Ellenzék

Газета «Ellenzék» ― 5 публикаций с 8 по 21 августа, в которых упоминается катастрофа самолёта URSS-M25:

1. «Ellenzék» LVIII. évfolyam, 180. szám. Vasárnap Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 8. 1. Oldal;

2. «Ellenzék» LVIII. évfolyam, 181. szám. Kedd Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 10. 10. Oldal;

3. «Ellenzék» LVIII. évfolyam, 183. szám. Csütörtök Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 12. 3. Oldal;

4. «Ellenzék» LVIII. évfolyam, 184. szmá. Péntek Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 13. 3. Oldal;

5. «Ellenzék» LVIII. évfolyam, 191. szám. Szombat Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 21. 4. Oldal.

Газета выходила в городе Клуж ежедневно (кроме понедельника). Номера газеты за 1937 год доступны в электронной библиотеке «Biblioteca Digitala BCU Cluj»:

• «Ellenzék» 1937 | Biblioteca Digitala BCU Cluj». 

Первая публикация появилась в выпуске 8 августа, как и в других румынских газетах. Последняя публикация была 21 августа, однако о катастрофе вспоминали не в каждом номере (например. 11 августа публикации о катастрофе не было). Первая публикация 8 августа была очень заметной. она занимала большую часть первой страницы, имела крупный заголовок и ссылку на информацию от собственного корреспондента в Бистрице. Затем интерес к теме снизился до среднего уровня. Небольшая публикация 10 августа была внизу, но на последней странице. Небольшая публикация 12 августа была вверху третьей страницы. Последняя публикация 13 августа попала только на третью страницу, но это была очень заметная публикация. Газета опубликовала полноценный авторский очерк о приезде в Клуж вдовы итальянского атташе и воспоминания работников гостиницы Клужа о погибших советских лётчиках (которые ранее обычно останавливались в этой гостинице для ночного отдыха).

«Ellenzék» LVIII. évfolyam, 180. szám. Vasárnap Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 8. 1. Oldal

Háromszáz méter magasságból Beszterce közelében

Lezuhant a Moszkva—Prága-i utasszállitó repülőgép

Az eddigi vizsgálat szerint a katasztrfát motorrobbanás okozta

Az áldozatok száma hat, akik között van a moszkvai olasz követség kereskedelmi attaséja is

Cluj-Kolozsvár, augusztus 7.

Tegnap a kora délutáni órákban a városban szörnyü repülöszerencsétienség hire terjedt el. A hirek szerint Beszterce közelében lezuhant a Moszkva-Prága-i személyszállitó repülőgép és utasai valamennyien szénné égtek. A szerencsétlenség után érdeklődtünk tegnap délulán a szamosfalvi repülobéren, ahol azonban csak annyit tudtak mondanul, hogy abból a rádiójelentésből, amelyet utoljára Piezből adtak le, az derült ki, hogy a gépen hat ember volt, akik közül kettő utas, mégyen pedig a gép kezelőszemélyzetéhez tartoztak.

Égő repülőgép az erdőben

A szerencsétlenség hirülvétele után az Ellenzék besztercei tudósitója rögtön a helyszinére indult. A borzalmas katasztrófáról pedig az alábbiakat jelenti:

Péntek délután mindegy félkettő óra tájban Herina község határában az ott dolgozó földmüvesek arra lettek füigyelmesek, hogy egy repülőgép kerimg a falu felett. Ugy látszott, hogy a gép leszállásra keres allkalmas területet Egyszer csak a gép negingott és hatalmas robbanás zaja haltsiszett, majd a gép lángba borult és lezuhant.

A gép azomban meglehetősen távol lehetett, mert nem a község határában esett le, hanem a községtől mintegy két kilométernyi távolságban lévő Funduoaia erdőben zuhant de. A mezőn dolgozó földmüvesek valamenynyien abba az irányba rohantak, ahol a gépet lezuhanni látták és rövid időn belül meg is találták a lezuhant repülőgépet, amelynek orra befuródott a földbe. A gépmek már csak rencsai vobtak, ment részint összetört, részint pedig összeégett és az utasfülkében pedig öt megszenesedett holttestet találtak.

Mit állapitott meg a hatósági vizsgálat?

A szörnyü szerencsétlenségről értesitették a besztercei hatóságokat és rövidesen a katasztrófa helyszinére érkezett á beszlercei törvényszék vezetőügyésze és vizsgálóbirája, a csendőrszázad parancsnoka, a rendőrfőnök, két hatósági orvos, a tüzobtók, valamint a besztercei meteorológiai állomás vezetője. Mialatt a bizottság a lezuhant és összeégett repülőgép körül foglalaboskodott, két földmüves jelent meg, akik bejelentették, hogy a galacfalvi erdőben, amely mintegy három kilométernyire van attól a helytől, ahol a repülögép bezuhant, egy borzalmasan összeroncsolt, jól öltözött férfü hullájára bukkanak.

