A rövid válasz helyett egy rövid kérdés. Mit szeretnél fotózni? 

A legfontosabb kérdés, hogy mennyi pénzed van. Mert ha nem számít, hogy mi mennyibe kerül, akkor természetesen új kamerát érdemes venni. De akkor is csak bridge  vagy kompakt kamerát! Hogy miért?  Mert a kezdő jogosítvánnyal rendelkező soförnek sem érdemes egy luxus autóval kezdeni a közlekedést, kár lenne a kocsiért. A parkolási horzsolások, kisebb koccanások, kuplung csúsztatások és motor kínoztatások egy új, de olcsóbb autó tönkretételével is megtapasztalhatók. Amikor már van több éves rutin, jöhet a több száz lóerős csoda masina. 

Ugyanígy van a kamerával is. Úgy is le fogod ejteni, meg fogod karcolni az objektívet, tele megy porral, homokkal, megerőlteted a zoom-ot, mert elakad az objektív, miközben kijön a lencse a tubusból, túlmelegszik a processzor mert mindent átállítasz extra érzékenyre stb...Ezeket jobb egy néhány száz eurós új gép lestrapálásával megtapasztalni, mint egy több ezer eurós csodamasinát leselejtezni. Itt jegyzem meg, hogy az interneten féláron megkapod ugyanazt a kamerát használtan garanciával, ami még sok éven át fog megbízhatóan működni. Három  vagy négy év múlva úgyis kamerát cserélsz, mert vagy tovább lépsz egy nagy szenzoros gépre, akár tükörreflexes, akár tükör nélküli verzióra, vagy veszel egy még komolyabb és korszerűbb bridge kamerát féláron használtan, garanciával. Akkor meg minek az új?

De a bridge kamera és a bridge kamera között óriási különbség van!

Itt is létezik a vevőért folyó harc. Ne a reklámok alapján dönts, hanem a céljaid, igényeid alapján. 

Mivel rengeteg kamera van a piacon, próbálom átláthatóvá tenni számodra.

A tükörreflexes és tükör nélküli cserélhető objektíves kamerákkal szándékosan nem foglalkozom. Meggyőződésem, hogy csak több éves tapasztalat szerzés után érdemes feljebb lépni.

 Ugyanígy meggyőződésem, hogy a fotózáshoz nagyon kevés dolog kell. Ismerni kell a rekesz beállítást, a zársebességet, az ISO logikáját és tudni kell kezelni az objektívet. Élesség állítás és mélységélesség.  Az összes többi azért van, hogy kompenzálja ezen ismeretek hiányát. Minél modernebb és drágább egy kamera, annál több szoftveres és technikai kiegészítést  tartalmaz, ezáltal garantálja, hogy csak megnyomod a gombot és kész a tökéletes felvétel, egyben garantálja, hogy soha sem fogod normálisan elsajátítani az alapokat.

De a kompakt és bridge kamerák is fel vannak szerelve mindenféle kütyüvel, akkor meg hol van a különbség  tanulás szempontjából? Ott, hogy a kompakt és bridge kamerák beépített zoom objektívvel rendelkeznek, amit egy tükörreflexes kameránál jelentős plusz költséggel tudsz csak megvenni, és ez garantálja, hogy az emberek többsége nem fog extra zoom teleobjektívet vásárolni, ezáltal megtapasztalni és megtanulni a használatát. Pedig a helyes kamera tartás, a helyes légzéstechnika, a zoom és a zársebesség, rekesz és ISO szoros kapcsolata csak akkor tanulható meg helyesen, ha remeg a kezedben az extra zoom, ez több méteres kilengést jelent mikor nézed a vitorlás hajót a messzeségben.  Rossz minőségű a felvétel, ha túl  lassú a zársebesség és rossz minőségű  a felvétel, ha a magas zársebesség miatt magas az ISO  stb...Nekem több mint egy év intenzív fotózásomba került, míg eljutottam odáig, hogy az állvány helyett a kezemben tartom a 36 x extra zoom kamerát, reptében követem a madarat és éles felvételeket készítek róla. 

A kompakt és bridge kamerákat két fő csoportra osztom. 30 x zoom alatti, és 30 x zoom feletti kamerák.  Más a funkció és mások a követelmények. Nekem egy öreg Nikon Coolpix 500 P kamerám van, abból tudok kiindulni, és elmagyarázni a dolgokat, hogy jobban megértsed. 

A Nikon Coolpix  500 ma már csak átlagos, 36 x optikai zoom-mal rendelkezik. Tengerparton lakok, két szenvedélyem van.

 1.Tengerparton, kikötőben hajókat fényképezni, ehhez sokszor kevés a 36 x zoom. 

2.Természetben állatokat, madarakat fotózni, sokszor ehhez is kevés a 36 x zoom. 

Amikor szabadban próbálom megközelíteni a madarakat, nem engednek közel magukhoz. Tartják a számukra biztonságos távolságot. Ez pont akkora  távolság, hogy a 36 x optikai zoom-mal éppen hogy csak el tudom kapni őket. Itt a szántóföldön kb. 40-50   méterre engedtek közel magukhoz, és pont ez az a távolság, amit még be tud fogni a Nikon Coolpix 500 a 36x zoom objektívvel. 

30 km.-t autóztam és ráment a teljes délelöttöm, hogy sikerüljenek ezek a fotók. A természetfotózás nem úgy működik, hogy kimész az ügyfélhez időpontra, letudod, fizet, aztán megelégedve tekersz haza. Itt rengeteg a befektetett  idő, semmi garancia a sikerre, a haszon meg nulla, csak költöd a benzint, lemondasz dolgokról, hogy erre legyen időd. 

