Mire jók a színes szűrők?

A színes szűrők még akkor jelentek meg, amikor csak fekete-fehér felvételeket tudtak készíteni. A lényege, hogy tudod befolyásolni a végeredményt.  Egyes színeket világosabbá, másokat sötétebbé tudsz tenni úgy, hogy a többi szint nem változtatod meg. A digitális kamerák megjelenésével ez háttérbe szorult, majd szinte teljesen feledésbe merült. Ma már grafikai programok segítségével SZINTE minden megoldható, látszólag fölösleges a speciális szűrők használata. Két dolgot sohasem fog megoldani a számítógépes program. A hosszú záridős felvételt, amit egy sötét, de semleges szűrővel tudsz elkészíteni nappali fényben, illetve a polarizációs szűrőt, ami láthatóvá teszi azokat a dolgokat, amik a visszaverődő fény miatt nem voltak láthatóak. 

Találtam egy nagyon jó összefoglalót a témával kapcsolatban. 

http://fotozz.hu/cikket_megmutat?cikk_ID=78

A fekete-fehér fotózás szűrői

A f-f fotózásban a színek tónusértékekkel jelentkeznek, így főleg színes szűrőket használhatunk. Ezek festett üveglemezek, így kezelésük egyszerű (amennyiben nem töröd el őket, így azért már nehezebb velük fényképet csinálni, de aki szereti a kihívásokat...) 

Kiegyenlítőszűrőzés: a domináns színeket, az adott szín komplementerével (ellentétes színével) lehet mérsékelni. Pl. a kék eget egy sárga színű szűrővel lehet mérsékelni, de ez nem olyan gyakori eset, mivel ezt a színt szeretjük hangsúlyozni (erről a polárszűrőnél). Ennek a fordítottja a kiemelőszűrőzés, ahol egy adott színt ugyan olyan színű szűrővel, még dominánsabbá tehetjük.

Éjszakai hatást úgy érhetünk el, ha narancs, vagy vörös színű szűrővel az égboltot feketévé, míg a fehér témarészleteket vakító fehérré tesszük.

Ködszűrés: A levegőben lévő pára és köd a kék színű fényt rendkívüli módon szórja, ugyanakkor a sárga és a vörös színeket zavartalanul átengedi, így egy narancs, vagy vörös szűrővel a ff pozitív képen a táj sokkal közelibbnek, tisztábbnak látszik. Infrafilmnél pedig olyan dolgok is előtűnnek a képen, amelyeket a fotós nem is látott. 

A színes fotózás szűrői:
Konverziós szűrők: 2 féle filmtípust különböztethetünk meg. A műfényre és a napfényre érzékenyített filmet. Ezeket a digitális gépeken is megtalálhatjuk, viszont itt már sokkal több lehetőség közül választhatunk. Míg a digitálisnál csak 1 gombnyomás ezt megváltoztatni, a filmes, vagy analóg fényképezésnél nem cserélgethetjük állandóan a filmet. Erre találták ki az ún. konverziós szűrőket. Ugyanis ha a napfényre érzékenyített filmünket műfénynél (azaz lámpavilágításnál) szeretnénk használni, szükségünk lesz a kékes konv.-ós szűrőre. Fordított esetben pedig egy ámbrás (barnásvörös) színű szűrőt rakhatunk fel az objektívünkre.
A kompenzálószűrők használatával a természetes megvilágításnál jelentkező színhőmérséklet-módosulásokat egyenlíthetjük ki. A Skylight szűrők enyhén rózsaszínűek, használatukra a kép melegebb, kellemesebb színvilágú lesz.

A trükk- és effektszűrők:
Ezek a leglátványosabb szűrők, mivel a képet nem csak színükkel befolyásolhatják, hanem különböző tulajdonságaival is.

Lágyító előtétek: Elsősorban portré-, és tájfotózáshoz alkalmazandó. A kontúrokat enyhén elmossák, de az élességet csak kis mértékben befolyásolják. A színeket pasztellszerűvé változtatják.

