Több fegyveres személy francia zászlóval felszerelt rendőrségi kisbuszt vezet.

Francia már olyan, mint egy GTA Online szerver.

Kontektsus
Tény

2023-ban Franciaországban a tüntetések akkor kezdődtek, miután egy 17 éves, Nahel nevű fiút a rendőrség egyik tisztje lelőtt és megölt egy közúti ellenőrzés során Nanterre-ben, 2023. június 27-én. A tüntetések a rendőri gyakorlatokra és a rendőrség valamint a külvárosi lakosok közötti kapcsolatra fókuszáltak. Néhány tüntetés során összecsapások és anyagi károk is előfordultak. A kormány növelte a rendőri jelenlétet és rendet követelt.

Ez a kép és más megtévesztő posztok, amelyek a tüntetések kontextusában váltak vírusossá – például amputációkról, elszabadult állatokról vagy bolti fosztogatásokról szóló videók – azt a célt szolgálták, hogy a tüntetőket erőszakosnak és irányíthatatlannak tüntessék fel. Különösen a dezinformáció a muszlim közösséget és az áldozatot, Nahelt célozta. A dezinformáció köré épített narratíva a tüntetőket törvényen kívüli, káoszhoz kapcsolódó személyekként ábrázolta, miközben fokozta az anti-muslim érzelmeket. A cél a közvélemény manipulálása és a tüntetések legitimitásának aláásása volt, azzal, hogy azokat szélsőséges erőszakos cselekményekhez és rendbontáshoz kapcsolták. Ez a taktika gyakran használatos a félelem és megosztottság keltésére, valamint arra, hogy elterelje a figyelmet a tüntetések valódi problémáiról, például a rendőri brutalitásról és a rendszerszintű diszkriminációról.

Manipuláció
A tüntetések következményeként ezt a képet úgy osztották meg, mintha valós lenne, de valójában a fotó sem valós, sem aktuális. A kép az Athena című filmből származik, amelyet a Netflix 2022. szeptember 23-án adott ki. A képet a "France is already a GTA Online server" üzenettel együtt terjesztik.

Oktatási rész

Tanulási cél: A félretájékoztatás okainak felismerése egy közösségi médiában megosztott fénykép elemzésén keresztül.

Ismeret 1: Egy fiktív kép valóságként történő bemutatása befolyásolhatja az emberek helyzetészlelését. Erősítheti a sztereotípiákat, vagy bizonyos politikai vagy ideológiai üzeneteket közvetíthet a rendfenntartásról, a marginalizált közösségekről vagy a társadalmi zavargásokról. A poszt több mint 1,9 millió megtekintést ért el.

Ismeret 2: A fénykép forrásának elemzése a közösségi médiában + jelezni, hogy a kép kontextusából kiragadott, manipulált vagy mesterséges intelligencia által készült-e.
Hamisan kontextusba helyezett kép.

Ne feledd:
A digitális források online tartalmak, amelyek segítenek megérteni és ellenőrizni az eseményeket. Ahogyan a történelmi forrásokat, ezeket is besorolhatjuk a valósághoz való kapcsolatuk alapján:

• Elsődleges források: eredeti képek vagy videók, amelyeket az esemény idején rögzítettek, például okostelefonnal készült fotó, élő közvetítés, vagy szerkesztetlen biztonsági kamera-felvétel.
  
  

• Másodlagos források: szerkesztett, módosított vagy újraközölt képek és videók. Ilyenek például azok a hírcikkek, amelyek levágják vagy megváltoztatják a fotót, mesterséges intelligenciával javított képek, vagy deepfake videók, amelyek megváltoztatják valaki kinézetét.
  
  

• Szimulált (szintetikus) források: teljes mértékben mesterséges intelligencia vagy digitális szerkesztés segítségével létrehozott képek és videók, amelyeknek nincs valóságalapjuk. Ilyenek lehetnek AI által generált emberek, hamis tájak vagy teljesen kitalált hírfotók.
  
  

Amikor képeket elemzünk a közösségi médiában, fontos emlékeznünk arra, hogy ezek nem léteznek elszigetelten – mindig kíséri őket szöveg, hashtag, lájkok és megosztások, amelyek befolyásolják a kép értelmezését. Ugyanaz a kép különböző módokon is tálalható, hogy megváltoztassa a jelentését, néha azért, hogy félrevezessen vagy hamis információt terjesszen. Ezért fontos, hogy ne csak magát a képet, hanem annak kontextusát, a megosztót és a felhasználás módját is ellenőrizzük, mielőtt megbíznánk benne.

Értékelési kritérium: A félretájékoztatás okainak felismerése a kép és annak kontextusának elemzésén keresztül a közösségi médiában.

Utasítások a tevékenységhez

1. Kontextus: Most, hogy megértetted a félretájékoztatás és a képek narratívák formálásában betöltött szerepének kapcsolatát, vizsgáld meg a digitális kép kontextusát: Hol jelent meg? Milyen eseményt vagy helyzetet állít, hogy ábrázol? Kik a kulcsszereplők vagy elemek a képen? Kiindulópont.

2. A tevékenység kezdete: Nézd meg a képet egyénileg, majd az elemzés után válaszolj a kérdésekre, hogy azonosítsd a forrás, a hitelesség és a felhasználás szempontjából fontos tényezőket. Koncentrálj magára a képre és arra is, hogy miként van bemutatva a digitális környezetben. Kezdő fázis.

Több fegyveres ember egy francia zászlót viselő rendőrautót vezet. 

A következő kérdések egy részének megválaszolásához képkeresést (reverse image search) kell végeznie. 

Tevékenység fejlesztése: Miután megfigyelted ezt a képet, töltsd ki a munkalap második részét a csoportoddal, amely lehetővé teszi, hogy jobban megértsétek a kép kontextusát. Fejlesztési szakasz 

Tevékenység fejlesztése: Most próbáld meg az eddig összegyűjtött információk alapján kitalálni, hogyan és miért manipulálták ezt a forrást. Záró szakasz 

Zárás: Rendezze a beszédét az összegyűjtött bizonyítékok alapján, hogy érveljen a véleménye mellett azzal kapcsolatban, amit megtanult. 

Oktatói utasítás

Több fegyveres személy, francia zászlóval, rendőrautót vezetve. 

Megoldás

Magyarázat – a tényellenőrzési folyamat

Annak ellenőrzésére, hogy a kép valós-e, elkezdhetjük egy fordított képkereséssel, például a Google Képek vagy a TinEye segítségével. Ez lehetővé teszi, hogy lássuk, hol jelent meg korábban a kép az interneten. Ebben az esetben a kép keresésével kiderül, hogy valójában az Athena című filmből származik, amelyet 2022 szeptemberében adtak ki a Netflixen, és nem a 2023-as franciaországi tüntetések alkalmával készült.

Eredeti fénykép:
Egy kép az Athena című filmből, amely látható a film előzetesében. [min 1:25]