Embedded Files
„Ez az egyik legszomorúbb és leginkább elgondolkodtató fotó, amit valaha láttam. Kivágták az összes fát, hogy szélerőműveket építsenek, hogy ezzel »segítsék a természetet és a környezetet«. Ezek az állatok kétségbeesetten keresik az árnyékot és mindazt, amit a fák biztosítanak. Semmi sem »tiszta« vagy »zöld« a szélerőművekben.” – Derrick Evans War Room
Kontekstus
Tények
A klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció alakulóban van. 2023 volt a valaha mért legmelegebb év, és a világ számos részén természeti katasztrófák – aszályok, árvizek, erdőtüzek – sújtották az embereket. Emiatt a klasszikus klímatagadás, bár még mindig jelen van és széles körben elterjedt, egyre kevésbé hatékony, mivel az emberi tevékenységek klímára gyakorolt hatásai ma már sokkal nyilvánvalóbbak. E helyett egy újfajta tagadás kezd terjedni: a kutatások „új tagadásnak” (New Denial) nevezik.
Ahogy azt több EDMO-tényellenőrző jelentés is hangsúlyozza, az új hamis narratívák egyre inkább a törvényeket, intézményeket, aktivistákat, valamint a válság elleni intézkedéseket (például az elektromos járművek elterjedtebb használatát, a megújuló energiaforrásokat stb.) célozzák, hogy zavart keltsenek a témában és aláássák a klímavédelmi intézkedések támogatását – miközben a fenntarthatóbb energiaforrásokra való átállás sürgetőbb, mint valaha.
Ebben az összefüggésben a szélerőműparkok valószínűleg könnyű célpontot jelentenek. Már a környezetvédők körében is viták tárgyát képezik, részben a tájkép esztétikai hatása miatt, de konkrétabb környezeti aggályok miatt is. Például felmerültek viták a szélturbinák lehetséges hatásairól a madárvonulási útvonalakra és a helyi ökoszisztémákra. Ezek a kérdések tudományos megközelítésen alapulnak, és céljuk a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos konkrét problémák kezelése. Azonban a dezinformációt terjesztők elferdítik és kihasználják ezeket az aggodalmakat, hogy félrevezető üzeneteket, félelemkeltést és hamis híreket terjesszenek, amelyek célja a politikai viták polarizálása.
2024 újabb év volt, amikor a klímaváltozás hatásai még kézzelfoghatóbbá és súlyosabbá váltak, emberek milliárdjait érintve mindennapi életükben. Ennek ellenére továbbra is tanúi vagyunk olyan narratívák terjedésének, amelyek mérgezik a közbeszédet, és akadályozzák a klímavédelmi intézkedéseket és megoldásokat. A klímaváltozás következményei ma már szélsőségesebbek, és ugyanez elmondható a félretájékoztatás természetéről és elterjedtségéről is. Jelentések és kutatások szerint az anti-megújuló energiaforrásokat támadó tartalmak évről évre állandóan jelen vannak. A fő támadási vonalak közé tartoznak azok az állítások, miszerint a megújuló energiák hatástalanok, baleseteket okoznak, és/vagy súlyos társadalmi és környezeti következményeik vannak.
Manipuláció
A nagy elérést elérő bejegyzések gyakran az állatvilágra gyakorolt, állítólagos hatásra összpontosítanak, amelyet a megújuló energiaforrások okoznak. Egy bejegyzés az X platformon azt állította, hogy az állatok a hőségtől és az árnyék hiányától szenvednek, mert az erdőket kivágták a szélerőművek építése miatt. A poszt egy juhnyájat mutatott, amely a szélturbina lapátja által vetett árnyékban húzódik meg. Bár a kép valódi, nincs semmiféle összefüggés az erdőirtás, a szélturbinák és az állítólagos környezeti problémák között, amelyeket a megújuló energia okozna. Ez tipikus példája a dezinformációnak és/vagy manipulált tartalomnak, amikor egy valódi kép félrevezető módon kerül bemutatásra: a „címsor” – vagyis a poszt tartalma – hamis értelmezést sugall a képhez, és félrevezető üzenetet közvetít.
Anektoda
A bejegyzést közzétevő személy, Derrick Evans, önmagát a 2021. január 6-i amerikai Capitolium elleni lázadás „politikai foglyaként” írja le.
Oktatási rész
Oktatási rész
Tanulási cél
A félretájékoztatás okainak felismerése egy közösségi médiában megosztott fénykép elemzésén keresztül.
Ismeret 1: A poszt narratívája és ellenőrzése
A bejegyzés célja egyértelmű: azt sugallja, hogy a szélerőműveknek és a megújuló energiáknak „semmi zöld” vagy „tiszta” vonásuk nincs.
A poszt több mint 5 millió megtekintést ért el, és számos alkalommal újra megosztották más X-fiókokon és Facebook-oldalakon, gyakran hasonló üzenettel.
