Vigyázat, még mindig 18 éven felüli.

Kizárólag 18 éven felülieknek.

Kivaghy K.

Szexföldi utazások

 Pornográf, fantasztikus, társadalmi kisregény

Figyelem ez nem csupán egy pornográf sztori. A fantasztikus történet, az erotikus kalandokon kívül, egyfajta fejlettebb társadalom, tudomány leírásáról is szól, vagyis az olvasó értelmére minimálisan szükség van.

A könyv jelenleg 95%-os állapotban van!

Első rész

   Guli Veron vagyok barátaimnak csak Veronika vagy csak Verci

Harmincnégy évesen, az úr, a földi időszámítás 2169  évében jöttem erre a bolygóra, erre a földre.

Mit is beszélek, nem „jöttem”, hanem zuhantam!

   Földi évben számolva immáron öt éve, (ez itt 7,36 év alatti körbe kerülése az itteni napnak), hogy kalandos körülmények között érkeztem erre az érdekes bolygóra, ebbe az érdekes városba, amit én csak egyszerűen szex-földnek nevezek, mely név az itt lakóknak sincs ellenére. Szó szerint egyébként „biTierra” így nevezik országukat, városukat, bolygójukat.

   Mint a TUF 6394 teherűrhajó hajóorvosa, így egy kicsit kívülállóként éltem át azt a borzalmas éjszakát, a hajótörés éjszakáját. Egy jókora aszteroida vágódott a hajónkhoz, bezúzva a „c” szektort. Bár az „x, b, y” szektor biztonsági zsilipjei lezártak, csak idő kérdése volt, hogy az  ide-oda pörgő hajó mikor robban fel. Megdermedve álltam, csak bámultam a sziréna kékes villogó, vijjogó fényében esztelenül rohangáló, ordítozó társaimat. Megpróbáltak valamit tenni, de mindenki tudta, itt a vég. Azután valamilyen erő, áramlat felkapott és berepített a „d” szektorba, egyenesen az egyik kétszemélyes leszálló komp oldalába vágva. Szédülten tápászkodtam fel, miközben láttam a „d” szektor biztonsági zsilipjeit bezáródtak. A csukódó nyíláson keresztül még hallottam a dübörgő robbanást, a velőtrázó sikolyokat, azután csak a néma csönd vett körül. Négykézláb bekászálódtam az előttem álló kompba. Zakatoló agyam felidézte, diákkori asztronauta tanfolyamon tanultak foszlányait, sikerült elindítani a kompot. Az automatika ráállt a legközelebbi bolygóra, amiről annyit azért tudtam, hogy nincs messze, mert már az űrhajóból is láttam.  – Semmit sem tudok - sóhajtottam, majd félájultan összecsuklottam. Ezután csak az állandó zizegő hangra emlékezem, továbbá a magányra, hűvös félelemre. Néha, félig eszméletlenül körbebotorkálva elláttam magam. A közelinek gondolt bolygó mégsem volt oly közel, a második hét után alig látszott nagyobbnak. A komp élelmiszer készlete lassan kimerült. A hőmérséklet lekapcsolt nulla fokra. A szervezetem, testem, lelkem ugyancsak  kimerült, összeomlott, már csak magzati  pózban hevertem a padlón azután teljesen elvesztettem az eszméletem.

Egy tengerparton eszméltem, hason fekve a homokban, csak a fáradt tekintetem járattam körbe. A leszálló komp orra, mint egy absztrakt szobor meredt ki a tengerből.

Már akkor ott az első percekben is hallottam lidérces zenét, a zengő hangokat, láttam a fényeket, halottam a versikéket, talán a külvilágban is, a belső álomvilágomba biztosan. Nem is álomvilág ez, hanem álmodozós világ, hiszen tudatomnál vagyok, érzékelem a környezetet csak a képzeletem kalandozik el. Később kiderült fények valóban vannak, lidérces sarki fények, melyek vörösen keretezett négyzetekbe vannak zárva. De a hangok, zenék, versikék, dalocskák csak a fejembe zengtek-zsongtak. „Álmodozós világ”, talán ez a jó kifejezés.