Mit jelent a gyakorlatban az extra zoom a bridge kamerán?

Lesétáltam a kikötő bejáratához, hogy készítsek néhány  minta képet, hogy lásd mit jelent és mit nem jelent az extra zoom a gyakorlatban.  Azt megfigyeltem, hogy a youtube filmek között két kategórával találkozom, ami uralja a terepet.

1. Profi fotós mutatja be a bridge kamerát az extra zoom objektívvel. Ő tükörreflexes párti, nagy szenzorral, ezért érdekes módon mindig az sül ki a videóból, hogy nem jó a bridge kamera, fölösleges és használhatatlan az extra zoom objektív. "Véletlenül" a próba felvételek vagy naplementekor készülnek, vagy sűrű lombok között, ahol köztudott, hogy a kicsi szenzor és a hatalmas objektív együtt gyengén teljesít. Ez a videók kb. 45%-a. 

2. . Lelkes amatőr mutogatja, hogy mire jó pl. a Nikon Coolpix 1000 P, a 125 x extra zoom objektívvel. Pénze van és esze nincs, a 25 km távolságra található havas hegytetőt mutogatja, meg a 10 km -re található TV antennát, ami elvész a párában és a levegő vibrálása miatt semmit sem látni. Ez teszi ki a videók másik 45%-át.

Két konkrét példa a Nikon Coolpix 500 kamerámmal.

Az egyik a tőlünk 15 Km-re található Populonia vára. Az esetek 90%-ban párás a levegő, de ezt látod a 36x optikai zoom segítségével. 

Ha erre ráhúzom a 4x digitális zoom-ot, a gyenge felbontás és a párás levegő miatt csak ezt kapom. Rácsodálkozni jó, de ha le akarom fotózni, kocsiba ülök és 10 perc alatt ott vagyok. 

A másik "elrettentő" példa a Nikonommal  a velünk szembe található Korzika szigete. Ha reggel kimegyek a teraszra meginni egy kávét, a téli időszakban a tenger fölött fehéren vakít a havas hegycsúcs Korzikában. Szabad szemmel ki lehet venni a 70 Km távolságra található hófödte hegyeket, de a 36x extra zoom most is segít. 

A 36 x zoom plusz a digitális zoom közelebb hozza, de gyakorlatilag nem sok mindent látsz, a 70 Km-t nem tudjuk letagadni. A bridge kamera nem erre való.

A youtube hasonló csoda felvételekkel van tele, de egyik videó sem segíti az embert, hogy reális képet alkosson a bridge kameráról.

Mutatok egy videót, ami valóban megmutatja, hogy mire is képes pl. a Nikon Coolpix 1000, a 125x zoom teljesítményével. Ez és a hasonló videók teszik ki bridge kamerákat bemutató youtube videók maradék 10 %-át.

De nézzük  a gyakorlatot.

Nekem egy Nikon Coolpix 500 P bridge kamerám van, 36x optikai zoom objektívvel, ami digitálisan 4 x megnagyobbítható. A végeredmény több mint 130x  nagyítás, de itt már jelentős minőség romlás tapasztalható.

Az biztos, hogy a super zoom bridge kamera nem azért van, hogy a 25 km távolságra lévő hegytetőt fotózd. Az én tapasztalatom szerint egy bride kamera max 100 méteres távolságon belül használható élvezetesen. De ha madarakat szeretnél fotózni, akkor talán 50 méter a maximális távolság, ahol élvezetesen tudsz fotózni. 

Mutatom a konkrét példákat.

A kikötő bejárata egy kb. 150 méter széles nyitott rész. A bal oldali fotó a normál 24 mm-es nagylátószöggel készült , csukott zoom objektívvel. A középső kép a 36 x optikai zoom segítségével készült, a jobb oldali pedi az ezt 4 x  megnövelő digitális zoom segítségével, itt már látható a minőség romlás.  Itt jegyzem meg  hogy a kamerám maximum 12 megapixel felbontásra képes, de ezek a képek csak 2 megapixelesek. 

A következő képen egy  még meszebb található, valamit olvasó embert fényképeztem le. Ez a kép bizonyítja, hogy egy kb. 200 méteres távolságból már a csúcsragadozó is csak nehezen megörökíthető. Ezzel számolj, ha természetfotózásban gondolkodol. 

A bal oldali szintén 24 mm-es csukott objektív, középen a 36 x optikai zoom, jobb oldalt a digitálisan feltornászott kb. 130 x zoom, jelentős minőség romlással.

Tehát 150-200 méter távolságból már nem sok értelme van a 36 x zoom objektívvel próbálkozni. Az igazi vadállat a Nikon coolpix 1000, a 125x zoom objektív teljesítményével. de a fenti kép képet nézve az ő 125 x zoom teljesítménye nagyjábó a jobb oldali extra nagyításnak felel meg, természetesen optikai nagyítással, tehát minőség romlás nélkül..Még a 125 x optikai nagyítással is 200 méterben maximálnám a gyakorlati használhatóságát. 

De nézzünk másik fotókat is, mert azért van értelme a zoom-nak.

A következő kép a kikötőből kifutó sportvitorlást mutatja, a bal oldali kép a normális, a jobb oldali a 36 x extra zoom. 

A következő sorozat egy befutó motorcsónak, folyamatosa a 36 x zoom használatával. 

Egy másik érdekes próbálkozás szintén kb. 200 méteres távolságból. A tábla viszonylag jól leolvasható, de ez csak a szikrázó napsütésnek köszönhető.. Bal oldalt a 24 mm, középen a 36x optikai zoom, jobb oldalt a digitális nagyítás. 

