Kuruc versek

A kiegyezés utáni, a millennium ünnepségeit megrendező korszak nemzeti mitológiájában a volgai lovas középponti alakja mellett nagy szerepet kapott a Rákóczi-kultusz és a kuruc romantika is. Szinte jelképesnek tekinthető, hogy a költőnek induló Thaly Kálmán (1839-1909) tudós tekintélyként szervezhette a legendák diadalmas terjesztését; hiteles kuruc versként tehette közzé - mint gyűjtőmunkája eredményét - saját utánzatait. (Csak 1913-ben bizonyította be róluk Riedl Frigyes, hogy hamisítványok.)

Ady neveltetését is áthatotta a kuruc romantika. De politikai tapasztalatai és történelmi tájékozódása fölismertették vele, hogy a Rákóczi-szabadságharc példát adó hagyományáról le kell választani a nemesi önigazolást szolgáló szemléleti torzításokat. Egyik cikkében - a kisemmizett tömegek nézőpontjából - így foglalt állást ebben a kérdésben: „Még a hőseinket is kisajátítják. Rákóczi koporsóját, ők, akik Rákóczit becsapták és elárulták, úgy körülállották, hogy mi nem férkőzhettünk hozzá” (La Barre - Dózsa György, 1906).

1909 januárjában született meg az első kuruc-vers (A harcunkat megharcoltuk), s a Szeretném, ha szeretnének kötetben (1909) alkottak e versek először önálló ciklust (Esze Tamás komája).

Forrás:  Sulinet Digitális Órák: >>>

Bujdosó kuruc rigmusa (Szeretném, ha szeretnének / Esze Tamás komája / 2.)

Esze Tamás komája (Szeretném, ha szeretnének / Esze Tamás komája / 6.)

A harcunkat megharcoltuk (Szeretném, ha szeretnének / A harcunkat megharcoltuk / 6.)

Az utolsó kuruc (A Minden-titkok versei / A Magyarság titkai / 9.)

Két kuruc beszélget (Tyukodi pajtásom...) (Ki látott engem? / Sípja régi babonának / 1.)

Sípja régi babonának (Ki látott engem? / Sípja régi babonának / 6.)

Két kuruc beszélget (Merre, Balázs testvér?...) (Az utolsó hajók / 102.)

Két kuruc beszélget (Most már nagyon jó...) (Az utolsó hajók / 105.)