2024. november 15.
A szakmai szkepticizmust kihívás belső ellenőrként fejleszteni és alkalmazni. Természetes vágyunk, hogy megbízzunk az emberekben, különösen azokban, akiket ismerünk. A szakmai kételkedés egy olyan ellenőrzési készség, amelyet idővel fejlesztünk és folyamatosan finomítunk. A sikeres ellenőrök képesek egyensúlyt teremteni a bizalom és a szkepticizmus között, mivel a túlzott bizalom nem megfelelő áttekintéshez, a túlzott szkepticizmus pedig szükségtelen eljárásokhoz vezethet.
A szakmai szkepticizmus olyan hozzáállás, amely magában foglalja a kérdező elmét és az információk kritikus értékelését. A szkepticizmus megfelelő szintjének alkalmazása kihívást jelenthet. A lelkes ellenőrök túlságosan szkeptikusak lehetnek, ami extra vagy szükségtelen ellenőrzési eljárásokhoz és megnövekedett vizsgálati költségekhez vezethet. Az alacsony szintű szkepticizmussal rendelkező ellenőrök figyelmen kívül hagyhatják azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek további időt és figyelmet indokolnak. Ha egy ellenőrzöttnél nem megfelelő a kontrollstruktúra, a felső vezetés hangneme aggályos, vagy egyéb vörös zászlók jelzik, az ellenőröknek mérlegelniük kell a szkepticizmusukat, és ennek megfelelően kell reagálniuk. Az akadályok vagy kihívások arra is csábíthatják az ellenőröket, hogy kevesebbel is beérjék, mivel a magasabb szintű bizonyítékok megszerzésének nehézségei arra késztethetik őket, hogy azt gondolják, hogy ami van, az elég jó.
A szakmai szkepticizmus alkalmazásának megvannak a velejáró korlátai, például az ellenőrzés hatékonyságára gyakorolt hatás. Minél szkeptikusabb az ellenőr, annál több időt vesz igénybe jellemzően az ellenőrzés elvégzése. Ha egy ellenőr túlságosan aggódik az ellenőrzési feladat rögzített költségkereten vagy határidőn belül történő elvégzése miatt, az negatívan befolyásolhatja a szakmai kételkedést és az ellenőrzés minőségét. Fontos, hogy a költségvetések és határidők ne akadályozzák indokolatlanul a kételkedés gyakorlásában, és a feletteseknek segíteniük kell az ellenőröket a kételkedési készségek fejlesztésében.
A következő módszerek segítségével fejleszthető az ellenőrök kételkedési készsége.
Fejlessze ki a kérdésfeltevő gondolkodásmódot - Ez a kíváncsiság és az érdeklődés attitűdje, mivel azok, akik kíváncsiságukat ki akarják elégíteni, természetszerűleg hajlamosak magasabb szintű szakmai szkepticizmust gyakorolni. A kérdésfeltevő gondolkodásmód megköveteli a szakemberektől, hogy folyamatosan kérdéseket tegyenek fel és további pontosításokat kérjenek, amíg nem tudják, hogy a szükséges információk birtokában vannak.
Függessze fel az ítélkezést - Várjon addig, amíg biztos nem lesz, mielőtt következtetést vonna le. Ahogyan nem menne bele azzal a várakozással, hogy minden rossz, úgy ne feltételezze, hogy minden feltétlenül helyes.
Értékelje az összegyűjtött bizonyítékokat, és a bizonyítékok alapján hozzon saját, független ítéletet - Ne hagyja magát a csoportgondolkodás fogságába esni. Ez a tudatosság fenntartását és az ítéletalkotás csapdáinak leküzdésére tett kísérletet jelenti.
Az önbizalom erősítése - Az önbizalom a szakember azon képességét írja le, hogy a kapott információk alapján cselekedni tud. Néha könnyebb az árral haladni, még akkor is, ha tudjuk, hogy megérzésünk szerint valami nem stimmel. Ha nem érzi helyesnek, akkor valószínűleg nem az, és addig kell ásnia, amíg meg nem elégszik vele.
Használjon esettanulmányokat és szimulációkat - Gyakorolja a szakmai kételkedés alkalmazását múltbeli forgatókönyvek és szimulált ellenőrzési feladatok segítségével.
Ösztönözze a csoportos megbeszéléseket és ötletbörzéket - A kételkedő hozzáállást elősegíti, ha az ellenőrök megvitathatják és megkérdőjelezhetik egymás feltevéseit és megítéléseit.
Kritikus gondolkodási gyakorlatok - Az ellenőröknek olyan feladatokat kell végrehajtaniuk, amelyek megkövetelik tőlük az információk kritikus elemzését és értékelését, valamint az alternatív magyarázatok és a lehetséges részrehajlások mérlegelését.
Képzés a megismerési torzításokról - Ez magában foglalja az ítélőképességet és a döntéshozatalt befolyásoló gyakori kognitív torzulások tudatosítását, valamint stratégiák kidolgozását hatásuk mérséklésére.
Folyamatos szakmai fejlődés - A folyamatos képzés naprakészen tartja az ellenőröket a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban, és támogatja a szakmai kételkedés kiegyensúlyozott szintjét.
A szakmai kételkedés ugyanúgy tanulható, mint ahogyan tanítható is. Az ellenőrök munkamódszereinek és a vezetői mentorálásnak támogatnia és ösztönöznie kell a kételkedést. A helyes kérdések elsajátítása, a válaszok ellenőrzése és annak tudása, hogy mikor kell továbblépni, egyensúlyt igényel. A szakmai szkepticizmus kiegyensúlyozott szintjének elérése minden ellenőrzés során támogatja az ellenőrzés értékét.
Priya Sall
Western Washington University vezető belső ellenőre
Forrás: https://acua.org/resource/professional-skepticism/
(Asszisztált fordítás a DeepL révén)