A moszkvai repülőgép utasainak tragédiája

A vizsgálat megállapitotta, hogy a repülőgép, amely Douglas rendszerü kétmotoros utasszállitó gép volt, amelyen tizenkilenc utas számára volt hely. A gép az orosz Aeroflott repülötársaság tulajdona és Moszkva és Prága között bonyolitotta le az utasforgalmat és Prágából volt csatlakozása a párisi repülőjárathoz. A gép utasfülkéiben öt teljesen szénné égebt hullát talábtak, akik közül egyik nő lehetett, miután erre vall az a két női cipő, amelyet a gépben félig elszenesedve megtaláblak. Miután a repülögépnél végeztek a helyszini szemlével, a hatóság képviselői átmentek a galacfalvi erdőbe és megnézték az ott talált hullát. A zsebeiben talált iratokból megállapitották, hogy a hulla lovag Vicici Maximoval, a moszkvai olasz követség kereskedelmi altaséjával azonos. A bizottság tagjainak azon feltevése, hogy amikor a repülögépen tüz ütött ki, az olasz attasé kiugrott a gépből és az erdőbe zuhanva, holtra zuzta magát.

Idöközben kiérkeztek a kolozsvári hatóságok képviselői is, akik időközben már Moszkvából is kaptak értesitést arról, hogy a repülőgép fedélzetén hat emberrel indult utnak Moszkvából, hogy Kolozsváron át Prágába repüljön és a gépen lévök közül ketten utasok volak, négyen pedig a gép kezelőszemélyzetéhez tartoztak. Szombaton a kolozsvári bizottság folytatja a vizsgálatot a helyszinen, hogy megállapitsa, mi okozta a repülőgép szerencsétlenségét.

A kolozsvári polgári repülés vezetői nem nyilatkoznak a vizsgálat befejeztéig

Az Ellenzék munkatársa szombat reggel érintkezést keresett Iosipescuval, a polgári repüllőtér parancsnokával, hogy felvinágositást kérjen a Beszterce melletti katasztrófáról. Iosipescu parancsnokkal nem beszélhettünk, mert a helyszinére utazott, mint a vizsgálóbizoltság tagja Irimescu helyettes parancsnok, akihez ez ügyben kérdést intéztünk, kitént minden felvilágovitás elől, kijelentvén, hogy mig a vizsgálat be mem fejeződik, a sajtó számára semmiféle felvilágositást nem adhat.

«Ellenzék» LVIII. évfolyam, 181. szám. Kedd Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 10. 10. Oldal

A vizsgálat megállapitása szerint

Villámcsapás okozta a besztercei repülőkatasztrólát

Cluj-Kolozsvár, augusztus 9.

A Beszterce melletti borzalmas repülőkatasztrófa ügyében a vizsgálat befejeződött. Megálllapitást nyert a helyszini vizsgálat folyamán, hogy a szörnyü kataszrófát villámcsapás idézte elő. A katasztrófa egyik szemtanuja elmondotta, hogy a repülőgép, amely nagy viharban repült el Harina község felett, egyszer csak megingott, előzőleg dörgést hallottak, majd a gép tüzbe borult és lezubant az erdőben. A repülőgépből csak az összeroncsollt vasvázák maradtak meg. Az utasokból pedig a megszenesedett törzsek, kivéve Maximo Vicici lovag moszkvaj olasz kereskedelmi attasét, aki kiugrott és felismerhetetlen hustömeggé zuzta magát. Megálapitották azt is, hogy kik az áldozatok. Az áldozatok a következők: Gurevici pilóta, Gruncikov rádióstiszt, Kotov rádiós mechanikus, Vernignet francia állampolgár, aki utas volt, valamint Maximo Vicici lovag. A szerencsétlenség áldozatainak holttestét Bucureseti-be szálitották és valósznüleg ott fogják öket eltemetni.

