsz arra a kérdésre: “Ön miért akart író lenni?”

1.: Pihenj! Várd meg, amíg a Múzsa becsókol egy olyan sztorit a homlokod mögé, amit mindenképpen meg akarsz szülni!

2.: Olvass! John Braine: Hogyan írjunk regényt?, Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?, Mario Vargas Losa: Levelek egy ifjú regényíróhoz, Stephen King: Az írásról, Fichte: Az író, Fritz Gesing: Kreatív írás: mesterfogások íróknak…

3. Ha megvan a sztori ötlete, készíts jegyzeteket, vázlatokat, állítsd fel a szinopszist. Mindazt, aminek a hiteles megírásához nincs elég tapasztalati tudásod, kutasd fel! A kutatás első körben arra irányuljon, hogy nincs-e az ötletedre hajazó könyv már készen, a polcokon! Ehhez lehet kérni a könyvtár segítségét. Ha még nincs ilyen könyv, akkor ki kell kérned néhány elfogulatlan ismerős véleményét, mit szólnak az ötlethez: lehet, hogy mindenki más laposnak, unalmasnak tartja majd, és még idejében lebeszélnek róla, de az is előfordulhat, hogy lelkes bíztatókat találsz, akik további ötletekkel színesítik az elképzelésedet!

4. Amikor elkezded ténylegesen megírni a sztoridat, használj magyar wordot, amelyben tartsd bekapcsolva a helyesírás elemzőt. Nem kell feltétlenül mindent elhinni neki, de sokat segít, főleg, amikor épp álmossággal küzdve hajt az ihlet. Ja és még ide tartozik: Az író ír!

5. Miután megírtad a művedet, olvasd el többször, próbáld észrevenni a szóismétléseket, ezeket iktasd ki, használj szinonimákat (erre való a szinonima szótár). Különösen ügyelj a voltozásra, aztán-azutánozásra, a németesen hangzó szórendre, a mondat közben elhagyott alanyra, állítmányra… és számtalan további stilisztikai elemre!

6. A hajmeresztő szókapcsolatok elkerüléséhez érdemes ízlelgetni az igék és vonzataik hangzását, de haszonnal forgatható a Magyar igék és vonzataik szótára is. Sokat kell gyakorolni hogy rájöjj, milyen szavak illenek össze, és melyek ütik egymást.

7. Amit nehezen mutat meg a Word, az a vesszőhiba. Ezek kiszűréséhez olvasd el több tucatszor a szöveget, próbáld hangosan olvasni magadnak, hogy érezd, hová kell, illetve hová nem kell vessző. Vannak erre szabályok is, azokat szintén meg kell tanulni és készség szintjén alkalmazni.

8. A legnehezebb rész akkor jön, amikor már ott ujjongunk a késznek hitt művünk felett: A pihentetés.

Az én módszerem az, hogy amikor "készen vagyok" valami írással (farigcsáltam, csiszolgattam annyit, hogy azt higgyem, így van), eldugom vagy két hétre - kivéve persze, amikor két napot kapok a leadásra - és utána veszem csak elő újra. Általában teljesen új fénybe kerül az egész, addigra kiszellőzött az alkotási láz, meghalványodnak a fejemben megíráskor ott virító háttérinformációk. Sokkal inkább tudom olvasói szemmel nézni az írásomat, s mindez újabb hibák felfedezésére ad lehetőséget. Ekkor már szemet szúrnak azok a szórendi bakik is, amik fölött a megíráskor átsiklottam. Ilyenkor már elküldöm a barátaimnak, és a párom kritikáját is számon tartom. Ha még mindig olvasmányosnak, irodalmilag tartalmasnak látom amit alkottam, mehet a béta tesztelőknek, hogy az ottani közösség aktív tagjai is megkritizálhassák, ízekre szedhessék, vicceket fűzhessenek hozzá, összevethessék plágiumgyanús elemekkel, levonhassanak belőle személyemre vonatkozó következtetéseket. Ezeket megköszönöm, kiszűröm belőle a hasznosságokat és azokkal tovább polírozom a művet és saját magamat. Magam is alaposan átolvasom, és ahol nem tetszik, átírom. Az sem baj, ha itt jövök rá, hogy kuka az egész - jobb kidobni, mintsem az olvasóim elkönyveljenek valami lapos, rossz stílusú alkotónak.

9.: Gyakorolj! A tehetség a legkevesebb, ezt a szakmát bizony tanulni kell! Főleg azoktól az írásaidtól ne sajnáld azt, hogy kipróbálod rajtuk a tanultakat, amik kedvesek a számodra! Tégy különbséget a gyakorlásnak szánt írásaid, és a tartalmas műveid között! Csak az utóbbiakat publikáld! Nagyon hálás dolog ez a gyakorlás a párbeszédek esetében, amikor többféle beszédstílus közül egyszer csak rábukkansz a karaktered igazi szóhasználatára.

10.: Kommunikálj! Meg kell tanulnod nem csak elviselni a kritikát, de szűrni is! A jó és igaz kritika mellett ott van sokkal több laikus, téves, elfogult, pesszimista, értetlen, rosszindulatú, ömlengő, számító. Gyakran egy hozzászóláson belül találhatsz értékes és hülye meglátásokat. Nem feladatod fejleszteni a kritikust, de megbántani is felesleges. Elég, ha te tudod: attól, hogy valaki szeret olvasni, még nem lesz se jó kritikus, se jó író! Megköszönni, szűrni, a jót hasznosítani! Újraírni, megint bezsebelni az észrevételeket, finomítani, újraírni...

+1.: Ne panaszkodj! Vagyunk páran, akik több mint egy évtizedes alkotói múlttal sem lettünk még Rejtő Jenőkké, vagy Thomas Mannokká. Közös hobbink az írás, amíg kedved van, folytasd, akár lesz sikered, akár nem! 

Adatvédelem