József Attila korábban is, később is írt szocialista szellemű verseket (tehát a húszas években is, a harmincas évek derekán is). Mégis indokoltnak tűnik önálló pályaszakaszaként megkülönböztetni az 1930-tól 1933 végéig terjedő időszak költői termését. A húszas évek vége egyszersmind egy politikai korszaknak is végét hozta Magyarországon. Sokan egy második proletárforradalom lehetőségében bíztak, 1930. szeptember 1-én megmozdult a pesti utca s 1919 óta nem látott méretű és hevességű tömegmegmozdulásra került sor.
A huszonöt éves költő együtt menetel a tömeggel (ennek élményét rögzíti a még aznap megírt Tömeg című verse), s 1930 végén bekapcsolódik az illegális kommunista párt munkájába. 1931 márciusában jelent meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című vékony füzet, amely ellen az ügyészség májusban „osztály elleni izgatás bűntette” címén vádat emelt és az elérhető példányokat a rendőrség haladéktalanul elkobozta.
Fejtő Ferencnek igaza van abban, hogy verseit „átigazítva” a költő némelykor rontott a szövegen, de van példa az ellenkezőjére is, például a Nyár vagy a Favágó újabb változata sikerültebb a réginél. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet kompozíciója is feszesebb, mint a korábbi köteteké, ami kétségtelen előrelépés.
Forrás:
27 vers és 3 Villon-fordítás, köztük:
1. Anyám
5. Nyár (1929)
6. Favágó (1929/1931)
7. Harmatocska
11. Regős ének
13. Betlehemi királyok
17. Kultura
26. Szocialisták