A manipuláció károssága 

Miért írtam le ezt a tanulmányt, nevezzük így. Aki ezt túlzásnak gondolja, nevezze egyszerűen irománynak, elmélkedésnek. Abban nem reménykedem, h. a vírusijesztgetőket (vírustól félők és a saját félelmüket kivetítők) meg tudom győzni, nekik nem is ajánlom ezt a tanulmányt. Ők vannak többen a lakosság kb. 50%-a, és ők szinte biztosan megmaradnak hitük mellett, bárhogy alakuljon is ez a járvány. Egyébként én megértem, egy kicsit sajnálom is azokat, akik hónapokon keresztül, ha nem is rettegtek, de viszolygással, félelemmel viseltek el egy sereg kellemetlenséget, majd ezek után szembe kellene azzal nézni, h. mindez fölösleges volt.  Senki nem szeret azzal szembe nézni, h. hónapokon keresztül átverték. És persze vannak a  notórius a vírusijesztgetők.  Viszont engem is meglepett h. a vírus-realisták (a vírusijesztgetők szerint vírus-szkeptikusok) is, a lakosság legalább 30%-t teszik ki. A maradék 20%, bizonytalan. Szóval nem gondoltam volna, hogy ilyen hihetetlen manipuláció (propaganda) sodrásban lesz 30% olyan ember, aki érzi, tudja, észreveszi, h. itt valami nagyon nem klappol.  Pontosabban, olyan sok körülmény necces, nem is kicsit, h az egészre is ráillik: itt valami nagyon nem klappol.  Szóval azt gondolom, a két tábor, ez esetben is sokáig megmarad, nem nagyon tudja a másikat meggyőzni. Egyébként is általában ilyen az ember: ragaszkodik a saját álláspontjához (nemegyszer a hüleségéhez) és klikkesedik. De hogy melyik a tévedő tábor, az nem nagyon szokott kiderülni, mert abban mindenki jó, h a saját nézetét igaznak, a másik nézetét hüleségnek állítsa be.

Akkor miért is írtam ezt a tanulmányt? Egyszerűen az igazság miatt. Lehet, h ez a cél „igazság” mostanában furán hangzik, de én mégis bevállalom.

Köszönöm az ARC plakátkiállítás alkotóinak h. ilyen szellemes plakátokat alkottak tettek közzé, -  egyben elnézést kérek azon alkotóktól akiknek a plakátja itt nem szerepel, illetve esetleg számukra nem megfelelő formában, helyen stb. jelenik meg.

Bevezető elmélkedések

Nincs vége még ennek a járványnak, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy lesz itt még meglepetés, fordulat. Azt látni kell, h. a járvány eddigi alakulása is rendkívül logikátlan, zavaros, váratlan kvázi tudománytalan volt. És ebbe most nem számítom bele, a nyilvánvaló manipulációt, a köztudott csalásokat.

Nem vagyok az összeesküvés elméletek híve, - a sötét szobákba létrejövő összeesküvésekbe meg egyáltalán nem hiszek.

De azért a gondolkodó ember a történelmet nézegetve, lépten-nyomon óriási baromságokba és azokat okozó, kísérő manipulációba botlik. Például az 1.-2. világháborúba. De előtte és utána is voltak szép számmal értelmetlen háborúk.

Vagy itt vannak az évszázada alakult, de jelenleg is érvényes nemzetközi pénzügyi szabályok, melyek magukba hordozzák a csalás, az érdemtelen meggazdagodás, és a pénzügyi-gazdasági válságok lehetőségét.

De vehetjük akár a diktatúrák, diktatórikus rendszerek, jelenlegi virulását, legalábbis elfogadását. És itt már akár saját kis közeli környezetünkre is ránézhetünk, hiszen itt van nekünk ez a 10 éve elfogadott F-O-s rendszerünk.

A baromságok és kísérő manipulációk sorába belevehetjük a Covid-19 járvány kommunikációját és részben a kezelését is.

Amikor nagyobb baromságok elfogadásáról beszélünk, akkor természetesen azok elfogadását okozó manipulációról is beszélünk, amikor manipulációról beszélünk, akkor félig meddig összeesküvésekről is beszélünk. Nem sötét szobákban, de valahogy mégis egy szerkesztett rendszerbe rendeződött manipulációról, mely általában felülről is vezérelt, és alulról is gerjesztett (ön-gerjesztett).

Nincs vége a járványnak, de már eddig is sok furcsasággal találkozhatott a figyelmes.

Azért az infektológusoktól, virológusoktól, orvosoktól elvárható lett volna, és a jövőben is elvárható lesz, hogy ennek a vírusbetegségnek, járványnak a rendkívül zavaros, logikátlan alakulását, tudományos járványtani szempontból megmagyarázzák. Gondoljunk csak bele, az első hullám után jött egy szokatlanul intenzív enyhülés, majd jött a még jelentősebb furcsaság, jött a második hullám. Ami, egy logikátlan, érthetetlen (a nyári lezserség csak részben magyarázza meg) emelkedés, súlyosbodás. Valakinek meg kellene magyaráznia, hogy a járvány szinte minden jellemzője, miért lett agresszívabb. A járványoknak döntően átlagosan enyhülő tendenciát kell mutatni, és általában azt is mutatnak. Járványtanilag szokatlanok az ilyen nagyságú, átlagosan erősödő, változások, hullámok, ráadásul szinte országonként változva. Az is fura, h. az alakulás nem következik, sem az időjárásból, sem járványtechnikai fejlettségből. Vagy talán mégis valami csalafintaság van? Ez a korszak ez a világ már nem, de egy normális utókor, mindenképpen utána fog nézni a sok furcsaságnak és akkor felelősségre lesznek vonva a csalók.

Önmagában véve már a kínai ellentmondás (járványmegszűnés) is bizonyíték a simliskedésre.

Kínában ugyanis már márciusban gyakorlatilag megszűnt, szinte teljesen eltűnt kihunyt, a koronavírus járvány. Hozzá kell tenni, h a föld legnépesebb országáról másfél milliárd emberről van szó.  A föld egyötöde. Hogyan lehet kussolni a föld egyötödérről,  - pedig a jelek szerint lehet - hányszor halott a kedves olvasó, a kínai megoldott járvány-lefolyásról, akár a politikusoktól, akár a médiában, akár a szakemberektől.

Bezzeg az elején, amikor baj volt Kínában, mindennap kiemelt hír volt, most, h. rend van, már nagy a kuss.

Ahol kezdődött a járvány, ott már hónapok óta véget ért. Amely ország körül levő országokban, (meglehetősen sok van), mindegyikben többé-kevésbé „pusztít” a járvány.

Van amelyikben többé, állítólag elég erősen, pl. Indiában. Hogyan lehet, hiszen a határokat hermetikusan nem lehet lezárni? Az egyszerű válasz az lenne, hogy nyilván a kínaiak hazudnak.

Csakhogy, ha hazudnak, akkor a nemzetközi szervezetek, más országok, a nemzetközi sajtó miért nem háborognak. Már azért is, mert közben a kínai emberek, áruk az egész világon össze-vissza nagy mennyiségben mozognak, terjeszthetik a vírust. (Tramp elnök egyébként beszélt valami kínai csalásról, de az nem erről szólt, hanem a kialakulásról, illetve annak késői bejelentéséről. Egyébként ma sincs annak egyértelmű cáfolata, h. nem emberek fejlesztették ki ezt a vírust.) Szóval, ha Kínában lenne járvány, csak letagadnák, az is egy nagy simliskedés  lenne, a világ részéről is. 

Ha pedig valóban megszűnt, akkor az még nagyobb átverés, csalás. Ekkor ugyanis a világ szándékosan, vagy ostobaságból valamit nagyon elrontott, vagy félretájékoztatott, mert ha Kínában meg lehetett fojtani a járványt, akkor máshol is.

De azt a következtetés is levonható, h akkor ez a járvány nem annyira borzasztó, drámai, mint aminek beállítják. Van egy olyan gyanúm, h. éppen emiatt (nehogy ilyen gondolat terjedjen el) van nagy kuss a kínai helyzetről.

Egyébként a kínai lefolyás, (pár hónap alatt megszűnt megszüntették), engem is és sok gondolkodó embert átvágott. Hiszen azt gondoltuk, h. a világon, ha nem is ugyanúgy, de hasonlóan, legfeljebb ötszörös eltéréssel, de hasonlóan viselkedik a járvány. Azután kiderült, nem ötszörös, de százszor súlyosabb formában zajlik a világban. De tudományosan ez lehetetlen.

Van itt tehát három vari: Kína hazudik. A világ hazudik: elügyetlenkedte a járványkezelést, (vagy egy kicsit még rá is segített), de nem vallja be. Illetve, hogy a világ általában félretájékoztat, felpumpál.

Az én személyes véleményem, h. mindhárom ok áll, vagyis is-is-is. De leginkább: a világ általában félretájékoztat, rájátszik, felpumpál. Amit nemcsak a kínai lefolyás, de sok-sok más tény is bizonyít.

Ami viszont a lényeg; bármelyik ok igaz, a kínai ellentmondás, a kínai járvány-lefolyás önmagában is mindenképp bizonyítja, h. itt világ-hazugság folyik.

Az pedig a világ hazugság-szintjét jelezi, h. amikor a három nagyhatalom USA, Kína, Oroszország vitatkozik, a világ embereinek fele csak legyint: egyiknek sem lehet hinni. 

Számomra és a hozzám hasonló figyelmesek számára, már az első hónap után, kábé április közepén kiderült, h. itt valami nagyon nem stimmel.

Először is itt volt ez a mindent elsöprő elfogult, pontatlan médiafigyelem. (Azóta is fennáll.)

Azután megjelentek a hátborzongató milliárdos legalábbis sok-milliós ötven, százmilliós halottat falra festő jóslatok nem is akárkiktől, hanem világvezetőktől. (Erről jut eszembe, valaki azóta is bocsánatot kért a túlzásaiért, amit akár pánikkeltésnek is mondhatunk? Válaszolok: nem, soha senki. Érdekes módon ilyen irányú túlzásért soha nem történt jogi, hatósági felelősségre vonás, bezzeg a másik irányúért, annál több)

Aztán a figyelmes embereknek feltűnt, hogy az adatszámolás, adatközlés elemi szabályait sem tartják be. Pl. nem számolták egy főre esően, illetve egymillió főre esően az adatokat. És azóta sem számolják. De később, ebben az írásban, majd húsz-harminc elemi adatolási tévedést is felsorolok. Még inkább elképedhettünk, és nőhetett a gyanakvásunk nekünk értelmes, figyelmes embereknek, amikor rájöttünk, hogy milyen sok és erős számolás-torzítási lehetőségek vannak, és a jelek arra mutatnak h. ezekkel a „csalási” lehetőségekkel élnek is.

Szóval már egy hónap után tudhatta, a kevés figyelmes ember, hogy ez egy qrva nagy világátverés. Kihasználnak egy meglevő fertőzőbetegséget, és abba kapaszkodva csinálnak egy világmanipulációt. 

A koronavírus járvány lényege manipuláció és betegség oldalról.

Mi történt valójában, szerintem, -  összefoglalva.

Végeredményben kijelenthető,  ez a  koronavírus járvány (sars covid 2 vírus, Covid-19  pandémia,  stb.) egy dupla, inkább 2,5-szörös súlyosságú és fertőzőképességű szezonális influenza járványhoz hasonlítható leginkább. 

