1. feladat

A trianoni békeszerződést követő magyar irredenta mozgalom propagandája 

Didaktikai háttérinformációk 

Mi történt Magyarországon a trianoni békeszerződés után?

Az első világháborút követően az 1920-as trianoni békeszerződés arra kényszerítette Magyarországot, hogy területének és lakosságának mintegy kétharmadát átengedje a szomszédos államoknak. Ez a veszteség hatalmas sokkot okozott, és egy erőteljes irredenta mozgalmat indított el. Az állami hatalom és a civil szervezetek propagandaanyagok — elsősorban plakátok — tömegét készítették, hogy életben tartsák a nemzeti sérelmeket, és táplálják a „feltámadás” reményét.

A trianoni propaganda mint politikai és sajtótevékenység

A trianoni propaganda tudatos, politikai célokat szolgáló információs tevékenység volt, amely a trianoni békeszerződés (1920) negatív következményeit, az úgynevezett „igazságtalanságot” és a nemzeti sérelmeket hangsúlyozta.
Célja az volt, hogy befolyásolja a közvéleményt, támogassa a revíziós törekvéseket (a békeszerződés megváltoztatására irányuló politikát), és a trianoni sérelem érzelmi kihasználásával megerősítse a magyar nemzeti identitást.

A trianoni propaganda jellemzői

A békeszerződés bírálata:
A szerződést előítéletekkel és erős érzelmekkel mutatta be, gyakran „igazságtalanságként” vagy „bűnként” ábrázolva azt.
A nemzeti sérelmek hangsúlyozása:
Kiemelte a történelmi Magyarország (Nagy-Magyarország) elvesztését, amely a mai ország területénél jóval nagyobb volt, és területének mintegy kétharmadát veszítette el.
A magyar nemzeti identitás megerősítése:
A magyarokat a trianoni döntés áldozataként mutatta be, és ezt a szemléletet mélyen beágyazta a nemzeti tudatba.
A revíziós politika támogatása:
Olyan politikai mozgalmakat népszerűsített, amelyek célja a békeszerződés felülvizsgálata, vagyis az elő-trianoni határok visszaállítása volt.
A trianoni propaganda hatásai

Közvetlen politikai hatás:
A két világháború közötti időszakban a revíziós törekvések egyik fő hajtóereje volt, és hatása a mai magyar politikai diskurzusban is érezhető.
A nemzeti tudat formálása:
A trianoni békeszerződéshez való viszony és a magyar nemzeti identitás összefonódása nagyrészt a propaganda hatására alakult ki; ennek nyomán a trianoni trauma mélyen beépült a kollektív emlékezetbe.
A kétoldalú kapcsolatok romlása:
A trianoni propaganda gyakran ellenséges színben tüntette fel a szomszédos országokat, amelyekről azt tartották, hogy a békeszerződés révén jogtalanul jutottak magyar területekhez.

Időbeosztás

5 óra

Bevezető szakasz: 45 perc
Feldolgozó szakasz: 135 perc
Lezáró szakasz: 45 perc

A tanulási folyamat

A tevékenység három szakaszra tagolódik:

Bevezetés, fejlesztés és lezárás.
Az alábbiakban a bevezető szakaszhoz tartozó feladatok olvashatók.

Bevezetés

Eszközök: videók, plakátok és korabeli újságcikk-részletek

1. Frontális tevékenység: a videó megtekintése, majd közös megbeszélés.

2. Csoportalakítás: az osztályt 5 munkacsoportra osztjuk.

3. Csoportfeladat: minden csoport 2–3 plakátot (irredenta és revizionista témájú) elemez.
   
   

Válaszoljatok a következő kérdésekre:
a. Írd le, mit látsz az egyes plakátokon!
b. Milyen érzelmekre próbálnak hatni ezek a képek?
c. Ki a feltételezett „ellenség” ezeken az ábrázolásokon?
d. Milyen „igazságot” sugallnak a plakátok?

A feldolgozás lépései

Magyar revizionista propaganda: esettanulmányok

Források olvasása és megtekintése

1. forrás: irredentista plakát, Trianon Múzeum (1920-as évek)

2. forrás: "Hiszekegy"plakát (1930-as évek vége)

3. forrás:  A területi revízió dicsérete (1938)

4. forrás: részletek a korabeli újságokból

válogatás újságcikkekből 

1. rész: A források elemzése az elemző lap segítségével

Feladat: A diákok csoportokban elemzik a megadott forrásokat a következő szempontok szerint:

1. Ki készítette a forrást, és miért?

2. Milyen üzenetet közvetít szó szerint?

3. Milyen rejtett szándékok húzódnak az üzenet mögött?

4. Kit tévesztenek meg a források?

   • A magyar közvéleményt?

   • A nemzetközi közösséget?

Csoportos bemutatás:

• Minden csoport ismerteti a megfigyeléseit.

• Beszéljétek meg: Ki „csal” a propagandában, és miért teszi ezt?

2. rész  Trianoni szerepkártyák

A diákok kapnak egy szerepkártyát és egy részletet egy korabeli újságcikkből.  Ezután írnak egy rövid jelenetet, melyet előadnak. 

Reflexiós kérdések

Miért tartotta fenn az állam egyszerre az áldozatszerepet és a diadalpropagandát?
Hogyan képesek a képek manipulálni az emlékezetet és a nemzeti identitást?
Kapcsolat a mával: Fel tudod-e ismerni a történelmi traumákra vagy nosztalgiára épülő modern politikai propagandát?

A felhasznált internetes források: 

Trianon Múzeum plakátok: https://www.trianonmuzeum.hu/index.php?page=termek&productid=869  

 Revízionista plakátok: https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/2025/07/11/plakatok_a_sikeres_revizio_oromere 

Egyéb plakátok: https://www.tahitotfalu.hu/trianon-plakatok 

Videó Trianonról:  youtube.com/watch?si=40S9nKy4Hd-YfzBq&v=t_P1RCzWhFI&feature=youtu.be

Újságcikkek (részletek): https://m.mult-kor.hu/halalbeke-ezeket-irtak-a-magyar-napilapok-1920-junius-4-en-20200604