Közzététel dátuma: Aug 29, 2013 6:51:30 AM
Claudio Monteverdi az operairodalom első legnagyobb mestere, a barokk opera műfajának megteremtője. Mivel a két stíluskorszak, a reneszánsz és a barokk határán élt és alkotott, a késői madrigálnak is biztoskezű mestere volt. Olasz származású zeneszerző, Cremonában született. Zenét tanult egy nagy tudású mestertől, majd 23 éves korában a mantuai Gonzaga ház udvarához szegődött. Gazdája Vincenzo herceg kedvelte, megbecsülte, s mint udvari muzsikusát magyarországi útjára is magával vitte (1595-96). Közben sorra jelentek meg művei, tekintélye is nőtt a zenei világban. 1607 farsangjára - mindössze egy évtizeddel a műfaj megszületése után - írta első operáját, az Orfeót. A zene hatalmának szimbóluma, a görög mítosz varázserejű lantosa Orfeusz, aki énekével még a fákat is megmozdította, a vadállatokat megszelídítette. Érdekes, véletlen egybeesés a zenetörténetben, hogy az első opera, amellyel útnak indult a még ma is virágzó zenei műfaj, éppen a muzsika erejét és halhatatlanságát szimbolizáló Orfeusz történetéről szól. Ez az ősi mítosz azonban nem csak a zenének, de az irodalomnak és más művészeteknek is kedvelt témája lett. Az Orfeo szövegkönyvét Alessandro Striggio írta. Orfeo személyes sorsán keresztül a szerző az embert állítja elénk: az ember örömét, küzdelmét, kételkedését. Ebben az operában korának minden zenei vívmányát felhasználta Monteverdi. Merészen alkalmazta a barokk zenében gyakran visszaköszönő disszonanciát, a váratlan modulációkat. Az Orfeóban fontos szerepet kap a kórus, melynek feladata a dráma különböző helyzeteinek aláfestése. A műben felhangzó recitativók dallamosak, fülbemászóak. A zeneszerző ugyanakkor fontosnak tartja a hangszerek játékát, számít ezek kifejező erejére is. Hatalmas, sokszínű zenekart alkalmaz: fa- és rézfúvósokat, különféle vonóshangszereket, két csembalót, két basszuslantot és három orgonát. Kisebb önálló hangszeres tételeket, ún. ritornellókat (közjátékokat) is beiktatott műveibe.
Egy évvel Vincezo herceg halála után Monteverdi megvált mantuai állásától, Velencébe költözött, ahol a Szent Márk-templom karnagyaként működött egészen haláláig, 1643-ig. A velencei évek alatt sorra születtek nagyobb alkotásai. 1637-ben Velencében megnyílt Európa első operaháza, a San Cassiano, mely számára Monteverdi rövid idő alatt négy operát írt.