Társadalomkritika

Társadalomismeret

Társadalomfejlődés

Szerény véleményünk szerint nem árt felülről, átfogóan nézni a problémákat, ebben segíthet  a vakitfed (a  vakitfed google sites, ill. társadalomfejlődés-vakitfed, ill. vakitfed oldalak alatt megjelenő „társadalomfejlődés, társadalomkritika, társadalomismeret” c. tanulmány). 

Kivaghy, Kiss, M.R. egyéb

bloggok,  Youtube  videók, egyebek

fogyó remény Kivaghy

https://www.youtube.com/playlist?list=PLMN9EU4a8a37HWCouuIbZohJr7Bai6XRY 

kivaghy video

https://www.youtube.com/playlist?list=PLgdCt-ve_etIWIpxmkMKLjTxwSIILW6Zy

nótaegyveleg kivaghy

 https://www.youtube.com/playlist?list=PLgdCt-ve_etJnr7uT-b6Ay-NIbIYxR8Nd 

Demokrácia kézikönyve

demokrácia manipuláció

(borzasztó apa)

(hu pont blog)

http://demokracia-lejaratas.hupont.hu/1/demokracia-kezikonyve

rendszer vakitfed. hupont. hu

http://rendszer-vakitfed.hupont.hu/34/szegeny-vilag-szegeny-magyarorszag

borzalmas-hivatalok hupont hu

http://rendszer-vakitfed.hupont.hu/33/tovabbi-linkek 

kivaghy blog (blogspot)

http://igazdemokracia.blogspot.com/

blogger  (user profile)

társadalom

http://rendszer-kivaghy.blogspot.com/

vakitfed

http://kivaghy-vakitfed.blogspot.com/

társadalomtudomány

http://kivaghy-tarsadalomtudomany.blogspot.com/ 

vakitfed (blog)

http://kivaghy-vakitfed.blogspot.com/2020/06/a-lelek-szabad-vandorlasa-foldi-rabsag.html

 Régi oldalak legfontosabb linkjei:

Kivghy K

manipuláció nem óvatosság

https://sites.google.com/site/furcsasagokigazsagokcovid19/

A hüleség kézikönyve

https://sites.google.com/site/ahuelesegkezikoenyve/

A kinevetés fegyvere

https://sites.google.com/site/atoebbiistenenmulik/

Társadalom a boldogság forrása

https://sites.google.com/site/haboruboldogsagtarsadalom/

Társadalom igazságai és hazugságai

https://sites.google.com/site/tarsadalomfejlodeshaboru/

Kivaghy könyvek

https://sites.google.com/site/elettarsadalomboldogsag/

politikai plakátok 2018, 2019

https://sites.google.com/site/politikaiplakatok2018tol/

Politikai plakátok és mémek.

https://sites.google.com/site/politikaiplakatokesmemek/

társadalmi rendszerek Kivaghy

https://sites.google.com/site/legyetekboelcsekesjok/

Van másvilági ítélkezés

https://sites.google.com/site/sikermennyorszag/

Kivaghy tesója

A természetes szex világa (régi)

https://sites.google.com/site/pornograftarsadalmikisregeny/

A borzalmas apa (régi)

https://sites.google.com/site/aborzalmasapa/

A demokrácia alapvetései

https://sites.google.com/site/ademokraciaalapveteseixxisz/

A demokrácia kézikönyve XXI. sz. (régi) (lj)

https://sites.google.com/site/ademokraciakezikoenyvexxisz/

A fejlett közösség

https://sites.google.com/site/kivaghykrisztia/

A manipuláció csapdája – kivaghy

https://sites.google.com/site/ahalalegymilliooraja/

Az erotika bolygója

https://sites.google.com/site/erotikustoertenetszexutazas/

Gazdaság jog rendszer Kivaghy

https://sites.google.com/site/ademokraiaalapveteseixxisz/

Szexföldi utazások

https://sites.google.com/site/szexfoeldiutazasok/

Vakitfed Kiss Kivaghy

A fejlődés válaszútja (régi)

(Társadalomfejlődés)

https://sites.google.com/site/tarsadalomfejlodes/

A hatalom cikizése

https://sites.google.com/site/vakitfed5/

történelmi fejlődés (régi) (lj)

https://sites.google.com/site/vakitfed/

demokrácia rendszer történelem (régi)  (lj)

https://sites.google.com/site/tarsadalomkritika/

Kivaghy írások

https://sites.google.com/site/oenbizalomeskompromisszum/

 Történelem társadalom alapvetései

https://sites.google.com/site/vakitfed2/

Mat Reduck

demokrácia társadalom fiatalok

https://sites.google.com/site/tarsadalomrolfiataloknak/

egész népemet szeretném középiskolás fokon

https://sites.google.com/site/azigazsagfontossaga/

fiataloknak Kivaghy

https://sites.google.com/site/kalandfiatalsagregeny/

régi linkek

Kivaghy család s társai - vakitfed néptársaság

Kapcsolati-link térkép:

https://sites.google.com/site/vakitfed2/kapcsolati-link-terkep 

A fő google oldal (Kivaghy ajánlott könyvek):

https://sites.google.com/site/kivaghykoenyvek/home

 Vakitfed

https://sites.google.com/site/vakitfed/ 

Vakitfed2 

https://sites.google.com/site/vakitfed2/ 

Társadalomfejlődés társadalomkritika

társadalomismeret (TELJES TANULMÁNY)

https://sites.google.com/site/tarsadalomfejlodes/

Társadalomfejlődés társadalomkritika

(TELJES TANULMÁNY)

https://sites.google.com/site/tarsadalomkritika/

http://kivaghy-vakitfed.blogspot.hu/2016/03/orok-ellentet-ilyen-az-ember.html 

http://kivaghy-vakitfed.blogspot.hu/2011/12/blog-post.html

Tisztelt Olvasó

 Nem akarunk senkit megsérteni, de amit a tisztelt olvasó, jelenleg e témában, mármint a közélet, politika, gazdaság, társadalom, stb. olvas, hall, lát, tanul, stb., annak a döntő többsége hamisság. És most nem a szokásos hatalomnövelési, hatalommegtartási manipulációkra gondolunk (bár arra is gondolhatnánk), hanem a jelen társadalomtudomány alapvetően hamis kiindulásaira.

1. Itt van mindjárt, hogy a főcímhez kapcsolódjunk, „a társadalomfejlődés” elbagatellizálása, és félremagyarázása. A társadalomfejlődéssel való foglalkozás elhanyagolása, sok oldalról közelíthető meg. Pl., onnan, hogy az éppen aktuális állami vezetések, rezsimek állandóan variálnak, reformálnak, csak éppen ezek egyike sem szól igazi alapvető változásról. Ha a rendszer, egy épület hasonlatot használjuk, akkor állandóan átfestik falakat, állandóan máshová tologatják a bútorokat, de nem csinálnak alapvető szerkezeti változásokat, főleg nem következetes változásokat. A társadalomtudomány és annak oktatása szempontjából is tetten érhető az elhanyagolás, mivelhogy a társadalomfejlődésről, az amúgy is kevés tananyag minimális része szól, és persze jelentős kutatás sem folyik e témákban. Megfoghatjuk, onnan is, hogy még mindig ez az általános kiindulópont: a jelen rendszer nem tökéletes, de nincs nála jobb. Amely kiindulás, azon kívül, hogy nyilvánvaló baromság, egyszerűen ledegradálja a társadalomfejlődést, mint elméletet, és mint gyakorlatot.

A világ legfontosabb dolga, feladata, a társadalomfejlődés el van bagatellizálva. De miért is a világ legfontosabb dolga - ezt is sok oldalról lehet megközelíteni.

Egy megközelítés: ha stagnál, netán enyhén hanyatlik a társadalomfejlődés, akkor nagy valószínűséggel kialakulhat a válság-láncreakció, melynek végeredménye a világgazdasági válsággal, a világháborúval, a világjárvánnyal, a világzülléssel, járó világkatasztrófa.

2. Továbbá, „az arányos és igazságos vagyoni és hatalmi különbségek” elbagatellizálása, és félremagyarázása.

3. Továbbá „a demokrácia” félremagyarázása, mely a demokrácia-felfogások sokféleségéből, zavarosságából ered. De ez azt is jelenti, hogy a különböző demokrácia-felfogások 95%-a helytelen, ill. az elméletben és gyakorlatban megjelenő demokrácia-felfogások 95%-a helytelen, legalábbis hiányos.   

4. Továbbá az egész gazdaság félreértett, félremagyarázott, ugyanis minden jelenség folyamatot a pénzből vezetnek le, elemeznek, miközben elsősorban a termelésből, fogyasztásból kellene levezetni, elemezni. Vagyis, hogy kapcsolódjunk: „a termelés, munka, fogyasztás” elbagatellizálása és félremagyarázása.

5. Továbbá, „az optimális (tudományosan megállapított) értékek, arányok, egyensúlyok” fontosságát is elbagatellizálják, és félremagyarázzák.

6. Továbbá elbagatellizált és félremagyarázott „a kapitalisták legfelső csoportjának (a nagytőke, a nagy-befektetők, a globális gazdasági erők, stb.)” problémája.

Sorolhatnám még, de már ez a hat alapvetően hibás kiindulás (hibás kiindulásból hibás elemzés következtetés kerekedik ki) is elég ahhoz, hogy a jelen társadalomtudomány összességében, általában (eltekintve a kivételes részletektől) hamis legyen.

Ez a tanulmány annyiban tér el, az ortodox, általános, szokásos, jellemző, hivatalos elemzésektől, tanulmányoktól (amelyek egyébként kiteszik a megjelenő tanulmányok elemzések, tananyagok 95%-át), hogy a felsorolt problémaköröket nem bagatellizálja el, kiemelt problémáknak tekinti, és ezeket megpróbálja, nem félre, és felületesen, de helyesen és alaposan elemezni és értelmezni.

Tisztelt Olvasó 

Még mindig és egyfolytában a társadalom lényegét, a helyes kiindulásokat próbáljuk megfogalmazni.

Kétségkívül csakis a jólétből, a boldogságból, a szélesen értelmezett életszínvonalból lehet kiindulni. Jelen fejlettségi állapotba, negatív irányból megközelítve és leegyszerűsítve: sok ember nyomoráról, szenvedéséről és idő előtti haláláról beszélünk. Pontosabban, olyan társadalom kialakítására kell törekedni, melyben a nyomor, a testi, lelki szenvedés, az idő előtti halál minimalizálódik, a szélesen értelmezett életszínvonal a lehető legmagasabb.

A kiindulási lényeget a következő példázattal mutatjuk meg.

A magyar nép (a magyar lakosság, kivéve a leggazdagabb, a leghatalmasabb 5%-ot), mint egy ember, meddig süllyed a fekáliába.

Hozzátéve, hogy már 5cm süllyedés is sok ember nyomorát, szenvedését, idő előtti halálát jelenti, az életszínvonal süllyedését jelenti, persze a fekáliából való kiemelkedés ennek ellenkezőjét jelenti.

Kezdjük, ott hogy az államkapitalista rendszer (pl. a nyugat-európai társadalom) 1992-ben derékig volt a fekáliában.  Ami egyébként nem rossz (csak félig van a kakiban, nem teljesen), ez még közel volt az államkapitalista rendszer csúcspontjához.  Az induló magyar rendszerváltozat, ekkor is már hasig volt a fekáliában. Időközben a nyugat-európai társadalom (az államkapitalizmus) mellig süllyedt a fekáliában, mi magyarok, viszont nyakig süllyedtünk.

Tehát volt egy külső nyomás a süllyedésre, de ez nem kivédhetetlen nyomás, mert mi akár lassabban is süllyedhettünk volna. Mi viszont gyorsabban süllyedtünk és sajnos süllyedünk, mint a ránk ható környezet.

Hibás tehát azon kiindulópont, mely szerint külföldön (a nagy rendszerben) minden rendben van, csak velünk, magyarokkal van baj. De az is hibás kiindulás, hogy velünk magyarokkal, (a magyar vezetéssel, rendszer-változattal) nincs semmi baj, mi csak azok a fránya külső körülmények kényszerítenek a kakiba.

És most írjuk ki minden politizáló falára az első kiindulást, melyet minden mondata előtt el kell olvasni: a külföld (alapvető rendszer) 45%-ban, a belföldi vezetés (rendszerváltozat) 45%-ban, a belföldi nép 10%-ban hibás.

Ezek után már csak az aktuális vezetés (rezsim, kormányzat, stb.) felelősségét kell megállapítani.

A következő falra írandó kiindulás: az aktuális, az éppen regnáló vezetés (rezsim, kormányzat) a süllyedésért való felelőssége, okolhatósága, 20 -35% között van, annak függvényében, hogy mekkora a süllyedés. Viszont ez már hatalmas felelősség, adott esetben (nagy süllyedésnél) bűn. A jelenben, a jelen vezetés egyébként arányos felelőssége megduplázódik a „változtathatóság lehetősége” miatt.

Az indoklás pedig nagyon egyszerű, és nem is politikából, hanem a logikából ered. Ugyanis a korábbi vezetéseket, már hiába okoljuk, kritizáljuk, azokon már nem lehet változtatni. Tehát a regnáló vezetés viszonylag nagyobb felelőssége (mert lehet, hogy az előtte való vezetések 30 cm-es süllyedéseket okoztak, ő pedig csak 5cm-est okozott) a „változtathatóság lehetőségéből” ered.

Visszatérve a példára és ránk, magyarokra.

Itt kb. 22 évről és hat, ill. három rezsimről van szó, amennyiben összevonjuk a rezsimeket. Az első rezsim alatt, hastól mellig merültünk a kakiba, a becstelen rossz privatizáció és indulás miatt. Utána minden rezsim rátett egy-két lapáttal, még az első F rezsim is, 5cm-t még alattuk is süllyedtünk. Kétségkívül a Gy féle (harmadik liberál-szocialista) rezsim volt a nagy süllyedésokozó, alattuk már vállig (nyakaljig) ültünk a kakiban. Most pedig az új F rezsim alatt tovább, már nyakig, vagyis állig süllyedtünk a kakiba. Az vitaható, hogy egy-egy rezsim 30 vagy csak 5 centis süllyedést csinált, de az nem hogy mindegyik süllyedést okozott.  És lehet hogy a jelen rezsim csak 5 centivel növelte a merülést, az előtte való pedig 30 centivel, de a jelenben mégis a jelenlegi rezsimnek van a legnagyobb felelőssége a „változtathatóság lehetősége” miatt.

És megállapíthatjuk, téves az a kiindulás, mely szerint: minden felelősség a jelen vezetésé. Mert az átvett helyzet is számít. De az a kiindulás is téves, miszerint az átvett helyzet mindent meghatároz, azaz a jelen vezetésnek (rezsim, kormányzat) nincs, vagy csak arányos a felelőssége.

Tisztelt olvasó, ezek után nem nehéz megállapítani, hogy a jelenlegi politikai elemzések, vélemények, tananyagok, stb. 95%-a hamis, mivel téves kiindulásból ered. Ha pedig ezek hamisak, akkor szükség van legalább egy olyan tanulmányra, (ez lenne az), mely a helyes kiindulásokból indul ki.

Társadalomfejlődés, társadalomkritika, társadalomismeret.

A jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer alapvető átalakítására van szükség.

Tisztelt Olvasó!

Először is azt javasoljuk, mindenki nézzen magába és rangsorolja a közelmúltban vagy akár a jelen perceiben levő kellemetlen, boldogtalan (szorongást, félelmet, dühöt, bánatot, stb. keltő) érzéseinek okait.

Ehhez adunk némi segítséget.

Sokféle kategorizálás lehet, de talán a következő kettő alapvető rész különböztethető meg:

A magánszférához kapcsolódó okok, ill. a saját hibáimból eredő okok.

A társadalomból, pontosabban a társadalmi rendszerből eredő okok, ezek közül is azok, melyek nem a saját hibámból erednek. Jellemzően a társadalmi rendszerből eredő igazi okok nem egyéni hibákból adódnak, legalábbis, ha a jóindulatú, becsületes többséget vesszük alapul. „Nem a saját hibámból erednek” – erre még vissza kell térni.

Itt és most csak a társadalmi rendszerből eredő elégedetlenséggel, boldogtalansággal foglalkozunk. Tehát akkor mitől is szoronganak, félnek, dühöngnek, boldogtalanok általában az emberek?

Pl., a bizonytalanságból (közbiztonság, munkabiztonság, létbiztonság, a jövő biztonsága) eredő okok.

Pl. félek, hogy megszűnik a munkám, kitesznek (ezért sok mindent benyelek), mert a nagyarányú munkanélküliség miatt erősen kétséges, hogy munkához jutok. A munkanélküliség és a társadalmi rendszer között oksági kapcsolat van.

Pl., félek, hogy meglopnak, ellopják az autómat, betörnek hozzám, megvernek, becsapnak, stb.. A közbiztonság és a társadalmi rendszer között oksági kapcsolat van.