Ez a viszonylag nagyobb fertőző képesség és súlyosság is abból fakad, h. ez egy viszonylag új vírus  változat, (al-törzs) amivel szemben felkészületlen volt az emberi immunrendszer.

Viszont kb. tízszer enyhébb és ötször kevésbé fertőzőképes, mint a spanyolnátha. Ami szintén egyfajta új influenza volt annak idején, állítólag 60 millió halottal.) 

(De már itt az elején magyarázkodni kell. - Hogyan merik az influenzához hasonlítani – hangzik a szokott vád.

Egyébként ez önmagában is gyanús, h a súlyosság-pártiak, (vírus –ijesztgetők) milyen banális, mondvacsinált, sokszor hamis vádakkal illetik a reál-súlyosság (manipuláció ellenes) partiakat. (Ráadásul ők is gyakran hasonlítják az influenzához.)

Tulajdonképpen három részre oszlott a világ.

1. A tudatos manipulálók. Ők nagyon kevesen vannak.

2. A járvány-súlyosság pártiak, (egyben a manipuláltak tábora.) Sőt, ők egyben butuska, akaratlan manipulálók is. Ők vannak a legtöbben, és átlagosan felettébb aktívak.

3. Valamint a reál- súlyosság pártiak (egyben a manipuláció ellenesek). Ők teszik ki talán az egyharmadot, de nagyon változó aktivitással.

Visszatérve: hogyan merik az influenzához hasonlítani?

Aki hasonlít, az nem azt mondja, h:  - ez olyan, mint az.

Azt mondja:-  h nincs elemzés, - összehasonlítás, viszonyítás nélkül.  - Ki kell választani azt a dolgot, dolgokat, amelyhez való viszonyítás leginkább az elemzés, megértés javát szolgálja. Ez a koronavírus-járvány esetében, elsősorban az influenza.

Egy másik gyakori túlzó vád: ezek a vírustagadók. maszkellenesek, felforgatók, sőt rémhírterjesztők, ártók.

Kétségtelen a reál-súlyosság pártiak is sok csoportra osztódnak, de a többség engem is beleértve, nem tagadja a vírust. Sőt még a járványt is elismeri, a súlyosságát vitatja. A maszkot, kézfertőtlenítést, a távolságtartást, a tesztelést, a karantént sem veti el teljesen. Csak azt mondja, mondjuk: ezek a semminél valamivel többek, de nem sokkal, így kell ezeket reálisan kezelni. A felfújás, a szükségtelen korlátozás, a félrevezetés, a manipuláció rendkívül ártalmas.

Az óvatosság és a hazugság, rémisztgetés két különböző dolog.

Ezért e tábor kikéri magának a „vírustagadók” címkézést.  Én és a hozzám hasonló sokak ragaszkodunk: a „reál-súlyosság pártiak”, ill. a „manipuláció-ellenesek” elnevezésekhez.

Visszakanyarodva az influenzához való hasonlításra: a manipulátorok nagyon ravasz húzása volt, ez a „ezt nem lehet az influenzához hasonlítani, micsoda ostobaság” kvázi tiltás bevezetése, már rögtön a járvány elején. Ezzel már rögtön a járvány elején tévútra terelték a járvány megítélését.   

Visszatérve a betegséghez, ismétlem:

Tehát (elnézést az ismételgetésért), - a szezonális influenzához (A, B, stb.) viszonyítva, összesítve  2-szeres, 2,5-szörös fertőzőképesség  (terjedő képesség) és kétszeres súlyosság. – az ismert adatokból következtetve. De ez is az „új vírus” jellegéből eredt.

Megint meg kell állni, sajnos e járvány elemzése kapcsán lépten-nyomon meg kell állni annyi a bizonytalanság. Szóval azt mondtam: az ismert adatok szerint. Csakhogy ezek az adatok, még ha az összesítő helyesen elemez, akkor is pontatlanok. A kérdés az h.; mennyire pontatlanok? Sajnos ezt sem tudjuk megmondani, mert talán volt egy elméleti nemzetközi adatolási szabályozás, de ezt nem tartották be. Nem tartották be, hiszen egyáltalán nem volt ellenőrzés. Azt több jelből, tényezőből tudjuk, h. biztosan pontatlanok az adatok,  - voltak, akik nem is nagyon tagadták. Azt nem tudjuk, h. mennyire pontatlanok. Viszont ahhoz, hogy valamilyen elemzést készítsünk, fel kell tételezni, h a legkevésbé torzított adatközlések (amiket én is használok) pontatlansága nem haladja meg az 50%-ot.

Különböző jelek alapján  30-55% lehet az adatok összesített pontossága, (45-70%  a pontatlanság)  én itt mégis az 55%-ot veszem igaznak, vagyis azt mondom: összességében nagyjából nagyságrendileg  legalább annyira igazak az adatok, h lehet belőlük következtetni. Mindenesetre ez a feltételezhető hatalmas pontatlanság önmagában is annyira szomorú, h itt be is lehetne fejezni az egész irományt. De én folytatom, de nem azzal, h. miből lehet a hatalmas pontatlanságot feltételezni, (erről majd később), hanem az eredeti témával.

Megint visszatérve, és ismételve:  a koronavírus járvány összességében („az adatok alapján”) fertőzőképességben, súlyosságban 2-2,5-szöröse a szezonális influenzának.

Viszont az influenzához képest 4-szeres intézkedés. Tehát a saját súlyosságához képest is túlzott.

De itt jön a lényeg legalábbis manipuláció szempontból: Viszont az influenzához képest minimum 10-szeres a kommunikáció, aminek a 90%-a súlyosságot hangsúlyozza ki.  Egyszerűbben: az emberek rémisztgetése a kelleténél nagyjából tízszer volt nagyobb, erősebb, több.

(Az utóbbi három adat, viszont igaz, sőt inkább alulbecsült.)

Tehát erős felpumpálás bizonyítható kommunikációs szinten.

Szinte minden országban, erősebben (inkább a jelentősebb nyugati országokra, és többek között Magyarországra jellemző) ,  - vagy gyengébben, de mindenhol megjelenik a túllihegett rémisztgetés, a kommunikációs túltengés. Másfelől a WHO és más nemzetközi szervezetek is csatlakoztak (vagy irányították) ezt a túlzásokkal és valótlanságokkal tűzdelt kommunikációt, amit mondhatunk világmanipulációnak.

Megint meg kell állni: összességében általában felpumpálás volt, de ez nem jelenti azt, hogy ritkán nem történt az ellenkezője, a bagatellizálás. Tulajdonképpen a felpumpálás és a bagatellizálás zavaros keveréke alakult ki. A kormányok általában felpumpáltak, de ha úgy hozta érdekük, akkor bagatellizáltak. A lakosság nagyobb része inkább az általános bagatellizálásra gyanakodott, mert ez a felületes gondolkodó számára logikusabb volt. Az ellenzék is „érthetően” a bagatellizálásra hivatkozott. A zavarosságot fokozták a gyakran teljesen érthetetlen logikátlan közlések és intézkedések. A zavarosság még inkább hozzájárult, h az emberek ne ismerjék ki magukat, ne találják meg az igazságot.

Azonban itt is kijelentem (nem mintha a bagatellizálás kisebb baj lenne), ebben a világmanipulációban összességében, döntően felpumpálás baromsága és manipulációja jött létre. Ami talán egy fél fokkal még a bagatellizálásnál is károsabb, mindenesetre hatalmas károkat okozott, és okoz.  Ez a tanulmány ezt akarja  bizonyítani.

Nemcsak a túllihegés, de a zavarosság a logikátlanság (a központi rendezés hiánya) is jellemző a kommunikációra (adatmérés, adatközlés, egyéb közlés), és részben az intézkedésekre is. Összességében, világmanipulációról van szó.  A járvány világjárvány volt, a manipuláció pedig világmanipuláció volt.

Talán így a fentiekkel lehet összefoglalni a járvány lényegét.

A tanulmányban kitérek arra is, hogy ennek a világmanipulációnak milyen okai és következményei voltak (vannak).

De előtte azt szeretném megvilágítani, h  betegségoldalról nézve, alapvetően miről van szó és azt hogyan lett elferdítve.

Most így a járvány, közepén, ismerve az eddigi alakulást, és azokat a jeleket, hogy itt még minimum egyéves vagy még hosszabb elhúzódásról, elhúzásról van szó, az alábbiakban összegezném az eddigi történéseket.

Újra megjegyzem: amennyiben világmanipuláció, jöhet itt még meglepetés, nem is kicsi.

Az eddigi járvány történések lényegi összegzése (kivéve Kínát):

Jelentkezett ez új vírus-betegség, járvány, ami influenzaszerű járvány, de az újdonsága (nincs immunitás) miatt veszélyesebb, súlyosabb.

A járvány eljutott a nyári szakaszba, lehet, h ekkor meg lehetett volna állítani, de nem tették. Több okból, titokban a nyájimmunitás mellett „döntöttek”, és a járvány is ez irányba haladt.  Nem lehet tudni mennyire volt a nyájimmunitás felé fordulás tudatos, de az elkenés, a ferdítés biztosan tudatos volt. Illetve a korlátozó intézkedések oldása, ami szintén a nyájimmunitás irányába hatott szintén tudatos volt.

A nyájimmunitás arról szól, h országonként több millió ember megfertőződik, a világon pedig több milliárd, de a döntő többség tünet nélkül enyhe tünettel.  Viszont elkerülhetetlen, hogy bizonyos százaléknál (ennél betegségnél 2-4%) súlyosabb lefolyás alakuljon ki, sőt bizonyos százalék (1-2%) döntően beteg-idős emberek belehalljanak. 

Ez a nyájimmunitás kialakulás a világ esetében egy hosszabb, kb. másfél éves folyamat. Ezért is, a nyári enyhülés után jött a „tudatos” nyájimmunitás és jött a második hullám. 

A nyájimmunitás folyamat azt is jelenti, h. sokáig, egyre több teszt-pozitív ember lesz, ezt pedig fokozza, az egyre több tesztelés. Tehát átverősen, folyamatosan arra lehet hivatkozni, h nő a betegek száma.  Másfelől, bár halálozási arány hosszabb távon csökken (lesznek kivételes esetek), de a súlyos esetek és halálozások csak kismértékben növekedhetnek, főleg ha erre rá is lapátolnak, torzított adatokkal.  Tulajdonképpen ez egy elfogadható, nem szokatlan járvány-lefolyás lenne, ha a torzításokat leszámítjuk.  De a torzítások (elsősorban adatgyűjtési, kommunikációs, járványkezelési) mellett nem lehet csak úgy elmenni, mert végső soron óriási károkat okoznak. 

Bár a nyájimmunitás iránya szintén felvet kérdéseket.

Felvetne, ha nyíltan beszélnének róla. Ez azért borzalmas, h. állandóan, a többszörös hazugsághálóban vergődve kellene az igazságot megírni.

Visszatérve, úgy is mondhatjuk a kormányoknak ciki lett volna bevallani; mi a nyájimmunitást választottuk. Az pedig még nagyobb égés lett volna, ha bevallják: a járvány akaratunk ellenére a nyájimmunitás irányába fordult.

Ugyanis biztosan megkapták volna az alábbi szemrehányásokat.

- Oké, de a nyájimmunitás iránya több súlyos esettel és több halálozással jár. Miért nem választották a megszüntetés  irányát, mint a kínaiak?

