Képes Gábor

ÉletrajzKépes Gábor sokszínű művésznek mondható, hiszen novellái mellett – melyek leginkább a Galaktikában, illetve a Hipergalaktikában jelentek meg – foglalkozik költészettel, recenziókat ír, illetve a regényszerkesztésbe is belekóstolt már.

1980. június 8-án született Budapesten. 1998-ban érettségizett le az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában, később itt volt gyakorlótanár. Már fiatal korában érdekelte a műszaki tudomány. Tizenkét éves korában kezdi el gyűjteni a számítógépeket. Tizenhét éves korától kezdve ír verseket. Saját bevallása szerint azért, amiért a legtöbb fiatal költő megtette ebben a korban – a szerelem miatt. Költészetében ekkor még az exhibicionizmus hajtotta, hiszen verseivel leginkább magára akarta felhívni a figyelmet. A kitűnés és a figyelemfelkeltés pedig szükséges is volt – főleg az akkor kialakuló értelmiség szempontjából – mivel a gimnáziumban, ahol a diákévek teltek, nagy presztízsnek örvendett az irodalom és nem egy akkor érettségiző tervezte tovább tanulmányait a bölcsészkaron. Első irodalmi megmozdulása még a gimnáziumi évek alatt történt, mikor is részt vett az Ostor című diáklap, majd egyetemistaként az ebből a körből kinövő Dayka Gábor Társaság szervezésében, melyben a hozzá hasonló, lelkes, irodalmi pályára készülő diákok gyűltek össze. Ebben az időszakban már sokat olvasott science fictiont, de ez az ottani közegben egy nem elismert szubkultúrának számított. A tematika iránti szeretete már gyerekkorában elkezdődött, a Csillagok háborújának köszönhetően. Később, 12-13 korában fedezte fel Clarke könyveit, aki rendkívül inspirálólag hatott rá, különösen a 2001: Űrodisszeia és a Gyermekkor vége című művei.

Ettől függetlenül az a vágy, hogy ő is ebben a tematikában alkosson, csak később, a Galaktika feltámadásakor alakult ki benne. Az egyetemen ismerte meg verstan-tanárát, a Kuczka-szakértőt, Szepes Erikát. A Kuczkáról hallott történetek ugyancsak nagy inspirációnak számítottak, ahogy a Sárdi Margit-féle műhely is, amelyből később kialakult a Scifitörténeti Társaság. A közösség az egyetemen szemináriumként működött, melyet Képes öt éven keresztül, vagyis tíz féléven keresztül folyamatosan látogatott. Ebben az időszakban több sci-fi-írót és fordítót ismert meg személyesen – ilyenek voltak Németh Attila, Bogáti Péter vagy Nemere István. Bogáti Pétert lakásán is felkereste, és segítségére volt írógéppel írt novellájának számítógépre vitelében.

2000-ben a Dayka Gábor Társaság alapító főtitkára. Ugyanebben az évben lett a Huszonegy című kulturális folyóirat szerkesztője. 2001-től a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság tagja, 2002-től pedig már elnökségi tag, 2003-tól 2005-ig szervezőtitkár. 2004-ben diplomázik le az ELTE BTK magyar szakán. Már egyetesmitaként az Országos Műszaki Múzeum külsős munkatársa volt, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban rendezett A számítástechnika mindenkié című kiállítást rendezte, Kovács Győző szakmai vezetése mellett. Az egyetem után, kezdő muzeológusként a Planetáriumban dolgozott mint egy informatikatörténeti kiállítás tárlatvezetője, s egyszer éppen munka után vette meg az első új Galaktikát – ekkor döntötte el, hogy pályája csúcsa az lesz, ha publikál a lapban. (2004 augusztus és november között az Országos Műszaki Múzeum szakmai tanácsadója, a TIT Budapesti Planetáriumban megrendezett Mérföldkövek a számítástechnikában című kiállítás rendezője és tárlatvezetője.) Hivatalosan 2004 decembertől az Országos Műszaki Múzeum segédmuzeológusa. 2005-től a Közgyűjteményi- és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének, illetve a Kultúrvákum Egyesületnek tagja. 2009 óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban végzi muzeológusi munkáját (az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum egyesült).

Eddig közel hetven verset publikált különböző folyóiratokban, melyekhez társult az a három verseskötet, melyet 26 éves koráig adtak ki tőle. Ezek közül a legutóbbit, Az utcafront és az öregember címűt tartja a legerősebbnek.

Szekunder irodalommal is foglalkozik, főleg recenziók keretein belül. Ezek leginkább a Szépirodalmi Figyelőben jelennek meg, néhány a sci-fi irodalommal is kapcsolatban.

