Embedded Files
Közzététel dátuma: Oct 17, 2019 7:40:48 AM
Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexuma régészeti feltárásának helyszíne 2019. július 11-én. - fotó: Sóki Tamás / MTI
Befejeződött Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának régészeti feltárása, jövő év elejére pedig elkészül a sírkomplexum bemutathatóvá tételének megvalósíthatósági tanulmánya is – jelentették be a kutatócsoport vezetői az MTI tudósítása szerint.
Az elmúlt évek talán legizgalmasabb hazai régészeti felfedezése volt, amikor a Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen sikerült rábukkanni az Oszmán Birodalom legjelentősebb szultánjának sírkomplexumára.
A török történelem által legnagyobb uralkodóként tisztelt, a magyar történelemben azonban tragikus szerepet játszott szultán 1566. szeptember 6-án halt meg, 71 éves korában a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár ostroma közben. A vár elfoglalása után holttestét hazaszállították Konstantinápolyba, belső szerveit azonban a közelben temették el. Az uralkodó sírja körül muszlim zarándokhely jött létre, és a türbe mellé szúfi derviskolostor is épült. Ez egészen 1689-ig fennállt, amikor a város keresztények általi visszafoglalását követően a komplexumot kifosztották és lerombolták.
Szulejmán sírjának a helye évszázadokra feledésbe merült, de a turbéki szőlőhegyen 2014-re sikerült lehatárolni azt a területet, amelynek centrumában geofizikai eszközök segítségével három épület, az egykori türbe, az ehhez csatlakozó dzsámi és derviskolostor azonosítható volt. Két esztendővel később került sor a türbe, a rákövetkező években pedig a további építmények alapjainak, illetve korabeli használati eszközöknek és épülettöredékeknek a feltárására. 2017-ben kormányhatározat rendelkezett az érintett terület állami tulajdonba vételéről, valamint az addig felszínre került és a későbbiekben feltárt műemlék- és leletegyüttes megőrzéséről, illetve bemutathatóvá tételéről.
Fodor Pál történész–turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója most bejelentette, hogy a több mint hat esztendeje zajló feltárás a tudományos alaposságú dokumentumok elkészítésével az idei év végével lezárul.
A felfedezés nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem azért is, mert a törökök számára a szultán egykori nyughelye ismét jelentős idegenforgalmi látnivaló és zarándokhely lehet, ha sikerül a romokat látogathatóvá tenni. A szakértők ezért megkezdték a tervezett beruházás tervezését, és Fodor Pál tájékoztatása szerint jövő év elejére elkészül a leendő kulturális-turisztikai komplexum megvalósíthatósági tanulmánya.
Pap Norbert, a PTE történeti földrajz professzora, a kutatások pécsi vezetője szerint a tervezett komplexumnak olyan emlékhelynek kell lennie, amely a népek közötti megbékélést segíti, fejlesztési lehetőségeket kínál, valamint a törökök és a magyarok számára egyaránt vonzó célpontként jelenik meg.
Megtalálhatták I. Szulejmán sírját
Index, 2015.12.10. 15:45
I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett, jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója kijelentette, minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.
Bemutatnák Szulejmán szultán nemrég megtalált szigetvári sírját
Index, Zsuppán András 2019.09.06. 17:03
Pap Norbert a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója
a Mítosz és valóság: Nagy Szulejmán szultán szigetvári sírhelye című sajtótájékoztatón Budapesten 2015. december 9-én.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat, írja az MTI.
Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora kiemelte, hogy a legfontosabb egy oszmán kori település felfedezése; a türbe is ennek része. Az építészettörténész szerint a magyar kutatók nagyon komoly munkát tettek le az asztalra, ők a magyar és német nyelvű, a törökök pedig az oszmán forrásokat tekintették át. Egyértelmű, hogy a most feltárt maradványok egy szultáni építményhez tartoztak 16. századi oszmán díszítésekkel, de azt még nem lehet bizonyossággal megmondani, hogy melyik épület a türbe és melyik a dzsámi.
Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta, a közös erőből végzett kutatás a magyar-török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel. Az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni.
Rablógödör az I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárásán.
Fotó: Kelet-Mediterrán És Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központ
A szultánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon: tizenhárom hadjáraton vezette katonáit; emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét, magyarázta Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. 1520-as trónra lépésekor a birodalom 1,5 millió négyzetkilométerre terjedt ki, 1566-ra pedig már 2,5 millió négyzetkilométerre nőtt.
Számos történeti kérdés is megoldásra vár még, nem ismerni még pontosan az ostrom menetrendjét, és nem tudni egészen biztosan azt sem, melyik napon halt meg a szultán és milyen körülmények között temették el. Az évek óta zajló kutatásokban a fordulatot az hozta, hogy a geográfiai megközelítést helyezték a középpontba.
A 2014 őszén a turbéki szőlőhegyen kezdődött vizsgálatok alapját az jelentette, hogy a szigetvári Barátság parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem jártak sikerrel. A korábbi vizsgálatok nem helyeztek hangsúlyt a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra és arra, hogy a táj képe megváltozott az elmúlt évszázadokban.
Tájrekonstrukciót végeztek 1566-ra és 1689-re, a város elpusztulásának idejére fókuszálva. Kiderült, hogy a táj sokkal vizesebb volt, mint ma. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni, ahol 450 évvel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt. Ott kutattak, ahol az 1970-es években lakossági bejelentésre már voltak ásatások, 1982-re azonban arra jutottak, hogy török őrtorony állhatott ott. Most viszont kimondhatták, hogy ott oszmán kori település volt nagy épületekkel.
Fotó: Kelet-Mediterrán És Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központ
Nyolc méterre a feltételezett türbétől egy nagyobb épület van, ahol egy dzsámi állhatott és a közelben egy dervis kolostor maradványai is találhatóak. Az épületegyüttest árok veszi körül. Minden információ és jel egy irányba mutat, a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit.
Page updated
Google Sites
Report abuse