Livorno kikötőjében készítettem ezeket a távoli képeket. Talán több mint 500 méterre voltak a hajók. Ideális fényviszonyok között használható képeket is lehet csinálni, de abban a pillanatban, hogy kevés a fény, az öreg Nikon nehezen bírkózik meg az élesség állítással. Ezek a képek is 2 megapixelesek, a fényképezés előtti gyorstár beállítással készültek.

Minimális zoom-ot itt is alkalmaztam, hogy kitöltse a sárga komp a képet.

De ráhúzva a 36x  optikai zoom-ot, majd a maximum 4 x digitális zoom-ot, egész közel hozza a hajót. 

A 36x optikai zoom után még a 4x digitális zoom azért elég sok, romlik a képminőség. De kérdezem, hogy mi a fontosabb. Dicsekedni a pixelek számával, vagy örömömet lelni abban, ami fizikailag elérhetetlen, de a bridge kamera segítségével közelebb jön hozzám?

 A konténer hajó is először a 36x optikai zoom segítségével jött közelebb, majd kapott egy kis digitális zoom-ot. 

Mutatom a Nikon betegséget, mert csak  akkor korrekt a dolog, ha elmondom a hibákat is. Akkor tud szép élességet állítani, ha talál tiszta kontúr vonalat. Ezért a ködös, távoli dolgokkal nehezen birkózik meg, vagy kudarcot vall. Itt a kikötőben is közel hoztam a sárga kompot az extra zoom-mal, de az előtérben voltak szép éles kontúrvonalak, egy közelebbi vitorlás árbóca és kötélzete. Szerencsétlen Nikon Coolpix 500 megzavarodik, és nem oda állítja a fókuszt, ahova szeretném. Ugyanezt megcsinálta velem madár fotózásnál, mikor nem a közeli énekes madárra állította a fókuszt, hanem a mögötte több méterre található bokorra, ahol hemzsegtek a faleveleknek köszönhetően az éles kontúrok. 

Tehát akár 500 méterre is fókuszálhatsz, de minél meszebb merészkedsz az extra zoom objektívvel, annál homályosabb lesz a kép, ami köszönhető a levegő páratartalmának és a porszemeknek, amik a meleg levegőben vibrálnak. Ezért csinálják a profi fotósok, akik le akarják járatni a bridge kamerákat, hogy 5-10 km távolságra található objektumokat mutogatnak és nem 100 méterre találhatókat, mert akkor azt kellene mondani, hogy nem is olyan rossz. Én csak akkor fotózok több kilométer távolságban, vagy a horizont mögött lebukó tengerjáró hajót, ha tudom, hogy nincs jelentősége a minőségnek, fontosabb az élmény, hogy láthatok egy dolgot, amit szabad szemmel képtelenség. 

De térjünk vissza a mi kis kikötőnkhöz itt vidéken. Egyre közelebb kerülünk a használható távolsághoz. A kikötő közelebbi jelző fénye kb. 60 méterre volt tőlem. Ugyanígy mint eddig, bal oldalt a 24 mm, középen a 36x optikai zoom, jobb oldalt a digitális zoom. 

A következő képeken a valódi természetfotózást láthatod. A kis énekes madár hozzá szokott az emberekhez, de még így is tartja a számára biztonságos 7-10 méteres távolságot. Szinte minden másodpercben arrébb repül, ezért vagy sorozatfelvételben dolgoztam, vagy a fényképezés előtti gyorstárat alkalmaztam. Erről olvashatsz itt a weboldalamon. Mindegyik felvétel a 36 x optikai zoom kihasználásával lett elsütve. Tehát a 36 x optikai zoom a 7-10 méteres távolságon szinte kevésnek is bizonyult. Ez köszönhető a nagyon apró madárkának. Minden esetben a zársebesség 1/1000. A rekesz f5,7 vagy 6,3,  az ISO 160, mivel szikrázó napsütés van.  A jobb oldali fotók mutatják hogy hol álltam, és hogy mekkora a külömbség a normál nézet és a 36 x zoom között. 

Egy másik alkalommal sikerült a madárkát egészen közelről elkapnom a kamerával. 1/1500 a zársebesség, ISO 200, f5,7, ez most 12 megapixeles, mert nem a fényképezés előtti gyorstár beállítással készült. A távolság maximu 4- 5 méter, és ezt mutatja a maximális zoom. 

De ne csak a szép oldalát lásd az extra zoomnak, mert az nem a valóság. Egy patak medrében készítettem a következő fotókat. Gyakorlatilag teljes árnyékban volt minden. Ez a halála az extra zoom objektívnek, mert az apró madár nagyon gyorsan mozog és nem engedett közelebb 15-20 méternél. Az 1/1000 zársebesség felejtős. Az árnyék miatt a rekeszt is nyitnom kellene, de a 36 x optiai zoom nem engedi, mert beszűkűl f5,7-re. Kénytelen vagyo emelni az ISO-t, ami minőség romlással jár. 

Az első kép 8 megapixeles, zársebesség 1/200. f5,7  és  ISO 160. 36 x  zoom. Ekkora zoom nagyításnál legalább 1/600 zársebesség kellene a tiszta kép alkotásához. Egyértelmű hogy kevés a fény. 

A következő kép szintén 8 megapixel,  zársebesség 1/320.  rekesz F5,7,  ISO 800. 36 x zoom. Csúnya.

Szintén 8 megapixeles a kép, zársebesség 1/250. rekesz f5,7 és az ISO 160. A felbontása azért csúnyább, mint a többinek, mert messze volt a madár és a digitális zoom segítségével próbáltam közelebb hozni. Borzalmasan zajos, szemcsés, élvezhetetlen. 

