Leleszy Béla

Leleszy Béla (1887. október 10, Pusztakengyel – 1977. július 21, Budapest) – író, újságíró. Eredeti családneve Kovách, nevét családja származási helye, a bodrogközi Lelesz után vette föl. Szülei korán meghaltak, 10 éves korától rokonainál (többek között egy ideig Dél-Amerikában élő nagybátyjánál) nevelkedett. Az egri cisztercita gimnáziumban érettségizett, ugyancsak Egerben szerzett jogi diplomát. Az egyetem elvégzése után Nagyváradon kezdett dolgozni. Az első világháborúban szerkesztőségi munkája miatt felmentést kapott. Budapesten, majd Kolozsvárott dolgozott, 1919-ben a románok kiutasították Erdélyből. A háború után Budapesten vállalt munkát napilapoknál és szaklapoknál. 1936-ban az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) főtitkárává választották. A második világháború után a Szikra Könyvkiadó munkatársa, majd – miután 1948-ban kizárták az Írószövetségből, és műveit az „elavult könyvek jegyzékére” száműzték – a Budapesti Konzervgyárban vállalt munkát. 1961-ben, a Kőbányai Gépgyártó Vállalattól ment nyugdíjba. – Első regénye, a (sokak által H. G. Wells Dr. Moreau szigete c. regényének utánérzéseként számontartott) Kamboa titka 1926-ban, folytatásokban jelent meg a Pesti Hírlapban, majd a nagy sikerre való tekintettel még ugyanebben az évben a Légrády Kiadó kötet alakban is kiadta. Ettől kezdve népszerűsége töretlen: 1939-ig több mint 150 regénye, kisregénye jelenik meg, napilapokban több száz novellát publikál. Regényeit időnként John Tempest álnév alatt jelentette meg. Novellái sajnos ritkán jelentek meg kötetben, a legjelentősebb kivétel a Ki teremtett téged? című keretes novellafüzér. Írt krimiket, vadnyugati és kémtörténeteket, történelmi regényeket. Az 1950—1960-as évek fordulóján Tel-Avivban megjelentették számos korábbi művét, ám 1948 után írt művei s még sok munkája kéziratban maradt. – A már említett Kamboa titka és a Ki teremtett téged? c. alkotásokon kívül több sci-fi regényt írt. Az Opálsziget főhőse, miután rádöbben az általa feltalált, az életfolyamatokat lassító (és ezáltal gyakorlatilag örök életet adó) gáznak a társadalomra gyakorolt veszélyeire, 40 évre felfüggeszti a szer terjesztését. A Cardigan-sugár főszereplője a szerelme apjától, a feltalálótól kölcsönkért készülékkel próbálja visszanyerni a rábízott és elkártyázott pénzt, miközben ügyelnie kell arra is, hogy csontvázát biztonságban tudja egy dél-amerikai gyűjtőtől. A fekete veszedelem lélekcsere-történet, budapesti főhőse a „csereemberek közösségéből” való kilépésért küzd. A Tűzhányók völgyének főszereplője egy élőhalottakkal teli bolíviai kisvárosban igyekszik megtudni, miért kell rendszeresen pénzt küldenie oda; beleszeret az egyik élőhalottba, akiről végül kiderül, hogy valójában nem is élőhalott, és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Leleszy utolsó (és valószínűleg legjobb) sci-fi regénye, Az utolsó csillaghajó az első telepesvilág, az Alfa Centauri Vira nevű bolygójának lakói által a hamarosan szupernovává váló Nap körül keringő Föld lakóinak megmentésére indított expedíció története. Az expedíciónak számos nehézséggel kell megküzdenie az út során (megállíthatatlan radioaktív láncreakció, a földönkívüli termeszeket bujtogató tudós, lázadás) és a Földön is (az emberek kétharmada nem hisz a közelgő veszedelemben, vagy éppen a viraiakban véli azt felfedezni, és nem hagyja megmenteni magát). A művet a benne lévő számtalan elgondolkoztató és érdekes ötlet messze Leleszy korábbi tudományos-fantasztikus regényei fölé emeli.

Vál. bibliográfia: A Cardigan-sugár, Bp., Tolnai, 1928; Bp., Bembo, 1990²; A fekete veszedelem, Bp., Tolnai, 1929; Bp., Bembo, 1990²; Kamboa titka, Bp., Légrády, 1926; Ki teremtett téged ?, Bp., 1927; Opálsziget, Bp., 1927; Tűzhányók völgye, Bp., Palladis Rt., 1932; Uaz. Holtak városa címmel Bp., Bembo, 1994; Eltűntek (1937) = Budapest nem felel, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989. 162-168; A halálvirág (1938) = Budapest nem felel, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989. 169-172; Az utolsó csillaghajó, Debrecen, Csokonai, 1990.

Irodalom: URBÁN László, Sci-fi a ponyván - Leleszy Béla, Galaktika, 1988/9 (96). 59-60; RAPCSÁNYI László, A százesztendős Leleszy Béla, Élet és Irodalom, 1987/41. 8.

Rinyu Zsolt