Pl., félek, hogy bankba tett megtakarításom, értékét veszti, netán eltűnik. Ha pedig nem a bankba tartom, akkor is ráfaragok. Ez is szorosan összefügg a társadalmi rendszerrel.

Pl. az egészségügyi problémáim szintén szorongással, félelemmel, stb. töltenek el, de ezeknek is van egy társadalmi rendszer vonatkozásuk. Mégpedig: erősen lehetséges, hogy gyenge színvonalú ellátást kapok, netán félrekezelnek, hiányosan kezelnek, ráadásul rengeteget kell várakoznom és bosszankodnom. Vagyis gyenge az egészségügyi rendszer, gyenge az egészségügyi ellátás

Pl.. jön az újév, minden ár emelkedik, az adók is magasabbak lesznek, ez sem éppen kellemes érzés.

Évközben pedig jön majd a szokásos pénzügyi-gazdasági válság. Mondanom sem kell, ezek is a társadalmi rendszer problémák közé sorolandók.

Pl., félek, hogy elveszik a nyugdíjam, hogy az állam még kevesebbet segít, viszont többet kér.

Pl. konkrét megélhetési fizetési gondjaim is vannak. Pl., miből fogom a jövő héten kifizetni a gyerek kirándulását, a másik tartozásom pedig miből adom vissza.

Pl. az állammal, a hatóságokkal, a hivatalokkal, az igazságszolgáltatással, stb. jelen napjaimban is éppen konfliktusban vagyok (vagy nemrég voltam), szerintem az állam igazságtalan, felületes, netán hatalmaskodó, rosszul kezeli az ügyemet, ami persze dühítő, elkeserítő. Természetesen ez is a társadalmi rendszerből ered.

Pl. magáncégekkel is vannak (voltak) ilyen idegesítő ügyeim, viszont az államtól nem várható szinte semmilyen segítség.

Pl., a helyzet nemhogy javulna, de egyre rosszabb lesz, és mindez a fejem fölött zajlik, semmit sem tudok tenni. Persze ez a kényszeríttet semmittevés, motiválatlanság is rettentően elkeserítő, és persze lényegileg a társadalmi rendszerből ered.

Pl. a furcsa időjárás is egyre több gondot okoz, és persze ez is szorongással tölt el. Még erre sem mondható, hogy a társadalmi rendszertől független probléma.

Pl. máshol, nem kevés helyen még rosszabb a helyzet, igazságtalan háborúk folynak, nyomor, éhezés van, ami persze nyomasztó és erre sem lehet azt mondani, hogy független a társadalmi rendszertől, akár a mi rendszerünktől.

Tehát, a javaslatunk, hogy minden tisztelt olvasó csináljon egy statisztikát, a következő szempontok alapján. Az összes boldogtalanságom-elégedetlenségem mekkora aránya ered a társadalmi rendszerből? Akár felére is csökkenhetne a boldogtalanságom-elégedetlenségem, ha jobb lenne a társadalmi rendszer? Mellékesen pedig: valóban ez lenne a tökéletes demokrácia, a rendszerek csúcsa?

Röviden azért visszatérnék: a valódi társadalmi problémák nem a saját hibából erednek - problémára. Nem egyéni hibák, legalábbis ha az átlagos jóindulatú becsületes többséget nézzük. Pl. az átlagos jóindulatú, becsületes többség nem tett semmi olyant, ami miatt az áremelések, adóemelések, pénzügyi válságok kialakulhatnak, de azok jönnek és persze elsősorban az átlagosokat, a kicsiket (nem a gazdagokat, hatalmasokat) sújtják.  Szóval a felsoroltak jönnek, és vannak, bármennyire is csendes, rendes, a többség. Nem kell elhinni azokat baromságokat, melyek azt sugallják, hogy bizony mindig a jónép a hibás.

Ezek után megállapítható: a társadalomfejlődés a legfontosabb dolog a világon, a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer alapvető átalakítására van szükség. A tanulmány alapvető kiindulópontja: a társadalmi-gazdasági rendszer alapvető átalakítására van szükség. 

(Bevezető gondolatok)

Sodródunk a hamisságok, a féligazságok, a lényegtelen információk áradatában, nemcsak az a baj, hogy  akarat nélküli sodródó bábukká válunk, de ráadásul a zuhatag, a válság, a szenvedés felé sodródunk. Egy megoldás van, ha a normális emberek, normális, önálló, lényegi dolgokról szóló véleménye uralja az áradatot, ez nem a zuhatag felé, de a békés tavak felé tart.

Szerintünk, a vakitfed demokratikus néptársasága szerint, végső soron minden a fejekben dől el.

Ez nem afféle átfutós „nagyjából átnéztem, nagyjából tudom, mi van benne” könyv. És nem is végigolvasós könyv. És nem is „mi mondjuk az igazságot” könyv.  Ez egy nézegetős olvasgatós, gondolatébresztő könyv. Csak egy kellék ahhoz, hogy sok-sok normális ember, elgondolkozva a lényegi dolgokról, a társadalmi problémákról önálló normális véleményt alakítson ki. A lényeg az, hogy tedd fel a kérdést: a könyv tartalomjegyzékében megjelenő társadalmi, gazdasági, erkölcsi, stb. problémáról nekem, magamnak mi a véleményem? De amikor megválaszoltad, nem árt visszalapozni a könyvbe, hátha mégis találsz új gondolatot. És ha életed, munkád, tanulmányaid során szembe kerülsz, valamely problémával, akkor is érdemes belelapozni e tanulmányba, meglehet új gondolatra bukkansz.

Azért mégis az lenne a legfontosabb, hogy az emberek 99%-a ásítozva (már a szavak is unalmasak, visszataszítóak) ne hajítsa félre e tanulmányt. Itt csak egy érvet hozunk fel: ember, ha nem tudsz semmit, akkor átvernek, és kifosztanak.

A tanulmány legfőbb címe:

társadalomfejlődés

társadalomkritika

társadalomismeret

Alcím:

Társadalmi, gazdasági ismeretek, melyek mindenki számára hasznosak.

További alcímek:

Rendszer, rendszertan.

Amit az igazság megismeréshez tudni kell a gazdasági, társadalmi rendszerről, rendszerváltásokról.

A jelen társadalomtudományától és politikusi felfogásától eltérő egyszerű, egyéni, újszerű, de igaz elmélkedések a gazdaságról, a társadalomról, az erkölcsről, a gondolkodásról és mindenről, ami a társadalmi léttel kapcsolatos.

Közélettel, közérdekkel kapcsolatos problémakörök rendszerezve, lényegesítve, de az átlagember szemszögéből.

A társadalmi, gazdasági ismeretek összefoglalása egyénien, újszerűen.

Milyen lesz a társadalmi gazdasági rendszer, ötven, száz év múlva, ha nem lesz világkatasztrófa. A jövő fejletettebb gazdasági, társadalmi rendszere.

Gazdasági, társadalmi rendszerek, rendszerfejlődések, másképpen, újszerűen, egyénien.

Tanulmány társadalmi, gazdasági rendszerről azoknak, akik nem hisznek a jelenlegi politikában és társadalomtudományban.

A lehetséges válság-láncreakció, annak erősödése és a világkatasztrófa és más lényeges problémakörök.

A tanulmány, és egyben a társadalomtudomány, főbb részei:

Bevezetés            

1. tanulmányrész. Rendszer, rendszerfejlődés, tudatalakulás.

2. tanulmányrész. Az állam. Az állam gazdasága, pénzügye, és annak viszonyai. A gazdasági rendszer és a politikai társadalmi rendszer. A kapitalista, tőkés (nagytőkés) gazdasági és politikai rendszer.

3. tanulmányrész. Pénzügyi és gazdasági rendszer alapvetései elméletileg. Alapvető pénzügyi, gazdasági jelenségek, folyamatok.  (pénzügy 1)

4. tanulmányrész. A helyes állami gazdálkodás, gazdaságirányítás, adózás, költségvetés. Fogyasztás, árazás, gazdasági, pénzügyi rendszer. A piacgazdaság, versenygazdaság.

5. tanulmányrész. Termelés, innováció, foglalkoztatottság. A természetpusztítás. Egyéb fontos befejező gazdasági problémakörök.

6. tanulmányrész.  A pénzügyi rendszer.  (pénzügy 2, kevésbé elméleti szempontból)

7. tanulmányrész. A döntéshozó mechanizmus. A politikai rendszer. A demokrácia beillesztése a döntéshozó mechanizmusba.

 8. tanulmányrész. A szociális rendszer.  A társadalmi, (hatalmi, vagyoni) hierarchia.

9. tanulmányrész. Világnézet, ideológiák, erkölcs (tudatalakulás 3)

10. tanulmányrész. Állami tudatalakítás. Rendszerből eredő társadalomtudomány, oktatás, tájékoztatás, manipuláció.  (tudatalakulás 4)

11. tanulmányrész. Jog, jogrendszer. A helyes szabályozás.

12. tanulmányrész. A kisközösségek, a civil szféra. A nemzetiségi problémák. A kultúra (tudatalakulás 5)

13. tanulmányrész. A lelki élettel (érzelmekkel) és erkölccsel kapcsolatos gondolatok, tanítások. (tudatalakulás 6)

14. tanulmányrész. Egyéb fontos rendszertényezők és témák. Verseny, haladás, demokrácia, külpolitika, háború, népkarakter, stb..

15. utolsó, befejező, tanulmányrész.  Rendszerfejlődés 3. A vezetés. Az EU. Az egész tanulmány kiegészítése, összefoglalása.

16. tanulmányrész. A világ alapvető felépítése és annak vizsgálata. Elméleti és gondolkodástani problémák. Gondolkodástan, valamint érzés, érzelemtan. (tudatalakulás 7)

A tanulmány tartalmának ismeretében érdemes elgondolkodni: vajon valaha készült e, ehhez hasonló, a társadalmi ismeretek, társadalmi témák nagyobb részét tartalmazó, összefoglaló, mégis összefüggő, tehát egységes tanulmány, „enciklopédia”? Ez azért több mint, egyszerű lexikon, mert a részek, szerveződési, és logikai sorrendben következnek és az összefüggések, ki vannak hangsúlyozva. Ugyanis a társadalom, a rendszer, bár részekből áll, de mégis egységes gépezet, vagy épület, vagy bárka, benne minden, mindennel összefügg.

Ha nem készült ilyen, összesítő tanulmány akkor miért nem? Szükség van, ilyen, ehhez hasonló, összesítő tanulmányra?

A tartalom ismeretében talán érthető, miért pont az alábbi fő és alcímeket adtuk, de azért a címek azt is jelzik, hogy a tanulmány nem egyszerűen az meglevő ismérveket, tanokat összesíti, hanem új gondolatok hozzáadásával összesít. Szükségszerűen teszi ezt, mert a tanulmány a jövő, a fejlődés, a javítás szempontjából indul ki, és ez szükségszerűen új, mégis köznapi gondolatokat igényel.

Bevezetés (1. tanulmányrész előtt)

Elsősorban a C jelű (tudatalakulás) ábrák.

             1. tanulmányrész.

Rendszer, rendszerfejlődés, tudatalakulás.

D jelű, A jelű. AB, ABC, ABCD jelű ábrák és szinte minden ábra.

Tartalom:

Bevezető elmélkedések a tudatról, tudatalakulásról. (tudatalakulás 1.)

Elsősorban a C jelű (tudatalakulás) ábrák.

Tartalom:

A cím: „gazdasági és társadalmi ismertek, melyek mindenki számára hasznosak” elemzése. Elméleti rendszertényező.                                  

Én nem politizálok, engem nem érdekel a társadalomtudomány - mondják sokan. A politikához, a közügyekhez (minden különösebb ismeret nélkül is) mindenki ért – ezt is sokan mondják, vagy gondolják. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

Egy kis fogalommagyarázat. Elméleti rendszertényező.                        

Egyéb elmélkedések a tudásról.

A társadalom, a rendszer ill. annak fejlődésének alapvetései. (Rendszerfejlődés 1)

D jelű (rendszerfejlődés) ábrák. Az ABC jelű ábrák. Egyéb ábrák.

Tartalom:

Társadalmi rendszer kisiskolás szinten. Az egyéni érdek és a társadalmi (közösségi) érdek elméleti szinten. Elméleti rendszertényező.              

Rendszerben élünk, ami többek közt azt jelenti, hogy hálózatokban élünk.   Elméleti rendszertényező.                                                                        

A demokrácia alapelvei. 

A demokrácia elemei több ábrán megjelennek. Elsősorban A/0, A/5 A/6, A/10, C/4, C/5, C/10, K/1, költségvetési szavazólap, másodsorban a döntéshozó mechanizmus A. jelű ábrák, harmadsorban szinte minden ábrán. Összefoglaló nevük: demokratikus e. ábrák.

Elméleti rendszertényező.                                                                          

A magánügy, magánélet, magánszféra, magántulajdon. A/0, D/0/b ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                         

„Néhány mellékes, e tanulmányból kimaradó, de azért fontos kategória.” Elméleti rendszertényező.                                                                       

A rendszer és a társadalom lehetséges és kétséges szétválasztása. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                                                            

A rendszer, rendszerfejlődés, rendszerváltás előzetes összefoglalása.  A társadalmi, politikai gazdasági rendszer lényegi elemzése. Elsősorban az A/0, ABC/2, ABCD ábra, az ABC ábrák, másodsorban D jelű ábrák és sok más ábra. Elméleti rendszertényező.                                                      

A rendszerek értékelése megint másképpen „a kommunista diktatúra” elméletén elgondolkodva. A rendszerek, rendszerfejlődés alapvető jellemzői a múlt szempontjából. Elméleti rendszertényező.                             

A szükségletek (vágyak, igények). Speciális rendszertényező.          

A fejlődés és a belső harmónia. Elméleti rendszertényező.                 

A fejlődés alapvető ellentmondása és annak értelmezése. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

A jobb élet (elsősorban az anyagi, testi jólét), kergetése (a „hedonizmus”), vagy egy nyugisabb lazább, korlátozott fogyasztású, de szükségszerűen szegényesebb élet (a „puritanizmus”). A jólét a szabadság növekedését kétségessé teszi a szükséges önkontroll-növekedés. 

A jóléti fejlődés és az elkényeztetési aspektus, ill. a szegénység (természetesség) szabadsága, szépsége romantikája. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

A népek, nemzetek (közösségek) valamint a történelemtudomány. Elméleti rendszertényező.                                                                                  

További előzetes gondolatok a fejlődésről és a rendszerről. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

A gyakorlati rendszertényezők felsorolása és előzetes elemzése. Az ABC/4, ABC/5, ABC/6 táblázatok (ábrák) előzetes elemzése.  Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A szükségletek, a rendszertényezők, és a válságtényezők. D. jelű ábrák.  Speciális rendszertényező.                                                       

A társadalmi, társadalomfejlődési tényezők, jelenségek folyamatok szükségszerűsége, azaz az emberi akarattól való függetlensége. A/0 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                        

Az egyszerűsített történelmi rendszerfejlődés alapvető összefüggései. A rendszer és az ember. (D/8, D/9, D/10 ábra). Elméleti rendszertényező.                                                                                                              

A társadalmi, történelmi felelősség pontos megállapítása. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

Társadalompszichológiai elmélkedések. (Tudatalakulás 2).  

C jelű ábrák.

Tartalom:

Egy kis társadalompszichológiai elmélkedés. Elméleti rendszertényező.                                                                                                             

A társadalompszichológiának nemcsak a társadalmi karaktereken kell elgondolkodni, de azon is, hogyan alakulnak ki, a jellemző, általánossá váló gondolkodási hibák, társadalomra káros szellemiségek, felfogások. A szélsőséges gondolkodás károssága. Elméleti rendszertényező.           

A társadalmi tudat, tudatalakulás, tudatalakítás alapvető kategóriái. Az egyik alapvető kategória vázlatos elemzése. Elméleti rendszertényező.                                                                                                              

Ismerjük fel a jelenben működő rendszerről, a vezetésről alkotott véleményünk szubjektivitását és lehetőleg korrigáljuk azt. Az objektív rendszerítélet. A kimért, objektív rendszerkritika a fejlődés elengedhetetlen része. Elméleti rendszertényező.                                                              

Egy kis vezetéspszichológia. Elméleti rendszertényező. 

A rendszer, a fejlődés további problémái. (Rendszerfejlődés 2.)

 D jelű ábrák.

Tartalom:

A rész és egész problémája. A rendszer és a rendszertényezők problémája. Elméleti rendszertényező.                                                                  

A rendszerek megkülönböztetésének problémái.  D. jelű ábrák., A/a hierarchia ábrák. Elméleti rendszertényező.                                     

A rendszer, a rendszerváltozat, a demokrácia, a diktatúra, a vezetés pontosabban. Elméleti rendszerényező.                                          

A fejlődés történelmi felfogása, a jövő rendszere, a tulajdonsági fejlődés tényezői. D jelű ábrák, A/a jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.