Napjainkban leginkább a muzeológia köti le, illetve a tudományos kiállítások, szervezésük és megteremtésük. Nagy álma, hogy kapjon néhány hónapnyi szabadságot, amikor ír egy olyan science-fictiont, amely megfelel az ideális sci-fi-olvasónak: vagyis szórakoztasson is, de közben vessen fel tudományos igényű gondolatokat. Az írás számára kikapcsolódás – bevallása szerint nagyon szereti muzeológusi pályáját, hiszen ezzel tudja közvetíteni az emberek számára azt, hogy a számítástechnika története és magának a technikának a története is az emberi kultúra szerves része. Íróként és muzeológusként ugyanazt a kultúrafelfogást képviseli – két irányból.

Általában nem a pozitív dolgok ihletik meg. Tollát saját bevallásai szerint sokszor vezeti a keserűség, a csalódottság, illetve leginkább valami hiányának az érzése. Novellái erősen magyar vonatkozásúak, sokszor utalnak vissza a magyar közelmúltra és a magyar sci-fi-irodalomra. Éppen ezért gondolja úgy, hogy külföldi nyelvre fordítani műveit néhol nehézkes lenne, ettől függetlenül tartja, hogy külföldön is megjelentethetné munkáit, hiszen sokszor ír áttételesen a globalizációról is.

Nagy példaképe Clarke. A szerző halálakor Molnár Csaba, a Magyar Nemzet újságírója nekrológjához Képest is felkereste, azóta több cikkben együttműködnek. Inspirálja ezenkívül Kubrick és Tarkovszkij, kedvenc rendezői.

Nem hasonlítja magát a „hard” science fiction nagyjaihoz, művei inkább leplezett vagy nyílt társadalomkritikák. Másik példaképének Örkényt érzi, és leginkább egyperces novelláit, illetve azok nyelvezetét és világképét.

A sci-fi és fantasy között egyértelműen a sci-fiben helyezi el magát. A két tematika „házasságát” kényszerházasságnak is tartja, sőt, egymás erős ellentéteinek. Véleménye szerint bár mindkettő fikció, a scince-ficton mindenképpen a műszaki- és természettudományokon, míg a fantasy inkább a teológián és néprajzon alapszik. Bevallása szerint sajátosan kelet-európai sci-fit ír.

Tanulmányokat is ír, egyik ilyen műve a Sci-fi reneszánsza című mű, mely a Szépirodalmi Figyelőben jelent meg.

Fő művének utolsó verseskötetét tartja, sci-fi novellái közül pedig a Szerelmes és a világvégét, bár érzése szerint olvasói kedvence a Fehér majom feketében, mely nemcsak egy fricska az emberiség számára, hanem egy erősen antirasszista szöveg is.

Megbízott előadója az ELTE BTK Bölcsészettudományi Informatika Önálló Programjának. Alapító tagja a Magyar Scifitörténeti Társaságnak és tagja a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak. A Számalk Számítástechnikai Szakközépiskola informatikatörténeti fakultáció tanára. Az ELTE BTK Informatikus-Könyvtáros szakán informatikatörténeti órákat tart. A szegedi Informatikatörténeti Múzeum Alapítvány tanácsadó testületének tagja. A Magyar Írószövetség tagja, SF Irodalmi Szakosztályának titkára.