  „Álmodozós világ”, talán mégsem ez a legjobb szó, de nem találok jobbat. Én egy egyszerű orvos vagyok, nem író. Nem vagyok hajlandó magamat szapulni emiatt, és mástól sem veszem jó néven, ha irodalmi minőséget kérnek számon rajtam. Én nem akarok irodalmi művet alkotni, csak a valóságot szeretném leírni.

  Erőtlenül hevertem a homokban, amikor megláttam a két majmot. Csimpánzszerűek voltak, de kisebbek. Makogva jöttek, ugráltak felém, mögöttük pedig a többiek, egy egész csapat.

Meglepődtem, mert akkoriban már csak néhány körbekerített rezervátumban éltek a földön vadállatok. A tenger, a természet, sőt ezek az állatok is annyira földiek voltak, hogy azt gondoltam: valahogy mégis a földre keveredtem, talán éppen egy rezervátumba.

A majmok jellegzetes oldalazó ugrálásukkal közeledtek. Futni kéne, de mozdulni is alig tudtam, sajgó fájdalom hasított a derekamba.

A majmok körbevettek, az arcomba bámultak, mások pedig bökdöstek. Nagy nehezen felültem, erre a majmok egy része elkezdett nevetgélni és tapsolni. Legalábbis nevetésnek látszott, hallatszott az a vidám makogás, ami a vigyori szájukból hangzott. Azután az egyikük átnyújtott egy mangószerű gyümölcsöt. Mivel éhes, szomjas voltam megettem. Azután egy másikat is adtak, azt is megettem, ettől valamennyire visszatért az erőm.

Közben a majmócák ott ugráltak körülöttem, viszont egyik-másik bizony a nemi szervét is elkezdte húzogatni. Néhánynak már pirosan meredezett, testükhöz képest, meglepően nagy volt nekik, olyan 17 centi körüli. Bökdöstek, makogtak és mutogatták a péniszüket, sőt azt is hová akarják tenni. A horda kábé 7-8 hímből, 5-6 nőstényből állt, továbbá a kölykökből. A nőstényeket a fenéktájon elhelyezkedő nagy kiálló piros vulva-dudorról, gumóról lehetett felismerni. Érdekes volt, hogy nemcsak a hímek mutogatták a nemi szervüket nekem, hanem a nőstények is. Mint mondtam, a hímek azt is jelezték hová akarják tenni a meredező péniszüket. Először a péniszükre mutattak azután az én nemi szervemre. Volt amelyik a vulvámra, de volt, amelyik fenekemre mutogatott. Sőt az egyik a kezemre mutatott, sőt hozzá is dörgölte a nemi szervét. Egy másik mintha a számba akarta volna tenni, legalábbis ezt jelezték a mozdulatai. Mindezt nem erőszakosan tették, csak amolyan vidáman makogva, ugrálva, bohókásan, én azonban nem találtam viccesnek. Már azért sem, mert egyre közelebb jöttek, egyre pimaszabb mozdulatokat tettek, egyre gyakrabban jött létre testi kontakt. Egyik hátulról a vállamra ugrott, és a nemi szervét a fülemhez dörzsölte.

- Nem, nem - kezdtem kiabálni fejemmel nemet integetni. Felálltam, toppantottam, kezeimmel is hadonásztam - Hejhess menjetek már – próbáltam őket elzavarni.

   De nem mentek, körbevettek ott ugráltak, szinte lépni sem engedtek. Ezután más jutott az eszembe. Az egyik hím nemi szervére mutattam, majd a mellette levő nöstény vulva-dudorára, mutattam, hogy oda tegye. A majom rám nézett és akármennyire hihetetlen, de megértés sugárzott az arcából, meg is tette. Egy pillanat alatt beakasztott hátulról a nősténynek. Aztán a másiknak mutattam ugyanezt, szintén sikerrel jártam. Pár  perc alatt az egész csapat már egymást baszogatta és nem engem.