A fejlődés alapvető céljai (tényezői). D jelű ábrák. A/a jelű ábrák. Speciális rendszertényező.                                                                                    

Egyszerűsített rendszermodellek. A rendszer meghatározása. D jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                    

A rendszer, mint elvek, módszerek, mechanizmusok, szabályok egymáshoz illeszkedő sokasága. Csak a megvalósult elveket tekintem meglevő elveknek. A jelenlegi rendszer hazudós, de vannak ennél nagyobb bajok. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A rendszer, mint bárka modell. D jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.

       2.    tanulmányrész.

Az állam. Az állam gazdasága, pénzügye, és annak viszonyai. A gazdasági rendszer és a politikai társadalmi rendszer. A kapitalista, tőkés (nagytőkés) gazdasági és politikai rendszer.

B/0, D/0/a, D/0/b, B21/a, B/21/b,   ábrák, összefoglaló nevük: állam ábrák.

Másodsorban a B/1, B/2, B/3, B/3/2, B/4, B/12 ábrák. Továbbá még sok ábra.

Tartalom:

Az állammal kapcsolatos általános gondolatok.

Tartalom:

A rendszer felosztásáról ismételten. A/0 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                  

Bevezető elmélkedések a társadalomról, a szabályozásról, a szabadságról, a demokráciáról. Jog ábrák, demokratikus e. ábrák. Más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Az államról való elmélkedés másik oldala. A kisközösségi szolgáltató állam. Elméleti rendszertényező. (ismétlés)                                                                                       

Alapvető, össze-vissza gondolatok az államról. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                   

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  Elméleti rendszertényező. 

Az állam alapvető meghatározásai. Az állam az A/0, és az ABDK ábra értelmében. Az állam problémakörének elhelyezkedése a tanulmányon belül. E tanulmányrész alapvető felosztása, tematizálása. Az  A/0, ABDK ábra, valamint ABD/1, B/1, B/7, B/21/a, B/21/b ábra. És még sok más ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                         

A társadalmi rendszer és a gazdasági rendszer összefüggési és különbsége. És egyéb alapvető összefüggések. A/0, B/0, B/2 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

Az állam, az állami gazdaság és a magángazdaság, (mellékesen a civil szféra, magánszféra) alapvető, sokoldalú viszonya.

Tartalom:

A rendszer és az állam és a kisközösségek (civil szféra), valamint magángazdaság, és a magánszféra. A/0, D/0/a, D/0/b, ABDK ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                  

A D/0/a, D/0/b ábra elemzése. Az állam és a társadalmi szférák. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

Alapfokon: mi az állam, az állami területek (ágazatok), és némely kategóriák. A/0, B/21/a ábra. Elméleti rendszertényező.                   

Előzetes összefoglalás általában az államról, az állami gazdaságról, valamint az állam, állami gazdaság és a magángazdaság viszonyáról. B/21/a, B/21/b ábra. Elméleti rendszertényező.                                              

További elmélkedések az irányításról és az államról. Az állami gazdaság és a magángazdaság (és a civil szféra) viszonya a zavarosság szempontjából. B/21/a, B/21/b ábra. Elméleti rendszertényező.                                 

Az állami irányítás jellege, a magángazdaság jellege. Az állami irányítás gazdaság (beleértve a pénzügyi irányítást is) szükségessége és a magángazdaság (beleértve a pénzügyi cégeket is) előnyei. A két problémakör összefüggése. B/3/2, B/0 ábrák. Állam ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                            

Újabb elmélkedés az állam erősségéről, az irányítás erősségéről. Az állam erősségével, hatékonyságával, a privatizációval kapcsolatos téves felfogások.

Állam ábrák. B/4 ábra. Elméleti rendszertényező.                              

Az állam, az állami gazdaság problémaköre itt több részre szakad. E tanulmányrészben a nagytőke, ill. a kisvállalkozások problémaköre felé haladok. Elméleti rendszertényező.

Nagytőke, mint egyfajta magángazdaság és a kis és középvállalkozások, mint másfajta magángazdaság. Ezek és az állam viszonya.

Tartalom:

A kapitalista (tőkés) világrend. A történelmi fejlődés másik vonulata: a természetes globalizálódás miatt egyre erősebb a világrendek alakulnak ki, következésképp az egyének, közösségek, nemzetek önrendelkezése (beleértve a demokráciából adódó önrendelkezést) csökken, legalábbis nem növekedhet. A nemzetközi (világ) vezetések kialakulása. Újra, a kapitalista (tőkés) világrend.  AB ábra. Elméleti rendszertényező.                      

Egyszerű, lényegi, de igaz megállapítások a nagytőkéről. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                                                                           

A nagytőke (totál, globál kapitalisták csoportja és sleppje szerveződése) lényege. Sok helyre szóló kiegészítés. Elméleti rendszertényező.      

A nagyvállalkozások, (nagytőke), és azok gazdasági pénzügyi hatalma. Rendszertényező. AB ábra, B/12 ábra, B/1/a ábra.                      

Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 0,9%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3 %, brezsnyevi szocializmus 1,6%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,4%? Tényleges demokrácia 2%.

A százalékos értékelés magyarázata. ABC/4, ABC/5, ABC/6 táblázatok (ábrák) Elméleti rendszertényező.                                                        

A technikai, technológiai előny kényszere. A „rejtett” érdekháború.  Elméleti rendszertényező.                                                                      

A tömegtermelés és a kisüzemi termelés. Elméleti rendszertényező.

A vállalkozói szabadság a kisvállalkozások segítése. Rendszertényező. A/0 ábra. K jelű ábrák.                                                                           

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 1,3%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus 1%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,5%? Tényleges demokrácia 2%.

A gazdasággal kapcsolatos rendszertényezők felsorolása és azok összefüggései. A gazdasági rendszer felosztásai. B/3, és más B/1, B/2, B/4 gazdasági ábrák. Elméleti rendszertényező.                                          

Az állam, az állami gazdaság témájához kapcsolható ismétlések fejezete. Elméleti rendszertényező.                                                                        

   3.   tanulmányrész.

Pénzügyi és gazdasági rendszer alapvetései elméletileg. Alapvető pénzügyi, gazdasági jelenségek, folyamatok.  (pénzügy 1).

B/0/1, B0/2, B/0/3 B/0/4 ábrák, valamint a B/13/b, B/19, B/15 (hitelezés) ábrák, továbbá a B/6 (pénzváltás) ábrák, a B/5, a  B/14 (inflációs) ábrák.

Tartalom.

A tanulmányrész címe: melyek a valóságos pénzügyi törvényszerűségek, azaz milyennek kellene lenni a pénzügyi rendszernek.

Tartalom:

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  Elméleti rendszertényező.   

A pénz értelmezése. A termelés, fogyasztás, elosztás, pénzforgás alapvető összefüggései. B/0, B/1/a, B/0/3, B/19, B/20 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                      

Én, mint tanulatlan kisember szerettem volna olyan állapotba eljutni, hogy bármilyen pénzügyi, gazdasági hírt hallok, olvasok, azon nagyjából, kapásból is eligazodjak. Természetesen az igazság érdekel, és nem a közlés badarságainak megfejtése. Elméleti rendszertényező.                          

A vagy-vagy (és-és) elosztás.  Elméleti rendszertényező.                     

A gazdasági, adatok, mutatók problémaköre (előzetes összefoglalás). Elméleti rendszertényező.                                                                     

A pénzben való mérés helyett vissza kell térni, valóságos termelés, ill. fogyasztás (életszínvonal) mérésre. Elméleti rendszertényező.      

Néhány alapelv, alapfolyamat, alapegyensúly. B/13-as ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A B/0/1, B/0/2, B/0/3, B/0/4 ábra elemzése. Elméleti rendszertényező.

Milyen a jelenlegi pénzügyi rendszer, azaz elmélkedések a tisztességtelenségről.

Tartalom:

Alapvető, de rendezetlen elmélkedések a jövedelemről, az árról, a versenygazdaságról (piacgazdaságról), a bankszektorról. Elméleti rendszertényező.  

A jelen parazita-világ gazdasági törvényszerűségei. Ami nem azt jelenti, hogy e parazita törvényszerűségekhez kell alkalmazkodni. Azt jelenti, hogy az igazságos arányos jövedelemelosztásra, fogyasztáselosztásra kell törekedni. Elméleti rendszertényező.                                                    

A pénzügyi válságok, a pénzügyi rendszer egyféle rövid, hiányos összefoglalásszerűsége. Elméleti rendszertényező.                               

Az államkapitalista zavaros, logikátlan, igazságtalan, hiányos és túlbonyolított pénzváltó és hitelezési rendszere. Ennek némely téves elmélete és gyakorlata. (B/15/a, B/15/b, B/15/c, B/15/d ábrák.) Elméleti rendszertényező,                                                                                        

A hitelezés, az infláció, a pénzváltás (deviza-árfolyam) és más pénzügyi tényezők összefüggései. Elméleti rendszertényező.                             

Általános elmélkedések a pénzügyi rendszer tisztességtelenségéről. Kitérés a kisbetétesekre, kisbefektetőkre, kis-hitelfelvevőkre. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Magyarországot belevitték az adósságcsapdába. Valahogy ki kellene mászni. Elméleti rendszertényező.                                                        

A korrupció, a tisztességtelenség. Elméleti rendszertényező.                

Azért a lényegről ne feledkezzünk meg. Elméleti rendszertényező.    

Visszatérés a pénzügyi problémákhoz.

Tartalom:

A nemzeti termelés, ill. jövedelem és kapcsolódó problémák. A gazdasági ábrák (fejezetek) kiegészítése, pontosítása. A viszonylagos termékfölösleg (pénzhiány) és pénzfölösleg (termékhiány) problémája. B/13/b ábra, B/19, B/22, B/23 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                              

További előzetes elmélkedés a nyugdíjról és a megtakarításokról.  Elméleti rendszertényező.                                                                                  

A jelenlegi gazdaság kissé sarkosan. Elméleti rendszertényező.    

       4.    tanulmányrész.

A helyes állami gazdálkodás, gazdaságirányítás, adózás, költségvetés. Fogyasztás, árazás, gazdasági, pénzügyi rendszer. A piacgazdaság, versenygazdaság.

Tartalom:

A helyes privatizáció, a helyes állami gazdálkodás, állami gazdaságirányítás (egyensúlyok, arányok).

(Gazdaságirányítás 1.)

Tartalom:

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  Elméleti rendszertényező. (ismétlés)                 

Újabb előzetes összefoglalás az állam szerepéről, nagyságáról (erősségéről, szerepéről) gazdasági vonatkozásban.  B/ 21/a, B/21/b, D/0/a, D/ 0/b, ABD/1, B/10/b, ábra, valamint a B/4, B/7 ábrák. Elméleti rendszertényező.   

Az állam, az állam, gazdasági része. Összevont rendszertényező. B/0, B/21/a, B/21/b, B/1, B/1/a, ABD/1, A/0, D/ 0/a, D/0/b ábrák, valamint, B/2, B/3, B/4,  ábrák és más ábrák.                                                                              

Részei: Állami (állami szolgáltatás) a magángazdaság aránya. Az állami irányítás erőssége és magángazdaság szabadsága. A helyes privatizáció.

A hatékonyan működő szolgáltató állam. A helyes gazdasági, pénzügyi arányok és annak kialakítása. A hosszú távú állami fejlesztés-tervezés (nemzeti termelés-fejlesztési terv).

Állami (állami szolgáltatás) a magángazdaság aránya. Az állami irányítás erőssége és magángazdaság szabadsága. A helyes privatizáció (optimális állam).  Rész-rendszertényező. B/4, B/0, B/21/a, B/21/b, B/1, B/1/a, B/10/b,  ABD/1, A/0, D/0/a, D/0/b ábrák.                                                         

A korrupció, a tisztességtelenség. Elméleti rendszertényező.              

Alapvetések az állami intézmények, állami szolgáltatások, jó, hatékony működéséről. Az állami intézmények szolgáltatások munkájának objektív mérése. Elméleti rendszertényező.                                                            

A hatékonyan működő szolgáltató állam. Rész-rendszertényező.    

További elmélkedés az állam és a piacgazdaság viszonyáról. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Általában a fejlődés iránya, aránya, üteme, sorrendje. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

A helyes gazdasági pénzügyi arányok és annak kialakítása.  Rész-rendszertényező.                                                                                  

A helyes arányokhoz kapcsolódó gondolatok.  Elméleti rendszertényező.                                                                                                                 

Az arányokhoz, egyensúlyokhoz kapcsolható ismétlések. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A hosszú távú állami fejlesztés-tervezés (nemzeti termelés-fejlesztési terv). Rész-rendszertényező.                                                                          

Az állam, az állam, gazdasági része. Összevont rendszertényező (összesítés)                                                                                                               

Rabszolgatartó rendszer 1,6%, feudalizmus 2,7%, klasszikus kapitalizmus 4,1%, jelenlegi államkapitalizmus 5,3%, brezsnyevi szocializmus 4,3%. Jelenlegi kínai szocializmus 5%? Az ötven éven belül kialakítható tényleges demokrácia értéke 7%.

Adózás, költségvetés.

B/1, B/0/1, B/0/2, B/0/4, B/2, B/3, B/ 7, B/10, B10/b,  B/16, B/20, valamint az inflációról és az államról szóló ábrák.

Tartalom:

A hatalmas jövedelmi különbségek és az adó. Az adó (vállalaton belüli) áthárítása. ABD/1 ábra, B/1/a ábra. Egyéb adózásról és államról szóló ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                           

Az adózás, a jövő adózása. Rendszertényező. B/1, B/2, B/3, B/7, B/ 9, B/10, B/10/b, B/20, ill. az államról szóló ábrák. És mellékesen, szinte mindegyik ábra.                                                                                                        

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus, 1,6%, klasszikus kapitalizmus 2,6%, jelenlegi államkapitalizmus 3.6%, brezsnyevi szocializmus 3,2%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,6% ? Az ötven éven belül kialakítható fejlettebb rendszerben 5%-ot érhet el az adózás rendszertényező.

A korszerű, igazságos jó vagyonadó (elsősorban ingatlanadó) vázlata. Elméleti rendszertényező.                                                                       

A közteherviselés és adózás további elméleti problémái. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Adózás és szociális rendszer (elsősorban gyerekgondozás). Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Néhány gazdasági alapvetés a feketegazdaságról az emiatt befizetetlen adókról, az államról. Elméleti rendszertényező.(Ismételt fejezet)                                                                                                          

Az állami költségvetés (állami fogyasztás-kiválasztás) és az optimális állam kialakítása. Rendszertényező. Elsősorban a költségvetésről szóló szavazólap, mint ábra.  Az államról szóló ábrák, B/21/a, B/21/b, B/3,  B/7, B/10/b ábrák. Az adózás ábrái és más ábrák.                                      

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,5% klasszikus kapitalizmus 2,4% jelenlegi államkapitalizmus 3,2%, brezsnyevi szocializmus 3,1%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,2%? Az ötven éven belül elérhető tényleges demokrácia költségvetése 4%.

A fogyasztás, az árazás, a termelés és fogyasztásstruktúra.

Tartalom:

Az optimális ár, a tisztességes haszon.. B/16, B/21/a, B/21/b, B/0/2 ábrák, ill. inflációs ábrák. Elméleti rendszertényező                                             

A mérhető (életszínvonal, gazdaságosság) rendszer és a mérhetetlen (erkölcs világnézet) rendszer. B/0/2 ábra. Elméleti rendszertényező. 

Gondolatok a fogyasztásról. B/0/1, B/1, B/3 ábrák, és más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

És mi legyen a lakásvásárlási hitelekkel? A lakásgazdálkodás a közgazdaságtudomány fontos ága. De érdemes a lényegre kitérni, mert eddig megválaszolatlan fontos kérdések merülnek fel. Termelés-fogyasztás egyensúly, konkrétabban az ingatlanpiaci és egyben építőipari egyensúly. Elméleti rendszertényező.                                                                       

A termelés (beleértve a szolgáltatásokat is) és fogyasztásstruktúra nagy problémakörének egyszerű vázlatos összefoglalása. Elméleti rendszertényező.                                                                                                               

Ideje az eddig leírtakat rendezni. Nagyon-nagyon sok piactorzító (kereslet-kínálat) ill. piacmegszüntető tényező (jelenség, manipuláció, trükk) van, ezért a magángazdaság két részre osztható: még piacgazdaságnak, versenygazdaságnak elfogadható magángazdaság, ill. már nem piacgazdasági, versenygazdasági magángazdaság. B/22 ábra és más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                       

Ideje tisztázni a túlfogyasztással, a külső finanszírozással kapcsolatos tévedéseket. Elméleti rendszertényező.                                                

A nagytőke (totál, globál kapitalisták csoportja és sleppje szerveződése) lényege. Sok helyre szóló kiegészítés. Elméleti rendszertényező. (Ismételt fejezet)                

A fogyasztás-kiválasztás (a termelés-fogyasztás struktúrája), a piactorzító tényezők. A gazdasági verseny.  A vásárlói kultúra. Rendszertényező. B/0/1, B/1, B/3, B/22 ábrák, és más ábrák.                                                                                                                

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,6%, klasszikus kapitalizmus 2%, jelenlegi államkapitalizmus 2,3%, brezsnyevi szocializmus 2%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,2%?  Az 50 éven belül kialakítható fejlettebb rendszerben 3%.