De az is lehet (csak találgatunk a zavaros hazugságáradatban), hogy az egyértelműen tudatos  felpumpáló, elhúzó lakosság fos.tó irány volt a fő ok. (Röviden, sok jel arra mutat, h. a felpumpálás, és, vagy manipuláció, és, vagy a berinyáltatás, volt  a cél.) 

Tehát alapvetően kétféle csalássorozatot láthattunk láthatunk:

 A nyájimmunitás letagadása.

A másik a FELFos (felpumpáló, elhúzó, lakosság fos.tó)  irány, vagyis a járvány súlyosságára rájátszás.   Mindenképpen ez utóbbi csalássorozat volt az erősebb. 

De itt ki kell térni: ki ez az ember (mármint én),  honnan veszi a bátorságot, h osztogathatja az észt. Ki ez nincs rangja, sem iskolája, stb……..

Nem fogok védekezni, se azzal, h. nem egyedül gondolkodom, sem azzal, h milyen iskoláim vannak, sem azzal, h. van autodidakta, alaposan utánanéző tanulmányozás.

De egy dologgal mégis. Nem akarok észt osztani, nem akarok kötekedni, de mint a jogosan gyanakodó, gondolkodó átlagemberek többsége, én is azt mondom: nem lehet állandóan kussolni, legalább kimondom az igazságot, ha többet nem is tudok tenni. Legalább elmondhatom, rajtam nem múlt, tükörbe tudok nézni, és nem fogok hülén, birkamód meghalni.

 Elismerem, h. vannak nálam százszor okosabb, a témához ezerszer jobban értő emberek tudósok, szakemberek. Csak ezek döntő többsége, ahogy mondani szokás: nem bontja ki az igazság minden szirmát.  Pontosabban, van amit egyáltalán nem bont ki, van amit csak félig bont ki, és van amit hú de nagyon kibont, de a végeredmény, egy torz tájékoztatás. (Tisztelet a kivételnek, mert akadnak gerinces tudósok szakemberek is, akik elmondják, elmondanák az igazságot. Elmondanák, ha nem félnének a szellemi bedöngöléstől. )

Visszatérve, úgy vagyok ezzel a témával (ezzel is), mint az egyszerű ember, aki kimegy az utcára, és lépten-nyomon kutyagumiba lép. Viszont a hangszóró azt üvölti:  tisztaság van,  egy kutyaürülék sincs, sőt kutyák sincsenek.  Ekkor az egyszerű gondolkodó ember mégis elkezd gyanakodni, és kíváncsi lesz: vajon, hol vannak a kutyák? És vajon, miért harsog a hangszóró valótlanságot?  Egyrészt kíváncsi lesz, másrészt a kutyasz@ros utca nem éppen kellemes környezet.

Hát ennyi az én védekezésem, innen veszem a bátorságot.

A problémakör manipuláció (tájékoztatás) és betegség oldala.

A jelen helyzet 2020 év 03-10 hó összefoglalása szerintem.

A F-O-s kormány a szolgahaddal, a médiájukkal, a járvány szakértőikkel együtt csatlakozott a világmanipulációhoz. Egyébként a Magyarországnak kevés vezetés okozott, ekkora, minden területre (az oktatástól- az egészségügyön,- a demokrácia leépítésen keresztül - a népbutításig  kiterjedő) kárt.  Sajnos az ellenzék is csatlakozott, - valamint rossz taktikát választott: elbagatellizálással, felületes járványkezeléssel kritizálták  az F-O-s kormányt és a szolgahadát  A jó taktika, mindig az igazság. Tehát az igazságot, vagyis ezt kellett volna elmondani: a F-O-s kormány csatalakozott a világmanipulációhoz. Nem bagatellizálta el a járványt, hanem ügyetlenül, logikátlanul, felpumpálva, hatalmi célokra használva, rosszul kezelte a járványt. Bár a járvány betegadatai önmagában rendben vannak, de ez aránytalan nagy áldozatokkal, hatalmas káros mellékhatásokkal járó járványkezelés volt. A koronavírus betegség adatai rendben vannak, de az egyéb betegadatok, a gazdasági adatok, az oktatás adatai, a nép közérzetének adatai siralmasok.  Már a járvány előtt is Európa végén kullogtunk még a régiótól (visegrádi országok, környező országok) is lemaradva, de a járvány alatt tovább nőtt a lemaradás. Forintromlás van, infláció van, nyomor van. Most már vegye mindenki a fáradtságot és nézze meg a valós statisztikai adatokat, na meg nézzen szembe a valósággal. 

Ezt kellett volna mondani, ugyanis ez az igazság. Sajnos az ellenzék hibás taktikája megmentette a F-O-s kormányt és a szolgahadát a bukástól. 

A világmanipuláció, egy óvatosságnak álcázott, de végső soron népcsesztető ténykedés, - akik igazságmondással ezt fékezik, azok a népet védik.

2020 okt. .5. Operatív törzs tájékoztatója. Sorolnám a nagyobb hamukákat. (Nem több hamuka, mint más napokon.)

Kezdjük ezzel: Cecília néni szerint 22482 ezer aktív fertőzött van Magyarországon. Kórházban csak 649 főt ápolnak. Szerinte a gyógyultak száma 8165 fő. Cecilia néni szerint mivel a gyógyultakat külön számolja, jelenleg 22482 beteg ember van, vagyis az aktív fertőzöttek számát (ilyen adatot egyébként nem ismer a hagyományos járványtan), azonosítja a betegek számával. 

Valójában ebből a 22482 „betegből” kb. 20 ezer tünetmentes. Tehát ők nem betegek, még akkor sem, ha van bennük vagy ezer féle vírus, többek között koronavírus. Ők nem betegek (ha valójában 22 ezer beteg lenne, akkor fejre állna az ország), még akkor sem betegek, ha azt akarják sugallni. Utána hosszan keseregve (sajnos,- sajnos, - sajnos,- sajnos, stb.) beszél az európai helyzetről. (A hanghordozása pedig egy siratóasszonynak is a dicsőségére válna.)  De azt következetesen kihagyja, hogy a halálozási arány jelentősen javul és a nyájimmunitás is erősödik. Valójában ez a két lényegi szám, ezek szerint nem felszálló ágban, sőt leszálló ágban van a járvány. Azután: hol az idősek arányán, hol a fiatalok arányán sopánkodik, melyik éppen a nagyobb. Tessék már végre eldönteni, h. melyik a nagyobb dráma, mert ez is naponta változik. Mindennek ellenére a világ esze O nagyvezér jóslata (200 ezer beteg) nem jön be, (ez sem jön be, mert ez már a sokadik blődsége), akárhogy igyekeznek felfújni a dolgokat. Azért ez a bicikli túltolás hatalmas károkat okoz.

És még egy hamuka a végére, bár ebben bizonytalan vagyok. Szemben Cecília nénivel a háziorvosom szerint igen is rá lehet fertőződni pl. az influenza-oltásra, mindenesetre a bratyesz oltás után súlyosan influenzás lett. Nem állítom, h. igazam van, de Cecília néni sem az igazság bajnoka.

Én már leszállnék erről a témáról, de szinte mindennap jön valami szellemi pofán-vágás.

Az operatív törzs Müller  Cecília sajtótájékoztatója (részlet)  – 2020 okt. 7.

Idézet:

„…sajnos elveszítettünk 24 honfitársunkat. ………  az elmúlt 24 órában ez a 24 beteg életkora nagyon széles határok között mozog, köztük van egy 21 éves honfitársunk, egy fiatal nő,  aki egy nagyon gyors, tragikus élettel összeegyezhetetlen betegségben hunyt el, tulajdonképpen csak a laboratóriumi vizsgálat igazolta nála a pozitivitást, ugyanakkor nem gondoljuk, h. a koronavírus fertőzés lehetett a halál oka. De természetesen, mint ahogy korábban is beszámoltunk róla, Magyarországon mindenki, aki elhalálozik, és pozitívnak bizonyult valamikor is koronavírus tesztre, azt hozzászámítjuk a halálesetek közé.”

Hát ehhez nem kell sokat hozzáfűzni.  Csak annyit, kezdem tisztelni Cecília nénit, mert nyíltan beismeri, h manipulálnak. (Egyébként sok országban szintén.)

A gyengébbek kedvéért, - ha olyanokat is bevesznek a halálozási statisztikába, akik nem, még félig sem a koronavírus betegségbe haltak meg, akkor hamis, a valóságosnál többet mutató a halálozási statisztika.

Ha hamis, akkor miért hivatkoznak rá, egyáltalán miért közlik? Amúgy pedig ez lenne a legfontosabb statisztika, ha ez hamis, akkor most mi van???  Zárómondat: a legnagyobb felelősök mindig az aktuális kormányok, vezetések.

 A rémisztgetés egyik intenzív vonása a manipulációnak, de mi oka lehet a rémisztgetésnek?

Egy tipikus rémisztgetés

A koronavírus sokkal súlyosabb tünetekkel járó,  fájdalmasabb lefolyású, (kár halállal végződik, akár nem), mint az influenza - mondják a veszélytúlzók.

Illetve, sokkal több káros mellékhatást, szövődményt, utóhatást okoz, mint az influenza – mondják a veszélytúlzók.

Először is látni kell, h itt a veszélytúlzók hasonlítják a koronavírus betegséget az influenzához. Ők, akik minden ilyen összehasonlításra felhorkannak:  nem lehet az influenzához hasonlítani.

Helyesen hasonlítják, ugyanis az influenza ama betegség amivel leginkább összehasonlítható.  Ez nem azt jelenti, h. megegyezne az influenzával, csak azt, h. leginkább azzal hasonlítható össze. Azt azért le kellene szűrni, hogy az influenzával való összehasonlításra nem kellene háborogni.

Másfelől: a veszélytúlzók talán jogosan horkannak fel:

mi az h. mi vagyunk a veszélytúlzók, dehogy, mi vagyunk a realisták, és a másik oldal a bagatellizálók társasága.

Hát igen ezen megy a vita elsősorban orvosi tudományos szinten. Ebben az irományban, egyértelműen bizonyított, h. kommunikációs, adatközlési torzítások vannak és ezek összességében a veszély-túlzás  irányúak.

De térjünk vissza a címbe szereplő állításokra.

Néhány általános megjegyzés:

Lehet, h. van némi átlagos különbség a koronavírus, influenza között,  de ez kisebb különbség, nem akkora, mint pl. a rák és az influenza között. Amit a súlyos betegek illetve a halálozási számok szépen meg is mutatnak.

Itt jegyzem meg a rák (daganatos betegségek) vagy ötvenszer több embert betegítenek meg, általában súlyosan, mégis állandóan a koronavírusról beszélünk és minden más betegség smafu. Sőt a rák esetében és a többi betegség esetében is, egyébként helyesen, a bizakodást, a küzdést a gyógyulásvágyat erősítő tájékoztatás történik – bezzeg a koronavírus-esetében pont az ellenkezője történik. Nem véletlenül kerülnek gyakran pánikba és rossz állapotba a korona-vírus betegek, nyilván ebben szerepe van a reménytelen pszichés állapotnak is.

A másik része a kérdésnek, h. a mai orvostudománytól elvárható lenne, h ne hagyja szenvedni a betegeket.

De azért nézzük egy kicsit konkrétabban ezt az állítást: a koronavírus-betegség egy borzasztó lefolyású betegség.