Itt is próbálkoztam egy másik alkalommal, a madár most sem engedett közelebb 20 méternél. Jobbak voltak a fényviszonyok, de az árnyékos patak partja vagy a lombok közötti terület nem ideális az öreg Nikonnak. 1/640, f 5,7,   ISO 1000 és 2 megapixel.

Ugyanígy kb. 20 méteres távolságból készültek a következő felvételek, de ideális fényviszonyok között. A következő fotó 1/1000 zársebességgel készült. f5,7 az extra zoom miatt és ISO 360.

Az alul levő fotó  1/1600 a zársebesség, f5,7.  ISO 900, és 2 megapixel.

A seregély kb. 15 méterre volt egy fatörzs tetején.  1/1250 a zársebesség, f5,7.  ISO 450 és 2 megapixel a felbontás.

Legvégén a tollászkodó szarka zársebessége 1/1200, f5,7,  ISO 900 és 2  megapixeles.  Átlagos madár méretnél a 20 méteres távolság miatt kell a 36x extra zoom, ez jól látható a képeken. ISO 900 fölé nem szívesen megyek még jó fényviszonyok mellett sem, de az enyém egy öreg kamera. A korszerűbb kamerák természetesen jobb képminőséget tudnak. De amiket megmutattam, azok jók kiindulási pontnak, hogy tudd, mire számíts, ha bridge kamerát vásárolsz. 

A következő képeket egy ligetben fotóztam, ahol a járókelők kenyérmorzsákat dobálnak a madaraknak. A távolság kb. 15 méter volt. Ha közelebb mentem akkor elreppentek. A maximális 36 x zoom itt is kevésnek bizonyult, ha apró volt a madár. Ezért kénytelen voltam a digitális zoom segítségével közelebb jutni. Ez miatt romlott a kép minősége. Ezek után mondja valaki, hogy felesleges a 36x extra zoom. Naponta szembesülök azzal, hogy inkább kevés. Ha apró madarat akarsz fotózni kb. 15 méteres távolságból, mert nem fog közelebb engedni, kell egy 60x zoom. 

A padon ülő madárka , a fotó  zársebessége 1/1600, f5,7,   ISO 1100, 2 megapixel. A magas zársebesség miatt kellett emelnem az ISO értéket, és ezért ennyire zajos a kép. 

A galamb 12 megapixeles felvétel, 1/1000 a zársebesség, f 5,7,  ISO 160. Itt a madár mérete miatt  elég volt az optikai zoom, nem kellett digitális nagyítással rombolnom a minőséget.

Amikor nagyon igénybe veszem a digitlis zoom segítségét, romlik a minőség. Ezt akkor használom, mikor csak az a lényeg, hogy sikerüljön a felvétel valahogy , és nem az, hogy szép is legyen. Mert nekem örömet okoz, ha rácsodálkozhatok egy apró élőlény szépségére. Hogy nem szép a felvétel?  Majd leközelebb közelebb jön, ha meg nem, viszek kenyérmorzsát!  Nincs az a kényszer, mint a profiknál, hogy tökéleteset kell kiadnom a kezemből. Nálam az egyetlen szempont, hogy jól érzem magam!

Ezek a képek 2 megapixelesek, 1/1000 a zársebesség, f5,7,   ISO 160, és a 36x optikai zoom ki van egészítve a 4x digitális zoommal. Mindez kb. 15 méteres távolságból. Öreg a kamerám, egy modernebb bridge, ami tud 4K videót és sokkal fejlettebb az érzékelője, sokkal szebb képet csinál kevesebb zajjal. Amiket mutatok, azok kiinduló pontnak jók, hogy el tudd képzeni, mit is jelent a gyakorlatban egy 30x- 40x  optikai zoom. 

A ciprus kb 7-10 méter közötti távolságban volt a kamerától. Mivel a vadgalambok viszonylag nagy testűek az énekes madarakhoz képest, elég volt a 36x zoom. 

A kép 12 megapixeles, 1/1250 a zársebesség,   f5,7 a rekesz a 36x zoom miatt. ISO 220. 

A következő kép szintén 12 megapixeles, 1/1250 a zársebesség. f 5,7,  ISO 360. A távolság már csak kb. 7 méter. 

A szárnyait csapdosó galamb már túl közel van a 36x zoom értéknek. Itt látszik, hogy kb. 7 méteres távolságon tudja egy vadgalamb kitölteni a képet. 12 megapixel, 1/1250 a zársebesség, ISO 250. Ha kézi beállítás lenne, akkor vagy ISO 200, vagy ISO 400 lenne az érték, amit tudnék állítani. De így, hogy csak a zársebességet határozom meg és a többi értéket a gép állítja, tud egészen más ISO értéket is állítani, így garantálva a jobb képminőséget. 

A szarka is kb. 9-10 méter távolságból lett lefotózva. A kép bal oldala a nagylátószögű objektív, a jobb oldali fotó pedig ugyanarról a helyről készült 36x optikai zoom segítségével. A legtávolabbi ciprus fa tetején pihent meg a szarka.

Ez a két felvétel a fényképezés előtti gyorstár programmal készült. Ezért csak 2 megapixeles, de a sorozatfelvétel nem csak 5 képet enged, mint a 12 megapixeles sorozatfelvételnél, hanem sokkal többet. zársebesség 1/1000, f5,7 a 36x zoom miatt, ISO 560.

Egymás mellé helyezve a 12 megapixeles fotót, amin a vadgalamb van és a 2 megapixeles fotót, amin a szarka van, nem látom, hogy a 12 megapixeles kép szebb lenne. A jobb oldali fotó a szarkával világosabb, kicsit kiégett, de a felbontás nem rosszabb. 