       5.    tanulmányrész.

Termelés, innováció, foglalkoztatottság. A természetpusztítás. Egyéb fontos befejező gazdasági problémakörök.

Tartalom:

Gazdaság,  termelés, (fogyasztás)  munka. (Gazdaságirányítás 3.)

Elsősorban a B/0/1, B/0/4, B/1, B/3, B/3/2, B/19, B/20, B/22, B/23, D/1 ábrák.

Tartalom:

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  (ismétlés) Elméleti rendszertényező.    

Elmélkedés a fogyasztásnövelés (pénznövelés) hajtotta termelésnövelésről, gazdaságnövekedésről és általában a fogyasztói gazdaságról. Ennek kapcsán elmélkedés néhány alapvető közgazdasági tévedésről. Elméleti rendszertényező.                                                                                          

A termelés (szolgáltatás) alapvető külső és belső összefüggései. A termelés (a szolgáltatásokat is beleértve) mennyiségi és minőségi gyarapodása mellett a termelés struktúrája is fontos. Elsősorban a B/0/1, B/0/4, B/1, B/3, B/3/2, B/19, B/20, B/22, B/23, D/1, és a D. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.             

A termelés, a pénzjövedelem, a fogyasztás. B/0/3 ábra, B/19 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Korunk (a jelenlegi rendszer) néhány egyéb alapvető ellentmondása, aránytalansága. Elméleti rendszertényező. 

A termelés mennyiségi és minőségi gyarapítása, pénz problémájától függetlenül.

Tartalom:

Az innovatív és a munkaidős (munkaintenzitás, szorgalom) termelés különbsége. B/1, B/3 ábrák. Elméleti rendszertényező.                         

A termelési innováció. Rendszertényező. B/1, B/3 ábrák.                   

Rabszolgatartó rendszer 1,8%, feudalizmus 2,8%, klasszikus kapitalizmus 3,6%, jelenlegi államkapitalizmus 4,4% brezsnyevi szocializmus 4,2%. Jelenlegi kínai szocializmus 4,5%? A tényleges demokrácia innovációja mértéke és céljainak hasznossága ötven éven belül elérheti az 6%-ot.

Újra és újra el kell gondolkodni a gazdaság, a foglalkoztatottság alapvetésein. Elméleti rendszertényező.                                                  

A nagytőke, (nagyvállalkozások) erősen rátelepszik (saját érdekének megfelelően alakítja, és gyakran gátolja) az innovációra, a természettudományos, technikai, fejlődésre. B/12 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

Badarságok áradata. Elméleti rendszertényező.                                     

A foglalkoztatottság, a gazdaság, az állam. Elméleti rendszertényező. 

A gazdasági egységek mennyiségi nagysága és hatékonysága (termelőképessége). A termelés szempontjából se felejtsük el a lényeget összefoglalva felsorolni és ismételgetni. Elméleti rendszertényező. (ismétlés)     

A munkamotiváció, munkaintenzitás, foglalkoztatottság. Rendszertényező. B/1, B/3 ábrák.                                                                                       

Rabszolgatartó rendszer 0,4%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,6%, jelenlegi államkapitalizmus 2,4% brezsnyevi szocializmus 2,1%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,3%? Az ötven éven belüli tényleges demokráciában ez rendszertényező eléri (el kell érnie) 3%-ot.

A humán erőforrások, a munkaenergia kihasználása. A munkamotiváció. A nevelési, oktatási kulturális munkamorál, munkaszorgalom. B/1, B/2, B/3 ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                          

A gazdaság hatékonysága és a foglalkoztatottság. Rendszertényező.                                                                                                                    

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1,1%  államkapitalizmus 1,4 % brezsnyevi szocializmus 1%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,3%? Tényleges demokrácia 2%.

A feketegazdaság, a foglalkoztatottság és a széles adófizetés.  Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Visszatérés a termelés (beleértve a szolgáltatásokat is) és fogyasztásstruktúra problémájára.  Gazdaság és a természetpusztítás. A lehetséges válság-láncreakció.

Tartalom:

A természeti erőforrások, mint termelési tényezők. B/3, B/10, D/2 ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                      

A válsághelyzet a válság-láncreakció. B/3, B/10 ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A termelés (szolgáltatás) alapvető külső és belső összefüggései. A termelés (a szolgáltatásokat is beleértve) mennyiségi és minőségi gyarapodása mellett a termelés struktúrája is fontos. Elsősorban a B/0/1, B/0/4, B/1, B/3, B/3/2, B/19, B/20, D/1, és a D. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.   (ismételt fejezet)                                                                    

A haszontalan munka, haszontalan termék hatásai. B/3, B/10, D/2 ábrák.           Elméleti rendszertényező.                                                                       

Az új helyzet van gazdasági szempontból is. B/3, B/10, D/2 ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Az új helyzet a természetpusztítás megoldása. Rendszertényező. B/3, B/ 10, D/2 ábrák.                                                                                                                198. old.

Rabszolgatartó rendszer  –1%, feudalizmus  –0,8%, klasszikus kapitalizmus –2,7%, államkapitalizmus  –4%, brezsnyevi szocializmus –3,2%. A jelenlegi kínai szocializmus  – 3,8% ? A jövő, az 50 éven belül kialakítható demokratikus rendszer +2%.

Befejező, vegyes gazdasági problémakörök (Gazdasági, pénzügyi rendszer  és a teljes rendszer.)

Tartalom:

A jövedelmi, vagyoni különbségek. Bevezetés a jövedelem, vagyon elosztáshoz. B/0/1, B17, és a hierarchia A/a jelű ábrái. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

A jövedelem, vagyonelosztó rendszer. A/a (hierarchia) ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

A mezőgazdaság statisztikai és tényleges elbagatellizálása. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A közgazdaságtudomány. A gazdasági folyamatok helyes elemzése. Rendszertényező. C jelű ábrák.                                                           

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudális rendszer 0,6%, klasszikus kapitalizmus, 0,9%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus 0,9%, jelenlegi kínai szocializmus 1,2%. Az a jövőbeli, demokratikus rendszer, amelyben a társadalomtudósok közgazdászok – nemcsak a kiválasztottak -  determináció nélkül, de  meghatározóan szólnak bele a rendszer (gazdasági rendszer) fejlődésébe, és feltehetően ennek következtében maga a tudomány is dinamikusan fejlődik, az 2%-ot érdemel.

A lényegesítő, stratégiai, hosszabb távú gondolkodás. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A gazdasági verseny. ABC ábrák. Elméleti rendszertényező.             

Az egyszerűsített rendszerfejlődés és az országok közötti verseny. (D/8, D/9 ábra).  Elméleti rendszertényező.                                                           

Az aktuális (rövid távú) irányítás, ill.  verseny jelentősége. Magyarország 1990-es rendszerváltás utáni gazdasági „fejlődése”. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                

A politika társadalomtudomány népérdekű szakmaisága, a fejlődés, és a demokrácia viszonya. A politikai, gazdasági vezetés és a társadalomtudomány viszonya. A társadalomtudomány és természettudomány közötti különbség a társadalomtudomány elmaradottsága. Elméleti rendszertényező.                                        

Elmélkedés a nem elemezett ábrákról, pl. a B/1, B/1/a, stb. ábrákról. Az ábrák (táblázatok) általános magyarázata és felosztása. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

        6. tanulmányrész.

 A pénzügyi rendszer.  (pénzügy 2, kevésbé elméleti szempontból)

A tartalom ellőtt megjegyzések a tanulmányrésszel kapcsolatban. Ez a tanulmányrész és egyben nagyobb egység szorosan összefügg a 3. tanulmányrésszel: Pénzügyi és gazdasági rendszer elméletileg. Alapvető pénzügyi, gazdasági jelenségek, folyamatok.  (Pénzügy 1).

Ezért az említett nagyobb egységet, ill. annak fejezeteit érdemes áttanulmányozni, akkor, ha valami nem világos. Ha minden világos, akkor pedig a kiegészítések, ill. teljesebb elemzés miatt érdemes átnézni.

Megjegyzések az ábrákkal kapcsolatban. Mivel ez tanulmányrészre igen sok ábra vonatkozik, ezért az idetartozó ábrákat is csoportosítani kell.

Pénzügyi, gazdasági alapfolyamatok ábrái: B/0/1, B/0/2, B/03, B/0/4, B/13, B/20 ábrák. Őket minden rendszertényezőben felsorolom, az összefoglaló névvel jelezve: PGA ábrák

Általános gazdasági, pénzügyi ábrák: B/1, B/1/a B/2, B/3, B/3/2, B/7, B/9 ábrák. Őket minden rendszertényezőben felsorolom az összefoglaló névvel jelezve: ÁGP ábrák.

A hitelezés problémakör ábrái:  B/15/a, B/15/b, B/15/c, B/15/d, B/5, B/5/a, B/5/b, B/5/c ábrák. Valamint máshonnan: B/0/1, B/20, B/6/c, B/9, B/13 ábrák. Összefoglaló nevük: hitelezési ábrák.

A pénzváltás, devizakereskedelem ábrái: B/6, B/6/b, B/6/c, B/13, B/15/a, B/15/b B/15/c, B/15/d ábrák. Összefoglaló nevük: pénzv. ábrák.

Az infláció ábrái: B/14/a, B/14/b, B/14/c, B/14/d, B/16 ábrák. Összefoglaló nevük: infl. ábrák.

Az árazás ábrája: B/16 ábra.  A B/22 ábra.

Tartalom.

Előzetes pénzügyi elmélkedések.

Tartalom:

A gazdaság, pénzügy nagy témájának (problémakörének) alapvető felosztása (kategorizálása, tematizálása).  Elméleti rendszertényező. 

A gazdaság, pénzügy lényegi lényege elemi szinten. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                

Gondolatok a (szűken vett) pénzügyi rendszerrel kapcsolatosan. PGA, ÁGP ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                         

Össze-visszaelmélkedések a gazdaságról, pénzügyről.  PGA, ÁGP ábrák.

Elméleti rendszertényező.                                                                     

Az általános alapvető gazdasági pénzügyi problémák lezárása, a konkrét pénzügyi (pénzügyi rendszer) problémák bevezetése.  A termék és pénz egyensúlytalanság vázolása. B/13/b ábra B/19 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

Pénzügyi rendszer. Összevont rendszertényező.

A tőzsdetípusú kereskedelem.  Rész-rendszertényező. PGA, ÁGP, és hitelezés ábrái.                                                                                         

A pénzváltórendszer (devizakereskedelem). Rész-rendszertényező. B/6, B/6/b, B/6/c ábrák, részben B/15/a, B/15/b B/15/c. B/15/d, B/13 ábrák. Mellékesen GPA, ÁGP ábrák.                                                             

Köztes pénzügyi elmélkedések.

Tartalom:

A feszített gazdaság, az egyenletesség elve, a pénz helyes felfogása. GPA, ÁGP ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                  

A növekedési egyensúly. A pénzegyensúly természetesen nem független a termelés (termék, munka) egyensúlytól. Elméleti rendszertényező.  

Azért a következő alapvetésekről se feledkezzünk meg. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Az állam kedvezményes hitelnyújtása és a pénzkibocsátás. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A helyes pénzkibocsátás és általában a helyes monetáris, pénzügyi politika. Rész-rendszertényező. PGA, ÁGP ábrák. Mellesleg inflációs ábrák, hitelezési ábrák.                                                                                     

A jelenlegi pénzkereskedelem lényeges folyamatai. B/5 ábra. (PGA, ÁGP, pénzváltórendszer és hitelezési ábrák.) Elméleti rendszertényező.    

A reáljövedelmek változásai, a pénzbetétel és kivonás a lakosság, ill. a nemzetgazdaság szempontjából. B/9 ábra (PGA, ÁGP ábrák inflációs ábrák) Elméleti rendszertényező.                                                           

A helyes árazás, jövedelmezés (bérezés). B/16 ábra. Mellesleg inflációs ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                            

Az infláció. Rész-rendszertényező. B/14/a, B/14/b, B/14/c, B/14/d ábrák. Mellesleg a többi ábra.                                                                          

Pénzügyi elmélkedések a hitelezésről.         

Tartalom:

Azért a lényegről ne feledkezzünk meg.  Elméleti rendszertényező.  

Előzetes gondolatok a hitelezésről és megtakarításról. B/15/a, B/15/b, B/15/c, B/15/d, B/5, valamint a B/20, B/0/1, B/6/c, B/14/d, B/9, GPA, ÁGP ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                          

A torz, káros hitelrendszerek. Elméleti rendszertényező.                  

Valóságos befektetési tanácsadás a kicsiknek (2010-ben). Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági (túlhitelezési) világválság kapcsán szükséges ismétlések. Elméleti rendszertényező.                                

A hitelezés, az eladósodás, a megtakarítás (nyugdíjrendszer). Rész-rendszertényező. Sok ábra,  B/5/a, B/5/b, B/5/c ábrák. B/15/a, B/15/b, B/15/c, B/15/d, B/5, B/13, valamint a B/20, B/0/1, B/6/c, B/14/d, B/9, GPA, ÁGP ábrák.    (belső tartalommal rendelkezik)                                 

A pénzügyi rendszer összevont rendszertényező összesítése. Rendszertényező. Az összes ábra.                                                        

Rabszolgatartó rendszer 1,5%, feudalizmus 3%, klasszikus kapitalizmus 4,5%,  államkapitalizmus 5%, brezsnyevi szocializmus 5%. Jelenlegi kínai szocializmus 5,1%? Az ötven éven belül elérhető fejlettebb rendszer pénzügyi rendszer százaléka ha felsorolt feladatok, célok a normál piacgazdaság mellett megvalósulnának 7% lehet.

A világ pénzügyi rendszerének problémái, és szabályozása. Rendszertényező. PGA, ÁGP, és más ábrák.                                  

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus, 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1%, jelenlegi államkapitalizmus 1,2%, brezsnyevi szocializmus 1,2%, jelenlegi kínai szocializmus 1,2%?,  tényleges demokrácia 2%.

       7.   tanulmányrész.

A döntéshozó mechanizmus. A politikai rendszer. A demokrácia beillesztése a döntéshozó mechanizmusba.

Az A/1, A/2, A/4, A/4/1, A/4/2, A/5, A/6 ábrák. Összefoglaló nevük: döntéshozó m. ábrák. Valamint az A/0, és az állami A/21 jelű ábrák. Valamint mellékesen a közösségek K. jelű ábrái, és a hierarchia A/a jelű ábrái.

A demokrácia elemei több ábrán megjelennek. Elsősorban A/0, A/5 A/6, A/10, C/4, C/5, C/10, K/1, (költségvetési szavazólap), másodsorban a döntéshozó mechanizmus A. jelű ábrák, harmadsorban szinte minden ábrán. Összefoglaló nevük: demokratikus e. ábrák.

Tartalom:

A döntéshozó mechanizmussal kapcsolatos bevezető elmélkedések.

Tartalom:

A jólét és a demokrácia. Átvezetés a gazdaságból a társadalomba. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Emlékeztetés az egyszerűsített történelmi rendszerfejlődésre. A nemzetek népek, országok közötti különbségek. D/8, D/9, D/10 ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A döntéshozó mechanizmussal, a politikai rendszerrel kapcsolatos ismétlések fejezete. Elméleti rendszertényező.                                   

A nemzeti függetlenség még nem demokrácia. A vezetés demokratizálódása és az egész társadalom (népréteg) demokratizálódása. Elméleti rendszertényező.                                                                                         

Modellezzük a döntéshozó mechanizmust. A döntéshozás alapvető rendszere. Elméleti rendszertényező.                                                      

A demokrácia egyszerűen, gyakorlatiasan. Elméleti rendszertényező. 

Alapvető (kisiskolás szintű, friss szemű) elmélkedések a szabályozásról, irányításról, a hatalomról. A nemzet a rendszer, rendszerváltozat hatalmas bonyolult hatalmi, szabályozási térképe. Elméleti rendszertényező.   

A „független” igazságszolgáltatás. A jelen államkapitalista rendszer döntéshozó mechanizmusmásának alapvető hibái. A döntéshozó mechanizmus, az ABDK ábra szerint. A döntéshozó mechanizmusról szóló tanulmányrész egyféle alapvető tematizálása. Mindez összefoglalásszerűen.

ABDK ábra. Elméleti rendszertényező.                                                 

A döntéshozó mechanizmus tényezői (A/1 ábra). A döntéshozó m. ábrái. A hierarchia ábrái. Elméleti rendszertényező.                                           

Hogyan lehet a közvetlen demokráciát beilleszteni a döntéshozó mechanizmusba. Stb..

