Fiataloknak még sikerülhet 

Reményeim szerint ez egy folyamatosan változó, bővülő tartalmú webhely lesz. És bővülő látogatottságú is.

   A fiatalok legfontosabb dolga (feladata), kétségkívül önmaguk megvalósítása. Iskola, valamilyen képesítés, később foglalkozás, jó munkahely, érdekes hasznos ráadásul elismert munka, baráti kör, párkapcsolat, majd saját család, önálló, egyedi, sikeres életstílus és még lehetne sorolni. Mindehhez természetesen ismerni kell a közvetlen környezetet. 

De mennyire fontos a szélesebb társadalom megismerése, és alakítása?? Bármennyire is túlzásnak tűnik, ez is ott van a fontos, az életminőséget meghatározó dolgok között. Igaz, hogy ez nem közvetlen, inkább közvetve hat az életünkre. De közvetve, nagyon, erősen befolyásolja az életünk. Ráadásul a közvetlen környezet is általában pozitívan értékeli, ha valaki művelt, társadalmi téren is tájékozott, közösségi ember. Azon közösséget is könnyebben megtalálod, melyben jól érzed magad. És azért a közvetlen eligazodást, érvényesülést is segíti. Szóval foglalkozni kell, sőt érdemes vele.

Sok fiatal talán megijed: hogyan lehet ennyi feladatnak megfelelni? Lehetséges, csak nem görcsösen, nem is félve, nem is leblokkolva, nem is hektikusan, hanem ellenkezőleg. Lehetőleg nem is kell mindezen feladatokat (beleértve a társadalom megismerését, alakítását) "feladatnak" felfogni. Szórakoztató önképzés, tisztességes, a társadalom számára is hasznos önmegvalósítás - akár így is fel lehet fogni eme  informálódásokat, gondolkodásokat, tevékenységeket (nem feladatokat). Ha időnként belenézel ezen az oldalakba, elgondolkodsz (akár kritikusan is) egy-egy képen szövegen, már az is hozzájárulhat a megismeréshez, a megértéshez.

Elég ha egyszerre csak két-három képet "plakátot" nézel meg, olvasol el, de azt lehetőleg alaposan, elgondolkodva, ne felületesen csináld. 

A minimális, elégségesen szükséges cselekvés pedig, hogy mindig elmész szavazni, választani, és azt mint hozzáértő, tájékozott (sok oldalról tájékozott), de a jövőt is figyelő polgárként teszed. (Mert aki saját és gyerekei jövőjét akarja látni, ő bizony kénytelen a társadalom, a nemzet jövőjével is foglalkozni.)  Ennél több szükséges, ha viszonylag aktív politikai életet akarsz élni, fel kell vállalnod, hogy vitázol, gyűlésekre jársz, és még lehetne sorolni. 

   Elismerem ezek az oldalak, mint összegzések, sűrítmények, túlnyomórészt a politikai rendszerrel foglalkoznak.

A gazdaságról, a kultúráról szinte egyáltalán nem esik szó.

Itt jegyzem, meg hogy az 5. oldalon "A Fidesz áfium ellen való orvosság" írásban azért egy rövid fejezet foglalkozik a magyar népkarakterrel. Illetve a gazdaságról szóló írások közül, ajánlanám, a VAKITFED (google) web oldalak alatt található fejezeteket. 

És, ha már ajánlások, nem maradhat ki a " A DEMOKRÁCIA KÉZIKÖNYVE XXI. SZÁZAD" c. könyv.

Visszatérve, eme oldalak valóban a társadalmi-politikai rendszerre koncentrálnak. Két okból, ami egy ok lényegében: a kiemelt fontosságához képest, magasan ez (rendszerismeret, rendszerfejlődés, demokráciaismeret) a legelhanyagoltabb tudomány, közismeret, iskolai tantárgy. Ezt szeretném valahogy kompenzálni, ha nem is teljesen, de részben.

Bármilyen szempontból (butaság, félrevezető, erkölcstelen, stb.) elítélhető, hogy bár nem vagyok ismert, elismert, társadalomtudós, mégis társadalomtudományos elméleteket állítok fel?

A rövid válasz: nem ítélhető el.

Nemcsak a véleménynyilvánítási szabadság miatt; nem elítélhető.

Hanem az alábbiak miatt:

A tudomány, kiváltképp a társadalomtudomány helyzetéről könyvet lehetne, sőt kellene írni. Kétévente. A kérdésre ugyanis akkor lehet viszonylag pontosan válaszolni, a feltárjuk a társadalomtudomány jelen helyzetét.

Tömören, a lényeget kivonatolva, csak három indokot említek, a mellett, hogy „nem ítélhető el”. 

1. A jelenlegi magyar hivatalos (elit) társadalomtudomány, társadalomkutatás döntő többsége lehetségesen, sőt valószínűleg, pártos, elfogult. Vagy, és, korlátozott. E mellett, vizsgálódása nem fedi le a társadalom teljes felületét, egy sereg társadalmi problémára nincs válasza, a hivatalos (elit) társadalomtudománynak 

(Hivatalos, elit társadalomtudomány: ismertebb, elismertebb társadalom-tudósok, ill. ismertebb, elismertebb társadalomtudománnyal foglalkozó műhelyek, intézetek, ill. ezek által közre adott munkák, elemzések, kutatások, tanulmányok, elméletek, gondolatok, stb.)