Minden vírusos betegség, sőt minden betegség a fő hatáson kívül egy sereg mellékhatással, szövődménnyel, utóhatással járhat. Az influenzára is igaz ez, ahogy a koronavírus betegségre is.  Csak szavakban sorolom, miért: eleve rejtetten volt, csak most jött elő. Továbbá, felülfertőződés, átterjedés, társult betegség, gyógyszer és kezelés miatti, autóimmun jellegű, stb. okok miatt.

Olyan sok és kaotikus ezek megjelenése, hogy a pontos vizsgálat és összesítés is nagyon nehéz. Egy-egy ilyen mellékhatást, szövődményt, utóhatást felfednek, de összességében, összes betegség, országok ill. világviszonylatban  pontos statisztikai adat nincs ezekről, és ez minden betegségre igaz. Igaz többek között az influenzára, és igaz a koronavírus betegségre is.

(Hozzá lehet tenni; talán ez is az orvostudomány egyik elhanyagolt ága, de jelenleg ez van.)

Az influenza esetében mely már legalább száz éve velünk van, sincsenek ezek a mellékhatások, szövődmények, utóhatások pontosan felfedve, akkor egy viszonylag új (fiatal) betegség kapcsán, enyhén szólva, felelőtlenség, felületesség, riogatás erre hivatkozni.

Néhány lényeges megjegyzés a végére.

Ha az influenzával hasonlítjuk össze (vagy mondjuk azt, h összehasonlítatlan), akkor először az influenzát kellene még jobban felmérni.

Egy-egy esetre, vagy elszórt hasonló esetekből nem lehet mélyebb következtetést levonni. Ezek az esetek arra jók, hogy további vizsgálatra késztessék a tudományt, de ezekből általános „megállapítást” nem lehet csinálni.

Egyébként minden betegséggel kapcsolatban lehet találni nagyon és kevésbé tragikus eseteket, ahogy jó híreket szinte csodálatos eseteket is. A koronavírus-betegséggel is így van. Természetesen hiba ezekből egyet-kettőt kiemelni.

És végül: jelenleg egy igazi mutató lenne a súlyos betegek illetve halálozások száma. Lenne, mert a súlyos betegeket sem mérik rendesen és halálozási statisztikával is variálnak. Mégis a jelen esetben ez a leginkább megfelelő adat, adatsor, mert változik. 

Na és akkor a veszély-túlzóknak lesz igazuk (hasznos volt túlozni), ha kiderül h. ez a betegség mégis fél fokkal súlyosabb, veszélyesebb, mint az influenza?

Erről szól a következő fejezet.

Én azt sem értem, a rémisztgetésnek mi értelme van?

Ugyanis ettől nem leszünk óvatosabbak, legfeljebb állandóan félünk és idegbetegek leszünk.

Véleményem szerint, ha felnőttnek nézik az embereket, elmondják nekik értelmesen népszerű-tudományos hangvételbe, h miről van szó, és állandóan kilátást, perspektívát is mutatnak (pl.: jó esetben ekkorra lesz enyhe kezelhető a járvány), akkor sokkal fegyelmezettebben viselkednek, (viselkednének) az emberek. És nem lesznek idegbetegek.

De ha gyerekként kezelik őket, ha a kétséges kérdésekre nem adnak választ, ha ugyanazokat ismételgetik, ha perspektíva helyett egy szinte örökké tartó félelemmel teli helyzetet vetítenek nekik, akkor egyrészt egy dafke fegyelmezetlenséget generálnak. Másrészt idegbetegek lesznek. Sajnos jelenleg ez utóbbi helyzetet állította elő a politikai osztály, a hivatalos tudomány és a média összefonódott hármasa. 

Na és a manipuláció okai? Hát azok külön fejezetben következnek később.

De azért az alapvető károk, hasznok felsorolásából felderenghet egy-két ok körvonala.

Már itt az elején tisztázni szeretném, h miért is vagyok felháborodva, ezért az alábbi, szerintem fontos felsorolásokat, itt közlöm:

A tényleges kárhatások és haszonhatások.

A járvány illetve annak torz, általában túlzott kezelésének, kommunikációjának károkozásai.

1. Magának a betegség gyógyítását kezelhető állapotba hozását gátolja.

2. A megelőzést a kellő óvatosságot inkább gátolja, mint segíti.

3. Az egészségügy egyéb tevékenységét a kapacitás-elvonással akadályozza. (kiváltképp ahol rosszul szervezik, pl. Magyarországon)

4. A gazdasági károkozás. (Ez meglehetősen szerteágazó, úgyhogy nem mennék bele részletesebben. Egyes ágazatok teljesen, más ágazatok csak részben sorvadnak, haldokolnak. De mivel a gazdaság egy összefüggő gépezet, szinte egyetlen része ágazata sem maradhat ki a válságból.)

A manipulált téves kommunikáció károkozása és a gyakorlati tényeleges, intézkedésbeli károkozása szorosan összefügg.  Ugyanis a kommunikáció alakítja ki a vezetés és a társadalom hozzáállását.

5. Egyéb, pszichikai károkozás. Önmagában a karantén, egyéb tényezők is kellemetlenek.  Viszont a félelem, a bizonytalanság egy lapáttal fokozza a negatív pszichikai hatást.

6. Általános, bármilyen, túldimenzionálás a másik oldalon valahol az elhanyagolás károkozását okozza.  Ha egy problémával aránytalanul sokat foglalkozunk, akkor más problémákra szükségszerűen a kelleténél kevesebb idő munka pénz jut. A koronavírus esetében nem apró tételekről van szó, hanem sok-millió órás sok milliárd Eurós túlzásokról, illetve ebből eredő hiányokról van szó.

7. Politikai- társadalmi ártalmasság. Gondolok itt elsősorban a nép agy-mosott állapotára, illetve annak erősödésére. Az inkorrekt manipulációra épülő vezetések erősödésére és hasonlókra.

A járvány illetve annak feltételezett megfelelő kezelésének lehetséges hasznai.

1. A környezet, klímaromboló tevékenységek csökkenése következtében kicsit fellélegezhet (fel is lélegzett) a természet

2. A rohanás a buli, a semmibe pörgő életmód, a fölösleges utazások, a fölösleges fogyasztás kismértékű csökkenése.

3. Egészségre, higiéniára való odafigyelés növekedése.

4. A távmunka, távoktatás erősödése, mely korunkban szükséges és összességében inkább pozitív.

Tulajdonképpen ezeket a haszonhatásokat sokkal jobban ki lehetett volna használni.  Például már a járvány elejétől, közepétől ki lehetett volna emelni főleg kommunikációban, de intézkedésekben is ezeket a haszonhatásokat. Pl. szerintem az emberek megértettek volna egy ilyesmi kommunikációt: kedves emberek nemcsak a járvány miatt, de a klímavédelem miatt is a lehetséges otthon maradást, a kevesebb utazást javasoljuk. Kismértékben még így, kihasználatlanul is megjelentek, hatottak a haszonhatások,  de jelentősen növelni lehetett volna.

Összességében, a járványt a vezetések, a lényegében összefonódott hármas (politikai vezetés, hivatalos tudomány, vezetőmédia) rosszul kezelte, manipuláltan kommunikálta, ezért még a kelleténél is nagyobb kár érte az emberiséget.

Valamint következzen a másik felsorolás, amely miatt rendkívül dühös vagyok és manipulációra gyanakszom.

Következzen a felpumpáló irányú kommunikáció elemei, pontokba szedve.

(A történések, ténykedések, intézkedések gyanús jelei ezekben nincsenek benne. Kizárólag a kommunikációról szól.)

1. Az alábbi fontos (valójában legfontosabb) kifejezéseket, adatokat, témákat következetesen elhallgatták, szinte soha nem volt ezekről szó:

a) A halálozási arányt elhallgatták, pedig ezt közölni kellett volna. (Bár hallozások számát gyakran közölték, de azt nem közölték, h ez hány százaléka a fertőzötteknek. Persze azt sem h. hány százaléka az összes halottnak, és a lakosságnak. Persze azt sem közölték, hogy viszonyul más betegségekhez, halálokokhoz. )

b) Nyájimmunitás, illetve annak fokáról hallgattak,  pedig azt közölni kellett volna, gyakran, szinte minden alkalommal.

c) A fertőzöttek száma mellett, közölni kellett volna:  ez a szám nem  azonos a teszt-pozitívak számával.

d) A teszt-pozitívak száma után, közölni kellett volna: elsősorban attól függ,  h. mennyit tesztelnek.

e) Mivel a teszt-pozitívak, ill. „fertőzöttek” döntő többsége tünetmentes, ill. enyhe tünetes, ezért  közölni kellett volna:  mennyi a tünetmentes és mennyi az enyhe tünetes fertőzött. Illetve, h. mennyi a tünetmentes, enyhe tünetes idősebb fertőzött. Minimum közölni kellett volna a tényt: nem kell félni, ezek többsége tünetmentes, enyhe tünetes és valójában nem számíthatók betegeknek.

f) A meghaltak adatát csoportosítani kellett volna:

Akik halálát biztosan a koronavírus okozta.

Akik halálát nem a koronavírus okozta.

Akiknél nem lehet pontosan megállapítani a halál okát.

(Ismétlem nem az történt, hogy ezeket a felsorolt tényeket,  adatokat nem minden alkalommal közölték.  Az történt, h ezeket szinte soha egyetlen egy hírközlő sem közölte, következetesen kerülték, elhallgatták.)

2. Egyéb következetes közlési hibák.

Pl. hogy az országok abszolút adatát közölték, nem a millió főre eső adatát. Pl. hogy szinte mindig az összesített, vagy és, az utolsó nap adatát közölték, miközben mindkettő torzít. A legjobb adatot az utolsó egy hét, vagy két hét adatát szinte soha nem közölték.

Pl. hogy az adatközlés nem volt széleskörű, ráadásul  kiragadott, és összetételében  rendszertelen volt.

3. Minden ország másképp gyűjtötte, közölte az adatait, (mondhatjuk, minden ország szabadon ferdíthetett) nem volt ellenőrzött nemzetközi adatolási rend.  Sőt, mintha a WHO nemhogy a rendtevést szorgalmazta volna, de még egy kicsit rá is lapátolt, a zavaros túllihegett közléshez és kezeléshez.

4. Szinte csak a veszélyességet, súlyosságot mutató, tényezőket, adatokat, történéseket közölték, a kedvező adatokat, történéseket nagyobbrészt elhallgatták.

5. Szinte teljesen hiányzott a megnyugtató jellegű, megoldást mutató tájékoztatás, illetve a népszerű tudományos tájékoztatás. Szinte kizárólag katasztrófa-film típusú tájékoztatás folyt.

6. A tudósítások eltúlzott mértéke is indirekt a súlyosságot hangsúlyozta ki.

7. Az idézett szakemberek, a meghívott vendégek szinte kizárólag olyanokból álltak, akiknek ez volt a véleménye: a járvány rendkívül súlyos, még rosszabbra is fordulhat, a jelenlegi védekezés inkább kevés, mint elegendő.

Ettől eltérő, vagy ellenkező véleményű, szakembereket, vendégeket, csak elvétve idéztek, szólaltattak meg.

