A bevezető oldalon már említettem, hogy szerintem teljesen fölösleges ez a pixelmánia, hiszen az esetek 99 %-ban vagy számítógép monitoron, vagy okostelefonon nézegeted a fényképeidet. Mindkét esetben max. 2,5 megapixeles a képernyőd, tehát a 2 megapixeles képet és a 45 megapixeles képet is csak 2 megapixeles felbontásban bámulod. 

Csak a téma kedvéért lesétáltam a tengerpartra és készítettem próbaképeket a jó öreg bridge kamerámmal, a Nikon Coolpix 500 P-vel, ami szégyenszemre "csak" 12 megapixelt tud. 

Az alábbi képen a következő felbontású képeket láthatod. 

Felső sorban bal oldalt 12 megapixel, középen 8, majd jobb oldalt 5 megapixeles felbontású képet készítettem. Az alsó sorban bal oldalt a 12 megapixeles alatt a 3 megapixel, középpen a 8 alatt a 2 megapixel, jobb oldalt az 5 megapixel alatt az 1 megapixeles felvétel látható. A felvételek egy jó tíz perces idővallumban készültek, miközben változott a fény, ezért is látható az alsó sorban más megvilágítás. 

Látod a képek között a drasztikális különbséget?  Mert én nem. Ha profi kamerával készítesz 48 megapixeles felvételt, a 2 megapixeles monitoron fogod visszanézni. Ahogy a 12 megapixeles és az 1 megapixeles képet is a 2 megapixeles monitoron fogod visszanézni. 

Most nézzük a két végletet. A 12 megapixeles és az 1 megapixeles képet együtt.  A felső a 12 , az alsó kép az 1 megapixeles.

Van egy Motorola okostelefonom, ami hivatalosan 50 megapixeles felvételeket tud. De a kamerája valóban csak 12 megapixeles. Amikor átállítottam 50 megapixelre, csak annyi történt, hogy a 12 megapixeles kamerával készített felvételt utólag feldarabolta, hogy szám  szerint meglegyen az 50, de kinagyítva a számítógépen semmivel sem volt jobb minőségű az 50 megapixeles kép, mint a 12 megapixeles. Csak vevőcsalogatás az egész. 

A Nikon Coolpix 500 P  60 képet tud másodpercenként 2 megapixeles felbontásban.  Teljesen élvezhető a felvétel.  A kavics megállt a levegőbe, a kutyus bundája szépen rajzolt.

Ime egy összehasonlító táblázat a digitális  kamerák méretéről.

Találtam egy táblázatot, ami össuefoglalja a lényeget. 

https://fotozasblog.hu/hany-megapixel-a-jo/

Fotó használati esete                            Kijelző/papír mérete                     Megjelenített képpontok száma              Szükséges megapixelszám

mobiltelefonon nézegetés 

(középkategória - Samsung A40)

kb.                                                                            Full HD                                        2340 x 1080                                                         3 megapixel

számítógép monitoron nézegetés               Full HD                                            1920 x 1080                                                       2 megapixel

papírkép előhívás                                            10cm x 15cm                                    1795 x 1205                                                          2 megapixel

tableten nézegetés

(középkategória - iPad 2018)                     FHD                                                    2048 × 1536                                                          3 megapixel

Egy másik érdekes oldal azzal foglalkozott, hogy hány megapixel kell a papír fotó nyomtatásához.

https://mlzphoto.hu/2015/06/25/hany-megapixel-kell-egy-foto-nyomtatasahoz/

"Hány megapixel kell egy fotó nyomtatásához?

Első kérdés: hány megapixelre lesz szükségem, ha egy 10 x 8”-es (kb. 25 x 20 cm) nyomatot szeretnék készíttetni?

A válasz:Szorozzuk meg a nyomat szélességét (10 hüvelyk) a pixelsűrűséggel (300 ppi), majd a kapott eredményt szorozzuk megy a nyomat magasságának (8”) és pixelsűrűségének (300 ppi) szorzatával, valahogy így:  (10 x 300) x (8 x 300) = 7 200 000 – tehát legalább 7,2 millió pixelre (7,2 MP) lesz szükségünk a feladat elvégzéséhez.

Második kérdés: fényképezőgépem 24 MP-es felbontású, mi a legnagyobb, jó minőségű nyomat-méret, amivel számolhatok?   

