Napló

Газета «Napló» ― 5 публикаций с 8 по 15 августа, в которых упоминается катастрофа самолёта URSS-M25:

1. «Napló» Vasárnap, 1937. Augusztus 8. (180.) 1. Oldal;

2. «Napló» Kedd, 1937. Augusztus 10. (181.) 2. Oldal;

3. «Napló» Csütörtök, 1937. Augusztus 12. (183.) 10. Oldal;

4. «Napló» Péntek, 1937. Augusztus 13. (184.) 11. Oldal;

5. «Napló» Vasárnap, 1937. Augusztus 15. (186.) 5. Oldal.

Газета выходила в городе Орадя ежедневно (кроме понедельника). Номера газеты за 1937 год доступны в электронной библиотеке «Biblioteca Digitala BCU Cluj»:

• «Napló» 1937 | Biblioteca Digitala BCU Cluj». 

Первая публикация появилась в выпуске 8 августа, как и в других румынских газетах. Я нашёл публикации о катастрофе не во всех номерах газеты, но зато публикации продолжались до 15 августа. Только первая публикация попала на первую страницу газеты, затем интерес к теме стал спадать. Однако публикация от 13 августа появилась под ярким заголовком наверху страницы. Публикация от 15 августа была внизу страницы, но ближе к началу газеты и также под крупным заголовком. В целом интерес газеты к катастрофе был средний. Но можно отметить, что редактор довёл тему до логического завершения (продажа обломков самолёта на металлолом), а строчки газеты о пилоте Гуревиче были очень «человеческими» («полярное» прошлое, венок от Сталина, слёзы друга). В целом публикации очень интересные, хотя в них мало «технических» подробностей.

«Napló» Vasárnap, 1937. Augusztus 8. (180.) 1. Oldal

Bistrita közelében lezuhant a szovjet személyszállitó repülögépe

A Moszkva-Párisi gép felrobbant és 4 utasa, pilótája szénnégett

Bistricáról jelentik: Pénteken délután borzalmas repülőszerencsétlenség történt: Szeretfalva mellett lezuhant a Moszkva—Páris repülőjárat utasszállitó gépe és valamennyi utasa elpusztult.

A szerencsétlenségről a következőket jelentjük:

Pénteken délután három órakor a Bistrita és Dej közötti Szeretfalván a mezőn dolgozók arra lettek figyelmesek, hogy egy repülőgép köröz a falu felett és lejebbereszkedve nyilvánvalóan le akar szállni a mezőn. Amikor a gép mintegy háromszáz méternyire volt a földtől, az emberk elszörnyedve látták, hogy a gép meginog és nyilegyenesen zuhan a föld felé.

A következő pillanatban hangos dörrenés hallatszoit, a hatalmas gépmadár mélyen befuródott a földbe, a motor felrobbant és lángok csaptak fel.

A falu csendőrségéről azonnal telefonon jelentették a serencsétlenséget Bistritára, ahova ekkor már befutott a szamosfalvi repülőállomás érdeklődése is, hogy nem látták-e áthaladni a Moszkva—Páris utasszállitó gépet,

melynek meg kellett volna már érkeznie Clujra. Ekkor már valószinü volt, hogy a lezuhant gég a szovjet utasszállitó géppel azonos.

Nyomban vizsgáló bizottság szállott ki a helyszinre és megállapitották, hogy a gép és utasai szénné égtek. Senki sem menekült meg élve a szörnyü szerencsétlenségből.

A szamosfalvi repülőtéren a rádiójelentésből, melyet utoljára Piezből adtak le, megállapitották, hogy a gépen négy utas és két pilóta tartózkodott. A szerencsétlenségnek tehát hat halálos áldozata van. Neveiket még nem közölték a nyilvánossággal.

«Napló» Kedd, 1937. Augusztus 10. (181.) 2. Oldal

Benzinesőtörésből eredő robbanás okozta a szovjet repülőgép katasztrófáiát

Öt utas szénné égett.

Bristrița, augusztus 9.

Jelentettük, hogy a Páris-Moszkva-i utasszállitó repülőgép, amely az orosz kereskedelmi légiflottához tartozott és URSS No. 205 számot viselte s a legmodernebb három motoros repülőgép volt, felrobbant és lezuhant. A hatalmas légimadár Cluj és laşi érintésével rendszeres légi forgalmat bonyolitott le Páris és Moszkva között. Pénteken délután a repülőgép Bistrita felett haladt el mintegy kétszáz méter magasságban, amikor hirtelen bukdácsolni kezdett, majd nyilegyenesen lezuhant és porrá égett. A gép személyzete s utasai az eddigi megállapitások szerint öt ember életét vesztette: a holttestek teljesen szénné égett huscafatok s az agnoszkálás annál is inkább nehezebb, mert minden iratuk is elégett.

Szombaton és vasárnap folyt a szemle a szerencsétlenség szinhelyén, amelyen résztvett Cosma Traian csendőrezredes, Josifescu mérnök a cluji polgári repülőtér parancsnoka, a légügyi miniszterium mérnöke, valamint Boris Heifet főhadnagy, a cluji csehszlovák konzulátushoz beosztott légügyi szakértő és Bodrov Vladiszláv orosz repülőtiszt, a bucureştii szovjet követség megbizottja. Megállapitották, hogy a pilóta Takov Iván az egyik, segédtisztje Caramanoff, a rádiótiszt nevét nem tudják. ők hárman voltak a repülőgép személyzete.