A bejegyzéshez egy „Community Note” címkével (az X saját tényellenőrzési formája) is kiegészítés került, amely felhívja a figyelmet a kép félrevezető jellegére – ez azonban nem befolyásolta érdemben a poszt vírusszerű terjedését.
Ismeret 2: A fénykép forrásának elemzése a közösségi médiában
A kép környezetéből kiragadva lett felhasználva.
Ne feledd:
Ne feledd:
A digitális források online tartalmak, amelyek segítenek megérteni és ellenőrizni az eseményeket.
Ahogyan a történelmi forrásokat, ezeket is besorolhatjuk a valósághoz való kapcsolatuk alapján:
Elsődleges források: eredeti képek vagy videók, amelyeket az esemény idején rögzítettek, például okostelefonnal készült fotó, élő közvetítés, vagy szerkesztetlen biztonsági kamera-felvétel.
Másodlagos források: szerkesztett, módosított vagy újraközölt képek és videók. Ilyenek például azok a hírcikkek, amelyek levágják vagy megváltoztatják a fotót, mesterséges intelligenciával javított képek, vagy deepfake videók, amelyek megváltoztatják valaki kinézetét.
Szimulált (szintetikus) források: teljes mértékben mesterséges intelligencia vagy digitális szerkesztés segítségével létrehozott képek és videók, amelyeknek nincs valóságalapjuk. Ilyenek lehetnek AI által generált emberek, hamis tájak vagy teljesen kitalált hírfotók.
Amikor képeket elemzünk a közösségi médiában, fontos emlékeznünk arra, hogy ezek nem léteznek elszigetelten – mindig kíséri őket szöveg, hashtag, lájkok és megosztások, amelyek befolyásolják a kép értelmezését.
Ugyanaz a kép különböző módokon is tálalható, hogy megváltoztassa a jelentését, néha azért, hogy félrevezessen vagy hamis információt terjesszen.
Ezért fontos, hogy ne csak magát a képet, hanem annak környezetét, a megosztó személyt és a felhasználási módját is ellenőrizzük, mielőtt megbíznánk benne.
Értékelési kritérium
Értékelési kritérium
A félretájékoztatás okainak felismerése a kép és annak kontextusának elemzésén keresztül a közösségi médiában.
Tevékenységhez szóló utasítások
Tevékenységhez szóló utasítások
Kontextus: Most, hogy megértetted a félretájékoztatás és a képek narratívák formálásában betöltött szerepének kapcsolatát, vedd figyelembe a digitális kép kontextusát:
Hol jelent meg a kép?
Milyen eseményt vagy helyzetet állít, hogy ábrázol?
Kik a kulcsszereplők vagy elemek a képen?
A tevékenység kezdete: Figyeld meg a képet egyénileg, és az elemzés után válaszolj a kérdésekre, hogy azonosítsd a forrásra, hitelességre és felhasználásra vonatkozó kulcsfontosságú szempontokat.
Koncentrálj magára a képre és arra is, hogy hogyan jelenik meg a digitális környezetében.
Kezdeti szakasz.
A következő kérdések megválaszolásához fordított képkeresést kell végezned.
Derrick Evans WR az X-en, 2024. június 18.
Miután megfigyelted a képet, töltsd ki a munkafüzet második részét a csoportoddal, amely segít jobban megérteni a kép kontextusát.
Fejlesztési szakasz.
HU_INTERNAL_HU.pdfMost próbáld meg a eddig összegyűjtött információk alapján kitalálni, hogyan és miért manipulálta ezt a forrást Franco propagandája.
Záró szakasz.
HU_EXTERNAL_HU.pdfSzervezd meg az előadásodat az összegyűjtött bizonyítékok alapján, hogy megindokold a véleményedet az alapján, amit tanultál.
HU_CONCLUSION_HU.pdfUtasítás a tanár számára:
Egy báránycsorda a szélturbina lapátjának árnyékában keres menedéket.
Derrick Evans WR az X-en, 2024. június 18.
Megoldás
Magyarázat – a tényellenőrzési folyamat
Többféleképpen is ellenőrizhetjük a tartalom megbízhatóságát. Először is érdemes elgondolkodni a képen és a poszt szerzője által sugallt üzeneten: van-e kapcsolat a fák kivágása és a szélturbinák között? És továbbá: valóban befolyásolja-e az állatok, például a juhok életét az erdőirtás (valós vagy állított)?
Nincs bizonyíték arra, hogy a szélerőművek miatt vágtak volna ki fákat (sem a képből, sem a poszt leírásában található információkból). Emellett nem szabad elfelejteni a juhok valódi élőhelyét sem: nyílt mezőket, ahol a fák ritkák.
Egy másik módszer, ha összehasonlítjuk azokat a forrásokat, ahol a kép megjelent: megbízhatóak vagy hitelesek-e? Egy lehetőség a fordított képkeresés végrehajtása, majd az eredmények áttekintése, hogy ellenőrizzük, találhatók-e megbízható online források.
Page updated
Google Sites
Report abuse