Tartalom:

A vezetés decentralizáltsága. Rendszertényező. A/1 ábra, a döntéshozó m. ábrái és a többi ábra.                                                                                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 1,2%, klasszikus kapitalizmus 1,8%, jelenlegi államkapitalizmus 2,3%, brezsnyevi szocializmus 2,1%, jelenlegi kínai szocializmus 2,2%. Az 50 éven belül elérhető demokratikus rendszer 2,5%.

A hatalmi vagyoni jellegű vezetés kialakulása, működése és hibái. Az államkapitalista döntéshozó mechanizmusának zavarossága és hibái. A/1 ábra, döntéshozó m. ábrái, és a többi ábra. Elméleti rendszertényező.

Az ellenhatalmi rendszer, képviseleti demokrácia, hatalmi fékek rendszere.  Összevont rendszertényező.

Az ellenhatalmi rendszer. Rész-rendszertényező. Az A/1 ábra, a döntéshozó m. ábrái.                                                                                                     

A hatalmi fékek rendszere a 2006-os, 2007-es magyarországi történések tükrében.  Elméleti rendszertényező.                                                      

A hatalmi fékek rendszere, a képviseleti rendszer. Rész-rendszertényező. Az A/1 és a döntéshozó m. ábrái.                                                         

Az ellenhatalmi rendszer, képviseleti demokrácia, hatalmi fékek rendszere.  Összevont rendszertényező. (összesítés) Az A/1 és a döntéshozó m. ábrái.                                                                                                                  

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1,2%, klasszikus kapitalizmus 2,2%, jelenlegi államkapitalizmus 2,7%,  brezsnyevi szocializmus 2,3%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,5%? A jövő demokratikusabb rendszerének százaléka 3%.  Ez a 3% nem jelentőségre utal inkább, arra hogy kb. még 0,3%-os fejlődés lehetséges.

A döntéshozó mechanizmus meghatározása, felosztása, összefüggései. A jövő lehetséges általam elképzelt döntéshozó intézményrendszere vázlatosan. Elsősorban az A/4, A/4/2 ábra, továbbá az A/1, A/5, A/6 ábrák. A döntéshozó m.  ábrái, és más ábrák. Elméleti rendszertényező.   

Kitérés általában a vezetésre. Elméleti rendszertényező.                  

Az objektív (elfogulatlan) vezető-kiválasztás és leváltás. Rendszertényező. A/4, A/4/1 ábrák. A döntéshozó m ábrái.                                          

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,6%, jelenlegi államkapitalizmus 2,1%, brezsnyevi szocializmus 1,7%, jelenlegi kínai szocializmus 1,9%? Az ötven éven belül kialakítható demokratikus rendszere (tényleges demokrácia) 3%.

A vezetésre vonatkozó szabályozás, egyre precízebb demokratikusabb szabályozás. Rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái.                                

Rabszolgatartó rendszer 0,3% feudalizmus 0,5%, klasszikus kapitalizmus 0,9%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus 1%. A jelenlegi kínai szocializmus 1,1%? A tényleges demokrácia akkor jöhet létre ha ennél precízebb lesz a vezetésre vonatkozó szabályozás és ez még 0,7%-kal növekedhet, vagyis az érték 2%. Ugyanakkor a rendszertényező jelentősége is kb. 2%.

Az állami irányító testületek helyi, szervezeti, feladatbeli szétválasztása. Rendszertényező. Az A/4, A/4/2 és a döntéshozó m. ábrái.                

Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1,2%, klasszikus kapitalizmus 1,7%, jelenlegi államkapitalizmus 2,2%, brezsnyevi szocializmus 2%, jelenlegi kínai szocializmus 2,1%. Ötven éven belül, a tényleges demokráciában elérhető 3%..

A független, tudományos, szakmai (összehangoló), demokratikus irányítás, ill. testületek kialakítása.  Rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái.                                                                                                              

Rabszolgatartó rendszer 0,5%, feudalizmus 0,7%, klasszikus kapitalizmus 1,4%, jelenlegi államkapitalizmus 1,8%, brezsnyevi szocializmus 1,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 1, 6%? A tényleges demokráciában, ha majd minden felsorolt elem maradéktalanul megvalósul akkor az 3%-ot jelent.

A demokrácia néhány alapkérdése.  Demokratikus e ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A klikkesedés megakadályozása.  A szavazások alapvető elvei és szabályozása. A demokratikus döntéshozás néhány problémája és megoldása. Rendszertényező.  A döntéshozó m. ábrái.                 

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudalizmus 0,6%, klasszikus kapitalizmus 0,8%, államkapitalizmus 1,2%, brezsnyevi szocializmus 1%. Jelenlegi kínai szocializmus  1,2%?  A tényleges demokráciában mikor a felsorolt feladatok tudatosan lesznek teljesítve és ezáltal teljesülnek is akkor e rendszertényező 2%-ot fog jelenteni.

Az állami (országos) demokratikus döntéshozó mechanizmus. Összevont rendszertényező. A/1, A/4, A/4/2, A/ 5, A/6 ábrák. A döntéshozó m. ábrái és más ábrák. Demokratikus e ábrák.

A demokratikus felügyeleti és irányító rendszer. Rész-rendszertényező. A/4, A/4/2 ábra.                                                                                              

A korszerű közvetlen demokrácia.  Rész-rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái. Demokratikus e ábrák                                                                

A demokratikus döntéshozás, objektív tájékoztatás, és közvélemény-kutatás. Rész-rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái. Demokratikus e ábrák. (Költésvetésről szóló szavazólap.)                                            

A kisebbség méltányossága, a kár határai, a jóvátétel (kompenzáció). Rész-rendszertényező. A döntéshozó m. ábrái a K jelű ábrák.               

A döntéshozás helyes menete. A futószalag-rendszerű törvénykezés. Rész-rendszertényező. A/6 ábra. A döntéshozó m. ábrái.                           

Jogkiválasztás, jogszűrés a demokratizálódás szempontjából. Rész-rendszertényező. A/6, A/10, a döntéshozó m. ábrái.                           

Az állami (országos) demokratikus döntéshozó mechanizmus Összevont rendszertényező. (összesítés) A/1, A/4, A/4/2, A/ 5, A/6 ábrák. A döntéshozó m. ábrái és más ábrák. Demokratikus e ábrák.                               

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 2,1%, jelenlegi államkapitalizmus 3,1%, brezsnyevi szocializmus 2,7%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,9%?  A jövő demokratikus rendszerében, a tényleges demokráciában ha mindez megvalósul akkor az 5%-ot jelent. Másképpen: a tényleges demokrácia eléréséhez duplájára kell növekedni a jelenlegi pozitívumoknak.

A demokratikus ésszerű rendszer. Összevont rendszertényező. A/1, A/5,  a döntéshozó m. ábrák. A demokratikus e.  ábrák, és más ábrák.

Addig nem alakul ki jogállam, amíg nem változik meg az állami hivatalok felfogása, stílusa. Addig nem alakul ki a népnek szolgáló állam, amíg nem változik meg az állami hivatalok, felfogása, stílusa.  Addig nem beszélhetünk fejlettebb rendszerről, demokráciáról, amíg nem változik meg az állami hivatalok, felfogása, stílusa.    Elméleti rendszertényező.  

A tiszta, igazságos gyakorlati panasz jogorvoslati és javaslati rendszer.  Rész-rendszertényező. A/5, a döntéshozó m. ábrái. Más ábrák.    

A kombinált népi ellenőrzés.  Rész-rendszertényező. A/5, a döntéshozó m. ábrák. Más ábrák.                                                                                 

A korrupció, protekció, bürokrácia csökkentése. Rész-rendszertényező.                                                                                                            

Az intézményi (intézményen, testületen belüli) demokrácia. Rész-rendszerényező. A/1, a döntéshozó m. ábrák.                                    

A fejlettebb államkapitalizmus. Átmeneti, kevert döntéshozó mechanizmusok.  Rész-rendszertényező. A/1, A/5, és a döntéshozó m. ábrái.                                                                                                               

A demokratikus ésszerű rendszer. Összevont rendszertényező. (összesítés) A/1, A/5,  a döntéshozó m. ábrák. A demokratikus e.  ábrák, és más ábrák.                                                                                                               Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,8%, klasszikus kapitalizmus, 2,6%, jelenlegi államkapitalizmus 3,7%, brezsnyevi szocializmus 3,3%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,5%? Tényleges demokrácia 5%.

A keveredések, zavarosságok és ezekből adódó hibák megszüntetése. Stb..

Tartalom:

A fejlődés alapvető ellentmondásai azok feloldása. A döntéshozó mechanizmus lényeges része a programalkotó-elfogadó és megvalósító mechanizmus.   Elméleti rendszertényező.                                            

Az ésszerű, átlátható társadalmi szerkezet (rendszer). Rendszertényező. A/1, a döntéshozó m. ábrák.                                                                                                   

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudalizmus 0,7%, klasszikus kapitalizmus 1,3%, államkapitalizmus 2%, brezsnyevi szocializmus 1,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,7%?. A tényleges demokráciában ha felsorolt feladatok nagyrészt teljesítve lesznek akkor ez a tényező a rendszer szempontjából 3%-ot jelent.

A közérzet (népérzet) közízlés (népízlés) figyelembe vétele. Állampolgári jogok. Elméleti rendszertényező.                                                         

         8.     tanulmányrész.

 A szociális rendszer.  A társadalmi, (hatalmi, vagyoni) hierarchia.

A témával közvetlenül összefügg, az állam szerepéről, nagyságáról irt fejezetek.  Az állam hatékonyságáról irt fejezet. A költségvetésről írt fejezet. A hatalmi fékek rendszere a 2006-os magyarországi történések tükrében c. fejezet.  

Az A/0 A21/a, A21/b ábrák. Az A. jelű ábrák. Döntéshozó m. ábrák.

Tartalom:

A szociális rendszer.

Tartalom:

Az igazságos, arányos jövedelmi, vagyoni (életszínvonalbeli) hierarchia, valamint a társadalmi támogatási rendszer alapvetései (evidenciái) kisiskolás szinten, és felsorolásszerűen. Elméleti rendszertényező.     

A szociális rendszerrel kapcsolatos néhány probléma, kategória.  Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Az alsó, a szegény réteg felosztása. A pontozásos rendszer. A jövő szociális telepei. A közmunkarendszer. Megoldások Elméleti rendszertényező.   

A szociális rendszer. Rendszertényező. A/1 ábra, és a B jelű ábrák.   

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,6%, klasszikus kapitalizmus 2,5%, jelenlegi államkapitalizmus 3,3%, brezsnyevi szocializmus 3,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,4%?  A jövő demokratikus rendszere a tényleges demokrácia szociális rendszerében még lehetséges további 0,6%-os fejlődés tehát az elérhető százalék 4%.

A szociális biztonság, létbiztonság, munkabiztonság elsősorban a legalsó, a szegényréteg vonatkozásában. Rendszertényező.                                     

Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 1,3%, klasszikus kapitalizmus 1,9%, államkapitalizmus 2,7 %, brezsnyevi szocializmus 3,7%. Jelenlegi kínai szocializmus 3%? Tényleges demokrácia 4%.

 A társadalmi, hatalmi, vagyoni hierarchia. A politikai, hatalmi jogok.

A/a/2, A/a/3, A/a/7, A/a/8 ábrák, B/17 ábra. Másodlagosan, a döntéshozó m. ábrák és a  rendszerfejlődés D jelű ábrák.

Tartalom:

Bevezető elmélkedések az igazságos arányos emberek közötti különbségekről.  Elméleti rendszertényező.                                      

Az emberi életek, (szélesen értelmezett életszínvonalak) közötti különbségek. A rendszer és állam viszonyok, változások, az ABD/1 ábra elemzése. Továbbá a B/1/a ábra, az A jelű, hierarchiáról szóló  ábrák. A D jelű, fejlődésről szóló ábrák. Elméleti rendszertényező.                   

A hatalmi és vagyoni hierarchia elméleti elemzése.  A/a/2, A/a/3, A/a/7, A/a/8 ábrák. B/17-as táblázat. Elméleti rendszertényező.             

Az igazságos, és arányos hatalmi, vagyoni hierarchia felügyelete. A hatalmi (politikai) jogok megfogalmazása és gyakorlati megvalósítása. Rendszertényező. A/a/2, A/a/3, A/a/3, A/a/7, A/a/8 ábrák, B/17 táblázat, A/1 ábra.                                                                                                                       Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,6%, jelenlegi államkapitalizmus 2%, brezsnyevi szocializmus 1,8%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,9%? A tényleges demokráciában amennyiben a felsorolt feladatok döntően teljesítve lesznek akkor e rendszertényező 3% jelenthet a rendszer szempontjából.

        9.   tanulmányrész.

 Világnézet, ideológiák, erkölcs (tudatalakulás 3.)

E tanulmányt az ilyen, vagyis a tudattal (tudás, vélemény, világnézet, stb.) foglalkozó fejezetekkel kezdtem. Ezt a hatalmas összetett problémakört e fejezetcsoportban folytatom.

C/ 20, C/1, C/2, C/2/2, C/3, C/4, C/5, C/10 ábrák valamint az ABC/3, B/0 ábra és más ábrák.

Tartalom.

Bevezető általános  elmélkedések.

Tartalom:

Kitérés a kaotikus tudat témájának rendezésére. Elsősorban a C/20, másodsorban más C. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                

A világnézet és annak történelmi alakulása. Elméleti rendszertényező.

A világnézethez kapcsolódó ismétlések fejezete. Elméleti rendszertényező.

A jelen világnézetei, ideológiái.

Tartalom:

Alapvető eszmei, politikai irányultságok, és az ideológiai köpönyeg jellegű politizálás. A jelen ideológiai zavarossága. Elmélkedés a belülről való megreformálásról, fejlesztésről. Elméleti rendszertényező.                

Gondolatok a jelenlegi ideológiai irányzatokról (szociáldemokrácia, liberalizmus, kereszténydemokrácia, konzervativizmus, jobboldal, baloldal, stb.). Elméleti rendszertényező.                                                              

A jelenlegi (államkapitalista) pártideológiák, esetleges történelmi kialakulása.  A pártideológiák sekélyesek ellentmondásosak, zavarosak, klikkesedés-gerjesztők, ezért a politika, gazdaságpolitika is ilyen. A valóságos politikai törésvonalak.  Elméleti rendszertényező.           

További általános elmélkedések.

Tartalom:

Mi a különbség a szubjektív világnézeti alapelvek és az objektív társadalomtudományos igazságok alapelvek, valamint a rendszer alapvető elvei között. A C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                    

Megint beleütközünk a társadalomtudomány problematikájába. Pontosabban abba, hogy jelenleg a társadalomtudomány alulértékelt, nem tölti be a szerepét. C/20, C/10, C/1 ábra, egyéb C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

Az egyszerűsített rendszerfejlődés és az egyszerűsített világnézet. A fontosabb közösségi szellemiségek. (D/8, D/9, D/10 ábra). Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A tudatformálódás fontos tényezői a rendszer és a közerkölcs. A C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                           

A tudatformálódás fontos tényezői a világhierarchia és a kultúra. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A politikai (társadalomtudományos) vélemények C/2-es ábra. A C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                    

Néhány alapvető egyszerű definíció.  Elméleti rendszertényező.     

A fejlettebb jövő világnézete.

Tartalom:

A világnézet, mint alapvető (szubjektív) elvek, felfogások. A C. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                                     

A világnézet, gyakorlatilag a feladatok szempontjából. Rendszertényező.  C jelű ábrák.                                                                               Rabszolgatartó rendszer 1, feudalizmus 1,5, klasszikus kapitalizmus 2,3, jelenlegi államkapitalizmus 3,1, brezsnyevi szocializmus 2,7. Jelenlegi kínai szocializmus 2,7? A tényleges demokráciában, mikor a felsorolt feladatok döntően megvalósulnak a világnézet 4,5%-ot fog érni.

Elmélkedések némely alapvető felfogásokról. „A rendszer nagyjából jó” felfogás cáfolata. Kiegészítés az istenhit világnézethez. A világnézet és a változtatás szellemisége kiegészítése.  Elméleti rendszertényező.    

A világnézet és a társadalomtudományok összefüggései. C. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                    

Ne felejtsük el, hogy e tanulmányrész közvetlen testvérei „a gondolkodástan” témájú tanulmányrész, valamint az „erkölcs” témájú tanulmányrész, valamint az „állami tudatalakítás” témájú tanulmányrész.  Az említett tanulmányrészekben jó eséllyel meg lehet találni azon kérdésekre választ, amelyekre e tanulmányrész nem válaszol.

      10.   tanulmányrész.

Állami tudatalakítás. Rendszerből eredő társadalomtudomány, oktatás, tájékoztatás, manipuláció.  (tudatalakulás 4.)

A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra. Az A/5, D/0 ábra és más ábrák.

Tartalom:

Tudomány és oktatás.

