Embedded Files
Vivaldi neve a 19. század második felében vált újra érdekessé, amikor Johann Sebastian Bach műveinek összkiadása elkezdődött. Ekkor kerültek elő Bach Vivaldi-átiratai, ami ráirányította a figyelmet az eredeti művek komponistájára. 1926-30-ban előkerült egy óriási zenei gyűjtemény, mely nem kevesebb, mint 300 koncertet, 8 szonátát, 14 operát, öt kötetnyi egyházi művet és két kötet vokális kompozíciót tartalmazott, valamennyi Vivaldi műve. Innen lehet számítani Vivaldi újrafelfedezését és azóta is tartó népszerűségét.
1713 és 1718 között nyolc operáját mutatták be Velencében, majd igen sokat utazott Európában. Életmódja miatt hivatalos egyházi feddésben is részesült. A döntés anyagilag és erkölcsileg is súlyosan érintette Vivaldit. 1740-ben Bécsbe indult, ám sem megrendelésre, sem pedig állásra nem volt kilátása. A szász udvartól remélt megbízást, de betegsége miatt nem tudott továbbutazni Drezdába. 1741 júliusában halt meg Bécsben. Halálára jellemző, hogy pontos dátumára csak 1938-ban derült fény. Életművét gyakorlatilag elfeledte az utókor.
1704-től hegedű-tanárként a velencei Ospedale della Piéta szolgálatában állt. Ez az intézmény Velence egyik leghíresebb és legmagasabb színvonalú képzést nyújtó árvaháza volt. Az Ospedale ("Kis kórház"), hasonlóan Velence más nevelő intézeteihez, az általános képzés részeként zenét tanított. A kizárólag lányokat tanító intézmény pénteki és vasárnapi koncertjei a maguk korában igen híresek voltak. A koncertek bevétele kiegészítette az árvaház költségvetését, így az intézet vezetői támogatták, hogy a zenei képzés a lehető legmagasabb színvonalú legyen. Vivaldit eleinte karnagyként, később koncertmesterként foglalkoztatták, később átvette az Ospedale teljes zenei irányítását. A zenekar Velence legjobb együttesévé fejlődött, s igen valószínű, hogy ez már kizárólag Vivaldi érdeme volt. A városba érkező külföldi utazók nem mulasztják el meghallgatni Vivaldi együttesének koncertjeit. Számos európai uralkodó tette tiszteletét Vivaldi előadásain.
Az itáliai barokk zene egyik legnagyobb, s máig legnépszerűbb mestere volt Antonio Vivaldi, aki 1678. március 4-én született Velencében. Apja eredeti foglalkozása borbély volt, de ügyesen játszott hegedűn, s a San Marco bazilika kibővített zenekarában már szerződtetett muzsikusként alkalmazták. Antonio igen kis testsúllyal, koraszülöttként jött a világra. A keresztlevél tanúsága szerint "per pericolo di morte" (életveszély miatt) a bábaasszony azonnal meg is keresztelte.
A fiú apja zenei tehetségét és vöröses-szőke haját örökölte. Zenei tanulmányairól, tanárairól keveset tudunk. Gyakran helyettesítette apját a bazilika zenekarában. Az egyházi szolgálatban eltöltött tanuló évek után nem meglepő, hogy Antonio Vivaldi a papi pályát választotta, ráadásul ez a 17-18. században még egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a muzsikusi, zeneszerzői hivatással. Hajszíne miatt a vörös papnak csúfolták. Feltételezhető, hogy 1703-ban, Rómában Corellitől tanult hegedűjátékot és zeneszerzést.
A négy évszak (1723) - Apr 30, 2016 9:15:45 PM
Page updated
Google Sites
Report abuse