A Léda arany-szobra

Csaló játékba sohse fognál,

Aranyba öntve mosolyognál

Az ágyam előtt.

Két szemed két zöld gyémánt vóna,

Két kebled két vad opál-rózsa

S ajakad topáz.

Arany-lényeddel sohse halnál,

Ékes voltoddal sohse csalnál,

Én rossz asszonyom.

Hús-tested akármerre menne,

Arany-tested értem lihegne

Mindig, örökig.

S mikor az élet nagyon fájna,

Két hűs csipőd lehűtné áldva

Forró homlokom.