Tudományos és társadalmi részletek

Az első óráink az alapokról az ősanyagtengerről szóltak. 

Persze nem tudom visszaadni Gabor proff érdekes előadásait. De már a visszagondolás is jólesik.

A szex-földi tudósok rájöttek, hogy nincs anyagtalan tér, mindenhol anyag van, ill. az anyagban levő résstruktúrák vannak. Vagyis az ősanyagtenger döntően homogén, de nem teljesen, mert vannak benne rések. Általában kisebb össze-vissza, nagyjából egyenletesen elhelyezkedő rések vannak, ez a normál résstruktúra mely létrehozza az általános normál ősanyag mezőt. Azonban másképp is elhelyezkedhetnek rések, mely rések alakja nagysága is változhat. Ezek már speciálisabb tulajdonságú mezőket alakítanak ki, sőt ez hozza létre az érzékelt anyagokat is. Az érzékelt anyagnak több neve is van, pl. szilárd anyag, még akkor is, ha az gáz, vagy folyadék állapotú. A másik elnevezés a szilárd rácsalakzat anyag, vagy egyszerűen csak rácsanyag, vagy egészen egyszerűen, anyag.

   Az elektronok (más legkisebb anyag-részek) nagyjából pálcika alakúak, egy nagyobb résből és a körülötte levő viszonylag homogénebb (résmentes) ősanyagból állnak. áttételesen, leegyszerűsítve pálcikához hasonlóak. Van hosszú szaggatott (indirekt), egyébként hajladozó, csapkodó, rezgő nyúlványuk is, ami szintén rés és anyag, vagyis résanyag.

Az atomok, leegyszerűsítve egy központi testből kiálló elektronok, (nyúlványok).

A szilárd anyagok elektronnyúlványai összekapcsolódnak (összefonódnak), ezért a szilárd anyagok összefüggő kiterjedt térrács alakzatúak.  Egy alkalommal, Gabor proff egy végtelen tengerben mozgó kockahálókhoz hasonlította a szilárd anyagokat. A gázok elektronnyúlványai egymást lökdösik, csapkodják, taszigálják, főleg gravitációs térben, mikor közel vannak egymáshoz. A folyadékok egyfelől kisebb kocka, gúla, stb, térrács alakzatrészekből állnak, másrészt a szabad elektronnyúlványaik összességében gyengén kapcsolódnak egymáshoz.

A szex-földi tudomány három primer tovább nem bontható mechanizmust ismer.

Az egyik az ősanyagtenger és a különböző résstruktúrák.

A másik a hő hullámzás, mint az eredeti, alapvető energia.

A harmadik: az egyenletesen forgó (minden állandóan mozog és forog) és rezgő világban a káoszból fokozatosan valamiféle rend áll össze.

Ez a három kölcsönviszonyban áll egymással. Ez a három és a kölcsönviszonyuk minden jelenség kiinduló oka.  

Persze a gondolkodó nyilván felfedezi az ellentmondást: ha ezek mechanizmusok, akkor sokoldalú tovább bontható folyamatok, vagyis a világ végtelenségét nem oldják meg. Ez igaz - a szex-földi tudomány sem állította soha, hogy mindent tud. Csak kijelölte a legvalószínűbb alapmechanizmusokat.

Visszatérve a mindenütt ott levő mindent kitöltő ősanyagtengerre, mely nem homogén, mert vannak benne, résstruktúrák. Mely résstruktúrák, határozzák meg az anyag legkisebb szintjét. A legkisebb szintből, a mikro szintből ered minden anyagi és fizikai, mozgási, sőt kémiai tulajdonság. Pontosabban mivel van visszahatás is, inkább összjátékról, összhangról van szó. Az ősanyagtenger a résstruktúrákkal együtt értendő. Az ősanyagtenger nem mutatható ki, mert mindenhol, a mért dologban, valamint a mérőeszközben is ott van. Mindenhol, mindenben teljesen vagy 99%-ban ott van.  Nem zárható dobozba, a dobozból nem szivattyúzható ki, hiszen minden doboz falán átfolyik, pontosabban a doboz anyaga is 99%-ban az ősanyagtengerből áll.

Kétségtelen hogy a résstruktúrája miatt az ősanyagtenger a leghígabb, legkönnyebb (a gravitációra legkevésbé reagáló) anyag, De ez nem jelenti azt, hogy nincs.

