Balikó László Ferenc  - BLF  versei:

Mielőtt elmegyek...

...hadd fedezzem fel arcod

idegen bársonyát,

amiért kezeim imára fonódnak szüntelen!

Legyen szép e sokat említett elmúlás:

engedd kezemet arcodhoz simulni,

hogy letörölje gyászoló könnyeid,

és finom emlékkel induljon

a vissza nem térő útra...

Balikó László Ferenc

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Tetszik a vers?

Oszd meg az iWiWen!

Oszd meg a Facebookon!

Ha majd összetöröd

Ha majd összetöröd a lelkem

rúgjál belém még párat,

hogy át tudd aludni szépen az éjszakákat!

Soha ne gyere vissza kérlek,

főleg ne sírva!

Arra a fejfám úgyis meglesz írva.

Ha már összetörted a lelkem

s belém rúgtál már párat,

és átaludtad szépen az éjszakákat.

Ne várd, hogy bocsánatot nyerjél,

amiért rám szórtad a hantot,

hiába is kiáltanál nem hallanám a hangod.

Ha majd összetörik a lelked

s beléd rúgnak még párat,

s átsírod majd a csúf, a csúf éjszakákat.

Hozzám vágysz már örökre,

s mellém eresztenek a sírba.

A fejfád meg lesz írva.

Igen, meg lesz írva.

Balikó László Ferenc

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

Tetszik a vers?

Oszd meg az iWiWen!

Oszd meg a Facebookon!

Hazug pillanat

A hamisan édes pillanat

gyilkos érzelmet szőtt szívedbe,

melytől földre rogyott

már úgyis vonszolt testem.

Most véremtől vörös rózsáid édesgeted,

melyek holnap már

bűzös illatot árasztanak,

és ez az illat elkísér,

míg szíved utolsót dobban.

Balikó László Ferenc

Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,

non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:

A kód sajnos itt nem működik.

Tetszik a vers?

Oszd meg az iWiWen!

Oszd meg a Facebookon!

Érzem

Érzem verseimnek végét,

mikor a toll nem sért már papírlapot,

és elnyűtt elmém lehajtja ama helyre fejemet,

ahol megszületett ezernyi óda és sirató.

E helyen találsz majd rám,

miután eszedbe jut: vajon hol lehet?

S itt lesz igazi sírom,

hol zokogtam érted szüntelen.

Koponyám alatt az utolsó papír,

rajta két szó:

mindhalálig szerettelek...

Balikó László Ferenc

(2000. december 22.)

Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,

non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:

A kód sajnos itt nem működik.

Tetszik a vers?

Oszd meg az iWiWen!

Oszd meg a Facebookon!