Búgnak a tárnák

Havas csúcsával nézi a napot

Daloknak szent hegye: a lelkem,

Gonosz tárnáktól általverten.

Álmok, leányok, bomlott ingerek,

Gondok, kínok vájták a mélyet:

Gyűltek a tárnák és a rémek.

Fent, fent a csúcson: nagy-nagy szűzi csönd,

Gondolat-manók csoda-tánca,

Lent: a rémeknek harsogása.

Lelkem tetőjén szent táncaikat

Fürge manók riadva járják,

Lentről, lentről búgnak a tárnák.

Egy pillanat és megindul a hegy:

A büszke tető táncos népe

Bevágódik a semmiségbe.