Elsődleges Bibliográfa

Igaz Történet (verseskötet), Budapest, Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 2000. Ezredvégi szerelem; Jelentés, Retrospektív, Végtelen kis terecske (versek), Huszonegy (I. évfolyam/1.), Budapest, DGT,2000. Autodafé (vers), Prae (IV. évfolyam/1-2.), Budapest, Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 2000. Mint üllő a kovácsműhelyben; Talán még holnapig; Zárógondolat (versek), Ezredvég (X. évfolyam/2-3.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2000. Lósirató; Szeretet (versek), Ezredvég (X. évfolyam/6-7.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2000. Búcsú; Jég-tánc (versek), Ezredvég (X. évfolyam/12.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2000. Kötél-tánc, fiatal költők antológiája, Budapest, Nagy Lajos Alapítvány, 2001. Nem felejtünk (vers), Ezredvég (XI. évfolyam/1.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2001. Bukolika; Tapintat; Kiegyenlítés (versek), Huszonegy (II. évfolyam/1.), Budapest, DGT, 2001. Öregség; Figyelj rám ötven másodpercre! (versek), Huszonegy (II. évfolyam/2.), Budapest, DGT, 2001. A száműzött (vers), Ezredvég (XI. évfolyam/3-4.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2001. Szeretnék; Mert szeretlek, Lilla, ezért (versek), Prae (III. évfolyam/3-4.), Budapest, Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 2001. Egy telefonbeszélgetésr; Egy versmorzsa; Hiba (versek), Huszonegy (II. évfolyam/4.), Budapest, DGT, 2001. Szomjas éhes szerelmes (vers), Parnasszus Budapest, Parnasszus kiadó, 2001. A hatodik szín (vers), Ezredvég (XI. évfolyam/6-7.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2001. Életkép; Tuskó (versek), Kávéházi Tavasz Budapest, ELTE BTK, 2001. július 2. Újpesti történet; Haiku-lánc Lilláról (versek), Kávéházi Tavasz), Budapest, ELTE BTK, 2001. július 5. Lángnyelvek szemedből (vers), Vigilia ( MXV. Évfolyam /8.), Budapest, Vigilia kiadó, 2001. Akárcsak én; G.L. látogatása; Ragyogj és trónolj! (versek), Ezredvég (XI. évfolyam/12.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2001. Az élet egy nagy öröklakás (verseskötet), Budapest, Fiatal Írók Szövetsége, 2002. Hogy meghatódtál (vers), Tekintet (XIV évfolyam /1.), Budapest, Tekintet Alapítvány, 2002. Kiütéssel győző (versek), Ezredvég (XII. évfolyam/2.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2002. Tánczene régi TESLA lemezjátszón; Digitális analógia (versek), Magyar Műhely (2002/2.), Budapest, Magyar Műhely Kiadó, 2002. Mindig egy; Optikai csalódás (versek), Ezredvég (XII. évfolyam/5.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2002. Egy vonalban Lillával; ennem (versek), 2000 (XIII/5.), Budapest, Mentor Irodalmi Alapítvány, 2002. Érted; Titkos szolgálat (versek), POSZT Budapest 2002. A házi számítógép kora, In: Kovács Győző: 100 éve született Neumann János, Mérföldkövek a számítástechnikában, Technikatörténeti monográfiák 1., Budapest, Országos Műszaki Múzeum, 2003. A mikroszámítógép kora. In: Vámos Éva - Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből (177-180.), Budapest, OMM - MTESZ, 2004. Az igazi floppy. In: VADAS József - BOJÁR Iván András (szerk.): Magyar Design, OCTOGON könyvek, Budapest, 2004. Morfondírozások kora, a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság antológiája, Budapest, 2004. Neumann János Emlékkönyv, Budapest, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2005. Budapest, 2040 (novella), Galaktika (XXI. évfolyam / 11.), Budapest, Metropolis Media Group, 2005. Az utcafront és az öregember (verseskötet), FISZ, Budapest, 2006. A falu szélén (novella), Ezredvég (XVII. évfolyam/2.), Budapest Ezredvég Alapítvány, 2007. Legendás űrhajós látogatása (novella), HiperGalaktika 2., Budapest, 2008. Gyakorlati út a pedagógiához (novella), Hipergalaktika 3., Budapest, 2009 Kritikák:

Kritikák:

Eső: Keresztes Ágnes és Vass Tibor költészetéről
Ezredvég: Esnagy József, Paládi Zsolt és Payer Imre köteteiről
Kortárs: Tóth László összegyűjtött verseiről
Szépirodalmi Figyelő: Ágh István, William Aspray, Bánki Éva, Kovács András Ferenc, Kovács Győző, Nádasdy Ádám, Payer Imre, Bernardim Ribeiro, Tornai József, Tóth László, Vaskó Péter, Szentpéteri Márton, Vadas József, Sztrugackij, Shelley műveiről, a Tavaszidő édessége című trubadúrantológiáról
Lemezbörze: Korda György Napfény kell a Világnak című lemezéről és a retro-divatról

Tanulmányok:

Kiemelkedő műtárgycsoportok az Országos Műszaki Múzeum Matematikatörténeti- és Számítástechnika-történeti Gyűjteményében, TÓTH Endrével, Technikatörténeti Szemle, 2003-2004
Kovács Mihály és tanítványai: a kibernetikaoktatás kezdetei a budapesti Piarista Gimnáziumban, In: VÁMOS Éva - VIGYÁZÓ Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, OMM - MTESZ, 2005
„Van, aki tartózkodóan, van, aki kíváncsian közelít a géphez” - generációk ismerkedése a számítógéppel, előadás a József Attila Kör kultúratudományi konferenciáján a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2005. október elsején
Fantasztikus tudomány: a tudományos-fantasztikus irodalom helye a tudományos népszerűsítés galaxisában, In: VÁMOS Éva - VIGYÁZÓ Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, OMM - MTESZ, 2006
A sci-fi reneszánsza, Szépirodalmi figyelő, 2009

Szerkesztett könyvek (regények):

Clarke, Arthur C. – Pohl, Frederik: A végső bizonyítás, Metropolis Media, Galaktika Fantasztikus Könyvek, Budapest, 2010.
Silverberg, Robert: Majipoor krónikái, Metropolis Media, Galaktika Fantasztikus Könyvek, Budapest, 2009.
Strieber, Whitley: 2012, Metropolis Media, Metropolis Könyvek, Budapest, 2009.
McDevitt, Jack: Polaris, Metropolis Media, Galaktika Fantasztikus Könyvek, Budapest, 2009.
Silverberg, Robert: Lord Valentine kastélya, Metropolis Media, Galaktika Fantasztikus Könyvek, Budapest, 2009.