8. Olyan egyedi eseteket ragadtak ki, mutattak, amelyek mind a járvány súlyosságát, veszélyességét igazolták, - enyheséget mutató esetet szinte soha. Más betegségek kapcsán is össze lehetne szedni hasonlóan szörnyű eseteket, még az influenza betegek közül is, talán egy kicsit kevesebbet. Viszont a pl. a rák, ami egyébként is vagy harmincszor több embert érint sokkal súlyosabban, kapcsán, sokkal borzalmasabb eseteket lehetne összeszedni.

9. A magas rangú, emberek, az államfők, a nemzetközi szervezetek vezetői elképesztően rémisztő (egyébként az igazságtól messze álló, később valótlannak bizonyuló) jóslatokkal ijesztgettek. 

Nagyon kevés, vezető, politikus mérlegelt józanul és azok is rövid ideig, mert jött a ledorombolás. (A politikusok helyzetéről még  lesz szó.)

Ide veszem, bár külön pontnak is jó lenne: a tévedők, túllihegők szinte soha nem helyesbítettek.

10. Más betegségek adatait, más halálozási adatokat, összehasonlító adatokat szinte soha nem közöltek.

11. És végül, de nem utolsó sorban, a közlések hangneme.

Tulajdonképpen a kommunikációnak két irány volt.

Az egyik: ti emberek szerencsétlenek felelőtlen dedósok vagytok: ezért csak nagyon egyszerű dolgokat értetek meg, de azt is nehezen. Pl. ezerszer el kell mondani, h viseljetek maszkot. Lényegében mindenki a másikat nézte dedósnak, de közben őt is annak nézték. Röviden ez a „dedós irány”.

A másik a félelemkeltés iránya (drámai, tragikus, tombol, rekordhalálozás, összeomlás, stb.)

Számomra a leginkább ledöbbentőbb jelenségek.

Az első a nagyfokú általános felületesség pontatlanság (ferdítés) nemcsak a lakosság az emberek oldaláról, de a médiák, a politikusok, az állam a szakemberek részéről is.

Tehát még a nyilvántartott pontatlan adatokat sem követték a hírek, tudósítások. Sem a politikusi nyilatkozatok, sem a „szakemberek nyilatkozatai, sőt még a hivatalos tájékoztatók (pl. operatív törzs) sem voltak pontosak, sőt jelentős ferdítésekkel voltak tele.

Én aki naponta követtem, többek között a Johns Hopkins Egyetem Covid -19 táblázatát (talán a legpontosabb adatbázist) – napi szinten ismertem a járvány nyilvánítatott alakulását – minden híradásnál, közlésnél,  stb., - csak sziszegtem. Nemcsak néhány tévedés volt, hanem rendszeresek voltak a pofátlan pontatlanságok, és most nem az adatgyűjtés rossz struktúrájáról beszélek. Hanem arról hogy pl. megjelenik egy „szakember” és kijelenti, h. pl. Amerikában is borzalmas helyzet, miközben ott éppen hetek óta javulóban van. Vagy kijelenti: a környező országokban drámai a helyzet – miközben éppen hetek óta javul, és éppen nálunk romlik. De hasonló böffentések ezreit sorolhatnám - amelyek a politikusoktól, szakemberektől, az államtól is jöttek, és természetesen a médiából is, ahonnan nem is jöttek, de áradtak.

Elvárható lenne, h. amikor valaki elmegy a stúdióba és sok tízezer embert „tájékoztat”,  veszi a fáradtságot, h. utána nézzen, napi szinten, mi a helyzet. Én venném fáradtságot, de úgy látszik, én a ritka kivételek közé tartozom. Ezeket a „fontos” embereket, nem zavarja, hogy akarva-akaratlanul blöffentenek, tízezreket „vágnak” át. Ez az általános pontatlanság, a pofátlan blöffentés-halmaz, számomra ledöbbentő.

Sőt duplán ledöbbentő. Azért duplán, mert korunkban az információs forradalom korában, amikor elvileg, a hazugságoknak secc-perc alatt ki kellene derülni és eltűnni, pont az ellenkezője történik. Éppen most virágoznak a banális pofátlan hazugságok, ferdítések. Ha ott van egész nap a kezében az OT, akkor miért nem néz egy-egy hírnek, közlésnek alaposabban utána, főleg ha véleményt mond róla. De nem néz, csak felületesen véleményez, kijelent, blöffent. És ami még nagyobb baj: nemcsak magának, de másoknak is elnézi a hazudozást, - a hazugság elfogadott lett. Vagyis nem lehet olyan „okosító” eszközt, technikát kitalálni, amelyik az emberi felületességet, ostobaságot legyőzné. 

A másik ledöbbentő, a pontatlanság ellenére az egységes rinyáltató irány.

Nem arról volt, van szó, hogy a politikusok, pártok beleértve az ellenzéki politikusokat, pártokat,- továbbá a média – továbbá a szakemberek 75%-a tartotta a rinyáltató (hát ez már borzalmas)  irányt, de a 95%.

(Valójában a háttérben volt azért egy nagyobb, kb. 30%-s kételkedő réteg, főleg a lakosság részéről, de ők nem mertek megszólalni, vagy nem tudtak.)

A többnyire hallgató kételkedő réteg ellenére elképesztően ledöbbentően egységes, egyirányú volt ez a manipuláció áradat. Számomra ez a másik döbbenet.

Erről az egészről még ez is eszembe jut. Az ismerősöm nemrég megint ógva-mógva jött haza a boltból:

-         Már megint átvertek, ez már legalább a huszadik átverés amióta idejárok. De biztos, hogy csak véletlen, figyelmetlenség, nem néznek ki csalóknak.

-         Véletlen? És hányszor fordult elő, h. ők károsodtak?

-         Egyszer sem.

-         És hányszor fordult elő, h. te károsodtál?

-         Mindig.

A  WHO-nak, a világ elitjének támogatásával már voltak hasonló próbálkozásai, csak azok nem jöttek be.

Hasonló „jön a vírus katasztrófa, mindenki rettegjen” próbálkozásai.

Ilyen volt SARS vírusos  tüdőgyulladás.

Vagy a H1N1  influenza.

Bár ezek a betegségek járványok enyhébbek voltak, de a felpumpálás szándéka egyértelműen kitetszett.

Ilyen nagyságú, erősségű propaganda hadjáratot még nem éltem át, mint a jelenlegi „MINDENKI RESZKESSEN, TOMBOL A JÁRVÁNY”   manipuláció áradat. Pedig átéltem egy párat, igaz azok témája más volt, de az eszközök a módszerek hasonlók, bármilyen témában mossák az agyat.

A híradások mennyisége és hangvétele tekintetében ezt a mostani propaganda hadjáratot talán csak a náci, fasiszta propaganda hadjárathoz lehet hasonlítani. Az biztos, h. a Brezsnyevi (Kádári) propaganda, negyede sem volt ennek, de még a sztálini (Rákos rendszer) propaganda sem közelítette meg.

Lehet, h. sokan csak évek múlva jönnek rá, micsoda hatalmas nézetüket befolyásoló sodrásba voltak.

Saját magamon is többször észreveszem, h. akaratlanul is elkap az „elhiszem” kór. Hiszen olyan sokszor és olyan meggyőzően mondják. És eleve nagy médiák, többek között az állami média hangoztatja orrba-szájba – akkor biztos igaz. A múltkor azon kaptam magam, h. egy nagy média harsány magabiztos kijelentését „soha nem látott mértékben tombol a járvány” elhittem. Aztán eszembe jutott: miért is kellene elhinni, hiszen már annyiszor kiderült, h hazudnak, ők is, mások is. Gyorsan meg is néztem, az aktuális adatokat, - és persze megint kiderült.

Szóval, még engem is, hát akkor a jóhiszemű polgárt, persze.

A problémakör betegség (járvány oldala).

Megpróbáltam egyszerűen érthetően elmagyarázni általános iskolás unokáimnak miről szól a koronavírus járvány. 

Ugyanis nem nagyon értették, de hát érthető, h. nem értették.  Mert rengeteg szócséplés történik, de a lényegről nem nagyon esik szó. Mintha nem is akarnák, h az emberek megértsék, mi zajlik körülöttük.

Megpróbáltam elmondani:

Szabad szemmel nem, csak a mikroszkóppal látható világban rengeteg mikró-élőlény él, gombák, baktériumok, vírusok. Nemcsak rengeteg, de nagyon sok fajta is, vagyis ezek is csapatokban, csoportokban élnek. Minden élőlényen, élőlényben (növényekben, állatokban, emberben) sokféle mikro-élőlény él. Ezek egy része csak elvan, mint a befőtt a kamrában. Egy jelentős része direkt hasznos az adott élőlény számára. És van egy kisebb rész, kb. 5%, amely ellenségként viselkedik. De ez az 5% is több ezer féle kórokozó, mert az ellenséges mikró-élőlényeket nevezhetjük kórokozónak. Mondjuk ezek az ellenséges csapatok. 

Főleg az újonnan létrejött, (mutálódott) a szervezet számára ismeretlen korokozók veszélyesek, mert ezeket még nem ismeri fel a szervezet immunrendszere, másfelől megfelelő nekik ártó fegyverzet sincs. A szervezett immunrendszere, pedig leegyszerűsítve, a védősereg (speciális sejtek), védőeszközökkel, védő anyagokkal, védő-módszerekkel.  

A kórokozókat eredetileg szét akartam választani és a vírusokról külön beszélni. Aztán meggondoltam magam, mert bár a vírusok sok mindenben különböznek a baktériumoktól, (és a gombáktól is), de lényegében mégsem.

A vírusok még egyszerűbbek, kisebbek, mint a baktériumok. Mondhatjuk, a vírusok, a sejtek és a baktériumok parazitái. Más elméletek szerint, a vírusok kvázi automata postások üzenetet visznek a sejteknek, döntően hasznosak.  Nem képesek gazdasejt nélkül tartósan élni, sem szaporodni. De ahogy belebújnak egy-egy gazdasejtbe, ezzel már át is alakítják és meg is betegítik azokat, legalábbis az ártalmas vírusok. És egy soksejtes élőlényt is megbetegítenek, hiszen tönkrevágják a sejtjeit. Ismétlem, ezek a korokozók csak a mikró-élőlények kisebb részét alkotják.

Viszont amibe kórokozók lényegében azonosak, legyenek azok baktériumok vagy vírusok, stb., 

szinte minden fajta:

Szaporodnak, sokasodnak terjednek.

Táplálkoznak, (energiát használnak)

Változnak és specializálódnak (az evolúció részei)

Felismerik h. mi a jó, mi a rossz a számukra és e szerint viselkednek.

Átalakítják a környezetük, elsősorban az élővilágot.

Régebben ezt úgy mondták: van bennük lét és szaporodási ösztön. (ösztön, program, érzés).

Amúgy pedig a legjelentősebb betegítő okok:

Kezdjük a kívülről jövő kórokozókkal, ha már ez a téma.

A mérgezéseket se hagyjuk ki, valamilyen ártó anyag kerül a szervezetbe. De ezek sokfélék lehetnek, akár sugárzások is. Vagy akár az is, ha valamiből a kelleténél többet eszünk, iszunk.

És persze az alkohol, a dohányzás, a drogozás is egyfajta egészségkárosító mérgezés.

Ezután kell említeni, az egészségtelen életmód, egészségtelen táplálkozás okozta betegségeket.

Persze balesetből is származhatnak mindenféle bajok, betegségek.