Ekkor érkeztek meg a furcsa lebegő autók, emberek ugráltak ki, szaladtak felém. A majmok pedig ellenkező irányba. A mentősök én annak sejtettem őket, beültettek a mentőautóba, a furcsa, lebegőbe és már vittek is a korházba.

  Mivel számomra minden szokatlan új élmény volt, eddig nem látott dolog, akkor még csak a sejtéseimet tudtam magamnak megfogalmazni. Azt is csak sejtettem, hogy mentőautó, és hogy kórházba szállítanak. Ekkor még mindig azt gondoltam, sejtettem, hogy a földön vagyok, illetve nem is nagyon gondolkodtam. Kicsit furák, talán túl szépek voltak az emberek, (talán ezt is csak utólag okoskodtam ki), de emberek voltak. A spanyol nyelvjárásuk is fura volt, de azért a lényeget megértettem.

   Akkoriban 2168 tájékán a földön szinte minden ember tudott oroszul, kínaiul, spanyolul, valamint angolul. Ezen kívül csak a helyi nyelvek voltak, de ők minimum két nyelvet beszéltek. Ezek az emberek, itt, pedig egy nagyon tört spanyol nyelvet beszéltek, de azért a mondanivaló lényegét ki lehetett hámozni. Minden egy kicsit szokatlan volt, de akkor még nem tudtam, hová kerültem, csak okoskodni próbáltam. De mint annyiszor most is kiderült, a valóság, nem kiokoskodható, hanem egyszerűen van.

Egyedül feküdtem egy korteremben alig szóltak hozzám, bár egy fiatal doki minden nap elbeszélgetett velem, pár nap alatt meg is szoktam a nyelvi furcsaságokat. A kommunikáció nem volt tökéletes, orvosilag azonban rendesen elláttak.  Ezt onnan tudtam, hogy egyre egészségesebbnek éreztem magam. A kezelés abból állt, hogy naponta háromszor beültettek egy székbe, amolyan fogorvosi székszerűségbe, ott mindenféle szerkezet, műanyagburok is rám csukódott, elkezdett minden zümmögni, majd itt-ott éreztem némi bizsergést, Úgy fél óráig tartott egy ilyen kezelés. Bár orvos voltam fogalmam sem volt e kezelés természetéről.

   Már a korházban is megjelentek bizonyos szokatlanságok, ott volt például az állandó csendes békés hangulat. Ezt persze betudtam a korház jellegének. Az ablakon kinézve érdekes sarki fényeket pillantottam meg Az égen látható, csodálatos állandóan váltakozó szín-kavalkád lebegett, mely nappal halványabban, éjjel erősebben világított - megigézett csak bámultam a lilás, hol pedig kékes, zöldes fényeket.

Megszólaltak bennem a csilingelő dalocskák:

Hova a csodába kerültem

csengő-bongó fénycsóva susogva jár ide s tova.

négyzethálót szövő fénysugár,

vörös fényvonalak szabályos hálója

földet eget összemossa a sarki fények folyása

finom ecsetből pacsmagolva zöld, kék, lila

széles a ház széles az út, engem is engedj

az égi palotába belépni, pihenni.

   Egyik éjszaka pedig mintha két holdat is láttam volna ráadásul az egyik zöldes fényű volt.

Viszont a szabálytalan sarki fények alatt szabályos kockahálós vöröses fénysugarakat is láttam.

Biztosan valamely északi országban lehetek – gondoltam. Eszembe sem jutott, hogyan beszélhetnek spanyolul egy északi országban

A negyedik napon jelent meg a fiatal nő és a férfi.

Bemutatkoztak: -  Numi vagyok - mondta a sötéthajú filigrán alkatú nő, miközben telt ajkai mosolyra húzódtak.

-   Narmi vagyok - szólt a napbarnított magas férfi, miközben hosszú ujjai ritmikusan vibráltak.

   Mindketten olyan 35-45 körüliek lehettek, legalábbis nagyjából. Vagyis azok közé tartoztak, az itteniekre egyébként jellemzően, akiknek a korát nem lehet betájolni.