Nyilvánvalóan, ha mindenütt ott van, akkor közvetlenül nem is mérhető. Ha egy dobozból kiszivattyúzunk valamit az nem más, mint az anyag, leginkább annak is a gáz-részecskéi, az ősanyagtenger benne marad, hiszen „átfolyik” a doboz falán.

Közvetve azonban sok minden bizonyítja, hogy létezik, pl. az elektromágneses hullámterjedés, a gravitáció is, többek között az ősanyagtengerrel magyarázható. Korábban a szex-földi tudósok megállapítottak vagy ötven „csodálatos” fizikai erőteret, nos ezen erőterek is az ősanyagtengerrel (ősanyagtenger és benne levő résstruktúrákkal) magyarázhatók.  Tehát nem erőterekről, hanem különböző ősanyagmezőkről, vagyis résstruktúrákról van szó.

   Egy hónap múlva rátértünk a mozgásokra, valamint a gravitációra.

Sajnos szerelmi életem nem jött rendbe, továbbra sem akadt megfelelő partner. Be kell vallanom azokban az időkben a szex-éhségem igencsak frivol álmokban elégült ki. Éjszakánként gyakran álmodtam a kis majmokról, a tengerparti csapatról, arról hogy a hímek megdugnak, ráadásul egyszerre hét majmocska nagy fallosszal. Amitől magam is szégyenkezve megijedtem, hogy ezek nem rémálmok, hanem kellemes, sőt néha testi kéjt nyújtó álmok voltak. De kérdem én: ki tehet az álmaiért? Mindezt, mint mondtam a szex-éhségemnek tudtam be.

   Így aztán maradt a gravitációba való elméleti elmerülés, Gabor proff e témát taglalta több előadáson keresztül.

A gravitáció megértéshez tudnunk kell, hogy az egyik mozgásfajta a hullámterjedés, mikor kisebb elmozdulás sorozat, által terjed az anyag energia, vagy leginkább a jel. Gyakorlatilag az ősanyag változatos formájú rései mozdulnak ilyenkor el egymásután, sávokban, hasonlóan, mint ahogy víz mozdul el pl. a bedobott kavics hatására. 

A másik mozgás-alapfajta, a lökdösés taszigálás sodródás, és ebből következő anyag-haladás. Ez ahhoz hasonló, mint amikor egy rácsalakzat (egyébként az is résstruktúra) haladna a hatalmas óceánba, vízbe, a keskeny szilárd részek félretolják a vizet, az anyag többi részén „átfolyik” az egyforma víz.

Valójában nincs „folyás” mindig más, de egyforma ősanyag van az anyag (rácsanyag) belsejében.

Két rácsalakzat egymásnak ütközik, nem  tud egymáson áthaladni,  odébb taszítja a másik anyagot, ezzel magyarázható, hogy a ritka anyag nem halad át egymáson.

Direkt vonzás nincs, csak indirekt.

Továbbá, mindig minden mozog csak különböző sebességgel (iránnyal) ezért csak relatív mozgásról beszélhetünk.

Egyébként az időmozgás a nagy történések mozgása, más (egyirányú), mint a sokirányú térmozgás. Elméletileg van a hatalmas egyirányú hatalmas kört leíró időmozgás, és vannak ebben a rövid idejű térmozgások. Itt a jó hasonlat a mozifilm, a filmtekercs és képkockák mozgása az időmozgás, ezek szerint az időnek is van sebessége és iránya. A filmkockán belüli mozgás, a térmozgás, de ez az egész egyelőre csak érdekesség.

A másik elemi fizikai szabály: az anyagok mindig a kisebb ellenállás (akadályoztatás) irányában haladnak. A felgyorsulást egy irányba az is okozhatja, ha hirtelen kevesebb akadály lesz a mozgó anyag előtt egy irányban.

Mindebből összerakható a gravitáció.

Ne felejtsük el, kétféle anyag van, az ősanyagtenger, és a „szilád” rácsanyag. Itt most főleg a szilárd rácsanyagról (részecskékről, testekről) lesz szó.

Pl. egy anyag (test) belép a föld gravitációs terébe, mi is történik. A test kevesebb akadályt érez, annak ellenére, hogy a föld légköre tele van viszonylag összepréselt egymást taszigáló gázrészecskével, mely gázrészecskék nyilvánvalóan akadályok. Vagyis a másik irányba (távolodva a földtől)  még több akadály van.