Aztán a betegségokozó genetikai többnyire öröklött rendellenességeket mondom, ezek többnyire hajlamot okoznak, de néha direkt betegséget is.

És sajnos az immunbetegségek is gyakoriak, mikor a  fő baj abból származik, hogy a saját védőseregünk, túlzottan, vagy rosszul reagál a támadásra.

De gyakran ezek a betegség-okok kombinálódnak. Az egyik legyengíti az immunrendszert, persze az akkor, nehezebben tud védekezni, ha megjelenik egy másik támadás.

El is húzódhatnak, variálódhatnak ezek a negatív folyamatok, hiszen az élő szervezet nagyon bonyolult szerkezet. 

Mindezek tehát az okok és nem a betegségfajták.

Azokat nem sorolom fel, mert sok ezer van belőlük. Csak annyit, hogy a legtöbb halált; a szív és érrendszeri betegségek (ebből is sokféle van) idézik elő, ezután következnek a daganatos (rák) betegségek, melyek szintén sokfélék.

Gyakoriak még az anyagcsere betegségek (sokfélék) valamint a tüdőbetegségek (sokfélék). A tüdőbetegségek jelentős részét a fertőzőbetegségek okozzák.

És persze nem szabad kihagyni a testi betegségek melletti másik nagy csoportot sem, a pszichés betegségeket. Ezeket sem tudom itt részletezni.

Jó kérdés h. mi a betegségokozók (genetikai, immun, mérgezések, egészségtelen életmód, korokozók-fertőzések, stb.)  sorrendje. Pontosan nem tudom. Ha direkt halálokot nézzük, akkor a hátsó mezőnyben vannak a fertőző betegségek. Még az influenzával és a koronavírus-betegséggel együtt is.

Viszont az is igaz, h egyre több betegséggel kapcsolatban mutatják ki, h valamilyen vírusnak, baktériumnak, gombának szerepe lehetett a betegség kialakulásban.

Visszatérve a kórokozókra.

Kérdezték az unokáim: ha vírusoknak nincs lába, hogyan mennek? Ha nincs eszük, honnan tudják, merre kell menni?

Az elsőre azt válaszoltam, hogy nem mennek, hanem tulajdonképpen sodródnak. Például a levegőben egy tüsszentés által. Vagy rátapadnak valamire, pl. egy kilincsre, amiről pl. egy kézre tapadnak, a kézről pedig eljutnak a szájba.

Na de ebben is különböznek a korokozók, mármint abba, hogyan terjednek, levegőn át, vagy érintéssel, vagy nyállal, vagy csak vérérintkezéssel, stb.. De abban is különböznek, h meddig maradnak életbe, mondjuk a kilincsen.

Ez a járványok szempontjából nagyon fontos, én ezt egyszerűen, fertőzőképességnek vagy terjedő képességnek nevezem.  Ennek a száma az un. R szám.  Erre még visszatérek.

Szóval bejutnak a szájba, itt a nyállal együtt sodródnak, és rosszabb esetben, bejutnak a vérbe, a véráramba azzal sodródnak. És itt jön a második kérdésre a válasz.

Nem gondolkodnak, nincs agyuk, de ahogy sodródnak ösztöneik, saját programjuk (génjeik egy része) megérzik h. ez most jó hely. És ott megpróbálnak megkapaszkodni, letelepedni. Az adott közeg pedig befogadja őket, pontosabban nem védekezik hatékonyan. Ha pedig rosszat éreznek, akkor tovább mennek, vagy valahogy védekeznek, vagy elpusztulnak. De nem tudatosan.

Azt mindenképpen hozzá kell tenni, h rendkívül specifikusak, Nemcsak minden növényfajnak, állatfajnak, és az embernek is megvannak a maga kórokozói, melyek csak azt a fajt „kedvelik”, de a különböző szerveknek is megvannak a maga kórokozói . Pl. a hepatitis vírus a májat szereti, a koronavírus a tüdőt, és állítólag az érfalakat. Viszont a tüdőt, még vagy tízféle korokozó szereti.  Pl. a hepatitis víruscsapat sodródik a vérbe és amikor májhoz érnek, bekapcsol a programjuk: hoppá itt meg kell állni.

A koronavírus csapat pedig a tüdőhöz érve „érzi” ezt. Gyakran csak legyengítik az adott szervet, pl. a tüdőt, amely aztán más szövődmények által betegszik meg teljesen.

De mint mondtam minden szervnek megvan a maga ellensége, sőt ellenségei, mert több korokozó „kedvelheti” ugyanazt a szervet. Pl. a bőrre egy csomó korokozó rá van kattanva és nincs is nehéz dolguk, mert könnyű elérni.

(Egyébként van néha keveredés, az állati és emberi vírusok között, de ebbe itt ne menjünk bele.)

Azt is látni kell, hogy a kórokozók nem magukban kószálnak sodródnak, hanem csapatostul. Egy-egy vírusnak, bacinak semmi esélye, sőt még egy kisebb csapatnak sincs. Ugyanis ott van a védősereg, az immun-sereg, az immunitás. Minél gyengébb a védelem és nagyobb erősebb a támadó sereg annál nagyobb baj van.

Mondjuk az egyik ember a másikra tüsszent egy jó nagy támadó sereget, egy halom influenza vírust. És ezek egyesülnek a már ott levő influenzavírusokkal. Ugyanis kisebb kórokozócsapatok minden emberben mindig vannak, csak az immunrendszer miatt nem tudnak nagyobb bajt csinálni. (De az h. az emberekben sokféle korokozó csapat van, a betegség megállapítás szempontjából mégis probléma. Mert a tesztek önmagukban a jelenlétet, vagy a valamikori jelenlétet mutatják. Ahhoz további komoly vizsgálatok kellenek, h. a korokozó valóságos belső rombolása feltáruljon.) 

Visszatérve, - de most a tüsszentéssel jött egy újabb, nagyobb csapat, tele lett a száj a garat, az orr influenza vírussal. Az első számú a nyálba levő védőcsapat harcba száll.   Ha a támadók sokan vannak nagyon agresszívak, a védők pedig kevesen vannak, gyengék akkor a támadók bejutnak a véráramba. Ott megint egy újabb védőcsapattal találják szembe magukat.

És folytatódik a harc.

Néhány mondat az immunrendszerről.

Az immunrendszer a védelem sok mindentől tud gyengülni, vagy erősödni. Az immunrendszer egy rendkívül bonyolult rendszer. (Ráadásul a rossz immunválasz is okozhat betegséget)

Az immunrendszert, pl. az általános egészségi állapot, a táplálkozás, a vitaminok, a mozgás, a stressz is, sok minden befolyásolja, és persze a gének is. De itt most inkább arra térnék ki, hogy ez a védekező rendszer, képes tanulni. Sőt ez a nagy erőssége. Eleinte jön egy új, az immunrendszer számára ismeretlen, vagy alig ismert korokozó. Szerencsés esetben jön egy gyenge fertőzés, vagyis egy új, de nem túl nagy kórokozócsapat.  A korokozók támadási szempontból is specifikusak. Elkezd ellene harcolni, de miközben harcol, és veszít, tanul is.  Ha nem hal meg az ember, akkor a hosszú, vesztes harc közben az immunrendszer tanul és a végén mégis győz. Ugyanis végül mégis felgyógyul, és ha jön egy másik ugyanilyen fertőzés, azt már gyorsabban, könnyebben legyőzi az immunrendszer. Mert már kialakultak a védősejtek, antitestek, védőeszközök, ellenanyagok és tudja a rendszer, mit mikor, hogyan tegyen.

Ez a lényege a nyájimmunitásnak, és a védőoltásoknak is. A klasszikus védőoltás tulajdonképpen egy legyengített betegség, ami nagyobb baj nélkül megtanítja az immunrendszert a megfelelő védekezésre. Ez sem tudatos, csak biokémiai reakciók eredménye.

(De itt jöjjön egy megállás. Mostanában egyre több és egyre nagyobb baromságokat terjesztenek, elsősorban a vírusijesztgető média, és egyes vírusijesztgető „szakemberek”. Pl. halottam olyan „okosságot”, h ennek betegségnek nincs is olyan nyájimmunitása, mint az összes fertőző-betegségnek. Pertye-pertye ez a kivételesen veszélyes betegség, mindennél borzalmasabb. A lényeg, h. ezzel az egyre fokozódó egyre újabb baromságokat kitaláló, rinyáltató áradattal nem lehet mit kezdeni. Én sem tudok mit kezdeni, eme írás sem tud minden bizonyítatlan blöffentéssel   foglalkozni.)

Ki kell térni még arra a problémára, h az egyéni immunitás, és a nyájimmunitás (adott népesség immunitása) milyen erősségű, hány fokozatú.

Ugyanis több szakértő szerint csak két fokozat van: vagy van immunitás, vagy nincs. Mondják ezt az egyéni immunitásra és nyájimmunitásra is.  Én mint józan paraszti ésszel gondolkodó nem értek ezzel egyet.  Azt talán mindenki elismeri, hogy megtámadhatja az egyént kevesebb kisebb agresszivitású (alacsonyabb virulenciájú) korokozó és megtámadhatja, több nagyobb virulenciájú korokozó. Ha fiatal egészséges szervezet, erős állapotú immunitással rendelkezik, akkor még az erősebb támadást is kivédi. Ha közepes állapotú az immunrendszere, akkor csak a gyengébb támadást tudja kivédeni. Ha gyenge az immunrendszere, akkor a gyenge támadást sem védi ki. Az immunrendszer két tényezőből áll. Az egyik az általános állapot, a másik pedig, h. rendelkezik e, az aktuális antitesttel, antianyaggal. Illetve, hogy azt milyen gyorsan képes előállítani. Az biztos, hogy a fertőzöttségen való átesés nagyot lök immunrendszer erősségén.

Természetesen a védőoltás is nagyot lök, hiszen annak is a lényege a gyenge fertőzöttség. Ennek ellenére, nem lehet kétfokozatúnak gondolni az immunrendszert. A nyájimmunitás esetében még inkább több fokozatról beszélhetünk. Hiszen eleve több fokozat, hogy a teljes népesség mekkora aránya rendelkezik gyenge és mekkora aránya rendelkezik erős immunitással. Ennek sok variációja lehet. De a variációk számát sokasítja, h az egyéneknek sem kétfokozatú az immunrendszere.  Ha megnézzük pl. a szezonális influenza nyájimmunitását, akkor csodálkozva  láthatjuk, h. legfeljebb 50%-os a nyájimmunitás. Olyan régi betegség, h. erősebbnek kellene lenni.

De ezek az influenzaszerű betegségek ilyenek, ez az egyik jellemzőjük.

A lényeg, h az egyének és a nyájimmunitás is több fokozatú. Mondjuk öt fokozatú: 10-30-50-70-90%-s.

A nyájimmunitás lényege azonban: sok, minél több enyhe lefolyású fertőzés, betegség (ezzel immunitás) és ennek elérése a lehető legkevesebb áldozattal kevés súlyos beteggel, elhalálozással. Tulajdonképpen a védőoltás is egyfajta nyájimmunitást alakít ki.

Ezt leírom, még egyszer, mert ha nem értjük a lényeget, akkor semmit sem értünk, akkor mindent fordítva ítélünk meg.

A nyájimmunitás lényege azonban: sok, minél több enyhe lefolyású fertőzés, betegség (ezzel immunitás) és ennek elérése a lehető legkevesebb áldozattal kevés súlyos beteggel, elhalálozással.