Majd így folytatták, pontosabban Numi így folytatta: -  Ha nem haragszol most elviszünk hozzánk, befogadtunk, szeretnénk, ha nálunk laknál. Egyébként mindent tudunk rólad, legalábbis az érkezésedről.

-  Oké - válaszoltam, kedvesnek tűntek – hívjatok csak egyszerűen Vercinek. Elfogadom a meghívást, de csak pár napra. Tudjátok, már nagyon vágyom haza - tettem hozzá.

-   Bárcsak hazamehetnél - mondta Numi – de te az űrből jöttél egy idegen bolygóra. Nekünk nincs olyan űrjárművűnk, amivel haza tudnánk vinni.

- Hol a kandi kamera? – kérdeztem vigyorogva.

Csodálkozva néztek rám

- Kandi kamera? Mi az?

  Pár óra múlva azonban gyanítottam, hogy valóban egy idegen bolygóra kerültem. Ugyanis a jármű, amibe beültünk felemelkedett, majd a levegőbe siklott végig a városon. A város, a közlekedési eszközök, az épületek is felettébb érdekesek voltak, még hasonlót sem láttam, soha.

A házak egymásra halmozott gömbszerű, vagy inkább félgömbszerű építményekből álltak körbefutó ablakokkal.  A félgömbszerű építmények teteje füvesített dombocskák voltak, melyek, mondjuk a harmincadik szintről nézve már meg lehetősen bizarr kinézetet kölcsönöztek a városnak.

Legalábbis ez a városrész ilyen, később azért tapasztaltam, hogy a teljes város, lényegében a teljes lakott terület, meglehetősen sokszínű, sokféle stílusú, nincs egyformaság. Itt viszont az utcák, utak „afféle lengő utak” nemcsak vízszintesen kanyarogtak, de függőlegesen is, le-fel, máskor csigavonalba, az emeletek között. 

   Azonban az utcán sétáló emberek viselkedése ennél is meglepőbb volt. A jármű ablakából kitekintve lenge ruhás embereket láttam, testük intim részei fedetlenül, kettesével, hármasával, többnyire csókolódzva, egymást ölelgetve ritmikusan mozogtak. De láttam egyedülálló férfiakat és nőket is, némelyikük mintha saját magával foglalkozna - szóval úgy foglalkozna – értik.  Akkor még magamnak sem mertem megfogalmazni mit láttam, sőt a saját szemeimnek sem hittem.

- Nem vagy éhes, esetleg megállhatunk egy étkezdénél? Igaz otthon is van étel – szólított meg Numi.

-          Nem, köszönöm, jobban szeretem a házi kosztot. Majd otthon, szóval nálatok.

-   Vagy esetleg szex-étkezdénél álljunk meg? – kérdezte Narmi, majd folytatta kérdést- nem vagy szex-éhes?

   Először azt gondoltam, biztosan félreértem, ez valami helyi szóhasználat lehet. Ugyanis Narmi ezt az egészet annyira közömbösen, természetesem mondta, mint amikor megkérdezte, hogy nem vagyok éhes.

-   Szex-étkezde? – kérdeztem vissza

- Persze, ahol a nemi vágyat, a szex-éhséget gyorsan meg lehet szüntetni – mondta teljesen természetes hangon Narmi.

-  Nem, nem köszönöm - mondtam habogva, zavartan, miközben elvörösödtem

-  Vagy ebben is a házi szex kosztot kedveled? – kérdezte Numi, de semmiféle gúny nem volt hangjában.

-  Hát igen, illetve nem, nem is tudom - habogtam – az előzőnél is erősebben szégyenkezve.

Numi, Narmi összenéztek, ez volt az arcukra írva: - mi van ebben különleges?

   Nemsokára hazaértünk, mármint Numiékhoz. Érdekes gömbszerű helységekből álló lakásba toppantunk be.  Az egész lakás valamiféle üvegszerű anyagból állt, halványkékes, lilás opálos színek vettek körül.  Szekrény, asztal sehol, illetve érintésre a falból nyíltak ki, nyíltak le. A padlókat pedig, egyes szobákban, úgy kétharmad részben, ágyak (fekhelyek, matracok) borították, selyemszerű lepedőkkel takarva, párnákkal is jól telerakva. Később megtudtam ezek voltak a szex-étkező szobák. Mindegyik sarkába ott állt a szex-étkező medence. 