«Ellenzék» LVIII. évfolyam, 183. szám. Csütörtök Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 12. 3. Oldal

Hazaszállitják a besztercei repülőkatasztrófa áldozatainak hamvalt

Tegnap Bucurestibe szállitották a Beszterce melletti repülőkatasztrófa orosz áldozatainak koporsóit. A három orosz pilóta földi maradványait ma elhamvasztják a Bucuresti-i krematóriumban a szovjetkövetség megbizottjának jelenlétében. Maximo Vicici lovag, moszkvai olasz kereskedelmi attasé holttestét szintén kikérte a Bucuresti-i olasz követség. Maximo Vicici holttestét Besztercéről Kolozsvárra hozták és a köztemető halottas házánál tölgyfa koporsóban a 3. számu szobában ravatalozták fel. A kolozsvári olasz konzulátus zöld-fehérpiros szalagu koszorut helyezett a koporsóra. Kedden délelőtt a klinika négy orvosa bebalzsamozta a tragikus véget ért attasé borzalmasan összeroncsolt holttestét. Tegnap különben a Szent Mihály templomban gyászistentisztelet tartottak Maximo Vicici lelkrüdvéért. Maximo Vicici koporsóját valószinüleg a mai nap folyamán Olaszországba szállitják.

«Ellenzék» LVIII. évfolyam, 184. szmá. Péntek Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 13. 3. Oldal

Drámai pillanatfelvételek öt koporsó körül…

Kolozsvárra érkezett a lezuhant moszkvai olasz attasé özvegye

Megrenditő viszontlátás a temető kápolnájában. - Az elhunyt három orosz pilóta kolozsvári emlékeinek nyomában…

Cluj-Kolozsvár, augusztus 12.

A repülőszerencsétlenségek szomoru szenzációi az ujságirót, a sajtót és a közvéleményt rendszerint csak addig érdeklük, amig megirják és tudomásul veszik az eseményt, az áldozatok számát, személyazonosságát és a szerencsétlenség okát. Mindössze ennyi, amit hozzáfüz még az olvasó, amit gondol, vagy kimond:

— Borzalmias!

Azután tovább lapoz. És 24 óra mulva talán már senki sem gondol rá. A többi már magánügy. Az már csak a közvetlen hozzátartozót érdekli, aki gyászruhát ölt… akinek számára nemcsak borzalmas és szörnyen megrázó az esemény, de az egész életét zuzta össze. Pár nappal ezelőtt regisztrálták a lapok a legujabb szenzációt: “A Beszterce melletti Harinai erdő fölött motordefekt következtében lángbaborult és lezuhant a moszkva—prágai szovjetrepülőgép. Öt halott”. Utóbb azután azt is megirtuk, hogy az áldozatok egyikének, a moszkvai olasz követség kereskedelmi attaséjának Maximo Vicich lovagnak holtlestét Kolozsvárra hozták és ideiglemesen a tlemető egyik küs kápolnájában ravatalozták fel, mig a másik négy koporsót Bucuresti-be szállitották.

Tehát öt emberélet! Az esemény szenzáció szempontjából ezzel lezárult. A többi magánügy. Egymástól távoleső öt család szomoru magánügye, de ezuttal annyira kolozsvári vonatkozásu és olyan meginditó mozzanatai vannak, hogy — talán nem lesz kegyeletsértés, ha egy riport gyászfátyollal bevont, letompitott reflektorfényében ujból felidézzük a lezajlott drámát és néhány pillanatra csöndesen felnyitjuk azt az öt koporsót…

Az özvegy drámai találkozása férjével

Tegnap Várad felől a déli gyorssal egy megtört, szomoru olasz asszony érkezett a kolozsvári pályaudvarra: a tragikus véget ért Cavallero Maximo Vicich özvegye. Leánynevén Olga Giovanni. Az állomás perronján a kolozsvári olasz konzulátus titkára várta. Azelőtt nem ismerték, sohasem látták egymást. A vonat berobog… s az idegen uriasszony, akit senki sem ismer, aki most Prágából jött… ott áll fekete ruhában, révetegen, eltünődve kábultan a pályaudvar nyüzsgő forgatagában … Micsoda pillanat! Idegen város… idegen pályaudvar… idegen arcok… Fülében mint tompa gyászkiséret ott zakatol a vonat kerekeinek egyhangu, monoton kattogása, amely a megtett ezerkilométeres uton végigkisérte. Talán arra gondol: mit is keres itten? Miért jött? Van valami dolga? Van. Az egész tünődése egykét pillanat… s már ott áll előtite szintén fekete ruhában a konzulátusi titkár. Részvét van abban, ahogy meghajol. Hallom néhány szót mond olaszul, majd lassan elindulnak a kijárat felé.

Hallatlan energiával fegyelmezi magát, hogy kibirja még azt a pár lépést az autóig. Első utja a temető kis kápolnájához vezet. A temetőőr kinyitja az ajtót, majd a titkár intésére felnyitja a koporsót, amelyben ott fekszik Maximo Vicich lovag ugy, abban az öltözetben, fekete zakó ruhájában, ahogy Moszkvából elindult. Az arc barna kis angol bajuszával halott merevségében is rokonszenves.

Maximo… Maximo… !