Elnézést kérek, de amikor százezer betegség-információból egyetlen egyszer sem említik a nyájimmunitást, akkor feltételezem, ez olyasmi lehet, mint a relativitás-elmélet, nehéz megérteni.

Nézzük meg ezt a Covid 19 esetében

Itt már rögtön bajban vagyunk, mert egy sereg jel arra utal, hogy ez járványtani szempontból influenzaszerű. Viszont a kínai kezelés és lefolyás nem ezt, hanem az ellenkezőjét mutatja.

Hoppá már megint egy hazugságfalba ütközünk, nem tudjuk megállapítani, hogy a korona-vírus járvány alapvetően a fertőzőbetegségek melyik kategóriájába tartozik. A hazugságáradat miatt nem tudjuk. Miért baj, h hazugságáradat van? Hát többek között ezért.

A betegségek (járványok) főbb jellemzői és csoportjai.

Tulajdonképpen három jellemző csoport keverékéből áll össze a teljes kép.

Az egyik: az egészségügyi járványügyi helyzet, az óvintézkedések.

A másik a nyájimmunitás erőssége, fokozata. Erről volt szó az előbb.

A harmadik pedig önmagában az adott fertőzőbetegség (járvány) jellemzői.

Én a három legfontosabbat sorolom, hozzátéve, h ez nem szakszerű, viszont a nagyközönség számára érthető. Tudom, h. még vagy tíz jellemzőt fel lehetne sorolni, de én,  a magamhoz hasonló emberek és a nagyközönség számára is érthető (népszerű, de  igaz) írást szeretnék produkálni, ezért egyszerűsítek.

EA fő jellemzők taglalására még visszatérek, de most a továbblépés miatt, előzetesen mégis ismerni kell ezt a három legfőbb jellemzőt.

A három legfontosabb jellemző szerintem:

1. A fertőző képesség (terjedő képesség az egészségesek között). (Reprodukciós ráta, R szám.) Mennyire könnyen terjed a betegség, - a fertőzöttek, teszt-pozitívak száma nagymértékben ettől függ, ha egységes tesztelést számolást feltételezünk. A három jellemző közül ez a legkevésbé fontos adat, mert ugyan a súlyos esetek, halálozások részben arányosak a fertőzöttekkel, de minden betegségben más arányban, és a nyájimmunitás foka is jelentősen beleszól. De a fő ok: azért mégis a halál a nagy dráma.

2. A betegség súlyossága (egyének esetében)

(Elsősorban a virulencia)

Átlagosan a betegségek mennyire súlyos lefolyásúak mennyire halálosak. Egyébként ez a legfontosabb adat.

3. A nyájimmunitás foka. (Védőoltás nélkül és védőoltással, ill. mindkettővel. Nem árt ismételgetni; lényegében a védőoltás is nyájimmunitást hoz létre. Azt is hozzá kell tenni, tulajdonképpen a nyájimmunitás is, áttételesen a fertőzést gátolja.)

A lakosság hány százaléka immunis a betegségre (általában azért mert már átesett egy fertőzésen, vagy védőoltás miatt, vagy anélkül). Ez a második legfontosabb adat.

De  mielőtt ezeket kifejteném, egy másik fontos téma

A fertőzőbetegségek rendkívül eltérőek, ezért kell őket kategorizálni

Ha megnézzük a fertőző betegségek táblázatát, nagyon sok fertőző betegséget láthatunk a táblázatba. De ezt is láthatjuk, hogy ezek nagyon sokfélék, egymástól eltérők.

Nemcsak abban a tekintetben, hogy mi okozza (vírus, baktérium, gomba, stb.) a fertőzést.

Nemcsak abban a tekintetben, hogy mit támad meg a fertőzés, és melyek a tünetek.

De a terjedésük könnyűsége gyorsasága, a betegség súlyossága, a betegség halálozási aránya, a betegség hossza is nagyon eltérő.

Az egyik oldalon ott vannak nagyon súlyos lefolyású halálos kórok, mint az Ebola, AIDS, TBC Viszont, ha jobban odafigyelünk, akkor láthatjuk szerencsére ezek viszonylag kevesebb embert fertőztek meg. Szakszerűen fél-szakszerűen azt is mondhatjuk: ezeknek gyenge a fertőző képességük (a terjedő képességük). De ezeknek sem egyforma hevességű a lefolyásuk. Vannak hosszú lefolyású, lassan romboló, sőt vissza-visszatérő betegségek, és vannak gyorsan romboló betegségek. Rombolnának, pusztítanák, ha hagynák őket.

De ezeket a súlyos betegségeket azért nehezebb gyógyítani. Ezeknek magasabb a halálozási arányuk, vagyis több a súlyos, vagy éppen a halálos kimenet.

A fertőző betegségek lényegében annyiban térnek el, a többi betegségtől, h egy olyan külső korokozó „okozza” amely képes az emberek  (v. állatok) között terjedni. Vagyis az egyik ember (v. állat) képes a betegséget átadni egy másik embernek. Így kialakulhatnak, kisebb-nagyobb járványok, ezért szokás ezeket járványos betegségnek is nevezni. Az orvostudomány, járványtan ekkor két alapvető problémával áll szembe. Az egyik magának a betegségnek a gyógyítása. A másik a járvány terjedésének lassítása, megállítása.

Szóval vannak a súlyosabb fertőzőbetegségek.

A másik oldalon pedig vannak az átlagosan enyhe lefolyású, de nagyon könnyen, gyorsan terjedő (erős fertőző-képességű) betegségek. Ezek pl. az influenzaszerű betegségek.

Az influenza például ilyen, annak ellenére ilyen, h van védőoltása. Ugyanis a védőoltás, mint egyfajta mesterséges nyájimmunitás képző azt csinálja, hogy tovább növeli a fertőzést, sőt a  súlyosság sem csökken, de szervezet mindezeknek ellenáll – hiába bújsz belém  te kórokozó nem tudsz megbetegíteni. De a fokozottabb nyájimmunitás, védőoltás nélkül is kialakulhat.

A koronavírus esetében azt láthattuk, hogy viszonylag kevés súlyos eset, kevés halott mellett alakul ki egy magasabb nyájimmunitás, védőoltás nélkül is.

Persze vannak olyan fertőző (járványos) is amelyek mindkét szempontból (fertőző képesség és súlyosság) gyengék.

És elméletileg vannak olyanok is amelyek mindkét szempontból erősek. Ezek azonban nagyon ritkák. Ráadásul amint elkészül ezek védőoltása, ezek is besorolódnak, a gyenge fertőző képességű, de súlyos lefolyású kategóriába.

A lényeg h. a fertőző, járványos betegségeket én leegyszerűsítve, (átlagosan nézve) négy nagy csoportba osztom:

1. Súlyos lefolyású, de gyenge fertőző képességű fertőző-betegségek.

(Viszonylag nehezebben terjed, gyenge a fertőző-képesség - kevesebb beteg, - de azok esetében hosszan tartó, súlyos betegség lefolyás, magas halálozási aránnyal (súlyos betegség).  A nyájimmunitás nehezebben elérhető.   Pl.  AIDS,  stb.)

2. Valamint: Enyhe lefolyású, de erős fertőző-képességű (influenzaszerű) fertőző betegségek.

(Viszonylag könnyen terjed, (erős fertőző-képesség (könnyen terjed), sok a beteg. De a betegség lefolyása enyhébb, rövidebb idejű, alacsonyabb a súlyos betegek aránya és halálozási arány is. (Enyhe súlyosság). Könnyebben elérhető nyájimmunitás, stb. Pl. szezonális influenza.)

3. Mérsékelt, középutas lefolyású, mérsékelt, középutas fertőző-képességű betegség, járvány

( Tulajdonképpen az előző két típus középútja. Nagyjából minden jellemzője valahol középen van, nem túl erős de nem is gyenge. Ilyen  pl. SARS vírusos tüdőgyulladás)

4. Nyilván vannak olyan fertőző-betegségek amelyek minden jellemzőben erősek, vagy amelyek minden jellemzőben gyengék, sőt vannak kivételek, és különleges fertőző-betegségek is.

Mindehhez hozzá kell tenni, h az influenzaszerű járványokat is nagyon szigorú járványintézkedésekkel gyakorlatilag meg lehet szüntetni. Vagyis a 2. és a 3. kategória felcserélődhet a járványkezelés következtében.  

De a háromféle járványnak a „megszűntetés”, a rendezett állapot, szempontjából is más a megoldása. 

 A járványkezelés lényege végső célja, a  járvány „megszüntetése”, rendezett, kezelt állapot kialakítása.

Jelenleg a világ, (tudományával, a politikájával, a médiájával együtt) csak össze-vissza, céltalanul rohangál  a ködbe, egymással veszekedve miközben azt sem határozza meg h. merre is kellene haladni.

Mindenesetre a koronavírus-betegség kapcsán azt láthattuk, mintha a vezetés  és a járványtan is elfeledkezne arról, hogy tulajdonképpen mi lenne a cél.

Vagyis úgy tettek, tesznek mintha a sokáig tartó ijesztgetés, egy rémült állapotba tartás lenne a cél, és nem a megoldás, a viszonylagos megszüntetés, rendezett állapot lenne a cél. Ugyanis erről; hogyan lehet megszüntetni, rendezett kezelt állapotba hozni alig esett szó. Ha esik is, általában ilyen hozzáfűzésekkel: hát ennek gyógyítása nagyon bizonytalan, erről nem tudunk semmit, ez évekig fog tartani, stb..

Szóval a rémisztgetés folyt és folyik.

Pedig minimum el lehetett volna mondani a betegség, a járvány, a megoldás alapvetéseit.

(Igaz ehhez előbb tisztázni kellett volna, h melyik kategóriába tartozik a betegség, és mit akarnak vele kezdeni. )

Szóval lehet ahhoz hasonló megoldás, rendezett állapot kialakítás, ami például az AIDS-nál van.

De ez nem valószínű, ugyanis ez minden jel szerint ez betegség, járvány a másik kategóriába tartozik.

Létrejöhet egy olyan megoldás, rendezett állapotba hozás, mint ami Kínában a koronavírussal kapcsolatban van. Vagy ami SARS vírusos tüdőgyulladással kapcsolatban a világban van. Vagyis gyakorlatilag, mint járvány megszűnt.

Vagy az lenne a cél, h egy újabb szezonális influenzaszerű betegség keretében kapjon rendezett megoldást a koronavírus-betegség.

De itt újra elismétlem: az influenzaszerű járványokat is nagyon szigorú járványintézkedésekkel gyakorlatilag meg lehet szüntetni. Vagyis a 2. és a 3. kategória felcserélődhet a járványkezelés következtében. 

Nézzük a három típust eredeti állapotát és kezelt állapotát újra, sorba, vázlatosan.

Pontosabban induljunk ki a három alapvető megoldó módszerből.

1. Elsődlegesen a  fertőzőképesség (terjedő képesség) fékezése.

A terjedési útvonalak lezárása (maszk, távolságtartás, higiénia, teszt, karantén, stb.) Ez a módszer elsősorban az AIDS, illetve a SARS vírus esetében lehet a főirány.  De egyébként a másik két betegségtípus esetében sem lényegtelen. Emellett persze alkalmazni kell a másik két alapvető módszert is, a nyájimmunitás fokának növelését, és a súlyosság csökkentését.

