Kollát Gyula: Elátkozottak

Az első Márta, az Attilával való igen csak plátóinak mondható kapcsolata okán megúszta a „népharagot”, amint a második Márta is hasonlóképp. Dr. Szőllős Henrikné Marton Márta művészettörténésszel az írók lillafüredi konferenciáján ismerkedett meg. A rendkívüli szépségű férjes asszony elbűvölte a költőt, ki a varázslat hatása alatt írta meg a világtörténelem egyik legszebb szerelmi költeményét:

„Nézem a hegyek sörényét -

homlokod fényét

villantja minden levél.

Az úton senki, senki,

látom, hogy meglebbenti

szoknyád a szél.”

Az Óda múzsája három nappal később Budapesten kapta meg a kéziratot a költőtől. A kortársak szerint valójában nem történt közöttük semmi, ennek ellenére Attila akkori élettársa, Szántó Judit (róla majd később) fülcsördítő pofonnal jutalmazta a remekművet.

A harmadik Márta már nem volt olyan szerencsés, mint az előző kettő, neki már jutott az „áldásból”. Vágó Márta (1903–1976) a jómódú polgárcsaládból való lány 1928-ban ismerkedett meg József Attilával, de hamarosan Londonban, majd Berlinben folytatta tanulmányait. Külföldön férjhez ment, de 1933-ban elvált. Ekkor hazatért, és újra közeli kapcsolatba kerültek Attilával. A költő halála után a szemére is vetették, hogy József Attila azután csúszott szét végleg, miután ő másodszor is visszautasította házassági ajánlatát: „Még sokkal nagyobb gyerek vagy, mint én – írta a költőnek szakító levelében –, de mivel csak két évvel vagy fiatalabb nálam, nem adoptálhatlak, pedig, akármennyire is haragszol mindig érte, ez volna az egyetlen megoldás.” Hozzá írta többek között a Tudtam én..., a Mióta elmentél... című verseket.

Gyömrői Edit (1896–1987 – pszichoanalitikus, költő, író) 1935-1936-ban kezelte József Attilát, aki a kezelések alatt szeret bele. A nő elutasítja a költőt, neki már vőlegénye van. Hozzá íródtak a Gyermekké tettél, az …aki szeretni gyáva vagy, a Nagyon fáj című versek, valamennyi 1936-ban keletkezett. A költő egy alkalommal késsel támad rá a viszonzatlan szerelme miatt.

dr. Kozmutza Flóra (1905–1995 – gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár) az utolsó nő, akinek József Attila (mindjárt a második találkozásukon) megkérte a kezét. Flóra a kivándorlást fontolgatta a költő halála után, annyira megrémült a bűnbak után kiáltó hangulattól. Végül maradt, és feleségül ment Illyés Gyulához, aki még a hetvenes években is kapott olyan névtelen levelet, melyen az állt újságból kivágott betűkkel: József Attila gyilkosa.

Szántó Judit (korábban Ludman Judit - 1903-1963) 1930-tól a költő élettársa. Nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. Viharos kapcsolatukat egyesek tragikus jelzővel illették. Fábián Dániel szerint kapcsolatukban több „az egymást korlátozó, egyéniségrontó, titkos törekvés, mint az összetartó, harmonikus kiegészülés”. Ezért aztán hiába szerették egymást, a gyenge idegzetű költő egészsége nagyon megszenvedte a kapcsolatot, amint arról számos boldog vagy éppen fájdalmas verse is tanúskodik.

Bányai László szerint Judit szép volt és értelmes, pallérozott eszű. József Jolán (Attila nővére) így ír: „Judit tudta, hogy Attila nagy költő. És azt akarta, hogy nagyon nagy költő legyen. Mindent megtett érte. Kilincselt szerkesztőségekben. Sírt és könyörgött. Elhelyezte verseit, szóba állt gyűlölt emberekkel. Egész nap dolgozott, s munkája után otthon mosott és vasalt, hogy tiszta inge legyen másnap Attilának.

Szántó Juditra Remenyik Zsigmond egyenesen átkokat szórt a költő halála után: „A nő, aki hosszú éveken át rombolta nagy költőtársunk tudatát, kicsinyítette hitét, aki őt nyilvánosság előtt […] sokszor megalázta, legyen magtalan, kódorogjon utcákon a festéktől megkopott hajjal vagy megkopaszodva, ocsmány szájából kihullott fogakkal, szavának eddig is kétes hitelét végleg elveszítve, kifolyt két gonosz szemével.”

Judit hat évig élt együtt a költővel, hat öngyilkossági kísérletéről számol be ez alatt az idő alatt. Két alkalommal Attila éjjel kinyitotta a gázcsapot, hogy mindketten meghaljanak.

„Ez az együttlét soha nem jelentett idilli létet, menekülést, szigetéletet. Sokat vitáztak, de mindig úgy, ahogy egy meghasonlott világban saját énjével vitázik az ember. Aztán elváltak, mert József Attila saját magával sem tudott többé együtt élni.” (Horváth Márton, 1963)

Forrás: Scheer Katalin: József Attilát másképp szerették a nők

Képek: sulinet.hu, members.iif.hu, magyarvagyok.com, pim.hu, europeana.eu