icon versei:
Tenyeredből
...bár azt gondolod most,
hogy mindent tudsz
és rólam már csak
az ég írhatna...
lepedőre,
tiszta légre,
hófehérbe
mártott
lapra...
fogna tintát
- esőcseppet -
talán csak siratna
és leírná helyetted is,
mit tenyeredből olvasna...
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
A kód sajnos itt nem működik.
Tetszik a vers?
A csiga háza
Minek nekem ez a ház,
mérgelődött a csiga,
régi is, meg dohos is,
kell nekem egy szép tiszta.
Le is rakom itt a kertben,
amíg újat keresek,
addig meg sem fogok állni,
míg az újra nem lelek!
El is indul csiga-biga
benéz minden bokorba,
egy emeletes, padlásszobás,
de jó volna, gondolja!
Jön az este és a csiga,
nem talál az új házra,
dörög az ég, esni is fog,
mit húzzon most magára?
Jó lenne a régi házam,
olyan tágas, otthonos,
csak enyém volt senki másé,
akkor is, ha régi dohos!
Így kesereg egymagába,
míg elered az eső,
szegény csiga ázik-fázik,
mert nincs felette a tető.
Elindulok s megkeresem
régi házam úgy bizony,
ameddig az nem lyukad ki,
nem kell nekem új otthon!
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
A kód sajnos itt nem jeleníthető meg.
Tetszik a vers?
...várhatnak
Ketyeg az óra.
...de a szoba még szendereg...
...vállat vonnak hát
a vontatott percek
- és tovább haladnak -
...egyről a kettőre ugranak,
majd megállnak megint
csak úgy hirtelen
...kémlelnek,
várják hánykolódó énemet,
hogy papírra vetem-e...
de én nem nyitom ki
a szemem,
mert nem akarom,
hogy lássák...
kiszöktél alóla...
s most papírom:
a párnám...
Zavar...
Sűrűn pislákol a lámpa,
...talán...
ahogy a szíve dobban,
s mutatja a fénye
minden pillanatban,
...hogy mit érez...
de miért is mutatná azt,
amire senki sem kíváncsi,
a falból alig-alig látszik,
s csak hiszi,
hogy jelezhet,
...de mégsem...
vagyis nem egészen...
csak lóghat esetleg a mennyezetről
és felejthet szépen...
nem figyel rá senki,
talán örökre úgy marad...
vibráló fénycső
ami egyszer csak kiszakad...
más...
...miért lenne ugyanaz minden
...miért lenne,
...ha más...
ha világom
világod mellé
szegődött
- ne bánts-
kérlek
ne bánts!
egy percre...
éreztelek egy pillanatra,
ami csak az enyém volt,
...és csak a tied...
szívünk helyet cserélt egy percre,
de nem értettem, hogy minek...
...vágytam...vágytál...
...láttam,
s ha látnád
hogy mi maradt belőle:
csupa nagy betű
és az,
hogy talán vége...