Ez (a terjedés gátlása) azért hatékony az AIDS típusú betegségeknél, mert azoknál nehéz elérni a nyájimmunitást, oltással, vagy anélkül. De mivel kisebb a fertőző-képesség, ezért annak további gátlása a hatékony.

Viszont pl. a koronavírus-betegség esetében abban áll a terjedés gátlásának jelentősége, hogy fékezi a hirtelen nagy megugrásokat (laposítja a görbét). De csak ennyiben, mert ha ez influenzaszerű betegség, akkor nem ez a főmegoldás.

A fertőző-képesség gátlása az útvonalak lezárása szinte megszünteti, legalábbis minimálisra csökkenti a fertőzöttséget és a járványt, így hoz létre kezelt járvány állapotot.

2. Elsődlegesen a nyájimmunitás fokának növelése, (oltással, és eleinte, oltás nélkül).

(Nem árt ismételgetni; lényegében a védőoltás is nyájimmunitást hoz létre. Azt is hozzá kell tenni, tulajdonképpen a nyájimmunitás is áttételesen a fertőzést gátolja. De amíg a védőoltás alkalmazható lesz, addig a természetes nyájimmunitás erősítése csökkenti a járványt.

Hát igen, lehet, h. most a koronavírus esetében éppen erről van szó. Hagyjuk a fertőzést terjedni, csak arra kell vigyázni, h. ne legyen hirtelen nagy megugrás)

Szóval az enyhébb (influenzaszerű) betegségeknél ez a leghatékonyabb módszer, mivel a fertőző-képességet nehéz  gátolni, de nyájimmunitás nagyobb baj nélkül elég könnyen kialakítható. De a középutas SARS-vírus betegség esetében jelentős szerepe lehet. Sőt az AIDS típusú betegségeknél is lehet jelentősége, csak kisebb.

A nagyfokú nyájimmunitás (oltással és anélkül is) kialakítása, lényegében gátolja a fertőző-képességet, és gátolja a beteg súlyosságát is.

Mert mi van pl. influenza esetében, amelyben feltehetően erős a nyájimmunitás, oltás is van.

Bár sokan fertőződnek, de ez még mindig kevesebb, mintha nem lenne oltás, nem lenne erős nyájimmunitás. Valamint, akik elkapják azok is viszonylag enyhe lefolyással megússzák a betegséget. Influenza esetében az elsődleges járványkezelés az erős nyájimmunitás kialakítása, és másodlagos a fertőzési, terjedési útvonalak lezárása.

3. A betegség súlyosságának enyhítése, gyógyszerekkel, gyógymódokkal.

Természetesen ennek minden típusú betegségben jelentős szerepe van.

   Tehát van itt három módszer (a harmadik mindig fontos, tehát nem kérdés), vagyis a kérdés, hogy az első két módszer közül, mikor melyiket kell elsődlegesen és mikor kell másodlagosan alkalmazni. Vagyis mindig mind a hármat alkalmazni kell, csak az egyest és a kettest eltérő hangsúllyal.

A nyájimmunitás fokának tehát jelentős szerepe van, főleg egy ilyen korona-vírus járvány esetében, akkor nem lehet úgy csinálni mintha nem is létezne.

Az egész járványkezelés és kommunikáció úgy tett, mintha csakis a másik két alapmódszer (fertőző-képesség gátlás, súlyoság-enyhítés) létezne, és a nyájimmunitás nem is létezne. Vagyis ferdítés manipuláció folyt. De a kommunikáció elemzéséből ki fog derülni, h. tudatos következetes rémület-gerjesztő kommunikáció folyt. 

Röviden még visszatérnék a három fő jellemzőre.

Azért hogy az előzők érthetőbbé váljanak és talán a későbbiek is érthetőbbé válnak.

Újra és újra megjegyzem: nem orvoskodni, tudóskodni szeretnék, tehát orvosi, járványtani szempontból eme írás szakszerűtlen és hiányos lesz.

De nem is ez a cél, a cél egyszerűen az, hogy a hétköznapi ember számára érthetően szeretném elmondani, mi is történt a Covid-19 kapcsán.

A reprodukciós ráta (R szám), amit én egyszerűen fertőző-képességnek, (terjedő-képességnek) nevezek.

A pontos R szám egy bonyolult képlettel számítható. Többek között beleszól a népesség immunizált aránya, és beleszól a járványügyi szabályozás. A nettó reprodukciós ráta (nettó fertőző-képesség) viszont az a tulajdonság, ill. szám, amibe nincsenek ezek a beleszóló tényezők. 

De az is elég a megértéséhez, hogy nyilván egy cseppfertőzéssel terjedő betegség (pl. influenza) könnyebben, gyorsabban terjed, mint egy vérfertőzés útján terjedő Ill. szexuális úton terjedő betegség (pl. AIDS). Elég sok útja-módja van a terjedésnek, (nem sorolom fel), de ez a sok út-mód, sokféle gyorsaságot, nehézséget jelent.

Valójában a fertőző-képességet, (a teljest, bruttót), úgy lehet pontosabban mérni, hogy tesztelik az embereket, és nézik, hogyan alakul teszt-pozitívak (fertőzöttek) száma.

A tesztelésről már volt és még lesz is szó. Itt csak annyit, h a jelenlegi kapacitás és pontosság mellett, ez a mérés is sok pontatlanságra „csalásra” ad lehetőséget, és úgy néz ki ezzel a csalási, torzítási lehetőséggel élnek is emberek, kormányok.

Ha lenne pontos az egész népességre kiterjedő tesztelés (minden országban egységesen, és olyan, ami a fertőzöttség szakaszát is megállapítaná), akkor pontosan meg lehetne a fertőző-képességet állapítani, és akkor ez egy közepesen fontos szám, ill. tulajdonság lehetne. De mivel ilyen tesztelés nincs ez az adat lényegtelen.

Miért lenne csak közepesen fontos tulajdonság?

Nagyon egyszerűen ezért: Ezer enyhe, tünetekkel járó (egyhetes náthával fejfájással, levertséggel, stb.) járó betegség sincs akkora dráma, mint egy ember halála. Ugyanis ha kimutatják h. százezer, vagy millió, vagy tízmillió teszt-pozitív „fertőzött” van, azért az mégsem a súlyos betegek, halottak száma. Az influenza, vagy a koronavírus esetében ezek 95%-a tünetmentes, vagy enyhe tünetes.

Esetleg pontatlanul lehet következtetni, de az csak egy pontatlan lehetségesség.

A virulencia, amit én egyszerűen betegség-súlyosságnak nevezek.

Hogy kapcsolódjunk az előzőkhöz,  - na ez (a súlyos betegek ill. a kórokozó miatt meghaltak) már egy valóban fontos tulajdonság és szám,… lenne. Lenne, ha pontos lenne.

Az orvosi kifejezés a „virulencia”, a kórokozó virulenciája, amit én egyszerűen belső fertőző képességnek, vagy a betegség agresszivitásának nevezek. Még egyszerűbben; a betegség súlyosságának nevezek.   

Ez egyrészt, azt jelenti, h. a  kórokozó milyen erővel rázza le magáról az immunrendszer védekezését, milyen agresszívan terjed, és mekkora rombolást csinál a szervezetben.

Tehát ez is három al-tulajdonságból áll, de a megértéshez annyi is elég, h ez a betegség súlyossága.

Amit egyszerűen úgy lehetne mérni, h. mérik a súlyos betegek, illetve korházba kerültek, ill. az intenzív osztályra kerültek számát. De mivel ebben is lehet tévedni, a legegyszerűbb mérés, ha mérik a mortalitást, vagyis a halálozást. Ugyanis halálozás mindig egyenesen arányos a betegség súlyosságával. Ugyanez nem mondható, csak félig mondható, a fertőzöttségre.

Tehát a halálozások száma (ami áttételesen méri virulenciát is) fontos szám lenne, ha pontos lenne. És a halálozási arány is fontos szám lenne, ha pontos lenne. A Covid-19 esetében többnyire nem volt pontos szám.

A halálozási arány pedig a nyájimmunitás valamint járvány állásáról ad képet.

Mindehhez hozzá kell tenni, h azért mindez függ attól is h melyik fertőző-betegség fajtáról (AIDS, SARS, Influenza) van szó. Pl. a TBC, Ebola, AIDS stb. esetében majdnem minden fertőzött, súlyos beteg lesz, tehát ott fontos szám a fertőzöttség. Itt most elsősorban az influenzaszerű betegségekről beszélünk, itt kevésbé fontos. 

A nyájimmunitás, ill. a nyájimmunitás foka.

Itt azért idézek, nem szeretném, ha azt mondanák, én találtam ki.

Idézet a Wikipédiából:

„A nyájimmunitás,vagy közösségi immunitás olyan 

immunitás egy fertőző betegséggel szemben, amely úgy jön létre, hogy a népesség egy bizonyos részének beoltása, vagy kigyógyulása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is. Immunitás úgy is szerezhető, ha valaki megfertőződik egy kórokozóval és kigyógyul a betegségből, ezért ha a népesség egy jelentős része megfertőződik és kigyógyul, a nyájimmunitás akár vakcina alkalmazása nélkül is kialakulhat.”

Még annyit tennék hozzá, h a nyájimmunitás lényegében arról szól, h viszonylag enyhe fertőzöttséggel és enyhe  tünetekkel alakítjuk ki tömegesen az immunitást, így a járvány viszonylag kis áldozat mellett kezelhető, rendezett állapotba kerülhet.

Először is arra térnék ki, h. miért beszélek a nyájimmunitás fokáról?  Csak röviden, mert máshol is szó lesz erről.

Sok „szakembertől” halottam: vagy van a népességnek nyájimmunitása, vagy nincs. A gondolkodók pedig azt mondják, a nyájimmunitásnak több foka van és a járvány szempontjából nem mindegy, h milyen fokú. Először is a teljes népességnek lehet h csak a 10, vagy 20, vagy 30, vagy a 40, vagy az 50, vagy a 60, vagy a 70, vagy 80% lehet immúnis az adott kórokozóra. Ráadásul az egyének immunitását is legalább 3-4 kategóriába sorolhatjuk: nincs, közepes, erős, teljes. A lényeg, hogy a nyájimmunitásnak van foka, és nem mindegy, h. milyen fokon áll.

Még egyszerűbben, talán 40% -s nyájimmunitásig látszólag mindegy (de nyilván a magasabb, erősebb nyájimmunitás elérése egy folyamat), de azután nem mindegy, h 50-60-70-80%-s a nyájimmunitás.

A nyájimmunitásnak, annak kialakulásának elsődleges szerepe van abban h bizonyos fertőző-betegségek kezelhető, rendezett (megoldott) állapotba kerüljenek. Minden fertőző-betegség esetén van jelentősége, de elsődleges szerepe lehet az influenza-szerű betegségek esetében. Ha tudjuk, h.  éppen a nyájimmunitás alakulása zajlik, ez egy „gyógyító” folyamat, akkor nem kerülhetünk a jelenlegi idegbeteg fölösleges pánikkeltés helyzetbe.

A nyájimmunitás fokát tulajdonképpen, speciális teszttel lehetne mérni.  Másfelől bizonyos jelekből is lehet következtetni.  Szerintem az, hogy egyre több a teszt-pozitív eset, de ezek döntő többsége tünetmentes, azt jelenti, h nő, a nyájimmunitás foka.