Az egyébként nem túl nagy helyiségeket ívelt átjárók kötötték össze. Később megtudtam, hogy azért voltak ajtók is, pontosabban opállézer függönyök, csak ritkán kapcsolták be.

A lakás több helyiségből állt, információs szobákból, egészségügyi szobából, szórakozási valamint szex-étkező szobákból, konyhából, ebédlőből valamint legalább három hálószobából a hozzájuk tartozó fürdőszobával, vécével. A falak lassan váltogatták a színüket, egyébként pedig tele voltak képernyős felületekkel. A helyiségek egyszerű, elegáns bútorzata pedig tele volt, billentyűzettel, de ezek alkalmanként jelentek meg, ugyanis az egész „rávetítési” technológiával volt megoldva. A mennyezeten volt a kivetítő szerkezet, mely szóbeli utasításra, illetve mutatásra különböző helyekre vetített ki képernyőt, vagy interaktív modulokat, pl. billentyűzeteket, kapcsolókat.

Az egyik nappali szobából nyílt a tágas fűvel, bokrokkal beültetett terasz - az ötvenkettedik szint magasságából gyönyörű kilátás tárult elém. A teraszkertben kocka alakú kertész robot, a szobákba henger alakú takarító robotok zümmögtek.

Mint mindenütt, itt is pörkölt mogyoró illat terjengett, de  itt néha aromás dohányillat, hol szénaillat, keveredett hozzá. Mint később megtudtam, az illat-szolgáltatásban is az „egyedi sorrend harmónia” technikát alkalmazták.

  Hamarosan a konyhába kötöttünk ki. Gombnyomásra lenyíltak a székek, az asztal, kinyílt a megpakolt hűtő, azután különböző turmix, sütő, egyéb gépek vették át a főszerepet.

  Természetesen az étkezésük, mármint a rendes étkezésük is érdekes szokatlan, volt, de nekem bejött. Nemcsak Numi, Narmi étkezéséről beszélek, hanem általában a szex-földi gasztronómiai kultúráról.  Általában nagy, több rekeszre osztott tálcán sok, legalább tizenöt féle apró adagot tálaltak fel. A tálcára többféle köretet, többféle húst, többféle mártást, többféle gyümölcsöt tálaltak, de mindenből csak kis adagot. Ők ezt a fajta étkezést, mint később megtudtam, „íz-keverésnek”, hívták. A másik elnevezésük „minden falat, más íz-keverék”, jobban rávilágít a lényegre. Ugyanis az étkező dönti el, hogy milyen sorrendbe vegyíti az ételeket, vagyis az ízeket. Később Numi részletesebben is elmondta az ehhez kapcsolódó elméletet. Tulajdonképpen arról van szó, hogy szerintünk az ízek egymás utáni sorrendjéből, keverékéből kijövő, váltakozó harmónia adja az élvezetet. Akárcsak a zenébe a hangok sorrendjéből, vagy a képalkotásban a fények, formák sorrendjéből kijövő harmónia adja a művészi csodát. Egyébként ezt a „egyedi sorrend harmónia” elvet a másik nagy étkezésben, a szex-étkezésben is alkalmazták.

  Étkezés közben végre alaposabb is megfigyelhettem vendéglátóimat. Nagyjából, középkorú, első látásra egészséges sportos alakú „emberek” voltak. Az embereket azért tettem idézőjelbe, mert azért mégsem földi emberekről beszélünk.  Ők magukat csak polgárnak nevezték.

   Numinak a széles telt ajkai nyűgöztek le. Narminak pedig a keze volt különleges. A hosszú ujjai gyakran kezdtek rezgő mozgásba, ahogy gesztikulált, de ezt már a korházban is megfigyeltem. A maga elé tartott kezei illetve az ujjainak rezgése nemcsak akkor indult meg, ha ő beszélt, de akkor is amikor valamilyen érzelmi hatás érte.