Számomra elgondolkodtató, hogy a 12 megapixeles felbontás  az extra zoom objektívvel a 36 x zoom kihasználásával nem készít élesebb képet, mint a fényképezés előtti gyorstár a 2 megapixeles  felbontással. Lehet hogy csak az öreg Nikon gyenge teljesítményének tudható. De gyakorlatilag megerősít abban, hogy ha számomra elfogadható a kép minősége, és nem akarok abban az  ostoba versenyben részt venni, hogy kinek drágább a felszerelése és kit tud másokat a számokkal lekörözni , akkor fölösleges a pixelen lovagolni. 

Ha extra zoom objektívvel akarsz madarat fotózni, ne használd a kézi beállítást!

A kézi beállítás fontos a fotózás művészetének a megtanulásához. Csak olyan bridge vagy kompakt kamerát vásárolj, ami engedi a teljes kézi beállítást. Naplementénél és speciális fényviszonyok között az automata beállítá sokkal roszabb képet ad, mint a kézi beállítás.

De a madárfotózásnál nem ez a helyzet. Kézi beállításnál te állítod az élességet, a rekeszt, a zársebességet és az ISO-t. Mindegyik esetben a kamera által biztosított értékekkel tudsz dolgozni. De a kamera amikor megállapítja a zársebességet és a rekeszt, nem számol az extra zoom miatti mikró remegésekkel, mert csak a fényértékekkel számol, nem az objektív pozíciójával, ezért lehet hogy 1/300 zársebességet állít, holott kellene az 1/1000 zársebesség! Hiába van beépített képstabilizátor a kamerákban, csodákra egyik sem képes.

Csodálkozol hogy nem szép és tiszta a kép. A másik probléma a kézi beállításnál az ISO érték. Sohasem fogsz olyan szép képet készíteni napsütésben kézi beállítással, ahol te igazítod az ISO-t, mint amikor a kamera maga állítja be az ISO értéket.

A magyarázat egyszerű. Nekem engedi az ISO  160, 200, 400, 800, 1600, 3200 értéket. Ha a 36 x zoom van használatban, a rekesz f5,7,  vagy még kisebb, ez adódik az extra zoom miatt. A zársebesség 1/1000, szerintem ez kell az extra zoom-hoz. Az ISO vagy 160 vagy 200, de  a felhős az ég, akkor ISO 400. Ezeket tudom állítani. De ha nem én állítom az ISO és a rekesz értéket, akkor lehet hogy az f5,7 mellé 260 vagy 320  ISO értéket állít és nem 200-at vagy 400-at. Vagy az f5,7 rekesz helyett f6,3-at állít, és ahhoz rendel egy ISO értéket, ami nem 200 vagy 400, hanem egy köztes szám.

Ha a zoom nagyítást nézed, csalóka a 36x optikai zoom, mert ezt az alap képalkotáshoz viszonyítja. Ahhoz képest 36 x a zoom, de nem egy másik kamerához képest. Ha valóban tudni akarod, hogy mit tud a bridge kamerád, azt nézd, hogy átszámítva a normális film méretre, mit tud ahhoz képest. Ezt fel szokták tüntetni a kamera műszaki leírásában. 

Nekem a Nikon Coolpix 500 P kamerát , ami 36x optikai zoom teljesítményt  ígér, az átszámítva 22 mm-800 mm gyújtótávolságnak felel meg. Ez matek szerint 36 x nagyítás. De ha egy teljes szenzorméretű tükörreflexes kamerához hasonlítom, amin alapból 50mm gyújtótávolságú objektív van, akkor ahhoz képest a 800 mm csak 16x a nagyítás. Ehhez jön a hatalmas szenzor miatti brutális jó képminőség, ami miatt lehet hogy a tükörreflexes kamera felvétele még 5x kinagyítható, míg az én felvételem már nem igazán nagyítható. A bridge kamerának az előnye a tükörreflexes kamerával szemben, hogy ugyanannyiba kerül egy korszerű bridge kamera mint egy belépő szintű, fapados tükörreflexes, kb 500 euró,   de a bridge kamera tartalmazza azt az extra zoom objektívet, ami élvezetessé teszi a fotózást, és a tükörreflexesc kamerához csak 10 000 euro fölötti összegért jutsz hozzá egy hasonló teljesítményű objektívhez. Szerintem jobb az 500 eurós bridge újan, vagy egy használt bridge 300 euróért garanciával, mint egy 10000 eurós, több kg súlyú és 1 méter hosszű objektívet cipelni. 

Van egy szabály a zoom és a zársebesség összefüggése között.

Ha növeled a gyújtótávolságot, növeled a zársebességet.

100 mm gyújtótávolságnál   1/100 a minimális zársebesség. 200 mm gyújtótávolság  esetén 1/200 a minimális zársebesség. 500 mm gyűjtótávolságnál 1/500, és 1000 mm gyújtó távolságnál 1/1000 a zársebesség.

Madárfotózásnál a következő beállításokat alkalmazom minden esetben. 

Előre beállítom a maximális zoom-ot, mert minden esetben kell. Sokszor kevés is a 36x optikai zoom.

A zársebesség 1/1000. Ez alá nem megyek a maximális zoom miatt. 

A fókusz automata, dinamikus és az objektumot automatikusan követő. Esélyed sincs egy ugráló madárkát kézzel befókuszálni.

A menüben a zársebesség előválasztást állítom, nem a kézit. Itt csak annyit határozok meg, hogy zársebesség 1/1000, a rekeszt és az ISO értéket a gépre bízom, a fent említett okok miatt. Én csak előre meghatározott  ISO értékeket tudok  állítani, a gép meg azt állít, amit akar. 

