A Szajna partján

A Szajna partján él a Másik,

Az is én vagyok, én vagyok,

Két életet él két alakban

Egy halott.

A Duna partján

Démonok űznek csúfot velem,

A Szajna partján álmokba von be

Százféle, szűz szerelem.

Rákacag Páris

S a boldog Másik visszakacag,

Itt röhejes mámorba kerget

Vijjogó, éji csapat.

Ott szebb vagyok, nemesebb, hősebb,

Sejtelem-csók minden dalom,

Szent Cecilia* hajol lelkemre

Álmatagon.

A Duna partján

Céda lányhoz hajt durva öröm,

A bor ad álmot

S a poharamat összetöröm.

Ott: ring lelkem muzsikás alkony

Szent zsivaján

S úgy csókolom meg az életet,

Mint orkideát a Léda haján.

Szent Cecilia: az egyházi zene védőszentje.