Gyakorlatilag az a kérdés, hogy azok a munkák elméletek, stb. melyeket a hivatalos, elit társadalomtudomány produkál vajon, oly mértékben mindenre kiterjedők, igazak, potenciálisan hasznosak (hiányosságoktól tévedésektől mentesek), hogy más munkákra, gondolatokra, stb. nincs szükség?

Illetve, hogy a hivatalos társadalomtudomány jóváhagyása nélkül megjelenő „más” munkáknak, tanulmányoknak, elméleteknek, gondolatoknak, stb., nem lehet értéke?

Mindkét kérdésre nyugodtan, biztosan „nemmel” válaszolhatunk.

Hiszen a valószínű pártosság, elfogultság (politikai, ideológiai befolyásoltság) önmagába is, a kellő igazság akadálya. Ráadásul számos további akadály is van. A fehér foltokat említettük. Valójában az is akadály, hogy a társadalomtudományokban eltérően a természettudományoktól, nincsenek közösen elfogadott standard alapvető sarokpontok, megállapítások, elméletek. Szóval, nagyfokú zavarosság van.

   Valójában az alábbi is egy szerteágazó, de kapcsolódó kérdéskör:

A jelen társadalomtudománya miért nem eléggé elismert?

A társadalomtudományos műveltség miért alacsony szintű?

A társadalomtudomány és általában tudomány miért nem vesz részt kellő súllyal, kellő mértékben, kellő fontossággal a társadalom, a nemzet, az állami irányításában?

Nyilván mindez még tömören is külön tanulmányt igényelne, tehát itt nem fogok válaszolni.

Fontos azonban megjegyezni, a hivatalos, elit társadalomtudomány gyengesége, súlytalansága, nem a benne levő emberek, szakemberek tudósok hibája. Azt sem állítom, hogy a társadalomtudományos kutatásnak, munkának ne lenne haszna. De azt mondom, korunkban már sokkal kiterjedtebbnek, megbecsültebbnek, hasznosabbnak kellene lenni. Számos ok feltárható, e gyengeség magyarázatára. A sok ok közül csak az egyik: a tudósok is emberből vannak.

2. Minden tudomány csak úgy fejlődhet, ha szinte minden új gondolatot, elméletet megvizsgál, bizonyos fokú szűrés, szelektálás után, a képtelenségeket elveti, a többit, a lehetségeseket tovább vizsgálja, a jókat, igazakat, a reményteljeseket pedig befogadja. 

3. A kérdésbe szereplő fogalmak oly mértékben tisztázatlanok, hogy a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Így az elmarasztaló válasz kvázi kiesik.

    Valójában, az sem teljesen tisztázott: mit nevezhetünk társadalomtudománynak?

Rendben van, itt felsorolhatunk több tudományt, de ez csak része a kérdésnek. Egy másik része, hogy tudomány, ami tudományos módszerekkel dolgozik? De melyek a tudományos módszerek? Nos itt már meglehetős zűrzavarral találkozunk.

Következő kérdés, hogy az iskolai végzettség feltétele e, a tudományosságnak?

A közreadás szélessége, az munka elmélet, stb. ismertsége, feltétele e, a tudományosságnak?   (Ha egy remete a barlangjában kigondol egy remek igaz, hasznos elméletet, az is tudomány?)

Az biztos, hogy a hivatalos, elit tudománynak valamennyire közismertnek kell lenni. De itt is kérdés; milyen mértékig? Milyen közismertség mellett mondható, ez a hivatalos tudomány része?

Nem teszek fel több kérdést, (minden kérdés hosszú választ igényelne), de már így is egyértelmű, a téma, a témakör nincs tisztázva. Csak még egy kérdés: milyen tudomány az, amelyik saját problémáit sem tisztázza?

 A „de” megjegyzés: De a társadalomtudomány még ezen a „leépített” szinten is magasabb igazságszinten áll, mint politika, a politikusok (jelenleg ők döntéshozók) általános, átlagos igazságszintje.

A megoldás, a társadalomtudomány és oktatásának fokozatosan, folyamatosan emelkedő fontossága, megbecsültsége, és színvonala.

   A lényeg, hogy jelenleg az 1., a 2., a 3. megállapítás feltehetően igaz, ami azt jelenti, hogy én (vagy bárki más) aki nem a hivatalos társadalomtudomány tagja nyugodtan írhat, közölhet társadalomtudományos témákban munkát, tanulmányt, stb..

Döntse el az olvasó, hallgató, hogy baromság, vagy okosság, vagy van benne valami.

Hozzáteszem, a magam részéről örülnék, ha a hivatalos társadalomtudomány alaposabban szűrne, szelektálna.  De az alaposság azt jelenti, hogy érdemi, elfogulatlan, objektív vizsgálat után vetné el, vagy emelné ki a munkákat, közléseket. Viszont a jelenlegi, viszonylag gyenge, súlytalan, elhanyagolt állapotú társadalomtudomány nem is akar, és nem is képes alaposabb vizsgálatra szelektálásra.