A tudatalattink világa egy igazán rejtelmes, titokzatos hely. Mindent elraktároz, amit megtapasztalunk, és minden féle szűrő nélkül beengedi otthonába élményeinket, tapasztalatainkat. Amit („belső” és „külső”) érzékszerveinkkel képesek vagyunk felfogni, mind bekerül a tudatalattinkba, és egy igen egyszerű elv alapján hierarchiát képez; ez az elv pedig nem más, mint a gyakoriság és a fontosság összevetése.
Minél gyakrabban tapasztalunk, látunk, hallunk, érzünk stb. valamit, azt annál fontosabbnak fogja értékelni a tudatalattink (legyen az az elménk számára bármennyire is haszontalan, jelentéktelen dolog), illetve minél mélyebb, erőteljesebb nyomot hagy bennünk egy adott tapasztalat (pl. erős érzelmeket kiváltó esemény), az szintén egy kiemelt helyre kerül a tudatalattinkban.
A tudatalatti igen hasznos mindennapi életünkben, ugyan akkor megvannak a buktatói is. A marketingben és médiában jártasabb emberek jól tudják, hogy a reklámoknak milyen erőteljes tudat-és tudatalatti módosító hatása van. Elég naponta pár alkalommal hallani ugyan azt a reklámszöveget, és mire a boltba kerülünk, már nem kérdéses számunkra, milyen csodálatos is az adott termék. Sok tudatmanipulált ember szívesebben vásárol reklámozott termékeket, mint sem egy számára ismeretlen nevűt – még akkor is, ha minőségre valójában nincs a két termék között meghatározó különbség. Sőt, ha ezeket az embereket megkérdezik, határozottan állítják, hogy a reklámozott termék sokkal jobb minőségű, még akkor is, ha minőségileg ugyan azt a terméket veszik meg emelt áron, mint amit egy másik, népszerűtlenebb termelő állított elő.
Nincs ez másként életünk egyéb területén sem. Ha elégszer halljuk a szüleinktől, hogy milyen lusták, semmirekellőek, buták vagy éppen milyen szorgalmasak, talpra esettek, intelligensek vagyunk, az beépül a tudatalattinkba, és meghatározza életünk folyását.
Egyre több spirituális úton járó ember érzi, hogy hiába követ el minden tőle telhetőt - tudatosan - élete harmonikusabbá tételéért, mint ha bizonyos pontokon falakba ütközne. Ilyenkor érdemes mélyebben kutatni a tudatalattinkat, és rendet tenni benne. Egy-egy feltorlódott, fejlődésünket (már) nem szolgáló tudatalatti hiedelmet átrangsorolni, és a számunkra valóban fontos, értékes képeket megerősíteni.
Erre megfelelő módszer lehet a tudatalattink megtisztítását szolgáló meditáció, vagy olyan gyakorlat, mellyel a tudatalattink pozitív megerősítést nyerhet. Többek között ilyen Balogh Béla: A tudatalatti tízparancsolata című könyve, és a hozzá tartozó CD is, de megfontolt felkészüléssel mi magunk is képesek vagyunk olyan hanganyagot összeállítani, amit naponta legalább egy-két alkalommal meghallgatva tisztíthatjuk, tehermentesíthetjük, és jó irányba terelhetjük a tudatalattink munkálkodását. Az általunk megfogalmazott és hangosan kimondott megerősítés éppen ilyen jól hathat ránk.
A vallásokban is gyakori, hogy nagy tömegek egy bizonyos szöveget együtt mondanak el (imádkoznak). Példaként említhetjük a buddhista kolostorokat, ahol nem hiába hangzik el egy-egy mantra egymás után számtalanszor, hiszen a célja nem titkoltan a tudat és a tudatalatti formálása, éberen tartása, ezzel együtt a teremtő képességeink erősítése.
Légy te is éber, és formáld tudatosan életedet!