Tartalom:

A társadalomtudomány (általában a tudomány) és a tudományos politika jövőbeli optimális kapcsolata.. A C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                     

A vezetéstől független, tudomány, társadalomtudomány a társadalomszervezés (rendszer) hatalmi (önrendelkezési) szerkezetének szempontjából. Az ABDK ábra. Elméleti rendszertényező.                    

A társadalomtudományok és azok oktatása. Általában az oktatás. Rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                                                                                                   Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 2%, klasszikus kapitalizmus 3%, jelenlegi államkapitalizmus 4%, brezsnyevi szocializmus 3,8%, jelenlegi kínai szocializmus 4%, tényleges demokrácia 6%.

A társadalomtudományok (külön-külön) mennyisége, minősége (színvonala) a tudatformálás szempontjából. Rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                                                  

Rabszolgatartó rendszer 2,2%, feudalizmus 3,6%, klasszikus kapitalizmus 5,2%, jelenlegi államkapitalizmus 6,6%, brezsnyevi szocializmus 6,2%. Jelenlegi kínai szocializmus 6,3%? Tényleges demokrácia 10%. A tényleges demokráciában a társadalomtudomány értéke 10%.

A történelmi fejlődés nem letisztulás, hanem zavarosság irányában halad. Az érzés, érzelem és értelem összefüggései és a rendszer. A jelenlegi alacsony színvonalú, elfogult, zavaros, felületes történelemlátás, rendszerértékelés. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.  D/0 ábra.  Elméleti rendszertényező.                                                                 

A természettudományok és azok oktatása. Rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                             

Rabszolgatartó rendszer 1,2%, feudalizmus  2,3%, klasszikus kapitalizmus 3,5%, jelenlegi államkapitalizmus 4.4%,  brezsnyevi szocializmus 4,3%. Jelenlegi kínai szocializmus 4,3%?  A jövő demokratikus rendszer rendszere  5%.

A tudatalakulás és rendszer. Rendszertényezők másfajta kategorizálása, és a gyakorlati rendszerváltás. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra. Elméleti rendszertényező.                                                           

Köztájékoztatás, politikai tájékoztatás.

Tartalom:

A közszolgálati tájékoztatás és a pozitív manipulációtudomány. Összevont rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.  

A közszolgálati tájékoztatás és általában média. Rész-rendszerényező.                                                                                                                

A felületes locsogás rendszeréből el kell jutni a tiszta beszéd, a vállalások rendszeréig. Az unalmasság és az otromba manipuláció látszatának elkerülése. Az alapelvek, a jelmondatok, a propaganda, a programok, a tájékoztatás. Elméleti rendszertényező.                                                 

A vezetési (irányítási, tájékoztatási) stílusok – és a manipulációtudomány.  Elméleti rendszertényező.                                                                      

A pozitív manipulációtudomány (igazmondó, objektív tájékoztatás, meggyőzés, a manipuláció leleplezése).  Rész-rendszertényező. C jelű ábrák.                                                                                                               

A közszolgálati tájékoztatás és a pozitív manipulációtudomány. Összevont rendszertényező. (összegzés) A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                                                                                          Rabszolgatartó rendszer 2%, feudalizmus 2%, klasszikus kapitalizmus 2%, jelenlegi államkapitalizmus 2,5%, brezsnyevi szocializmus 2,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,5%? A tényleges demokráciában mikor a felsorolt feladatok nagyrészt megvalósulnak és fejlődés a manipulációs stílus felöl visszakanyarodik az őszinte meggyőzés stílusa, ill. az értelmesedés erkölcsösödés  felé akkor az 5%-ot jelent majd rendszer szempontjából.

Új helyzet: a fokozott szellemi környezetszennyezés, a politika és a politikai média bulvárosodása, reklámozódása miatt, a manipuláció, tudattorzítás erősödése. Elméleti rendszertényező.                                                

A kínálat (lét) és a kereslet (tudat) problémája. A dafke-hatás problémája. Elméleti rendszertényező.                                                                   

Gondolatok általában a közlésekről valamint a jó, az értelmes, az igazságot szolgáló, és a rossz, az értelmetlen, az igazságtalanságot, harcot, zavarosságot szolgáló vitákról. Gondolatok a társadalomismeretről. Elméleti rendszertényező (ismételt fejezet)                                                        

Általános, valamint kiegészítő elmélkedések a tájékoztatásról. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

A tudatformáló tényezők történelmi fejlődése. D/0 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

Az alapvető (objektív mértékadó) statisztika. A társadalmi (rendszer) fejlettség mérése. Rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra.                                                                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1,2%,  jelenlegi államkapitalizmus 1,8%, brezsnyevi szocializmus 1,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,5%?  Tényleges demokrácia 3%.

A tudatformáló rendszertényezők összefüggései. A törvények szelleme, mint tudatformáló rendszertényező. A C/1, C/4 ábrák, a többi C jelű (tudat ábrák) ábra. Elméleti rendszertényező.                                            

            11.    tanulmányrész.

Jog, jogrendszer. A helyes szabályozás.

Jog, szabályzás, igazságosság  ábrák: elsősorban A/10, A/11 ábrák. Továbbá, A/1 A/5,A/6, B/4, C/10, C/5 ábrák. Másodlagosan a döntéshozó m. ábrák, B/0,  B/0/2 ábrák. Összefoglaló név: a jog ábrái. Továbbá részben a K. jelű ábrák, és hierarchia A/a. jelű ábrák és szinte minden ábra.

Tartalom:

Bevezetés

Tartalom:

Általános elmélkedések a jogról, az ismétlések tükrében. A/10 ábra, A/0 ábra, a jog ábrái. Elméleti rendszertényező.                                          

Az alapvető jogelvek. Néhány alapvető jogi, erkölcsi kategorizálás. A/11 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                              

A jó törvénykezés alapjai. A/11 ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A jelenlegi alkotmány hibái. A jogfejlődés, az alkotmányfejlődés. Rendszertényező. A/10 ábra, a jog ábrái.                                        

Rabszolgatartó rendszer  0,8%, feudalizmus 1,4%, klasszikus kapitalizmus 2,3%, jelenlegi államkapitalizmus 2,9%, brezsnyevi szocializmus 2,4%, jelenlegi kínai szocializmus, 2,6%, tényleges demokrácia 4%.

Az alapvető joghibák

Tartalom:

A jelenlegi jog néhány általános hibája.  A/10 ábra. A jog ábrái.                                                                                    Elméleti rendszertényező.                                                                       

A hatékony és demokratikus jog. A demokrácia ábrái, a jog ábrái.                                                                                  Elméleti rendszertényező.                                                                    

A vezetői vállalásokról szóló törvény kialakítása. A vezetői felelősségről szóló törvény kialakítása. A statisztikai adatok változásából kiinduló törvénykezés kialakítása. Elméleti rendszertényező.                       

A kiváltságos jog és jogegyenlőtlenség. Rendszertényező. A/10 ábra, a jog ábrái.                                                                                                        Rabszolgatartó rendszer 0,5%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 2,3%, jelenlegi államkapitalizmus 3,1%, brezsnyevi szocializmus 2,5%, jelenlegi kínai szocializmus 2,7%. Amennyiben az felsorolt feladatok megvalósulnak (valószínűleg megvalósulnak) a jövő demokratikus rendszerében a kiváltságos jog jelentősen csökken és ez 3,5%-ot ér.

Az állam automatikus intézkedése. A jelen jog bűnözőpárti. Az elégtelen jog felső oldala a rendszer, a végrehajtó oldala, az alsó oldala, a rendőrség. Nem lesz addig normális jog, amíg nincs hatékony, tisztességes rendőrség. Elméleti rendszertényező.                                                                 

A jogorvoslati egyenlőség. A jelenlegi jogorvoslat egyik nagy hibája, hogy a törvényeket, rendeleteket, szabályozásokat szinte nem lehet támadni. Rendszertényező. A/10 ábra, a jog ábrái.                                       

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudalizmus 0,6%, klasszikus kapitalizmus 1.2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,6%, brezsnyevi szocializmus 1,4%. Jelenlegi kínai szocializmus1,5%? A tényleges demokráciában elérhető érték ha az említett feladatokat jelentős mértékben, és minőségben végrehajtják 2%.

A jog, az igazságszolgáltatás történelmi általános fejlődése. A/10 ábra. A jog ábrái. A fejlődés D. jelű ábrái. A hierarchia ábrái.                                                                                          Elméleti rendszertényező.                                                                   

A jogilleszkedés, jogpontosság, az ésszerű és értelmezhető jog.  Rendszertényező. A/10 ábra. A jog ábrái.                                     

Rabszolgatartó rendszer 0,8%,  feudalizmus 0,9%, klasszikus kapitalizmus 1%, jelenlegi államkapitalizmus 1,1%, brezsnyevi szocializmus 1,1%, kínai szocializmus 1,1%. Ötven éven belül, fejlettebb demokráciában 1,5%. Ha  általában az igazságosság mint szükséglet felértékelődik, ha  ez irányú jogszűrés fejlődésének következtében legalább 30%-kal csökken a pontatlan, zavaros érthetetlen, értelmezhetetlen, ésszerűtlen, egymásnak ellentmondó törvények száma akkor elérhető az 1,5%.

A látszatjog, látszatintézkedés. Rendszertényező. A/10 ábra. A jog ábrái.                                                                                                               Rabszolgatartó rendszer 0,7%, feudalizmus 1,1%, klasszikus kapitalizmus 1,4%, jelenlegi államkapitalizmus 1,7%, brezsnyevi szocializmus 1,6%, kínai szocializmus 1,7%. Ötven éven belül a tényleges demokráciában jogszűrés, megszüntetés, átalakítás által elérhető hogy látszatjog 30-40%-kal csökkenjen, ami 2%-ot jelent.

Az összemosó jog, az árnyalatlan (aránytan) jog és más jogi problémák. Elméleti rendszertényező.                                                                 

Az összemosó (egyben igazságtalan, aránytalan) jog. Rendszertényező. A/10 ábra. A jog ábrái.                                                                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,6% feudalizmus 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,2%, brezsnyevi szocializmus 1,1%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,1%? A tényleges demokráciában mikor minimálisra csökken az összemosó jog 2%.

A többség és kisebbség érdeksérelme. K. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A közösségek közötti viszonylagos egyenlőség elve és demokratikus megvalósítása. K. jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                   

A megvalósíthatóság, valamint a büntetések célja. Rendszertényező. A/10 ábra.                                                                                                        Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,3%, brezsnyevi szocializmus, 1,2%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,2%? Tényleges demokrácia 2%.

Igazságszolgáltatás, közbiztonság. Rendszertényező. A/10 ábra. A jog ábrái.                                                                                                              Rabszolgatartó rendszer 0,8%, feudalizmus, 1,8%, klasszikus kapitalizmus 2,2%, államkapitalizmus 2,7%, brezsnyevi szocializmus 2,6%. Jelenlegi kínai szocializmus 2,6%? Tényleges demokrácia 4%.

Addig nem alakul ki jogállam, amíg nem változik meg az állami hivatalok felfogása, stílusa. Addig nem alakul ki a népnek szolgáló állam, amíg nem változik meg az állami hivatalok, felfogása, stílusa.  Addig nem beszélhetünk fejlettebb rendszerről, demokráciáról, amíg nem változik meg az állami hivatalok, felfogása, stílusa.                      Elméleti rendszertényező. (ismételt fejezet)                                                                                         

A szabályozás

Tartalom:

Alulszabályozottság és túlszabályozottság, a szabályozás arany középútja. A hosszú, közép és rövid távú tervezés problémája. A bürokratikus, működésképtelen ügyintézési rendszerek helyett létre kell hozni a működő ügyintézési rendszereket.   Rendszertényező. A/10 ábra, a jog ábrái. A fejlődés D jelű ábrák.                                                                             

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 1,6%, klasszikus kapitalizmus 2,3%, jelenlegi államkapitalizmus 3,1%, brezsnyevi szocializmus 2,2%. Jelenlegi kínai szocializmus. 2,9%? Tényleges demokrácia 4%.

Az arany középutak és a végtelen fejlődés. A fejlődés D jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                  

A szabályozás, jog, problémaköre az önrendelkezési (önálló hatalmi) fok és a demokráciaszint vonatkozásában. Az önrendelkezési fok és a demokráciaszint összefüggései és megállapításai.  Elsősorban az ABDK ábra.  Elméleti rendszertényező.                                                         

A szabályozási problémák gyakorlati megoldása.  Rendszertényező. A jog ábrái. A C/11 ábra.                                                                                           

Rabszolgatartó rendszer 0,3% feudalizmus 0,5%, klasszikus kapitalizmus 0,7%, jelenlegi államkapitalizmus 1%, brezsnyevi szocializmus 0,9%. Jelenlegi kínai szocializmus 1%? Tényleges demokrácia 1,5%.

        12.    tanulmányrész.

A kisközösségek, a civil szféra. A nemzetiségi problémák. A kultúra (tudatalakulás 5)

A K (K/1, K/2, K/3, K/4, K/5) jelű ábrák. Valamint ABDK, A/0, D/0/a, D/0/b, C/20, ABCD/2  ábrák.

Tartalom.

Bevezető gondolatok.

Megpróbálok rendet tenni e meglehetősen szerteágazó problémakörben. Elméleti rendszertényező.                                                                         

Vázlatos, összefoglaló elmélkedés az emberré válásról. Elméleti rendszertényező.                                                                                       

A rendszer, rendszerfejlődés és a kisközösségek (többé-kevésbé beleértve a nemzetiségeket is) viszonya.

Tartalom:

A rendszer és az állam és a kisközösségek (civil szféra), valamint magángazdaság, és a magánszféra. A/0, D/0/a, D/0/b, ABDK ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

Az államról való elmélkedés másik oldala. A kisközösségi szolgáltató állam. D/0/a,  D/0/b ábrák. Elméleti rendszertényező.   (ismételt fejezet)                                          

A kisközösségek (többé-kevésbé beleértve a nemzetiségeket is) a társadalom hatalmi, önrendelkezési szerkezetének (szabályozásnak) viszonylatában.

Tartalom:

E tanulmányrész (helyes kisközösségi, nemzetiségi politika) előzetes kibővített összefoglalása. ABDK ábra.  Elméleti rendszertényező.      

Közösségek és önrendelkezés. K/1, K/2, K/3, K/4, K/5 ábrák. Elméleti rendszertényező.

A nemzetek, népek, a kisközösségek, a nemzetiségek és a világközösség. A népek, nemzetiségek, a népkarakter. A nemzetiségi problémák. A nemzet, a többségi nép, és a nemzetiségek és ezzel kapcsolatos (rasszizmus, nacionalizmus) problémák. Egy nemzetiség, pl. a cigányság problémaköre.

Tartalom:

A közepes demokratikus (nemzetek közötti) világszövetség. A K/2, és a K jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.

A szélsőségek kártékonysága. Az elmaradott nemzetiségek, pl. a cigányság problémaköre. Elméleti rendszertényező.                                          

A helyes közösségi, kisközösségi, nemzetiségi, valamint kisebbségi (civilszféra) politika. Rendszertényező. K/4 ábra és a K jelű ábrák.

Rabszolgatartó rendszer 1%, feudalizmus 2%, klasszikus kapitalizmus 3%, jelenlegi államkapitalizmus 4%, brezsnyevi szocializmus 3,5%. Jelenlegi kínai szocializmus 3,6%? A jövő demokratikus rendszere 5,5%.

A nép, a nemzetiségek, a kisközösségek és a kultúra. A kultúra. (A népek, nemzetiségek, a népkarakter.)

A kultúra általános vonatkozásai, feladatai. K/5 ábra. K jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                   

A kultúra további elemzése.  K/5 ábra. Elméleti rendszertényező. 

A helyes kulturális politika. Rendszertényező. K/5 ábra. K jelű ábrák. Másodlagosan, C jelű ábrák.                                                                       

Rabszolgatartó rendszer 1,5%, feudalizmus 2,5%, klasszikus kapitalizmus 4%, államkapitalizmus 4,3%. brezsnyevi szocializmus 4,1%,  Jelenlegi kínai szocializmus 4,1%?  A jövő demokratikus rendszere 5%.

        13.        tanulmányrész

A lelki élettel (érzelmekkel) és erkölccsel kapcsolatos gondolatok, tanítások.

(tudatalakulás 6)

C jelű ábrák.

Tartalom:

Bevezető elmélkedések.                                           

Újra és újra tisztázni szükséges az alapvetéseket, legalábbis meg kell próbálni.

Szükségszerűen többnyire ez is az önzésről, önzetlenségről szól.                                                                                                           

Milyenek legyünk? - de ez előtt nem árt tisztázni, milyenek vagyunk.                                                                    

Általában az önzetlenség (jóindulat), és az önzőség (rosszindulat.)                                                              

Önzetlenség, jóindulat, szeretet és a másvilági megítéltetés.                                                                        

Az érzelmi világ, a lelki élet és a lelki fájdalmak feloldása. A lelki sérülések, fájdalmak feldolgozó enyhítő gondolatai, technikái, ill. a lelki örömérzések kiteljesítése.                                         

Az érzés, érzelemmechanizmus vázlatos összefoglalása. C/30 ábra.                                                                     

Csapongó gondolatok erkölcsi, vallási, hitbéli kérdésekről. Jézus tanításai.                                                                   

Az arányos (hozzátartozói) szeretet-tisztelet.            

