Ki vagy Te?

Mire vágysz most? Szeretnél nagyobb anyagi biztonságot? Egy stabil munkahelyet, ahol elismerik a munkádat? Szeretnél egy igazi lelki társat, akit szeretsz és aki viszont szeret? Szeretnél kiegyensúlyozott kapcsolatot a téged körülvevő emberekkel? Szeretnél boldogabb lenni? Ha bármelyikre is igen volt a válaszod, akkor még bőven van mit tenned önmagadért.

Sokan tapasztaljátok, hogy hiába dolgoztok szorgalmasan, még sem ismerik el igazán a munkátokat; sem anyagi, sem erkölcsi értelemben véve. Sőt, gyakori, hogy kihasználva érzitek magatokat a „főnök” által, aki - visszaélve a jelenlegi munkaerő piaci helyzettel – kizsigerel benneteket. Viszont tedd fel magadba a kérdést; azért jársz dolgozni, mert szereted a munkádat, önmagad lehetsz általa, boldoggá tesz, amit csinálsz, és igazi értéket teremtesz vele? Vagy sokkal inkább azért, hogy ki tudd fizetni a számlákat, a törlesztő részletet, és hogy enni adhass a gyermekednek? 

Addig hogy várhatsz el igazi elismerést a munkádért cserébe, amíg kötelességből, vagy kényszerűség által vezérelve telik majd minden pillanatod a munkahelyeden? Hogyan várhatod el, hogy a főnököd tiszteljen és becsüljön, ha te nem vagy képes igazán megbecsülni és tisztelni saját magad? A döntés a te kezedben van, kérlek, ne kövesd el azt a hibát, hogy önsajnálatba esel, és másokra mutogatva keseregsz sanyarú sorsodon. Már most is változtathatsz az életeden, nincs olyan, hogy bármit is „muszáj” megtenned. Csak hinni kellene magadban; tudni, ki is vagy Te valójában.

Sokan tapasztaljátok, hogy segítőkészségetekért cserébe nem kaptok igazi hálát. Sőt, gyakran az támad hátba először, akinek te korábban segítséget nyújtottál.  Önzetlenül segítesz másoknak, bezzeg ők, ezek a hálátlanok… meg sem érdemlik az igyekezetedet. Ha így érzel, tegyél meg egy szívességet önmagadnak, és tarts önvizsgálatot; valóban önzetlenül segítettél másoknak, vagy ott mélyen legbelül szeretetet, figyelmet, segítséget vársz cserébe? Az, hogy igényed van a szeretetre, azt mutatja, hogy fogalmad sincs róla, ki is vagy Te valójában. Amint erre rájössz, már nem lesz többé ilyen elvárásod mások felé, és ha segítesz is valakinek, azt majd valóban önzetlenül teszed.

Keresed az igazit, de mindig csak csalódások érnek? Már nem is mersz megbízni egy emberben sem, nehogy ismét megégesd magad? Igen sokan járjátok végig et az utat is, azt gondolva, ti mindent megtettetek, de a kapcsolat mégsem működött. A másik becsapott, megcsalt, elhagyott, vagy egyszerűen csak kihasznált és a kezdeti nagy szerelem utálattá, haraggá vagy mély szomorúsággá alakult benned. 

Tudod Te, ki vagy valójában? Akkor miért keresed folyton mások visszaigazolását? Miért van szükséged egy másik ember folyamatos figyelmére, szeretetére, aki érezteti veled, hogy fontos, valódi vagy? Miért akarsz megfelelni mások elvárásainak? Ugye tudod, hogy csak te adhatsz értéket a létezésednek? A szerető társ is majd csak akkor fog rád találni, ha már nem „kell” téged szeretnie, értékelnie önmagad helyett is.

Sok pénzed van, mégis valami kimondhatatlanul hiányzik az életedből, valami megnevezhetetlen, valami alapvető, valami jó? Minden tárgy megvásárlása csak pillanatnyi és felszínes örömforrás az életedben? Van egyáltalán igazi barátod, aki akkor is melletted állna, ha már semmid sem lenne? Magányodat úgy próbálod palástolni, hogy mindig csinálsz valami nagyon fontosat, érdekeset, extrémet, ami a többi ember figyelmét rád irányítja? Sokkal többet érsz azzal, ha kideríted, ki is vagy te valójában… mert nem az vagy, aki a tükörből visszanéz rád.

Tedd fel a kérdést magadnak: miért vagyok most itt? Ki vagyok Én? Lehet akármennyi pénzed, akármennyi barátod/barátnőd, akármilyen szuper külsőd, vagy a társadalomban kivívott presztízsed, addig úgy sem tudod megélni a legmélyebb belső békét és boldogságot, amíg erre meg nem találod a választ. Ezt megválaszolni pedig csak Te tudod, ott mélyen, valós önmagadban, senki más.