A válasz:Hogy legfeljebb mekkora minőségi nyomatot készíthetünk fényképezőgépünk fájljaiból, azt a fentihez hasonlóan egyszerű képlettel deríthetjük ki. Osszuk el a képfájl szélességi és magassági felbontását a pixelsűrűséggel, tehát jelen esetben 300 ppi-vel, és máris megvan, mekkora nyomat készülhet. A fényképezőgépünk 6000 x 4000 pixeles fotóiból kiindulva a képlet alábbiak szerint alakul:

(6000 / 300) x (4000 / 300) = 20 x 13,3” (50,8 x 33,8 cm)"

Egy másik írás, ami szintén reálisan gondolkodik. 

https://avtovsamare.ru/hu/megapikseli-v-kamerah-pochemu-bolshe-ne-vsegda-oznachaet-luchshe/

Egy másik cikk a fölösleges megapixel háborúról.

https://www.hwsw.hu/hirek/38272/olympus_kompakt_dslr_fenykepezogep.html

"Az Olympus megelégelte a megapixel-háborút

Az Olympus mostantól nem kíván részt venni a megapixel-versenyben. A kijelentés sokkal vastagabb tartalommal bír, ha tudjuk, ezt a gyártó a DSLR-kategóriás gépeire érti. Az Olympus az E-sorozatú vázainál megáll 12 megapixelnél, a felbontás növelése helyett innentől az átlagfelhasználó számára fontosabb tényezőkre koncentrál."

"A nagyobb felbontás pedig hátrányokkal is jár, minél kisebb egy képpont a képérzékelőn, annál zajosabb végeredmény alkotható a szenzor segítségével, mely viszont a négyharmados rendszerek esetében -- ahogy a többi DSLR esetében is -- fizikailag kötött méretű. A négyharmados, vagy akár a mikronégyharmados rendszer, melyet az Olympus a Panasonic mellett visz, ráadásul értékes területet is nélkülöz a fizikailag nagyobb, APS-C méretű szenzorokhoz képest, így, ha feltételezzük, hogy a gyártástechnológia területén számottevő előnnyel az Olympus nem rendelkezik, már hátrányban van a Canonhoz, a Nikonhoz, vagy akár a Sonyhoz és a Pentaxhoz képest. 

Watanabe jól gondolja, hogy egy átlagfelhasználó számára nem szükséges a 20 megapixel, szerinte aki 12 megapixelnél többre vágyik, inkább a teljes kisfilmes méretű érzékelővel szerelt topgépek között keresgéljen. Mi ehhez hozzátesszük, hogy aki úgy érzi, hogy az otthoni felhasználási körülmények közepette nem elég a 12 megapixel, nyugodtan beszerezhet pár, a témával foglalkozó szakkönyvet is, ezen felül mélyebb utánajárásra is ösztönöznénk az internetes tartalmak között, beleértve oldalunk korábbi anyagait is.

Az Olympusnál a 12 megapixeles plafon nem először merül most fel, már a négyharmados szabvány megalkotásánál is itt húzták meg a vonalat, mára pedig el is érték ezt, a két legutóbb bejelentett váz, az E-30 és az E-620 egyaránt 12,3 megapixeles LiveMOS érzékelővel készült. A legelső négyharmados váz, az Olympus E-1 2003-ban 5 megapixeles képek készítésére volt alkalmas."

A Sony teszt is azt bizonyítja, hogy fölösleges a magas pixel. 

http://www.fotovideo.hu/a+fotozas+kiralynoje+sony+alpha+7s+ii.html

"A Sony Alpha 7S II továbbra is egy szerény 12 megapixeles képérzékelőt használ, ugyanazt, amit már az elődjénél megismertünk. A kis felbontás előnye kézenfekvő: a nagy érzékelő tégelyek nagy fényfogadási képességük miatt magas ISO értékek használatát teszik lehetővé az álló- és a mozgóképeknél egyaránt. A kérdés az, hogy tényleg szüksége van a fotósnak egy ilyen tulajdonságú kamerára? "

"Szerény felbontás

Évekkel ezelőtt a 12 megapixel még kimagaslónak számított, de ez a felbontás ma már régimódinak tűnik. De lássuk a tényeket: kereken 8,5 megapixel kell ahhoz, hogy egy felvétel 300 dpi-nél interpoláció nélkül DIN-A4-ben nagyítható legyen. Ez a méret egy magazin, álló oldalának felel meg, viszont a fekvő A3-as dupla oldal már 17 megapixeles felbontást igényel. Az első benyomás tehát, hogy a Sony Alpha 7S II a kisebb formátumú nagyításoknál hozza felbontásban a minőségi elvárást, nagyobbaknál ezzel már gond lehet.