Elmélkedések a kritikáról, az emberi kapcsolatokról, a hétköznapi konfliktusokról, és azok megoldásáról.  

A teljesség igénye nélkül a családról és a gyereknevelésről. A gyereknevelés egyben önmagunk nevelése is.  Néhány további erkölccsel kapcsolatos probléma felvetése, ismétlése. C/11 ábra.            

Néhány további erkölccsel kapcsolatos probléma felvetése, ismétlése.  Erkölcsi, jogi paradoxonok (szinte megoldhatatlan problémák). Mindazt, amit eddig elmondtam, átértékelik, de nem érvénytelenítik, a szinte megoldhatatlan problémák.

Az adás (jóindulat szeretet, önzetlenség) a szervezett, fejlett társadalmi rendszerekben. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.  

Össze-vissza elmélkedések a munkával, a szakmunkával, a kreatív szakmunkával, az emberi alkotásokkal kapcsolatban.                      

Mekkora áldozatot hozzunk a jó úton haladás érdekében, feltéve, hogy ráfaragunk, ha nem állunk be a rosszak közé. Mekkora áldozatot tehetünk a ránk bízott emberekre. A nemzetérdek problémája. Azért az önzetlen, lelkiismeretes vezetésnek nincs könnyű dolga. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés                                                                                 

        14.     tanulmányrész.

Egyéb fontos rendszertényezők és témák. Verseny, haladás, demokrácia, külpolitika, háború, népkarakter, stb..

 Az ABC/2 ábra. Más ábrák.

Tartalom:

Egyéb fontos rendszertényezők

Tartalom:

A verseny (külön). Rendszertényező. Az ABC/2 ábra. Más ABC és egyéb ábrák.                                                                                                                                                               

Rabszolgatartó rendszer 1,2%, feudalizmus 1,8%, klasszikus kapitalizmus 2,6%, jelenlegi államkapitalizmus 3,2%, brezsnyevi szocializmus 2,6%, jelenlegi kínai szocializmus 3,1% (?). Amennyiben a felsorolt célok, feladatok teljesülnek a tényleges demokráciában elegendő jó verseny alakul ki az 4%-ot ér.

A választékbőség. Az optimális választékbőség és az előzetes szelekció. Rendszertényező.  ABC/2 ábra. Más ábrák.                                            

Rabszolgatartó rendszer 0,4%, feudalizmus 0,8%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,6%, brezsnyevi szocializmus 1,3%, jelenlegi kínai szocializmus 1,6% (?). A tényleges demokráciában elérhető százalék, ha felsorolt feladatok nagyrészt teljesítve lesznek 2%.

A megújulás, fejlődés, haladás (külön) gyakorlati szempontból. Rendszertényező. Az ABC/2 ábra. A D jelű (fejlődés) ábrák.                                               

Rabszolgatartó rendszer 0,6%, feudalizmus 1%, klasszikus kapitalizmus 1,6%, államkapitalizmus 2%, brezsnyevi szocializmus 1,8%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,9%? Tényleges demokrácia 3%.

Néhány a jövővel kapcsolatos ismétlés. Elméleti rendszertényező.    

A demokrácia (külön) gyakorlati szempontból. Rendszertényező. Az ABC/2 ábra. A demokratikus e. ábrák.                                                        

Rabszolgatartó rendszer 0,3%, feudalizmus 0,7%, klasszikus kapitalizmus 1,2%, jelenlegi államkapitalizmus 1,7%, brezsnyevi szocializmus 1,4%. Jelenlegi kínai szocializmus 1,5%? A tényleges demokrácia 3%

.

A háború.  ABC/2 ábra. Más ábrák. Elméleti rendszertényező.        

A természeti erőforrások fogyása és a világ. Az ABC/2 ábra, A B/10 ábra.   Elméleti rendszertényező.                                                                                                                         

A jelenlegi világvezetés. A fejlődéshez szükséges világszövetség. Megszállások és szövetségek. Az ABC/2 ábra. A K jelű ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                                                                                                                          

A külpolitikai kategóriák. A külföld, a világ, mint felettes hatalom. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

Külpolitika és béke. Rendszertényező. Az ABC/2 ábra. A K jelű ábrák. Más ábrák.                                                                                                        Rabszolgatartó rendszer 1,5%, feudalizmus 2,5%, klasszikus kapitalizmus 4%, jelenlegi államkapitalizmus 5,5%, brezsnyevi szocializmus 5%. Jelenlegi kínai szocializmus 5,4%? Az ötven éven belül elérhető tényleges demokrácia 8%.

Az új, halmozódó nemzetközi problémák megoldatlansága és ezek erősödése. Rendszertényező. D jelű ábrák.                                       

Rabszolgatartó rendszer 0%. történelmi feudalizmus 0%. történelmi klasszikus kapitalizmus 0%, jelenlegi államkapitalizmus -4,2. jelenlegi kínai szocializmus -1,1 ( kerekítve). A tényleges demokrácia 0%. A többi rendszert nem számolom a táblázatba, de azért felsorolom: iszlám államok

-0,9% ( kerekítve) jelenlegi kommunista államok – 0,4%, jelenlegi egyéb államok -0,4%   

A rendszerek és azok alapvető egyszerű logikája, az ABC/3 ábra elemzése. Elméleti rendszertényező.                                                                      

A gyakorlati rendszertényezők (általában a rendszertényezők) összesítése. A rendszerek összefoglalása.  Az ABC/4, ABC/5, ABC/6 táblázatok (ábrák) előzetes elemzése. Speciális rendszertényező.                                   

 Befejező elméleti rendszertényezők. Fontos összefoglalások.

Az ABC/2 ábra, és más ABC és egyéb ábrák.

Tartalom:

Alapvetések a nemzetről, népről, a nemzet fogyásáról, a kultúráról. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

A nacionalizmus (rasszizmus) és népkarakter. Az ABC/2 ábra, és más ABC és egyéb ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                         

Mit tehetne (sajnos nem tesz) többek között a társadalomtudomány és a vezetés a probléma megoldásra. A rasszizmus némely pszichológia vonatkozása. Elmélkedések a népkarakter tudományról. Elméleti rendszertényező.                                                                                    

A globalizálódás és globalizáció. Az ABC/2 ábra, és más ABC és egyéb ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                       

A népi (néprétegű, lakossági) elégedetlenség, népi zavargások, népfelkelések, forradalmak. Az ABC/2 ábra, és más ABC és egyéb ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                      

A kommunizmus és a kommunista jellegű kisközösségek. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Az ABC/1 ábra elemzése. Elméleti rendszertényező.                          

Kimaradt és összefoglaló gondolatok a demokráciáról. A demokratikus e. ábrák, és más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                 

Hozzunk létre egy korszerű népszavazási, közvélemény-kutatási rendszert. Hozzuk létre a VAKITFED Demokratikus Néptársaságot. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

      15. utolsó, befejező, tanulmányrész. 

Rendszerfejlődés 3. A vezetés. Az EU. Az egész tanulmány kiegészítése, összefoglalása.

A D. jelű ( fejlődés) ábrák. Más ábrák.

Tartalom:

A rendszerfejlődés befejező elméleti rendszertényezői.

Tartalom:

Az egyszerűsített rendszerfejlődés és a történelmi fejlődés. Elméleti rendszertényező. (D/8,  D/9  ábrák)                                                      

A jelenlegi fejlett országok rendszerfejlődése és azok hibái.  A hullámlépcsős fejlődés elemzése.  A D. jelű ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                                                                                             

A nagyon hosszú távú (rendszereken átívelő) fejlődés, történelmi diktatórikus torzulás. A D. jelű ábrák, és más ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                                                        

A befejezéshez és a tanulmány-kiegészítéshez illeszkedő ismétlések. Elméleti rendszertényező.                                                                                     

A vezetés, a hatalmi szerkezet, az EU.

Tartalom:

A vezetés. Elméleti rendszertényező.   (Külön tartalomjegyzékkel rendelkezik.)

Az egész tanulmány kiegészítése, a rendszer (társadalom, nemzet) hatalmi önrendelkezési, szabályozási szerkezete. ABDK ábra. Elméleti rendszertényező.                                                                                      

Kapcsolódó ismétlések.

Az Európai Unió. Elméleti rendszertényező.                                      

Befejező és kiegészítő elmélkedések.

Tartalom:

Befejező rendszertani kiegészítések, felsorolások. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                            

Egyéb általános, össze-vissza, sok helyre illő kiegészítések. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                            

Elmélkedés a kínálat-kereslet (szinte termelés-fogyasztás) egyensúlyáról, a teljesség igénye nélkül.  Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                                             

Háborgások egy sikertelen olimpia kapcsán, avagy egy nemzet lecsúszásának (rendszeren kívüli) receptje.  Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                                                                                                                                      

Országok, népek és mellesleg emberek alapvető viszonyai (és lehetséges optimális viszonyai) néha kisiskolás szinten. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                 

Kiegészítő elmélkedések a joghoz, az erkölcshöz. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                           

 A társadalom-szempontú értékelés. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                               

Az ember vajon „eredendően” zavaros, értelmetlen, logikátlan élőlény? Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                 

Reakciók a 2010 - 2011 évi magyarországi eseményekre. F politikai erő (vezetés) értékelése. Avagy egy átlagpolgár véleménye. Egy év teljesítménye nem elég az értékeléshez, viszont a jó-tanácsoknak utólag nincs értelme. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                 

A történelmi fejlődés (amik végigkísérték a történelmi fejlődést), vázlatos összefoglalása. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.       

Tisztázni szükséges a mostanában divatos felületes féligazságot (végeredményben badarságot), miszerint a jóléti társadalom válságának, (a rendszerváltás szükségességének), az egyik legjelentősebb oka, a népességfogyás, elöregedés. Keressük meg a valós problémákat. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                 

A természetrombolás vázlatos összefoglalása. Speciális rendszertényező.                          

Az igazságtalanság, becstelenség, bizonytalanság, önzőség rendszertani okai. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                          

Szeretnék valamilyen egyszerű csattanós frappáns választ adni, a kapitalista frázis-sorolóknak. Kapitalista frázisok: ez a rendszer a demokrácia, ez a jogállam, ez sem tökéletes, de nincs nála jobb, minden más rossz, minden más diktatúra, stb.. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                                

A jelen zavaros, hiányos ellenmondásos politikai rendszere (a hatalmi fékek ellensúlyok rendszere fogva tartja magát, ezért fejlődésképtelen. Utolsó elmélkedésem a fejlődésről. Elméleti rendszertényező, de inkább elmélkedés.                                                                                                                          

        16.   tanulmányrész.

A világ alapvető felépítése és annak vizsgálata. Elméleti és gondolkodástani problémák. Gondolkodástan, valamint érzés, érzelemtan. (tudatalakulás 7)

C. jelű ábrák.  C/0/A, C/0/B, C/0/C, C/0/D, C/1, C/10, C/20, C/30 ábrák, ill. a C jelű ábrák.

Tartalom:

Bevezető gondolatok, néhány alapvetés.                     

A világ egyfajta alapvető felépítése, valamint a tudatos beszéd általi gondolkodás problémái.                                       

Elmélkedések az igazságról. C/0/C, C/0/D, C/10,C/25 és /minden

C jelű ábra. (Természet, Isten törvényei)                    

Pl. A természet Isten törvényei.                                                                           

Az igazság felosztása és annak problémái.               

A gondolkodás felosztása, a gondolkodási funkciók. Elmélkedések a gondolkodásról.                               

Egyéb problémák. Az evolúciós sorrend, a természet, Isten célja. A legfőbb cél.                                                                                           

Elmélkedések a gondolkodással összefüggő mechanizmusokról (program, érzés, stb.). Elmélkedések az evolúcióról.    (Belső tartalommal rendelkezik.)    

Pl. Az érzésmechanizmus és az életen túli lét.       

Elemzések, összefüggések, összefüggés-hálózatok.    

Újabb elmélkedések a világ (élő és élettelen természet) felépítéséről és annak vizsgálatáról.                                

A külső (nem az élőlény, van a központban, de azért élőlény is jelen van) anyagi világ néhány alapvető felépítése.   

Kiegészítő elmélkedések a világ (elsősorban élő, másodsorban az élettelen) működéséről.                                             

Egyéb, további gondolkodási problémák.                     

Elmélkedések a gondolkodásról (folytatás). A gondolkodási hibák, a butaság (hamisság, igaztalanság) és azok okai.

Visszatérek az igazság problémaköréhez.                            

( C/0/A, C/0/B, C/0/C, C/0/D, C/1, C/10, C/20, C/30 ábrák, ill. a C jelű ábrák.)

Az ember (emberiség) jellemzően (múlt, jelen, jövő) igaztalan, igazságtalan, ésszerűtlen, az igazi jólét is reménytelen, mert az emberek, általában érzelemvezéreltek, irracionálisak, illúziófüggők, konfliktusfüggők, más okokból ésszerűetlenek. Az embernek jellemzően legalább két lelki zavara komplexusa van: az egyik a hatalommal, a birtoklással kapcsolatos komplexusa, a másik külalakjához kapcsolódó komplexusa.  Egyszerűbben a kérdés: eredendően ésszerűtlen az ember (az emberiség)?                                                                                

Az önálló akarat a szabadság, a véletlen, stb. ABC/2 ábra elemzése. ABC/2 ábra, C/3 ábra, és más ábrák.  Elméleti rendszertényező.                                               

A társadalomtudomány és a természettudomány viszonya (ismétlés)

A politika társadalomtudomány népérdekű szakmaisága és a fejlődés, és a demokrácia viszonya. A politikai, gazdasági vezetés és a társadalomtudomány viszonya. A társadalomtudomány és természettudomány közötti különbség a társadalomtudomány elmaradottsága. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                        

Vázlatos összefoglalása és kiegészítése a gondolkodás a gondolkodástan hatalmas szerteágazó témájának. Az evolúció során kialakult közös tudat kölcsönhatásai nélküli egyéni tudat. A világ lehetséges alapvető vázlatos szerkezetei. Mindezek kiegészítései.  Idetartozó ábrák C/0/A, C/0/B, C/0/C, C/1, C/10, C/20 ábrák, ill. a C jelű ábrák.                          

Az egész tanulmányhoz kapcsolódó „gondolkodástani” problémák.

Tartalom:

A rendszertényezők értelmezése, témája felosztása. A sűrített összefoglalás nehézségei.  Elméleti rendszertényező.                                                                

A tényleges demokráciában a rendszertényezők felosztásai. Az elmélet, jog, gyakorlat egysége. C/5 ábra. C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.         

Egy-egy rendszertényező elméleti felépítése, szerkezete. Elméleti rendszertényező.                                                                                                                            

A tanulmánnyal szorosabban összefüggő elméleti (gondolkodástani) problémák.

C jelű ábrák. Elméleti rendszertényező.                                                             

Látszólag mindez (a fentiek) nem más, mint egy tartalomjegyzék, egy címjegyzék, a fejezetek címeinek halmaza. Szerintünk azonban ennél többről van szó. A tartalomjegyzék a társadalomtudomány alapvető részeinek (problémaköreinek) neve, témája, tehát a főcímek és a gyakorlati rendszertényezők (piros és kékbetűs) szerint lehetne, vagy inkább kellene az egyetemi szakokat elosztani és elnevezni. Másfelől olyan elméleti mátrixot (mindent lefedő hálót) fed a tartalomjegyzék, ahová, minden társadalomtudományos tanulmányt, gondolatsort be lehet illeszteni.

Azonban nemcsak az elméleti, de a gyakorlati problémakörökről is szó van, tehát a tartalomjegyzék (főcímek és a gyakorlati rendszertényezők) alapján lehetne, sőt kellene a vezetői testületek (pl. a minisztériumok és azok osztályai) nevét és munkakörét meghatározni. Legalábbis szerintünk.

Ugyanakkor a tartalomjegyzék, azaz a rendszertényezők alapján lehet a rendszereket értékelni, ahogy az ABC/4, ABC/5, ABC/6 ábrán szerepel.

Tisztelt Olvasó, felteszünk néhány kérdést, de valójában már a kérdéseket is mindenkinek magának kellene feltennie. Tehát nem baj, ha a tisztelt olvasó, a kérdések elolvasása után azt mondja: ezek rossz kérdések, majd én felteszek magamnak kérdéseket. Baj akkor van, ha az emberek egyáltalán nem tesznek maguknak fel kérdéseket, ha elfordulnak, elzárkóznak a politizálástól, a közügyek átgondolásától, mely közügyek mindenkit, az elfordulót, az elzárkózót is húsbavágóan érintik.