A föld gravitációs terében csak az atomok elektronnyúlványai (pálcikák) lökdösik egymást - mely atomok éppen gravitáció miatt kerültek túl közel egymáshoz.

Emlékeztetőül a legkisebb anyag részecske bizonyos „pálcika”, mely egy viszonylag vastagabb hosszabb résből és a körülötte levő viszonylag vastagabb résmentes ősanyagból áll. Két ilyen „pálcika” találkozáskor ütközik. (Ha rácsba rendeződött, akkor nem tud egymáson átmenni). Vagy összefonódik, mint a fonal, fonáskor, ebből alakulnak ki az atomok, molekulák, anyagok, rácsanyagok.

  Visszatérve a gravitációra. Egyszerűen így írható le a gravitációs térben tartózkodás: minden irányba történő lökdösődés minden részecskét, anyagot, testet két oldalt helyben tartó, le fel irányban a helyére lökő erőtér jön létre. Amely erőtér tudjuk, hogy anyagmező, de néha az erőtér elnevezés érthetőbb.

A le-fel irányba helyére lökés abból jön létre, hogy az anyagok, részecskék, testek inkább észlelik a „sűrű” földi légkört akadálymentesnek, mint a látszólag híg (egyesek szerint anyagtalan) világűrt, ezért ebbe az  irányba haladnak.

A gravitáció meghajtása két részből áll. Az egyik, hogy alaphelyzetben a nagyobb test, gyorsabban mozog ugyanabba az irányba, mint az előtte haladó kisebb test, vagyis utoléri. Pontosabban a nagyobb test ősanyagra gyakorolt hullámhatása, lassítja (akadályt képez) le az előtte haladó kisebb testet. Ha viszont a kisebb test halad nagyobb mögött, akkor ez a hullámhatás felgyorsítja a kisebb testet, az akadályozás csökken, ugyancsak csökken, ha mellette halad.  

Belső pontról nézve ezek a mozgások úgy látszanak, hogy kisebb testek a nagyobb testek felé haladnak, sőt bele csapódnak.

A jó modell, a világűr egy hatalmas körhinta, mi is a körhintán utazunk csak körhintán levő dolgokat látjuk.  Autópálya hasonlatnál: mindig kis autó marad le, majd előzi meg a viszonylag egyenletesen haladó kamiont. Mintha a kisautó fordított erejű gumiszalaggal lenne a kamionhoz, pontosabban a kamionokhoz kötve. De az autópálya is azon a körhintán van, amelyiken mi.

Mit is jelent az, hogy amikor kisebb test nagy mögött, mellett halad, a látszólag akadálymentes világűr valójában nagyobb, több akadályt jelent, mint a nagy-test körül levő, ill. nagy testben levő sűrű légkör (gázkör)? Azt hogy a világűrben is van akadályoztatás (egyébként más, sokféle hullámterjedés is).  Leginkább az következik ebből, hogy mindez csak úgy lehetséges, ha van ősanyagtenger, de az sem teljesen homogén.

  Másképp, egyszerűen a gravitáció: az anyagok haladása az ősanyagtenger „lég, vízellenállásába”.  Egyszerűen nevezzük ősanyagtenger-ellenállásnak. A rácsozattal (szinte minden anyag rácsozat) szembeni ősanyagtenger-ellenállás annál nagyobb, minél nagyobb az összefüggő rácsozat, illetve minél sűrűbb a rácsozat. (Az anyagsűrűség a fajsúly térfogat, a tömeg, a tömegvonzás összefügg.) Másfelől egyszerűen a levegőbe, vízbe haladó rácskockát kell elképzelni.  A nagyobb tömegű (nagyobb, sűrűbb rácsú) anyag más sebességgel halad, mint a kisebb tömegű anyag, ráadásul a gravitációs hullámzás kibocsátásuk is más. (Mindig minden halad egymáshoz képest is.) Ha kisebb tömegű anyag, a nagyobb mögött halad, akkor gyorsabban halad, kisebb az ősanyag-ellenállása, vagyis utoléri. (Ez olyan mintha belecsapódna.) Ha előtte halad, akkor a gravitációs hullámok lelassítják a kisebb tömegű anyagot és a nagyobb éri utol. (Szintén olyan mintha a kisebb tömegű a nagyobba csapódna.) Ha egymás mellett haladnak, akkor a kettő keveréke jön létre. Egyébként, ha mindkettő forog, de halad is, akkor, ami előtte van, mellette van az mögé kerülhet, illetve bonyolult.