Sorozatfelvételt állítok, mert az a tapasztalatom, hogy nem mindig sikerül a fókusz. Volt olyan, hogy a héja megpihent a villanyoszlopon. A készülék a lámpa szélére állította az élességet, nem a madár fejére. Csak 20 cm-t tévedett. A kismadárnál is előfordult, hogy a madárka homályos volt, a mögötte lévő szikla meg éles. Szintén max 20 cm volt a tévedés. 

Ezért sorozatfelvétel.  Amikor elkészült a kép, meg vagy vele elégedve,  de otthon a számítógépen látod csak az apró hibákat.

Én nem is sorozatfelvételt használok, hanem a fényképezés előtti gyorstár funkciót. De ezt nem minden kamera tudja, viszont a sorozatfelvételt igen. Ha sorozatfelvétel állítok, az én kamerám  tudja a maximális pixel számot, de csak 5 felvételt készít. Ha a fényképezés előtti gyorstárat használom, csökken a képfelbontás, kevesebb a pixel, de az engem nem érdekel, mert a weboldalra is max 2 megapixeles képet tudok feltenni, meg ha nézegetem a számítógépen, ott is csak 2 megapixeles a monitor, ezért tök mindegy hogy 5-10-20 megapixeles a fotód, akkor is csak 2 megapixelesben fogod látni. 

Cserébe a fényképezés előtti gyorstár miatt nem maradok le a legszebb pillanatokról és sokkal több fotót tudok rögzíteni. 

Összefoglalva az eddigieket. 

A bridge kamerák kicsi szenzorral vannak szerelve, ennek köszönhető, hogy extra zoom objektívekkel szerelhetők. De ennek köszönhető az is, hogy gyenge a teljesítmény nem megfelelő fényviszonyok között. Gyakorlatilag egy extra zoom objektív kiválóan használható kb. 50-80 méterig,  nagyobb testű madarak esetében maximum 40-50 méterig. Kistestű madarak esetében 10 méterig, nagyobb teljesítményű zoom esetén a kismadár is fotózható  15-20 méterig. De az extra zoom miatt  kénytelen vagy magas zársebességgel fotózni, javaslom az 1/1000-t. Az extra zoom miatt szűkül  a rekesz, az én esetemben f 5,7,  de a Nikon Koolpix 1000 esetében a 125 x extra zoom-nál a rekesz f8!!!!. Gyakorlatilag nem tudsz variálni. Ez miatt csak szikrázó napsütésben tudsz extra zoom segítségével szép természetfotókat készíteni dinamikusan mozgó állatokról. Állvány segítségével tudsz alacsony zársebességgel dolgozni, de az élő, repkedő és ugrabugráló állatok fotózására nem alkalmas.  Kiépített madárlesen tudsz állvány segítségével állatot fotózni, amikor vagy oda vannak szoktatva táplálékkal  az álcázott kamera közelébe, vagy az álca miatt nem számolnak veled és nyugodtan pihennek, lubickolnak, szárítkoznak. 

Ezért , ha természetfotózásban gondolkodol, vagy szörfösöket akarsz fotózni, vagy rally autó versenyen szeretnél úgy képeket készíteni, hogy a por ne tegye tönkre  a kamerádat, marad a minimum 40 x optikai zoom. Elérhetőek 60x-90 x optikai zoom-mal szerelt kamerák is, gyakorlatilag elégségesek. A 125 x optikai zoom csak akkor indokolt, ha megszállott madár fotós vagy. 

Az én tapasztalatom szerint, mivel a Nikon Coolpix 500 P kamerám a digitális kiegészítő zoom segítségével 130 x nagyítást  tud, de itt már jelentős a minőség romlás, gyakran jönne jól ugyanez a nagyítás egy tökéletes optikával, tehát számomra indokolt lenne a Nikon Coolpix 1000, a 125x optikai zoom-mal. Természetfotózásban, megfelelő fényviszonyok mellett boldogan használnám. 

A másik csoport a 30 x optikai zoom alatti kamerák. Itt válik ketté a mezőny. Vannak a kompakt és a bridge kamerák. Ugyanaz a fényérzékelő méret és felbontás. Ugyanaz a szoftveres támogatás, ugyanakkor zoom. Mi a különbség?  A számodra fontos különbség az objektív kialakításában van. A kompakt kamerák objektívje nem rendelkezik külső menettel, nem lehet rá utólag rögzíteni színes vagy semleges szűrőket, illetve nem tudsz polarizált szűrő segítségével tükröződéseket megszüntetni. Lehet hogy most nem tudod, hogy mi a jelentősége, de hidd el, hogy sokat számít. 

A bridge kamerák között viszont vannak olyanok, ( nem mindegyik ) amik alkalmasak külső kiegészítők felszerelésére. Ezekre tudod feltenni a színes szűrőket, tudsz semleges szűrővel  hosszú záridős felvételeket készíteni, illetve kristálytisztára varázsolni a víz vagy a medence felszínét, átlátszóvá tenni az átláthatatlan üvegfelületet, amin  tükröződött az utca képe. 

Mivel gyengébb a zoom, több fény jut be az objektíven keresztül. Ha több a bejutó fény, tudom növelni a zársebességet. Sporteseményeken, autó versenyeken, ahol közelebb tudok menni a pályához porfelhő veszélye nélkül, kirándulásokon, kézilabda meccsen vagy korcsolyázás közben ezek a jó kamerák. Akár kompakt, akár bridge, nincs jelentősége. 