Minden kérdés után, közben felteendő kérdések.

Bár, ez baj, probléma, de ebbe bele kell törődni, ennél jobb nem lehet, ezen nem lehet változtatni?

Ha beletörődünk, (a jelenlegi tendencia nem változik), lehet, hogy ennél rosszabb lesz a helyzet? Milyen világ vár gyerekeinkre, unokáinkra?

Ha lehet, ill. kell változtatni, akkor milyen megoldások lehetnek?

A kérdések az általános, általában levő, átlagos (nem konkrét egyedi) helyzetre vonatkoznak.  

Egyáltalán baj van kishazánkban, vagy nincs baj? Ha baj van, akkor elsősorban az emberek (kisemberek sokasága, lakosság, nép) miatt van baj? Elsősorban a rendszerrel van baj? Elsősorban egyes vezetőkkel, vezetésekkel van baj? Csak egyes vezetések voltak csapnivalók, vagy szinte minden vezetés, mert ez esetben talán mégis elsősorban a rendszerrel van baj?

A  közeljövő, középjövő tervezése nélkül van e értelme a társadalmi ismereteknek?  Az alapvetések ismeretei nélkül értékelni, elemezni lehet e bármilyen társadalmi rendszertani részletkérdést, vagy akár bármilyen politikai kijelentést? A rendszer fogalma, működése, felépítse, az állam szerepe ezek talán alapvetések? De milyen alapvetések vannak még? És ha sok az alapvetés, akkor talán az alapvetéseket is rangsorolni kell? De ki rangsorolja, és hogyan kerüljön elfogadásra?

A törvények, egyéb sokakat érintő intézkedések színvonala nem számít, csakis az embereken múlik minden?  A törvényalkotó, az egyéb fontos döntéseket hozó vezetést, el lehet választani az emberek sokaságától (a lakosságtól, az átalagemberektől, a kisemberektől, a néptől)? Ha a rendszer színvonalát meghatározó vezetés elválasztható a néptől, akkor a rendszer egy önálló fontos dolog? A bajok forrása mögött általában a vezetés érdekét kell keresni?

A törvényeket, az intézményeket, a döntéshozó struktúrát, stb., nem  lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, de korunkban és rendszerünkben (államkapitalizmus) egyáltalán van e érdemi, minőségi, lényegi változtatás? 

A szerencsén is múlik, hogy milyen vezetések kerülnek hatalomra?

A jelen rendszer (államkapitalizmus) minden tekintetben jobb, mint a Kádár rendszer (brezsnyevi szocializmus), vagy nem minden tekintetben, egyes vonatkozásokban rosszabb? És mi a helyzet a többi történelmi rendszerrel (államkapitalizmus, jelenlegi kínai szocializmus, brezsnyevi szocializmus, sztálinizmus, nácizmus, klasszikus kapitalizmus, feudalizmus, rabszolgatartó rendszer, ősközösség) a különbségek és azonosságok, ill. a rendszerfejlődés vonatkozásában? A jelen rendszer (államkapitalizmus) jelenleg fejlődik, stagnál, vagy hanyatlik?

Mekkora arányú a nép valóságos vezetés-kiválasztási lehetősége? A választék ennél nagyobb nem lehet? A legkiválóbbak, legbölcsebbek, legönzetlenebbek kerülnek a vezetői pozícióba? Ha véleménye szerint a vezetők mozgástere nagyon szűk, akkor kik, vagy mik szűkítik be? Még nagyobb hatalommal bíró emberek? A nép, aki minden magyarázat ellenére képtelen lenne megérteni a számára is hasznos törvényeket, intézkedéseket? A vezetők túlzott félelme (nem kezdenek kockázatos vállalkozásba) pozíciójuk elvesztésétől? Emberek felett álló erők, vagy egyéb tényezők? A szűk mozgástéren belül mekkora arányba választják a jó utat a vezetések?  A magyarországi történések erősen kilógnak a világ, ill. Európa történéseibe vagy beilleszthetők oda?

Akkor a kisembereknek (akik nem vezetők, nem tudnak fontos döntést hozni) nincs semmi felelőssége? Az egyik terület, ahol tehetnek valamit, talán a hasznos becsületes munka, a becsületes értelmes hétköznapi élet, család, a közvetlen környezet, a hozzájuk tartozó kisközösségek felemelése? Ha a rendszer is fontos, akkor talán a maguk eszközeivel, összefogással, alapvető rendszerváltásra is törekedniük kell? Kell ehhez tudás, vagy elég a jó szándék?  Ha kell hozzá tudás, akkor elég e rendszerpárti oktatás, tájékoztatás, vagy önálló, de átrágott gondolatokra is szükség van?

A lehetőségekhez képest jól élünk mi magyarok, viszonylag kevés probléma van, nem kell elégedetlenkedni? Ha nincs így, akkor melyek a legégetőbb, legnagyobb problémák?  (Ugyanezen kérdések a világ, az emberiség viszonylatában.) Lehet hogy egyes törzsi, ősközösségi népek boldogabbak, mint mi?

Egyelőre anyagilag jól megvagyok, de rohanok, a családomra sincs időm, az egészségemre sincs időm és a bizonytalanság miatt állandóan, félek? A jövő bizonytalansága, ami elsősorban visszariaszt a gyerekvállalástól? Egyre kevesebb időm van olvasni, elmélyülten tanulni, gondolkodni, egyre több az elterelő információ, gyakran nem nagyon tudom hamisságot és az igazságot elválasztani, valójában már nem is értem a világot? Sodródok, vagy valamennyire azért alakíthatom a környezetem a világot? Nem élnék szívesebben egy szegényebb, de barátságosabb, becsületesebb, igazságosabb, egészségesebb, biztonságosabb, átláthatóbb, munkám, véleményem megbecsülő országban? Az igazságszolgáltatással és általában a törvényekkel meg vagyok elégedve? A közbiztonsággal, az élet és munkabiztonsággal meg vagyok elégedve? Az egészségüggyel meg vagyok elégedve? A bizonytalanság kiválthat e ilyen gondolatot viselkedést: lehet hogy nincs jövő, akkor gyerünk éljünk jól, amíg lehet, ahogy lehet?  Már anyagi megélhetési problémáim is vannak?

Egyre furcsább az időjárás? Lehet, hogy elkezdődik, vagy már elkezdődött egy visszafordíthatatlan folyamat, aminek a vége felmelegedés, jégkorszak anyagok energiák kimerülése, stb.? Valóra válhatnak a katasztrófafilmek? A viszonylagos éhezés, lakástalanság, (ez jöhet természeti katasztrófától, de pénzügyi-gazdasági válságtól is) járványokat, erkölcstelenségeket, és háborúkat okozhat? Mi ezekben a vezetés és az emberek (lakosság) felelőssége? Manapság sok a fölösleges, haszontalan munka, termék, szolgáltatás? Ha sok, akkor ez elpazarolja a humán és a természeti erőforrásokat?

Előfordult már, vagy gyakran előfordult, hogy választáskor, egyik aspiráns pártot sem láttam volna szívesen a vezetésben, csupán a kevésbé rossz miatt szavaztam? Előfordult már, hogy a nép többsége, idő előtt leváltott volna egy vezetést, de nem tudott?  Előfordult már, vagy gyakran előfordult, hogy a bizonyos választási program alapján megválasztott vezetés, megválasztása után egészen mást kezdett csinálni? Előfordult már, vagy gyakran előfordult, hogy lettek volna jó ötleteim, elgondolásaim, javaslataim, de még a kidolgozáshoz kezdtem hozzá, mert tudtam, a kutyát sem érdekli? Valóban ez a teljes, maximális demokrácia? Manapság mekkora a közvetlen demokrácia? Az igazi demokrácia a rendet, vagy a káoszt erősíti? Előfordult már, vagy gyakran előfordult, hogy igazságtalan, károsító állami, vagy magánvállalkozási, vagy magánemberi eljárásban volt részem, és semmi esélyem nem volt az igazságos jogorvoslatra? Ez rosszul érintett?

A jelen rendszerben gyakran előfordulhat, hogy törtető, önző, elvtelen diktatórikus emberek kerülnek a vezetésbe, ahol ráadásul elkapja őket a hatalommegtartás „szükségszerűsége”? Az emberek sokaságának, a nép összesített döntése jobb, nép érdekét szolgálóbb, vagy az önző, törtető, elvtelen, diktatórikus hatalommegtartásra törekvő vezetés döntése?

Az államot, a polgármesteri hivatalokat, a hatóságokat stb. én egy igazságos, pártatlan önérdek nélküli rendteremtő, szolgáló tanítónak tartom, vagy egy olyan tanárnak, aki igazságtalan, pártos, korrupt és visszaél a hatalmával? Az állam fejlesztése, megjavítása talán mégis fontos lenne, mert az állam viszonylag drága, a létfontosságú állami szolgáltatások (igazság, biztonság egyészség, oktatás, stb.) színvonalai jelenleg gyengék?

A jelen magángazdaság, igazi piacgazdaság, versenygazdaság? A magángazdaság felől is legalább annyi sérelmet, igazságtalanságot, kaptam, mint az állam felől? Ezen esetekben mekkora segítséget kaptam az államtól?

Előfordult már, hogy hasznos munkát akartam végezni, de társadalmi okok miatt nem tudtam? Előfordult már, hogy hasznos, becsületes vállalkozást akartam működtetni, rendesen akartam adózni, de akkor tönkrementem volna?

Egyre becstelenebb a világ, egyre több a vetítés, a manipuláció, a lopás, a csalás? Az emberek egyre önzőbbek lesznek?

A vezetők egyre önzőbbek lesznek? A társadalom az individualista társadalom, az anarchikus szabad rablók diktatúrája felé tart? A fejlődés, hullámzó, megint egy nagy rendszerválság-gödör felé tartunk? Érdemes megállni, megfordulni?

Mi értelme van így (önzés, ravaszság, csalások, káosz, bizonytalanság, válságok, növekedése) az erőszakmentesség követelésének? Mi értelem van így (önzés, ravaszság, csalások, káosz, bizonytalanság, válságok növekedése) az un. szabadságnak?  

Miben tapasztalható fejlődés, a természettudományon, technikán kívül?

Az életszínvonal egyre magasabb lesz?

A szabályozatlan, kaotikus anarchikus harc, vagy az igazságos szabályozott verseny, az együttműködés, a tudományos, tervezett fejlesztés, vezethet a fejlődéshez? Jelenleg nem a szabályozatlan, kaotikus, anarchikus harc dominál?

Sok kis devizavásárló, eladó, értékpapír-vásárló eladó (természetesen nem lehet közös akarat) képes lehet, hogy órák alatt, napok alatt jelentősen megváltoztassa a nemzeti pénzek, vagy az értékpapírok árfolyamát?  Vagy csak a nagyok hatalmas pénzekkel képesek ilyen folyamatot beindítani, a kicsik, pedig mint követők és károsulók csak sodródnak a folyamattal? A piac, (a kicsik piaca) mondhatja-e: ezt a kormányzati tervet én nem fogadom el?  Kikből áll a pénzpiac? Kik azok a piacok, és miért nem jelennek meg nyilvánosan?

Össze lehet szedni becsületes munkával milliárd forintot, pláne, dollárt, eurót, stb.? Zavar engem, hogy nem vagyok, és általában senki sincs igazságosan, a hasznos munkája szerint megbecsülve, értékelve sem anyagilag, sem erkölcsileg? Ez alapvető társadalmi probléma?

A hitel nagyon egyszerűen: egy darabig lemondok, rosszabbul élek, te addig a pénzemből fejlődhetsz, jobban élhetsz. Majd mikor visszaadod, te mondasz le, és én bepótolom a lemondásom, azaz jobban élek. A magyarok, görögök, stb. felvettek hiteleket, „jobban éltek”, de a másik oldalon nem voltak lemondók, sőt más népek is jobban éltek, ez hogyan lehetséges? Fogadjuk el, a vezetők elverték, elherdálták pénzt, és most a magyaroknak, görögöknek, stb., le kell mondani, de hol vannak, akik jobban élnek, mert visszakapják a pénzüket? Sehol, sőt más népek is rosszabbul élnek, ez hogyan lehetséges? Hogyan lehetséges, miért nem tudják megakadályozni, hogy a szakmunkások, mérnökök, termelőeszközök a technika mennyisége, a termelés egyetlen feltétele sem változik, mégis létrejön a pénzügyi-gazdasági válság, (világválság, állítólag nincs hasznosuló) melynek végén a termelés és az életszínvonal is jelentősen visszaesik? Kik azok a piacok? Mekkora hatalommal rendelkeznek nagytőkések? Növekszik, a pénzük és a hatalmuk, vagy csökken? Kikkel állnak szövetségben? Végső soron mennyit tesznek le, és vesznek el a társadalom asztaláról? Ha „megszűnnének” a káosz, veszteség (ennek nagysága az összehangolt, tervezet megszüntetéstől is függ) után, nyerne, vagy veszítene a társadalom?  Az embereket (név, származás, vallás, stb. szerint) kell korlátozni, vagy a káros tevékenységet? A nép által választott politikai vezetők miért nem tesznek semmit?

Gyakran tapasztaljuk hogy a politikusok, politizálók, a társadalmi problémákkal foglalkozók, szerintünk részben okosságokat, részben viszont ostobaságokat mondanak. Hogyan értékeljük ezen embereket? Hogyan lehet, egy ember okos és egyben ostoba? Mik lehetnek ennek okai?

Az emberek, a nép társadalmi érdeklődése, a fontos közügyek iránti érdeklődése, a tisztánlátása növekszik? Ezeket, a kérdéseket miért nem teszik fel a középiskolákban, főiskolákban? Rendben van a társadalomtudományos oktatás? Az életben való eligazodáshoz, a jó vezető-választásokhoz elegendő, jogi, közgazdasági, politikai, erkölcsi ismeretekkel kerülnek ki ez emberek, az általános iskolákból, a középiskolákból, főiskolákból, egyetemekből? Milyen oktatás az, melyben nincs tanulást, gondolkodást tanító tantárgy, és erkölcstan sincs? Ha nincsenek közérthető alapvető, megbízható statisztikai adatok, akkor rendben lehet az oktatás, a tájékoztatás, és az összehasonlítás?

Hogyan fejlődött az emberiség szellemileg, világnézetileg, erkölcsileg és ebben mi volt a szerepe Jézus tanításainak? Hol tartunk manapság?

A jövő útja a kisközösségek útja, vagy a nemzetállamok útja, vagy a világközösség útja, vagy a három ötvözete? Talán már el kellene dönteni: melyik az elsődlegesen üdvözítő út (pl. a nemzetiségek vonatkozásában), az autonómia, vagy az integráció? A túlzott nacionalizmus, rasszizmus, és általában a felsőbbrendűségi érzés nem kétélű fegyver, nem visszaütő bumeráng? Létezhet e, szükséges hódító háború?

Többek között e kérdésekre is részben válaszol a következő hosszú tanulmány, de csak részben válaszol. A kérdések száma szinte végtelen, a válaszok nem lehetnek teljesek, de azért a tudás növekedhet. De ez a tanulmány és semmilyen más okoskodás, tankönyv sem ér semmit, ha nincs önálló elképzelés, mely az érdeklődés alapja. Az önálló gondolkodás tehát az első lépcső, az első lépcső után jöhet a többi, feltéve, ha van idő, szép lassan végigjárni a lépcsőket.

A tanulmány tartalma.

társadalomfejlődés

társadalomkritika

társadalomismeret

Alcím:

Társadalmi, gazdasági ismeretek, melyek mindenki számára hasznosak.

További alcímek:

Rendszer, rendszertan.

Amit az igazság megismeréshez tudni kell a gazdasági, társadalmi rendszerről, rendszerváltásokról.

A jelen társadalomtudományától és politikusi felfogásától eltérő egyszerű, egyéni, újszerű, de igaz elmélkedések a gazdaságról, a társadalomról, az erkölcsről, a gondolkodásról és mindenről, ami a társadalmi léttel kapcsolatos.

Közélettel, közérdekkel kapcsolatos problémakörök rendszerezve, lényegesítve, de az átlagember szemszögéből.

A társadalmi, gazdasági ismeretek összefoglalása egyénien, újszerűen.

Milyen lesz a társadalmi gazdasági rendszer, ötven, száz év múlva, ha nem lesz világkatasztrófa. A jövő fejletettebb gazdasági, társadalmi rendszere.

Gazdasági, társadalmi rendszerek, rendszerfejlődések, másképpen, újszerűen, egyénien.

Tanulmány társadalmi, gazdasági rendszerről azoknak, akik nem hisznek a jelenlegi politikában és társadalomtudományban.

A lehetséges válság-láncreakció, annak erősödése és a világkatasztrófa és más lényeges problémakörök.

A tiszta (elválasztott)állam elve.

Nemzetközi rendszerek, pl. a nemzetközi pénzügyi rendszer,

pl. a nemzetközi szövetség ENSZ