Pete László Miklós (LN. Peters): Szólón Új Törvényei [1]

Új Galaxis 15 (Utópia 1), 2009/2. 60-67.

I. e. 594-ben Szolón teremti meg a demokrácia alapjait az ókori Athénban. Törvényei közt szerepel, hogy eltörli az adósságokat és az adósrabszolgaság rendszerét, további politikai jogokat biztosít a szegényebb rétegnek is. Erre utal Pete László Miklós, azaz művésznevén LN. Peters két részből álló novellája. A szerző saját meghatározása szerint a mű politikai utópia, amely a politika fölé emelt társadalmi kontrollról szól.

A minimálbörtön történetének lényege egyszerűen összefoglalható pár mondatban. A leköszönő, aljas miniszternek, Abafalvy Kálmánnak háromszáz napra úgynevezett minimálbörtönbe kell vonulnia, mert a társadalom úgy érzi, rontott az emberek helyzetén. Ahogy megpróbál megélni a minimálbérből, megtapasztalja a nélkülözést. Felesége elhagyja, ő pedig új emberként szabadul.

A főszereplő mellett több más figura is megjelenik, de egyikük jelleme sem kidolgozott, s a jellemrendszer nem kiegyensúlyozott. A novella Abafalvyra koncentrál, akinek karaktere élő és hiteles, s a mű tulajdonképpen felfogható az ő lélektani fejlődéstörténetének is. Bemutatásában fontos szerepet játszanak az alkotás első felében megjelenő dialógusok. Ahogy halad előre a cselekmény, egyre kevesebb a párbeszéd, Ottlik Géza megállapításával élve „minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság”. A miniszter karakterén kívül még a feleségéről kapunk pontosabb, ám meglehetősen sematikus képet: az író maga jellemzi hősét, amikor ostobának és hisztérikusnak titulálja. Ezek a megállapítások később beigazolódnak a nő viselkedésének tükrében.

A mű nyelve sajátságos, az író egyszer-kétszer megvillantja ironikus tehetségét is: „Az összes titkárnő közül egyedül ő dolgozott jól, viszont nem kívánkozott ágyba a főnökével. Senki sem lehet tökéletes”.

A jövőbeli világ nem igényel különösebb magyarázó bemutatást, hiszen a társadalmi berendezkedésen kívül nem tér el sokban az olvasó mindennapi világától, nem jelennek meg technikai vívmányok.

Összességében Pete László Miklós kiváló érzékkel mutatja be az eleinte korrupt miniszter mentalitását, majd pedig a börtönélet viszontagságait. Az epikum kimenetele az utolsó jelenetben választ ad a fölvetett problémára. A cselekmény azonban néhol leül, a történet bonyolítása nemegyszer ellaposodik.

Solty Flóra Karina