MAGamról

Mindig is kerestem valamit, ami sokkal inkább én vagyok, mint amit a tükörben láthatok, vagy akit névvel meg lehetne határozni. Éreztem, mennyivel több az ember, mint fizikailag-biológiailag-kémiailag meghatározható anyag. Jól tudtam, a létezésnek sokkal magasabb értelme van, mint e fizikai test születése, bizonyos ideig való létezése, majd elporladása.

Emlékszem, már 3-4 éves lánykaként is másképp tekintettem a világra, mint a kortársaim. Külső megfigyelője voltam nem csak a világnak, de annak a testnek is, amivel azonosítani kellett magam.

Nem volt sem könnyű, sem boldog gyermekkorom. Az érzéseim, gondolataim papírra vetése számomra amolyan terápia volt; tíz éves korom óta írok. Az alkotást úgy élem meg, mint ha a személyemnek semmi köze nem volna hozzá, ugyan akkor mégis ott van benne a valódi énem.

Az önismereti kutatás számomra egyszerre jelenti saját végtelen tudásom feltárását és a változásra való örök képességet. Az életem tele van kalandokkal, kihívásokkal, nehézségekkel, csodákkal, amik mind egy irányba: az önvalóm felé terelnek. 

Mélyen hiszem, hogy - tudatosan vagy tudattalanul - minden létezőnek adott a lehetősége felismernie a valóságot. A döntés a kezünkben van minden pillanatban.

Szeretettel;
Frankó Márta