Átmeneti szűrők: Felezett, vagy központra szerkesztett szűrők, amik egy része festett, más része nem. A színárnyalat rendszerint folyamatosan elhalványul, és átmegy más színjellegbe, esetleg szürkébe. 

Képelem-sokszorozó prizmák: A sötét háttér előtti képrészleteket centrális, vagy más mértani megosztással többszörözik meg.
Képfelület-felezők: Olyan fedőrészek, amelyek az objektív 1-1 részét lefedik, így időben egymás után történt eseményeket egyetlen képkockán lehet visszaadni, több expóval.

Fényszűrők:
A fény nem színbeli, hanem fizikai összetételét változtatják meg.
UV-szűrők: Ez talán a leggyakrabban használt szűrő. A káros sugarakat kiszűri, ezáltal a kép színtelítettsége javul, az égbolt sötétebb lesz. Másik előnye, hogy az objektív frontlencséjét megvédi a külső behatásoktól, így ez a szűrő mindig rajta hagyható az objektíven.
Infraszűrő: Csak a hősugárzást engedi át, így infrafilmhez használható.
Szürkeszűrő: Nincsen színjellege, a különböző színeket azonos mértékbe nyeli el. Túl erős megvilágításnál, de esetleg tág rekesz használatánál, rekeszelés helyett lehet használni.

Polárszűrő: Ránézetre olyan, mint a szürkeszűrő. Ez lényegében 2 üveglemez közé ragasztott fóliaszűrő. Elforgatásával a polarizált fényt kiolthatjuk. (Polarizált fény: a fényes felületekről visszaverődő egy síkban rezgő fény. Kivétel a fémfelületről visszavert fény.) Megfelelő módon forgatva a csillogások kiszűrhetők. Hatására az ég sokkal mély kékebb lesz, és a színek telítettebbek lesznek, ugyanakkor a szűrőfaktora nagy. 

2 féle típusban gyártják: Lineáris, és cirkuláris polárszűrő. A cirkuláris polárszűrő a fény rezgési síkját 90°-kal elforgatja. A TTL rendszerű (Trough The Lens - A lencsén keresztül) belső fénymérőjű (D)SLR gépnek a belső szerkezete ugyanis polarizálja a fényt, így a tükör alatti fénymérőnél a sarkított fények összeadódhatnak - amit a rezgési sík elforgatása megakadályoz -, ezért hibás mérési eredmény jöhet létre. Tehát az ilyen gépekhez cirkuláris polárszűrőt alkalmazzunk."

Kétfajta szűrőcsalád van. A kerek, objektív méretével megegyező és menetesen rögzíthető, illetve a téglalap formájú, speciális adapter segítségével rögzíthető szűrők.

A piac itt is ketté oszlott. Vannak a profi cuccok, meg az olcsó, de sokszor minőségben is hitvány másolatok. Van logikája a dolognak. Ha veszel egy teljes szenzor méretű, nagyon nagy felbontású kamerát jó minőségű objektívvel, egy olcsó és gagyi szűrő drasztikusan rontja a képminőséget, a profi kamera megmutatja a gyenge szűrő hiányosságait és hibáit. Ugyanígy az olcsó, 100 eurós kamerádra teszel egy több száz eurós szűrőt, semmivel sem lesz jobb a végeredmény. 

Tekintettel arra, hogy egy öreg Nikon Coolpix 500 P kamerát vásároltam használtan 90 euróért, értelmetlen volt több száz eurós szűrőket vásárolnom. 

A legelső probléma az volt, hogy erre a Nikon Coolpix 500-ra gyárilag nem lehet semmiféle kiegészítőt felszerelni az objektívre, ezt kellett valahogy megoldanom. 

Egy műanyag csövet méretre vágtam és csiszoltam, hogy rá tudjam húzni a kamera tubusára, ahol mozog az objektív. Ehhez rögzítettem egy az interneten vásárolt adapter gyűrűt, majd erre csavaroztam rá a megfelelő méretű, Cokin típusu szűrő rendszert.