Van még egy csoport a 30 x zoom alatti kameráknál, az alacsony f értékű objektíves kamerák. Ezek mind kompakt kamerák, minimális zoom teljesítménnyel, de akár f1,6  vagy f1,8 teljesítményű objektívvel. Ezek tökéletesek éjszakai felvételekhez, utcai fotózáshoz, beltéri fotózáshoz vaku nélkül. Szintén bizonyos kompakt kamerák sajátossága a vízállóság, por állóság, ütés állóság. Van kompakt kamera, ami 15 méter mélységig vízálló. Nem akció kamera, de fotózás szempontjából sokkal többet tud, mint egy akció kamera. 

Összefoglalva az eddigieket. 40 x zoom felett természetfotózás, biztonságos távolságból fotózás, de gyenge fénybeeresztő teljesítmény. 30 x zoom alatt sportesemény, kirándulás. jobb fénybeeresztő teljesítmény, esetleg külső kiegészítők. Kompakt kamerák alacsony zoom és kimagasló fény beeresztő képesség, éjszakai felvételhez, beltéri fotóhoz. 

Ha felmerül benned, hogy te mindhárom tulajdonságot szeretnéd, akkor vásárolj 3 kamerát,  Az "igazi profik" is 3-4 objektívet vásárolnak a tükörreflexes kameráikhoz, sok esetben több mint 10 000 euró értékben, akkor miért ne tennéd meg te ugyanezt a kameráddal összesen 3x 500,azaz  1500 euró értékben?  Most új felszerelés áráról beszélek, de amit megkapsz újan, megkapod használtan is garanciával. Az is tökéletes a tanuláshoz, hogy kiessen a kezedből, hogy megkarcold és felforrósítsd stb...

Most nézzük a konkrétumokat.  A neten megtalálható gépeket mutatok, nem mindegyik kapható Magyarországon, de a neten minden megrendelhető. 

Az extra zoom kamerák királya, a Nikon Coolpix 1000. 

125 x optikai zoom, ami 3000 mm teleobjektívnek felel meg, ha átszámítom normál szenzorra. Ezt megduplázza egy szoftveres segítség, így állítólag 6000 mm a gyújtótávolsága minőség romlás nélkl!!!!   Ezt jó lenne látni a valóságban. Még nem volt a kezemben, de egy álom számomra. Itt mindenképp tisztázni kell egy félreértést. Ezek a teljesítmények csak állvány segítségével érhetőek el, ideális fényviszonyok között. Ne gondold, hogy kezedbe veszed ezt az ágyút, és kézből követed a repülő madarat 125 x zoom nagyítással. Hogy ne mozduljon be a kamera, extra zársebességgel kell dolgoznod. Az 1/1000 zársebességnél merevedik ki a szárny mozgása, de ideálisabb a magasabb zársebesség. De egy teszt videóban hallottam, hogy a 120 x zoom esetén a bejövő fény csak f8, ami nagyon kevés. Ha f8 nál 1/1500  fölé pöckölöm a zársebességet, a csillagokban lesz az ISO, ami rontja a képminőséget. Hogy mit tud ez a kamera a kézben megtartva, állvány nélkül?  Ezt csak a tapasztalat tudja megmutatni, de biztos hogy kevesebbet. Állványal meg nem tudod követni a madár mozgását....Az ára 900 eurónál kezdődik. Használtan 900 euró, de az j is 900-1200 euró között mozog.  Cserébe 4 K video, fejlett szoftver. 

NIKON COOLPIX  1000

Ha még mindig ragaszkodsz az extra zoomhoz, de hajlandó vagy kompromisszumokra, javaslom a Panasonic Lumix DMC-FZ83 kamerát. Fele annyiba kerül, mint a Nikon Coolpix 1000, nagyon jó  60 x optikai zoom, de kiegészítve egy lencsével, amit a Panasonic gyárt hozzá, 1,6 x nagyítás érhető el, plusz a beépített szoftveres képnagyítással  tehát már több mint a Nikon Coolpix 1000 százhuszonötszörös nagyítása. Hátrány, hogy ezt szerelni kell, felrakni az objektívre, illetve levenni, ha normál felvételt akarsz készíteni, mert zavarni fog. Erre  a menetre felszerelhető a színes szűrő és egyéb kiegészítők.

Az ára kb. 600 euró új állapotban. Használtan már 250-300 euróért kapható. Kiemelném, hogy 4 K videó mellett a videóból kimentett jó minőségű fotó és a fényképezés előtti gyorstár is szerepel a menüben. Ezen felül fontos a képek utólagos fókusz módosítása, gyakorlatilag nincs több életlen felvétel és bármikor újra tudod szerkeszteni a képet a fókusz áthelyezésével. 

Panasonic Lumix DMC-FZ83

Ennél olcsóbb, de erősebb zoom objektívvel rendelkezik a KODAK AZ 901. 20 megapixeles a szenzor, az objektívre szerelhető kiegészítők is fontosak. Kevésbé fejlett a szoftver, mint a Panasonic , de ha neked a 90 x  zoom a fontosabb , akkor ez jó választás 500 euróért. Itt számolni kell a gyengébb szoftveres teljesítménnyel, amit ha összehasonlítok a Panasonic 4K videó lejátszásával és fejlett szenzorával, lehet hogy jobban jársz a 60 x zoom teljesítményű Panasonic-kal, mint a 90 x zoom teljesítményű Kodak masinával. 

KODAK AZ 901

Ha olcsóbb megoldást keresel az extra zoom kamerák között, még érdekes lehet a KODAK AZ405.  40 x optikai zoom, 20 megapixeles szenzor. Az ára eléggé meggyőző, új kamera már 230 euróért kapható!  