Amennyiben az optimális nézési távolságot vesszük figyelembe, tehát azt a távolságot, ahol egy képet azonnal áttekintünk, akkor a vélt hátrány már nem tűnik akkorának. A néző minél jobban hátralép, hogy áttekintse a fotót, annál kisebb felbontásra van szükség anélkül, hogy az minőségi veszteséget érzékelne. Az ilyen feltételeknél a 8,5 megapixeles felbontás elégséges, ha nem is optimális. Amit ebben az összefüggésben okvetlenül figyelembe kell vegyünk, hogy a Sony Alpha 7S II fotóit nem ajánlatos megvágni (kroppolni), hanem figyelembe kell venni a képkivágás megkomponálásnál a végső felhasználást."

"A 12-megapixel elegendő sok profi alkalmazásra, a profinak viszont figyelembe kell vennie, hogy a nyomdai felbontása DIN-A 3-nál 250 dpi-re csökken. A kroppolásra így nem marad elegendő tolerancia. A 4K felbontású videó készítésnél viszont a 12 megapixel inkább előnyt jelent.

Az Alpha 7S II a Sony első kamerája, ami gyárilag tömörítés-mentes nyers-fájlok felvételére alkalmas 14-bit színmélységben. A többi Alpha 7 kameránál egy Firmware-Update-el szintén elérhető ez a lehetőség. A fotós a menüben kiválaszthatja, melyik verziót szeretné használni, mivel az előállított adatmennyiség a tömörítetlen opciónál gyakorlatilag megduplázódik.

A legtöbb felvételhelyzetben nincs látható különbség a két RAW-minőség között, a Sony ajánlása ezért továbbra is a „Standard-RAW” beállítás használata. A tömörítetlen RAW extrém fényviszonyoknál nyújthat előnyt."

Készítettem néhány képet az összehasonlítás kedvéért.

A profi fotósok a youtube-on gyakran mutatják, hogy mennyire gagyi minőségű egy bridge kamera felvétele a profi, tükörreflexes kamerához képest. Kinagyítják a felvételt és mutatják, hogy mennyire zajos, szemcsés. Ez igaz!  De a gyakorlatban ha nézek egy fotót, nem azzal vagyok elfoglalva hogy a  maximális nagyításban mennyire szemcsés. Megnézem és megyek a következő felvételre.

De most kiváncsiságbol megnéztem az eredeti képet és a kinagyítottat, hogy mennyire szemcsés.

Több felvételt mutatok az összehasonlítás kedvéért.

A bal oldali kép 12 megapixeles, a jobb oldali 8 megapixeles.

Itt a maximális nagyítást látod, bal oldalt a 12, jobb oldalt a 8 megapixeles fotót. A kép méretében van különbség, de minőségbeli különbséget még a maximális nagyításnál sem nagyon látok. 

Ezen a fotón azt kerestem, hogy mikor jutok el odáig a kép nagyításával, hogy élvezhetetlen lesz a minőség. Egyértelmű, hogy nagyon erősen fel kell nagyítani az eredeti képet, ami nem életszerű. 

A másik érdekesség, hogy miközben kísérleteztem a kamera beállításaival, kipróbáltam a normál beállítást és az extra érzékeny beállítást. 

Egy vitaminos dobozt fotóztam 12 megapixelen, ugyanazokkal a paraméterekkel, kézi beállítással. A távolság  nem egyezik, de az nem befolyásolja a kép minőségét. A bal oldali kép a normál érzékenység, a jobb oldali az extra érzékeny beállítás.  Egyértelmű, hogy mennyivel szebb  a jobb oldali fotó.

Ugyanezt a próbát elvégeztem a szabadban is , természetes fényviszonyok között. A bal oldali kép a normál beállítás, a jobb oldali az extra érzékeny. Mivel az extra érzékeny kevesebb fényt igényel, ezért mások az értékek. 

1/640 az idő a bal oldali képen, f3,4,  ISO 160.  1/1250 az idő a jobb oldali képen,  F 3,4  és ISO 160.

De tovább folytattam a kísérletezést.

A bal oldali képen a normál, 12 megapixeles fotó látható, a jobb oldali fotó pedig egy extra érzékeny beállítású 8 megapixeles felvéte. Az alacsonyabb megapixel ellenére szebb a jobb oldali kép. Tehát nem a megapixelen múlik csak a kép minősége.