Az interneten rendelt, kínai, 30 eurót sem elérő Cokin típusú szűrő készletet választottam. Kísérletezni, tanulni, hibákat elkövetni tökéletes.  Erről is készítettem videót.

Majd több hónap kísérletezés után összefoglaltam a tapasztalataimat. 

Csak akkor van értelme szűrő vásárlásban gondolkodnod, ha a kamerád valamilyen módon alkalmas a csatlakoztatásra, rögzítésre. Tehát mielőtt kamerát vásárolsz, döntsd el, hogy mit szeretnél. Ki kell lépni a megszokott okostelefonos gondolkodásból, miszerint előkapom és nyomom a gombot. Ez itt nem működik. Sokan ezért hagyják abba a fotózást, mert tudatosan kell viselkedni. 

Ha pl. hosszú záridős képeket akarsz csinálni nappali fényben, de nem szeretnél a színekkel játszani, akkor elég egy ND szűrő készlet, a megfelelő teljesítménnyel. Ha a fekete-fehér fotózás érdekel, akkor kellenek a színes szűrők is. Ha vízparton szeretnél filmezni, szűkséged lesz a polarizációs szűrőre.  Abban a csomagban, amit megvásároltam, ezek mind megtalálhatóak. Természetesen kínai minőségben, de kínai áron. Egy eredti Cokin szűrő alapkészlete több száz euró, egy komolyabb csomag ezer euró fölött van. 

Fekete-Fehér képek

Színes kék szűrővel még sötétebbé tettem az eget, majd fekete-fehér felvételt készítettem. 

A semleges ND szűrő segítségével nappal tudtam hosszú záridős felvételt készíteni, ezáltal kisimultak az apró mozgásai a hullámoknak, de éles maradt a mozdulatlan hajó.

Piros és kék szűrő együttes használatával még sötétebbé varázsoltam az eget. Elől van a kék szűrő, ami normál esetben felerősíti az ég kékségét, ami színes felvételen is nagyon szépen látszana, de mögötte van a piros szűrő, ami a saját színét segíti bejuttatni, ezáltal a piros színek világosabbak lesznek a képen,. Az ellentétes szín bejutását korlátozza a kamerába, tehát a kék árnyalatok sötétebbek lesznek.  A két szűrő együttes használata eredményezi a teljesen sötét eget. 

Hosszű záridő semleges ND szűrővel.

Az ideális felvételhez be kell állítani a zársebességet és a rekesz nagyságát. Gyakorlatilag nappali fényben 1/100 és 1/500 másodperc között mozog a zársebesség. Átlagos fotós keze bemozdul , ha 1/60 alatt van a zársebesség. De van olyan eset, amikor pont az a cél, hogy bemozduljon a kép, vagy a kép egy részlete. Ekkor csökkentem a zársebességet. A probléma az, hogy ezáltal több lesz a bejutó fény, és túl világos lesz a kép, vagy teljesen kiég. Ezért ND szűrőt, azaz semleges szűrőt alkalmaznak a bejövő fény mennyiségének a csökkentésére úgy, hogy sem a színek tulajdonsága, sem a kép minősége nem változik. 

Gyakorlati tapasztalatom az, hogy pl. a tenger hullámzásának a homályossá tétele kb. 2 másodpercnél kezdődik, az igazi profi hosszú záridős képelhez 30 másodpercig van nyitva a kamera, de lehet akár egy percig is. Azt már kevés kamera tudja, de a mai bridge-k többsége is tudja a 30 másodpercet. Csak arra figyelj, hogy csatlakoztatható legyen a szűrő az objektívre. A Nikon Coolpix 500 P még csak 8 mp. -et tud, ezért ehhez kellett alkalmazkodnom. A kamera megvásárlásakor a HD videó és az extra zoom volt a szempont, nem ismertem a hosszú záridős fotózást.

Színes szűrők.

Vannak teli és átmeneti szűrők. A teli szűrők a teljes kép felületén fejtik ki hatásukat, az átmenetiek csak a szűrő egyik oldalán színesek, így a kép alsó vagy felső oldala  ( attól függően, hogyan forgatom a szűrőt)  eredeti színű marad.