A sűrűsödés (a rács sűrűbbé válása) mint kisebb gravitáció-sorozat ehhez hasonló lépésekből alakul ki. Az viszont igaz, hogy vannak erőhatárok, bizonyos határ alatt nem történik semmi, felette már történik (összecsúszik, vagy szétesik a rács) sőt, nagyon is történik.

A makró-világ, bolygók csillagok tanulmányozása is a sötét anyaghoz (ősanyagtenger) vezetett el.

Mindez kapcsolódik az ősanyagtengerhez és a résstruktúrákhoz.   

Mindez pedig nagyon is mechanikus jellegű, nem véletlenül. A mikró világ jelenség-törvényei a középvilág tapasztalt mechanikai törvényei, a makró világ jelenség-törvényei egymással összhangban állnak. 

 Ez pedig egy másik tudományos részlet.

A másik választott témám, az „érzésmező” nagy témaköre volt.

Körülbelül a következőket mondtam el:

-  Az élet pedig a világ közepén levő (nem mértani közepe, hanem a nagyságbeli és strukturális közepe) bolygókon alakul ki, ahol az anyagok állandó egyenletes, sőt többszörös körforgásnak, ugyanakkor az egyenetlen (de nem kaotikus) rázkódásnak vannak kitéve. Ebben a szabályos és szabálytalan mozgás váltakozásában az összeillő részek, az összeakadó részek gyorsan (évmilliárdok alatt) megtalálják egymást.

Ezt erősíti az evolúció törvényei, melyek mai tudásunk szerint, nemcsak az élőlények fejlődésének törvényei, hanem általános fejlődési törvények. Egyébként 32 evolúciós törvény, pontosabban 32 hajtóerő van. Az evolúciós törvények, hajtóerők minden érzésre képes élőlényre érvényesek, így a szex-földi polgárokra, a földi emberekre, és minden más élőlényre, növényre, állatra is.

Viszont még a harminckettő hajtóerő sem lett volna elég, az élet kialakuláshoz, szükség van még érzésekre is. Mely érzések (valamint érzelmek) az ősanyagtenger különleges résstruktúrájú részéből (mezőjéből) jönnek. Vagyis vannak a biológiai élőlényeken kívüli érzésenergia mezők, - a biológiai élőlényekbe innen áramlik be és ki az érzésenergia. Persze ez sem valami csodaerő energia, ez is anyagi struktúrákban realizálódik, mint minden erő, energia, azonban az érthető modell miatt, egyszerűbb energiákról, erőkről beszélni.

Érzésenergia melyet nevezhetünk lélek energiának vagy életenergiának is, létezik, szóval ilyen értelemben mégis van egyféle lélek, lélekvilág, túlvilág, sőt túlvilági élet is. Sőt bizonyos túlvilági igazságszolgáltatás is, csakhogy ez nagyon is materiális.

A probléma filozofikus, létezik egy hit oldala is. Erre is röviden kitérek.

Eddig mindenről kiderült, hogy materiális, ami nem zárja ki isten létét, hiszen minden előtt volt valami, minden valahogy kialakult. A kérdéseket mindig fel lehet tenni: rendben van, de mi volt előtte? Ez hogyan jött létre? Illetve mindig el lehet mondani: isten a természet törvényei megalkotásával hozta létre a világmindenséget, ill. a természet törvényei által alakítja, irányítja a világot. Sőt magára istenre is fel lehet tenni a kérdést: és isten hogyan jött létre? A frázisszerű válasz erre: csak ne kérdezd, úgyse értheti meg a halandó, stb.. De hát ezek nem értelmes válaszok. Azt nem tudhatjuk, hogy van valami, valaki a természeten kívül. Azt azonban tudhatjuk, hogy az élőlényi értelem, megismerés véges, ugyanakkor jelenleg még fejlődőképes.  A kettő azonban nem ugyanaz, nem mondható: mivel ez élőlényi értelem véges, azért van valami a természeten kívül.