 Ezek csak javaslatok. Ideális középút a Panasonic, a 4K videóval, a gyorstár funkcióval és az utólagos fókusz módosítással.  A 90x es meg 120 x extra zoom próbát igényelne, hogy lássam, mit tud, mikor reptében követem a madarat és sorozatfelvételt próbálok készíteni rossz fényviszonyok között. Ha nem indokolt az extra zoom, ne válaszd, mert hátrányod származik pl. épületben fotózáskor, de nekem a célom, hogy természetes körülmények között fotózzak mozgó állatokat, madarakat, ezért simán bevállalnám a hátrányaival együtt akár a 90x , akár a 120 x extra zoom objektívet. 

De most nézzük  a másik csoportot, a 30 x zoom alatti kategóriát.

Panasonic Lunix DMC FZ 300.  Az egyik legjobb vétel. Az extra zoom kamerák objektívjei csak korlátozottan tudják befogadni a fényt, tehát egy f 3,6-s nyílásnak csukott zoom esetén örülhetünk. Ha meg kiengedem az objektívet, még az f 5,6 is sikerélmény.

De ez a Panasonic kivételesen egy olyan objektívvel van szerelve, ami állandó f 2,8 fényerőt biztosít!  Mindezt 25-600 mm tartományban!  4K videó, 4K fotó, utólagos képélesítés, 24 x optikai zoom, mindezt együtt 500 euróért más nem tudja megadni. Ideális gyengébb fényviszonyok  között, vagy ha extra zársebességgel szeretnénk dolgozni. 

Panasonic Lumix DMC-FZ300 

Most jönnek a kompakt kamerák, amik ugyanazt tudják mint a bridge, akár zoom, akár szoftver tekintetében, de nem lehet rájuk kiegészítőt rögzíteni. Itt megint felmerül a kérdés, hogy mire van szükséged. De ha nem próbáltad pl. a hosszú záridős fotózást, honnan tudod, hogy tetszik vagy nem tetszik? Ezért kamera vásárlás előtt mindig nézzél szét, hogy mi mit jelent. 

Kodak Pixpro WPZ2 .  Teljesítmény szempontjából nem különös, amiért megemlítem, az a strapabírósága. 15 mélységig vízálló. Ütésálló, porálló. Nem akció kamera, de sokkal többet tud, mint egy mini kocka, amit a fejedre szíjazol. Amikor a homokos tengerparton fotóztam, hamar megtanultam, hogy a homok megtalálja a bemenő utat mindenhol, ahol egy bridge kamerában nem kellene. Szerettem volna különleges utcai képeket csinálni fröccsenő sárral, vízpermetet szóró autókkal, de nem mertem mert féltettem a bridge kamerámat. Moto cross versenyen sem fotóznám szívesen, ahogy egy száguldó motor beteríti az objektívemet. 

Erre itt van egy kompakt kamera, amit nem sajnálni  ha szétázott mindenem az esőben, ha leesett a hátizsákom és a kamera volt legalul. Berakhatod a kutya ivóvízes táljába, vagy az aranyhalakkal teli szökőkútba. A kreativitás itt kezdődik, ez egy "profi" fotósnak csak rémálmában jutna az eszébe.

4 x optikai zoom, full HD videó, 16 megapixel. Mi kell még egy élvezetes fotózáshoz félelmek nélkül?  Mindez  170 euróért. 

Kodak Pixpro WPZ2

De az igazi profi a kompakt kamerák között a Sony Cybershot DSC-RX100 II.  Kicsi , zsebben hordható, de ami a megdöbbentő, hogy egy nagy CMOS szenzor van benne, sokkal nagyobb mint a bridge és kompakt kameráktól megszokott.  Az objektív f1,8-f4,9  között állítható. 20 megapixel a felbontása, 12800 a maximális ISO.

Ideális éjszakai fotózáshoz, zárt térben vagy extra magas zársebességet igénylő alkalmakon. 

 Sony Cybershot DSC-RX100 II.

A PANASONIC   Lumix DMC-LX15 még durvább, nekem egyre jobban tetszenek a Panasonic kamerák. 4 K fotó és videó, az objektív  f 1,4  -  f2,8!!!!!!  Természetesen utólag lehet a fókuszt módosítani. 1 colos szenzor, nem a bridge kameráktól megszokott apróka érzékelő. 3x optikai zoom, wifi kapcsolat. Mindezt már 500 euróért!

Ezek csak ötletek, és amit újan meg lehet venni, azt megtalálni használtan garanciával. Ha teljes palettát  akarsz, mindenképp javaslok egy kompakt kamerát f1.8-f 2.es objektívvel, hogy káprázatos éjszakai felvételeket tudj készíteni legalább 30 másodperces záridővel, illetve az éjszakai utca fényeit is sikeresen tudd megörökíteni. Ezen felül lenne egy bridge, aminek az objektívjére szerelhető a szűrő és egyéb kiegészítő, hogy tud a hosszú záridős felvételeket készíteni, és nem árt egy 20 x optikai zoom. Ez a kettő új áron 1000 euró környékén megvan, használtan lehet hogy 600  euróból ki tudod hozni. Mindehhez jön a 4K videó, esetleg egy utólagos élesség állítási lehetőség, amiket a tükörreflexes kamerák nem tudnak a mi árunk többszöröséért sem. Sokkal többet fogsz fejlődni ezekkel az olcsó kamerákkal, mint ha beruháznál egy "profi" felszerlésbe, ami mindent megold helyetted, de nem fog a kezedbe adni extra zoom objektívet, ami egy új dimenziót nyit a fotózás világában, és téged arra kényszerít, hogy fejlődj.