És az özvegy ott áli most férje mellett… nem zokog, nem jajveszékel, de ahogy megrándul a szája… ahogy megindulnak szemeiből a könnyek… ahogy fáradtan imbolyogva odahajol és végtelen szeretettel megfogja a kezét … ahogy halk elcsuklással ezt a két szót szinte odalehelli:

— Maximo… Maximo — ez több, ez fájdalmasabb, ez meginditóbb minden zokogásnál.

Több mint egy negyedórát időzött Vicich asszony férje mellett, akivel a mult héten, pénteken este keleltt volna találkoznia Prágában. Ott várta a repülőgép érkezését, amely ugyanaznap délután Beszterce mellett lezuhant.

A temetőkápolnából Központi szállóbeli lakására tért vissza az özvegy, ahol az olasz konzulátus tagjai és a szociális misszió nővérei a legnagyobb figyelemmel, előzékenységgel, részvéttel és gyengédséggel vették körül a testben-lélekben lesujtott uriasszonyt, aki azt az óhaját fejezte ki, hogy férje hamvait haza szeretné vitetni Pólába. Az olasz konzulátus ebben az irányban már meg is tette a lépéseket.

Akik ismerték a lezuhant három orosz pilótát…

Mig az elhunyt moszkvai olasz attasé sohasem járt Kolozsváron, addig a repülőkatasztrófa három másik áldozata, a három orosz pilóta: Kotov Alex, Gaurevics Viadimir és Karmanovszki Dimitrov igen jó ismerősei a kolozsvári Központi Szállodának. Amióta a Moszkva—Prága légijárat megindult s a repülőgép Szamosfalván leszállott, állandóan itt szálltak meg egy-egy éjszakára. A szálloda egész személyzete ismerte. Sötétkék pilóta öltözetben, aranyrózsás fehér sapkában vidáman állitottak be a hotelbe, amikor megjöttek. Piros ripszes selyemmel boritott, elegáns utlevelük volt orosz és francia nyelven kitöltve. Gaurevics Vladimir és Karmanovszki Dimitrov erösen napbarnitott, mig Kotov Alex magas, szőke fiu volt. Mindnyájukon azonnal fel lehetett ismerni a szilaj orosz jellegzetességet. Az inspekciós nővérrel és a szálloda portábávai többizben eleltréfállkoztak és néhány szót magyarul is megtanultak már. A szobájuk kulcsát például igy kérték:

— Kerem kuics.

Mindhárman 33—35 évesek votlak és családosak. Mindig Kolozsváron talállkoztak az ellenrepülőgép három csehszlovák pilótájával, akikkel a legjobb barátságban voltak. A szamosfalvi repülőtéren szokták keresztezni egymást s azután együttesen állitottak be a szállodába. Utoljára julius 31-én voltak itt, hat nappaj a katasztrófa előtt, amikor Prágából Moszkvába tértek haza.

— Augusztus 6-án, pénteken kellett volna jönniök ismét Moszkvából — magyarázza az egyik nővér — de csak a prágai gép érkezett meg. Aznap este a cseh pilóták nagyon szomoruan és letörten állitottak be. Tudták már, hogy mi történt orosz kollégáikkal…

Az esti portás még hozzáteszi:

— Szegény fiuk! …

*

Fedjük le az öt koporsót és — hagyjuk utjukra. Hármat, a három orosz fiuét, három szerencsétlen fiatalasszony vár haza a messzi orosz mezőkön. A belga kereskedőét valahol, talán Brüsszelben várja egy gyászbaborult család. Es a Maximo Vicich koporsóját könnyes szemmel kiséni haza özvegye Kolozsvárról a napsugaras Itáliába. Egy hónappall ezelőtt mlég igy bucsuztak ej egymástól Moszkvában:

— Viszontlátásna!

Ki tudja — mi mindent akartak még elmondani egymásnak az életben…

Gredinár Aurél.

«Ellenzék» LVIII. évfolyam, 191. szám. Szombat Cluj-Kolozsvár 1937 Augusztus 21. 4. Oldal

Hirek

Hazaérkeztek a Beszterce melletti repülőszerenesétlenség orosz áldozatainak hamvai. A Tass-ügynökség jelenti, hogy a Moszkva—Prága közötti iégijárat Beszterce közelében szerencsédbenül járt “Douglas” nevü repülőgépének orosz áldozatai: Gurevics pilóta, Krucsikov gépész és Kotov rádiótiszt hamvai megérklezlek Moszkvába. A földi maradványaikat tantallmazó urnákat a Novodevicsetemető mauzoleumába épitellék be.

Все использованные сканы для публикаций этой газеты можно посмотреть на Google.Диске.