Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg!
ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha
nem hallott verseket ma, múzsák
papja, erős fiatal füleknek *
Nézz fel az égre: barna cigány ködök –
nézz szét a vízen: fürge fehér habok
örök cseréjükért hálásak
halld, Aiolost* hogyan áldják, dallal.
A láng is hullám. Szüntelenül lobog
főnix*-világunk. Igy nem is él soha,
mi soha meg nem halt. Halálnak
köszönöd életedet, fü és vad!*
Minden e földön, minden a föld fölött
folytonfolyású, mint csobogó patak
s „nem lépsz be kétszer egy patakba”*,
így akarák Thanatos* s Aiolos.
Ekként a dal is légyen örökkön új,
a régi eszme váltson ezer köpenyt,
s a régi forma új eszmének
öltönyeként kerekedjen újra.
S ha Tibur gazdadalnoka* egykor ily
mértéken* zengte a megelégedést,
hadd dalljam rajt ma himnuszát én
a soha-meg-nem-elégedésnek!
Minden a földön, minden a föld fölött
folytonfolyású, mint hegyi záporár,
hullámtörés, lavina, láva
s tűz, örökös lobogó. – Te is vesd
el restségednek ónsulyu köntösét,
elégeld már meg a megelégedést,
légy könnyű, mint a hab s a felhő,
mint a madár, a halál, a szél az.
Görnyedt szerénység, kishitü pórerény
ne nyomja lelked járomunott nyakát:
törékeny bár, tengerre termett,
hagyj kikötőt s aranyos középszert *
s szabad szolgájuk, állj akarattal a
rejtett erőkhöz, melyek a változás
százszínű, soha el nem kapcsolt
kúsza kerek koszorúját fonják.
In Horatium: a latin kifejezés kétértelmű: azt is jelenti, hogy Horatius modorában, és azt is, hogy Horatius ellenében.
A dőlt betűs négy sor Horatius III. 1. ódájának első versszaka Babits saját fordításában
Aiolos: Aiólosz, a szelek ura a görög mitológiában; nevének jelentése: 'mozgékony', 'tarka'.
főnix: sas alakú, bíbor-arany tollazatú, szentként tisztelt madár az egyiptomi mitológiában. Fűszerekből készített fészkében minden ötszázadik évben elégeti magát, hogy aztán hamvaiból újjászülessen megifjodva.
Halálnak / köszönd életedet, fü és vad: Hérakleitosz görög filozófus (i. e. 550-475) gondolati rendszerében a tűz az élet éltetője, a világ őseleme, a dolgok örök változásának alapja. "A halál tűzből vizet szerez, a vízből földet" - írja Hérakleitosz a természet körforgásáról; azaz a tűz elváltozásából a lefelé vezető út a tűz kialvása, "halála", földdé és vízzé válása (márpedig a fű és a vad pedig a földnek és a víznek köszönheti az életét, közvetve tehát a tűz halálának); a felfelé vezető út pedig a tűz feléledése.
"Nem lépsz be kétszer egy patakba": Hérakleitosz legnevezetesebb töredéke. "Hérakleitosz azt mondja valahol, hogy minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan, és a folyó áramlásához hasonlítva a létezőket, azt mondja, hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba." (Platón).
Thanatos: Thanatosz a halál megtestesítője a görög mitológiában, Nüx éjistennő gyermeke, Hüpnosz, vagyis az álom ikertestvére.
Tibur gazdadalnoka: Horatius, aki Augustustól kapott villát Tiburban (mai nevén: Tivoliban), ebben a Róma közeli városkában, festői környezetben - így lett belőle a vidéki élet szépségeinek megéneklője.
ily mértéken: ilyen versmértékben, versformában (az alkaioszi strófában)
aranyos középszert: a mértéktartás horatiusi ideálját, lásd II. 10. ódáját
Keletkezés: 1904
Első megjelenés: A Holnap új versei antológiában, 1909.