Embedded Files
Szívét nem bántá még nyíla szerelemnek;Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága,Azután sem lépett soha házasságra.Rettenetes vitéz támadott belőle,Kalász-módra hullt az ellenség előtte,Védte az erőtlent, a királyt, országot;Csuda-dolgairól írtak krónikákat.
A Toldi-trilógia középső részét Arany jóval a két másik rész után fejezte be. 1879-ben készült el a Toldi szerelme. Már 1848-ban belekezdett a hiányzó és elvárt rész megírásába, de a befejezést mindig elhalasztotta. A munka címe Daliás idők volt, hat ének elkészült belőle, amely érzékelteti, hogy Arany olyan történelmi keretet kívánt megrajzolni, amelyben nem feltétlenül Toldi játssza a főszerepet. Később a tervet módosította, és a megírt részekből mindössze az elsőt használta fel.A mű megírása számos nehézségbe ütközött. A 49-es nemzetkatasztrófa és az azt követő létállapot nem kedvezett a terv megvalósításának, később a tömérdek munka miatt halogatta a folytatást. A kötelezően teljesítendő feladat lélektani nyomása alól is csak nehezen tudott szabadulni, de nem szabad megfeledkezni arról az akadályról sem, amelyet maga Arany támasztott: a Toldi utolsó előtti versszakában ugyanis ezt írta hőséről:
(Toldi, XII. ének, 19. versszak)
Az epikus hitelre mindig ügyelő költő számára nehezen áthidalható akadályt jelentett ez a korábbi állítása.
A majd három évtizednyi idő, ami elválasztja a Toldi szerelmét a két már elkészült résztől, erőteljesen megmutatkozik. A Toldi szerelme jóval terjedelmesebb és meséjében is bonyodalmasabb, mint Arany János bármelyik más elbeszélő költeménye. Sem színvonalában, sem kompozíciójában nem hasonlítható a Toldi-trilógia korábbi részeihez. A 16–17. századi népkönyvek szétteregető írásmódját idézi föl. Ennek megfelelően műfaja is összetett, a klasszikus eposzok kelléktárából kölcsönzött részek mellett lovag- és kalandregényszerű elemek, a történelmi regényekre jellemző jegyek és népmesei motívumok is azonosíthatóak benne.
A Toldi szerelmének első kiadása két hónap alatt elfogyott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is jutalmával tüntette ki.
A történet Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska szerelméről szól.
Lajos király álruhában járja az országot, s közben eljut egy tanyához, ahol meglát egy szép, fiatal lányt. Rögtön megismerkedik a gazdával, Rozgonyi Pállal, aki szívélyesen megvendégeli a számára ismeretlen utazót. A vendéglátó italozás közben elmeséli legnagyobb bánatát: mióta meghalt a felesége, azóta szomorú az élete, nem lehet fia, de a lányát sem tudta eddig kiházasítani, aki pedig jóravaló teremtés. Az uralkodó reggel egy levelet hagy maga után, melyben az áll, hogy a király járt itt, aki segít megoldani a lány férjhez adását.
Lajos király harci játékot hirdet, a győztes lovag jutalma az öreg Rozgonyi lánya, Piroska. Toldi vonakodik a házasságtól, de a barátja, Tar Lőrinc kérésére - annak páncéljában -, benevez a tornára, melyet meg is nyer. Miklós, amikor megpillantja a lányt, azonnal beleszeret Piroskába. A lány viszonozza a lovag szerelmét, hiszen titokban eleve azt remélte, hogy Toldi veszi majd el.
Károly, cseh király egy udvariatlan levelet küld a magyar uralkodónak, amiben adófizetésre szólítja fel. Toldi a királyi haddal útnak indul Prágába, hogy tisztázzák ezt a modortalanságot. Előtte Miklós még hazamegy az édesanyjához, aki Toldi György nyílt szívű lányát, Anikót neveli.
A magyarok csellel rákényszerítik Károlyt, hogy ismerje el Lajos király rangját, és elismertetik vele, hogy Magyarországnak nem kell adót fizetnie. A hazafelé vezető úton Toldi Miklós megpillantja, hogy egy lányt éppen elrabol egy bandita. Utánuk lovagol egy várba, ahova a bandita a nyergében a szegény, sikoltozó teremtéssel vágtatott. A várba bejutó Toldi alatt beszakad a padló, majd később egy börtönzárkában ébred. A foglyul ejtői elmagyarázzák neki, hogy ők a régen megölt cseh vitéz gyerekei: Jodok és Jodovna.