Isten létét elsősorban az indokolja, hogy a fejlett élőlény (az egyén, ill. a társadalom) nem képes segítség nélkül boldog egészséges életet létre hozni.

De térjünk rá az érzés-mechanizmusra.

Mi is az érzés? Ha a gép érezhetne érzést, a fizikai érzékeléshez, (pl. egy hőmérő higanyszál elmozdulás) melyhez kapcsolódna valamilyen kellemetlen, vagy kellemes érzet. A higanyszál elmozdul, de a hozzá kapcsolódó hideg, meleg, vagy bármilyen kellemes, kellemetlen érzés a gépek esetében nem jön létre.  Minden más funkciót tudó, - érzékelő gondolkodó szaporodó, stb.,- robotot létre lehet hozni. Gondolkodó robotot is létre lehet hozni, hiszen a gondolkodás alapja az alapprogram, az alapcél, majd minden eseményt egy egyszerű logikai lépésekből felépített válaszreakció követi. Ebből további programok, tanuló programok, ill. részben kötetlen programok építhetők fel, és így kialakítható a gondolkodás.  Vannak gondolkodó számítógépek, robotok. Valamint vannak reprodukcióra, kvázi szaporodásra képes robotok. Egyedül érzést, fájdalmat, örömöt érző robotok nincsenek.

Mesterségesen szinte lehetetlen érzéseket előállítani. Az érzések csak élőlényekben jönnek létre – ebből sok minden következik. A nagy szex-földi tudós M Grefit az alábbi felismerésből kiindulva kutatta az érzés, érzelem rejtett mechanizmusát. A kiinduló felismerés: bár az érzés, érzelem (fájdalom, öröm, stb.) testi mechanizmusa ismert, de ez csak egy részleges ismeret, a lényeg ismeretlen, rejtett. Méghozzá feltehetően nagyon rejtett, valószínűleg a biológián, a molekulákon, a sejteken kívül kell keresni, a lényeget. Meg kell jegyezni, hogy a gépi érzések lehetetlenségén kívül további három logikai érv szólt a külső érzés-energia mező léte mellett. Az evolúció, már a kezdeti szakasz is, elképzelhetetlen érzés nélkül. Továbbá, hogy minden nagy mechanizmus, test (anyagcsere), gondolkodás (információcsere), fejfenntartás (géncsere), a külvilág és a belső világ közötti körforgás.  Miért az érzés lenne kivétel? Továbbá az igazságosság-egyensúly, élet-egyensúly szükségszerű megléte.

M Grefit, illetve tudós társai lassan, fokozatosan feltárták az érzés-mechanizmust, aminek során sok mindent felfedeztek.

A biológia élőlény kapcsolata az élőlényen kívüli érzés-energia mezővel két, egymással összefüggő fő részre osztható.

Az egyik az élet közbeni állandó kapcsolat - az érzésmező és a biológia lény között állandó az érzés-áramlás.

A másik a születéskori és a halál utáni kapcsolat illetve, eseménysor.

A lényeg, hogy a halál után néhány fontos sejt (élet-alapsejt) mely mérte az élet alatti az összesített kellemes, ill. kellemetlen áramlást, ill. kimenő jóindulat, rosszindulat áramlást bekerül az érzés-energiamező megfelelő részébe. Ez az érzés-energiamező egy, az ősanyag egy speciális résstruktúrája, mely kapcsolatban van az élőlénnyel, pontosabban, annak érzést közvetítő sejtjeivel, szerveivel (hormonok idegrendszer). A fejlett élőlényben szétszórtan, nehezem felismerhetően van egy érzés-szeleprendszer. Továbbá a fejlett élőlényben és az említett érzés-energiamezőben van egy áramlási (hullámzási, adó-vevő) mechanizmus, valamint érzés-intenzitás mérő, ill. érzés-tároló mechanizmus. A  bonyolult mechanizmus végeredménye, hogy az egyén úgy kerül egyensúlyba   (nagyon egyszerű  tudatállapotról és érzésállapotról van szó), hogy főleg a halála után, kellemes érzésben visszakapja az érdemtelenül kapott kellemetlenségeket. A jó és rosszindulata is kompenzálódik (egyszerű kellemes, ill. kellemetlen érzésekben) e tekintetben is létrejön az egyensúly.  Ez az összetett érzés-mechanizmus (élő egyén - érzés-energiamező) ugyanis nem fejeződik be a test halálával, sőt ez az érzésmechanizmus része az élet-halál körforgásnak a másvilági lélek fennmaradásnak, sőt a másvilági igazságszolgáltatásnak. Végső soron ez egy abszolút igazságos, anyagi mechanizmuson alapuló másvilági igazságszolgáltatás.