A civil utasok közül eddig megállapitották Massimo Vitzig attasé személyazonosságát, aki a moszkvai olasz követségen teljesit szolgálatot. Az ötödik áldozat egy hölgy, akinek a nevét még nem sikerült megállapitani.

A bizottság egyöntetü véleménye szerint a szerenesétlenséget benzintank levezető csövének törése okozta, a benzin elfolyt és felrobbant. A szemtanuk állitása szerint a repülőgép bukdácsolt a levegőben, kényszerleszállást akart végrehajtani, de akármiyen [üges] is volt a pilóta, a robbanás már a [levegén] bekövetkezett és a hatalmas gépmadár [eve] zuhant le.

Az orosz pilóták holttestét egyelőre [Clujra] szállitották, ugyancsak oda vitték az [csz] attasé holttestét is.

«Napló» Csütörtök, 1937. Augusztus 12. (183.) 10. Oldal

Elhamvasztották а Bistrița közelében lezuhant orosz repülök holttestet.

Bucureştiből jelentik: A bristitai regülőgépkatasztrófa három áldozatának: Curevics pilótának, Kruncsikov rádiótisztnek és Kostov mechanikusnak holttesteit tegnap hozták a fővárosba. A három koporsót az Eszaki pályaudvaron a szovjet követség képviselői és a bucurestii szovjet kolónai tagjai várták. A koporsókat nyomban a krematóriumba vitték és ott elhamvasztották a holttesteket. A hamvakkal telt urnákat Moszkvába küldik. Tegnap érkezett Clujra Vicci olasz kereskedelmi attasé özvegye. Vicci, mint ismeretes, kiugrott az égő repülőgépből és halálra zuzta magát. Holttestét a temető kápolnájában ravatalozták fel.

«Napló» Péntek, 1937. Augusztus 13. (184.) 11. Oldal

Sztalin koszorut küldött a bistritai repülőszerencséllenség áldozatainak

Bucureşti, augusztus 12. Tegnap délután érkezett meg a bistritai repülószerencsétlenség négy áldozatának holiteste a fővárosba. Gurievics, Krucsikov és Katov orosz pilóták és most állapitották csak meg a negyedik holttest kilétét: Lengevin Pierre belga bankigazgató. A koporsókon a bucureştii szovjet követség koszorui voltak ezzel a felirással: “Az M. 25. URSS hősi halált halt pilótáinak”. Az állomáson Osztrowszky bucureştii szovjet követtel az élén a követség teljes személyzete, valamint a légügyi miniszterium tiszti küldöttsége fogadta a pilóták holttestét hozó vonatot, Davidescu kommandor vezetésével.

A holttesteket a krematóritmba szállitották, ahol rövid gyászszertartás volt és ezalatt helyezték el Sztalin koszornját Gurevics pilóta koporsójára, amelyet a bucureştii szovjet követség utján küldött. Gurevics ugyanis a leghiresebb pilóták egyike volt, aki átrepülte az Északi-sarkot és Sztalin személvesen ismerte.

Az orosz pilóták halttestét azután a Krematóriumban elégették.

«Napló» Vasárnap, 1937. Augusztus 15. (186.) 5. Oldal

Tizennyolcezer leiért adták el az orosz repülőgép roncsait

Gurevics pilóta barátját helyettesitette a végzetes repülésnél

Bucuresti, augusztus 14.

Tegnap érkezett meg Bucurestibe repülőgépen Clujról az az orosz—román bizottság, akik “M 25” bistritai szerencsétlenség körülményeit kutatiák.

Az orosz bizottság tagjai sorában volt Karamanowszky orosz pilota, aki rendszeresen vezette az “M 25” utasszállitó gépet és érdekes körilmények között cserélt a szerencsétlenség napján legjobb barátjával Gurevics pilótával. Könnyekkel szemében mondta el Karamanowszky az ujságiróknak, hogy az indulás napján már be volt öltözve a moszkvai repülőtéren, hogy az “M 25”-el Párisba indul, amikor a repülőtér telefonállomásához hivták. Bátyja közölte vele, hogy édesapja haldoklik, látni kivánja. Atszaladt a szomszédos hangárba más irányba induló Gurevics hez s mint jó barátját kérte, repüljön helyette Párisba, hogy haldokló apját meglátogassa. A jó barát örömmel vállakozett a helyettesitésre, elindult Moszkvából, de Párisig már nem ért el: Bistrita körül lezuhant.

Sturdza ezeredes, a bizottság román elnöke a szerenesétlenség helyén a romok között talált egy pénztárcát, amelyben kétezer francia frank volt s mellette a földön egy fekete emailból készült medaliont, amelynek közepén aranyból 15-as szám volt. Hogy kié volt a pénztárca és a medalion, nemtudják.

A hatalmas repülőgép roncsait, amelynek előálitása közel tizenkét millió lei volt, az orosz bizottság a helyszinen 18.000 leiért adta el az ócskavaskereskedőnek.

Все использованные сканы для публикаций этой газеты можно посмотреть на Google.Диске.