Informatika- és technikatörténeti recenziók, rövidebb írások:

Képes Gábor: Vadas József: Németh Aladár, Szépirodalmi Figyelő, 2010/1. (megjelenés alatt)
Képes Gábor: Szentpéteri Márton: Egyetemes tudomány Erdélyben. Johann Heinrich Alsted és a herborni hagyomány. Szépirodalmi Figyelő, 2009/4, p80-81.
Képes Gábor: S. Nagy Anikó: Kereskedővilág, Szépirodalmi Figyelő, 2008/2.
Képes Gábor: Bencze Géza: Váci út, a magyar gépipar főutcája, Szépirodalmi Figyelő, 2007/1., p 42-43.
Képes Gábor: Fantasztikus tudomány: a tudományos-fantasztikus irodalom helye a tudományos népszerűsítés galaxisában, In: Vámos Éva - Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, OMM - MTESZ, 2006
Képes Gábor: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, Szépirodalmi Figyelő, 2006/2., p 151-152.
Képes Gábor: William Aspray: Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei, Szépirodalmi Figyelő, 2005/1., p 133-134.
Képes Gábor: Az igazi floppy. In: Vadas József - Bojár Iván András (szerk.): Magyar Design, OCTOGON könyvek, 2004, 174. o.; angol nyelven ugyanitt: The real floppy, ford.: Sarkady Krisztina, 175. o.
Képes Gábor: Kovács Győző: Válogatott kalandozásaim Informatikában, Szépirodalmi Figyelő, 2003/2., p 110-111.
Neumann János IAS-gépétől a zenélő komputerig. Kovács Győző informatikussal a Neumann centenáriumi év eseményeiről, a számítástechnika történetéről és irodalommal való kapcsolatairól Képes Gábor beszélget, Szépirodalmi Figyelő, 2003/6, p87-92.

Technikatörténeti kiadványok:

Bertáné dr. Varga Judit (szerk.): Menő üzletember, Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2008. (az azonos című kiállítás kísérőkiadványa, írta: Képes Gábor – Tóth Endre – Vámos Éva)

Informatikatörténeti tanulmányok:

Képes Gábor: A hordozható számítógép évtizedei, in: Vámos Éva – Vámos Endréné Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, MTESz Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Budapest, 2009, p97-103.
Képes Gábor: Egy út a modern informatikához. Kovács Mihály és tanítványai, Hipergalaktika 03, 2009, p112-117.
Képes Gábor: A Lasergraph fotóplotter család, in: Vámos Éva – Vámos Endréné Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, MTESz Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Budapest, 2008, p 85-93.
Képes Gábor – Tóth Endre: A Menő Üzletember tárgyai: hordozható elektronika és Business Class az Országos Műszaki Múzeumban, Technikatörténeti Szemle, XXVIII. 2007-2008, p 99-111.
Képes Gábor: „Van aki tartózkodóan, van aki kíváncsian közelít a géphez” – generációk ismerkedése a számítógéppel, in: Menyhért Anna – Vaderna Gábor (szerk.): Amihez mindenki ért, Kultúratudományi Tanulmányok, JAK – L’Harmattan, Budapest, 2006, p 232-249.
Kolláth Ágnes – Képes Gábor: Videoton Home Center: egy intelligens otthon a rendszerváltás korából, Technikatörténeti Szemle, XXVII. 2005-2006, p 147-161.
Laufer Gábor – Képes Gábor: Laufer Gábor: egy orvos és a számítógép, Technikatörténeti Szemle, XXVII. 2005-2006, p 261-282. (dr. Laufer Gábor visszaemlékezése, szöveggondozás, szerkesztés)
Képes Gábor: Kovács Mihály és a kibernetika oktatás kezdetei a budapesti Piarista Gimnáziumban, in: Vámos Éva – Vámos Endréné Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, Országos Műszaki Múzeum – Áron Kiadó, Budapest, 2005, p 49-53.
Képes Gábor: A mikroszámítógép kora, in: Vámos Éva – Vámos Endréné Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, Országos Műszaki Múzeum – MTESz Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Budapest, 2004, p 177-180.
Tóth Endre – Képes Gábor: Kiemelkedő műtárgycsoportok az Országos Műszaki Múzeum matematikatörténeti- és számítástechnika-történeti gyűjteményében, Technikatörténeti Szemle, XXVI. 2003-2004, p 59-74.