A halál utáni lét a mai tudásunk szerint: néhány összekapcsolódott alapsejt, mely végigélte, végigmérte a biológiai életet, elemi tudat szinten éli meg, az elemi érzésszintet. Méghozzá azon a kellemességi szinten, amelyik kompenzálja, kiegészíti az igazságos, megérdemelt szintet.

Az elemi tudat és érzésmag nagyjából, ez egyben az alapérzés-sugárzás (hullámzás): én vagyok, élni akarok. Továbbá, én érzek egy alapból egy kevert közepes érzést, ehhez képest kellemesebb, kellemetlenebb érzést. Ez egyben az egysejtűk érzése, illetve a születéskori érzéssugárzás lényege.

Az élet egyfajta definíciója: a szinte ponttá zsugorodott elemi tudatmag, elemi érzésmag, elemi testmag (ez nem kívülről jövő) kibomlása, a részek, tulajdonságok (ágak levelek, stb.) sokasodása. 

A halál az egyéni kibomlás fordítottja, visszatérés az alapokba illetve a kiegészülésbe, illetve a közösbe.  Másik különbség, a biológiai létben a társadalom alkotja az egyedi mellett a közöset, a másik létben, fizikai energiamezők (tudat, érzés) alkotják elsősorban a közös megjelenését.

Ezután a kivetítőn megjelent a hét hatalmas összetett ábra, és ezeket az ábrák szerint is elmagyaráztam viszonylag részletesen. Majd az összefoglalással fejeztem be.

Összefoglalva: a szex-földi tudósok megfejtették hogyan működik alapvetően az élőlények érzésmechanizmusa. Ez egy összetett mechanizmus, meglehetősen bonyolult. A biológiai, a hormonális, az idegrendszeri része csak egy része a mechanizmusnak. Ez csak egy része mechanizmusnak bár sokan úgy gondolhatják, hogy ez a teljes mechanizmus. Hiszen, akár fizikális ingerléssel, akár vegyszerekkel, gyógyszerekkel lehetséges az érzéseket befolyásolni.  Ez azonban nem jelenti azt, hogy a reagáló részeken kívül nincsenek más részek, annál is inkább, mert a befolyásolás nem teljes. Tehát az első rész a nyilvánvaló fiziológiai hormonális, illetve idegrendszeri rész.

Ehhez csatlakozik a kevésbé nyilvánvaló fiziológiai rész, a kiáramlást beáramlást szabályozó érzés-szeleprendszer. ( Biológiai antenna-rendszernek is nevezhető) Ami már nehezebben ismerhető fel, de a szex-földi tudósoknak sikerült.

Leegyszerűsítve van egy kiáramló jó, vagy rosszindulatú érzés. Másfelől van egy beáramló kellemes, öröm, vagy kellemetlen fájdalomszerű érzés.

Mindehhez csatlakozik, egy, az előző áramlásokat mérő, mérőrendszer mely bizonyos alapsejtek változása által történik. Ez a másik, kevésbé nyilvánvaló fiziológia rész.

Az alapsejteknek azonban szerepe van a halálnak nevezett átalakulás, illetve halál utáni lét lezajlásában is. Áttételesen, mint születés energia-sugárzás (hullámzás) a születésben is részt vesznek.

A következő része pedig a biológia lényen kívüli érzés-energiamező. Ennek  része, vetülete, az érzés áramlás, ami egyébként hullámzás, hullámterjedés, ahogy a fény a  hő és egyebek is  hullámterjedés által jönnek létre.

Mindez kb. 6-7 rendszerrész, de az erős összefüggés miatt csak elméletileg választhatók szét. Ez tehát az érzésmechanizmus, a biológiai lét utáni érzésmechanizmus valamint egyensúly-kompenzáció (igazságszolgáltatás) rendszere összefoglalva. 

Nagyjából ezt mondtam el az első vizsgán amit: általános természettudományos vizsgának neveztek.