2021. június 28.
Öt évvel ezelőtt ezen a héten különleges megtiszteltetés ért: több IIA-kollégával együtt állhattam a New York-i Értéktőzsde (NYSE) pódiumán, hogy megkongassuk a nyitócsengőt. Ez az egyszeri élmény pályafutásom egyik csúcspontja volt az IIA vezérigazgatójaként töltött 12 év alatt. Sok okból őrzöm ezt az emléket, nem utolsósorban azért, mert az NYSE ezzel elismerte az IIA 75. évfordulóját. Idén az IIA a 80. évfordulóját ünnepli, és ez jó alkalom arra, hogy emlékeztessük magunkat: mit tesz a szakmánk a bizalom építéséért világszerte.
Élénken él bennem a 2016. június 30-i NYSE-ceremónia, de egy pillanat különösen sokszor eszembe jut: a nyitócsengő előtt, a kereskedési parkett melletti kis tárgyalóban az NYSE egyik vezetője dicsérte az IIA munkáját, és kifejezte, mennyire büszkék, hogy aznap a márkánk szerepel a nyitócsengő eseményen. Abban az időben, amikor a befektetői bizalom lassan épült újra a 2008-as pénzügyi válság után, inspiráló volt tudni, hogy az NYSE felismeri a belső ellenőrzés értékét és kulcsszerepét a jó vállalatirányításban.
A belső ellenőrök által nyújtott érték a tőzsdén jegyzett vállalatok számára jelentős. Azonban – ellentétben a kormányzati vagy külső ellenőrökkel – a belső ellenőrök munkája gyakran „zárt ajtók mögött” zajlik, különösebb felhajtás nélkül. Évről évre belső ellenőrök világszerte, nagy és kis cégeknél, tanácsot és bizonyosságot nyújtanak a vezetésnek és az igazgatóságnak a kockázatkezelés és a belső kontrollok eredményességéről. Fáradhatatlan munkájuk hatékonyabb vállalati működést, kevesebb pazarlást, jobb kockázatkezelést és csalásmegelőzést eredményez.
A befektetőket nyilvánvalóan a hozam és a részvényárfolyamok növekedése motiválja. De ahogy túl sokszor láttuk, a bizalom kulcselem a befektetési döntésekben. A befektetőknek bíznia kell a pénzügyi információkban, a vezetés kompetenciájában és az igazgatóság gondosságában. Ha ezek bármelyike csődöt mond, a befektetők menekülnek – és gyakran vonakodnak újra befektetni, amíg a bizalom helyre nem áll. A 21. századi tőkepiacok volatilitását legalább annyira a befektetői bizalom ingadozása okozza, mint bármely más tényező.
Egyetértek Kevin Rudd volt ausztrál miniszterelnökkel, aki megjegyezte: „A globális pénzügyi piacok stabilitása közjó.” Több mint egy évtizede érvelek amellett, hogy „a vállalati szektor belső ellenőrei a közjót szolgálják azzal, hogy bizalmat építenek a tőkepiacokon.” Amikor a belső ellenőrök időszerű és releváns bizonyosságot és ismereteket nyújtanak a kockázatokról, kontrollokról és irányításról, segítenek a vállalatoknak megszerezni és fenntartani a befektetők bizalmát, amely létfontosságú a vállalatok és végső soron a tőkepiacok sikeréhez. Frank Sonnenberg szavaival: „A bizalom olyan, mint a vérnyomás. Csendes, létfontosságú az egészséghez, és ha visszaélnek vele, halálos lehet.” Úgy vélem, a belső ellenőrök kulcsfontosságúak annak a vállalati „egészségnek” a fenntartásában, amelyről Sonnenberg beszél.
A Covid utáni tőkepiaci teljesítmény lenyűgöző, de még mindig túl sok a kockázatkezelési kudarc (például kiberbiztonság) és a pénzügyi jelentési botrány világszerte ismert cégeknél. Ezek a kudarcok nemcsak megingatják a befektetői bizalmat, hanem felbátorítják az aktivista befektetőket, és fokozott szabályozói vizsgálatot és előírásokat vonnak maguk után.
Ezek a botrányok és más tényezők táplálják a vállalatokkal és a pénzügyi jelentésekért felelős vezetőkkel szembeni bizalmatlanságot, amely gyakran a felszín alatt lappang. Ahogy korábban is megjegyeztem, a bizalmatlanság gyakran önmagát okozza: a felsővezetők elszakadnak az átlagos dolgozó helyzetétől, az igazgatóságok inkább a vezetésnek engedelmeskednek, mintsem valódi felügyeletet gyakoroljanak, és a kultúrák torzulnak vagy mérgezővé válnak. A független, erős és jól finanszírozott belső ellenőrzési funkciók szükségessége sosem volt ennyire kritikus.
A 2016-os NYSE-eseményről szóló blogomban arra biztattam a belső ellenőröket, hogy végezzenek önértékelést, hogy biztosak legyenek abban: a lehető legjobban szolgálják a vállalatukat. Néhány kulcskérdés az önértékeléshez:
Világosak és elkülönültek-e a jelentési vonalak a vezetés és az auditbizottság felé? Az adminisztratív és funkcionális jelentés elkülönítése támogatja a belső ellenőrzés függetlenségét.
Milyen erős a kapcsolat a vezetéssel és az igazgatósággal/auditbizottsággal? Az erős kommunikáció és bizalmi viszony alapvető a jó irányításhoz.
Hogyan fogadja a vezetés az ellenőrzési ajánlásokat, és milyen könnyen hajtja végre őket? Ez jó mutatója annak, mennyire akar a vezetés „helyesen cselekedni” a fenntartható jövő és a részvényesi bizalom érdekében.
Rendelkezik-e a belső ellenőrzés elegendő erőforrással a szervezet kockázatainak megfelelő kezeléséhez? Ez a szervezet irányítás iránti elkötelezettségének másik mércéje.
Az auditbizottság vezeti-e a CAE felvételét, elbocsátását, értékelését és javadalmazását? Túl gyakran hagyják ezeket a feladatokat a vezetésre, ami alááshatja a belső ellenőrzés függetlenségét.
Az IIA 2016-os NYSE-csengője felhívás kellett volna legyen minden szervezet számára – nemcsak a tőzsdén jegyzett cégeknek –, hogy vállalják szerepüket a bizalom építésében és fenntartásában. Bár történt előrelépés, még sok a tennivaló, miközben csendben dolgozunk azon, hogy bizalmat építsünk a vállalatainkban és a tőkepiacokon.
Richard Chambers
Forrás: https://www.richardchambers.com/how-internal-auditors-quietly-foster-trust-in-capital-markets/