Ismersz-e? Nem ismersz? Nézz hát ide; nézz meg:
Jodok áll itt, fia ama cseh vitéznek,
Kit Duna szigetjén meggyilkola kardod
S címerben a képét szemtelenül hordod.
Most fogva vagy, itt vagy az én csaptatómban,
A leányrablás jól ütött ki, valóban:
Ostoba! tudd meg hát, és egyen a méreg:
A farkas, a bárány: egyhasi testvérek! ”
(Toldi szerelme, V. ének 29. versszak)
A lányrablást pedig csak eljátszották, mert bosszút akartak állni apjuk gyilkosán. Jodovna beleszeret Toldiba, felajánlja, hogy kiszabadítja Miklóst és megöli a saját testvérét, így mindketten boldogan élhetnek. Toldi visszautasítja az ajánlatot, ő Piroskát akarja látni. Mikola lánya az elutasítás miatt kegyetlen bosszút esküszik, de magyar katonák törnek be a rablólovagvárba, s kiszabadítják Toldit, majd megtisztítják a környéket a bűnözőktől.
Piroska, aki közben a királyné udvarába kerül, egyre csak halogatja az esküvőt. Örzse, a boszniai király lánya lesz a barátnője. Végül sor kerül a házasságkötésre Tar Lőrinccel. Az esküvő után érkezik haza Toldi, Budára megy, itt Lőrinc meghívja magához vacsorára. Az étkezés közben egy meggondolatlan, sértő mondatért Tar pofon vágja Piroskát. Toldi felbőszül ezen, de ekkor még nem történik semmi nagyobb baj. A király előtt kitudódik a korábbi párviadal titka, ezért megfosztja Tar Lőrincet a lovagi címtől.
Miklós és Tar Lőrinc párbajoznak, melynek következtében az utóbbi életét veszti. Piroska elájul férje holttestének láttán, és mivel azt hiszik, hogy ő is meghalt, eltemetik. Toldi éjjel a sírboltba látogat, közben Piroska magához tér, és elátkozza Toldit, majd ezt követően kolostorba vonul. Toldi elbujdosik, a király pedig elfogatóparancsot ad ki ellene, ráadásul az esztergomi érsek kiátkozza a szerencsétlen Miklóst.
Későbbi események során viszont kiderül, hogy Toldi a nápolyi hadjáratban álruhát öltve számos hőstettet hajt végre, sőt a király életét is megmenti, így Lajos megbocsát neki, Toldi hazatérhet a bujdosásból. Viszont mire Miklós hazaér, Piroska meghal.
Mint a cselekmény összefoglalójából is látható, Lajos király udvara a Toldi szerelme tanúsága szerint maga a megtestesült színjáték. A király is, udvaronca, Toldi Miklós is szívesen tréfálkoznak azzal, hogy visszaélnek a látszattal: Lajos álruhában látogat el a Rozgonyi családhoz, Toldi másnak fegyverzetében vív párviadalt Rozgonyi Piroska kezéért. Majd Lajos vitézeivel látszólag békés hódolóként keresi föl Prágában Károly császár udvarát, valójában a ruha alatt mindannyian páncélt viselnek, s kegyetlen tréfát űznek az ellenséggel. Ám az alkalmilag, kivételesen vállalt látszat erősebbnek bizonyul a két hősnél – a későbbiekben egyikük sem tud szabadulni hatásától, sőt még másokat is kiszolgáltatnak a színlelés démoni hatalmának. Piroska, bár felismeri a cserét, az apja iránt érzett kötelességből mégis beleegyezik a házasságba Tar Lőrinccel; arca örömöt mutat a menyegzőn, de belül úgy érzi, hogy saját temetésén vesz részt. Arany élesen bírálja a vélt kötelesség nevében önmagunkon elkövetett erőszakot, a visszafojtáshoz vezető önuralmat. A Toldi szerelme – ellentétben a Buda halálával – jellemhibára szűkíti a tragikumot. Toldit jellemének fogyatékossága arra kényszeríti, hogy az egyszer elkövetett bűnt hasonló vétkekkel sokszorozza meg.
Források:
Page updated
Google Sites
Report abuse