-   Biztos elfáradtál – mondta Numi, miután jóllaktam, majd megfogta a kezemet.

-  Megmutatom a szobádat - vezetett be egy kisebb helységbe - a fürdő pedig ott van - mutatott egy benyílóra.

-  Ha nincs kedved a vizes zuhanyhoz, akkor akár ruhástól is beállhatsz a tisztító gőz alá. A ruhádat is rögtön megtisztítja. Itt pedig válogathatsz ruhákat – sorolta, miközben az érintésére kinyílt a falon levő ajtó, amolyan gardróbajtó.

Azután végre magamra hagyott. Fel kellett dolgoznom a sok új információt.

A mindennapi élet apróságainak elsajátításával nem volt különösebb gondom, pár nap alatt beilleszkedtem, az életmenetem kisebb problémáktól eltekintve szépen kialakult. Pontosabban, kialakult volna, ha nem lett volna, a szex téma. A szex ami áthatotta az életük, legalábbis nekem úgy tűnt, s a szokatlan megnyilvánulásaival számomra sok problémát okozott

  Másnap reggel álmosan kóvályogtam a lakásban, Numiék szobájába bepillantva, meglepő dolgokat láttam. A meglepő leginkább a teljes nyitottság volt, az ajtók nyitva voltak, a szégyen, a titkolódzás  legkisebb jele sem mutatkozott. Sőt Narmi még intett is: - gyere, ha van kedved.

 De én nem mozdultam csak álltam és bámultam őket. Ott ültek az széles ágyon egymással szemben, amolyan törökülésben, és furcsa mozdulatokat tettek, melyek csak néha érintették a másikat, legalábbis kezdetben. A falon levő néhány kivetítő diszkrét szexfilmet sugárzott. Azután szinte észrevétlenül fokozatosan egymásba fonódtak és lassú kígyózó szex vette kezdetét. Talán először akkor fogalmazódott meg bennem: lassú ringó tánc. Mi tagadás, tetszett, benedvesedtem. Különösen annál a résznél mikor Numi lassan kéjesen magának csinálta, miközben Narmi hosszú ujjaival simogatta és szinte önkívületben ilyesmit mormolt: - combívek, hasívek, csípővonalak, lágyan ringó mellhegyek, gömbfeszülő fenékvonal, vénuszdomb, pinavonal.

Pár perc múlva azonban a szégyenérzetem győzött, megfordultam, hogy a szobámba menjek. Numi még utánam szólt: - kellemes szex-önétkezést kívánok – mondta, de nem volt gúny a hangjában.

Később tudtam meg, hogy itt szex-önétkezésnek nevezik a maszturbációt. Legszívesebben, valóban maszturbáltam volna, de a szokatlan környezet, egyéb szégyellni valók miatt nem tettem.

  Másfél óra múlva Numiék beszóltak a szobámba hogy nincs e kedvem várost nézni. Volt kedvem.    Elindultunk, mindenki úgy tett mintha reggel semmi sem történt volna. A város érdekes volt, de még érdekesebb volt, hogy hazaérve, lényegében, nagyjából megismétlődött a reggeli jelenet. Numi és Narmi leplezetlen nemi élete folytatódott. Sőt másnap reggel is, de másnap délután is, majd így tovább minden nap. Igaz, hogy én minden alkalommal egy kicsit hosszabb ideig bámultam őket.

  Harmadnap azonban Numi a hívás után még ezt is hozzátette: - Ha nem is jössz közénk, legalább csinálj előttünk szex-önétkezést, mi is szeretnénk, hidd el.

  A tizennegyedik nap meg is fogadtam a tanácsát, pár nap múlva orgazmusom is volt. Persze ők ezt is másképp, „szex-jóllakásnak” nevezték. Erről azonban még mesélek.

A bámészkodásom tanulás is volt. Hiszen el kellett ismerni, azért itt igencsak magas szinten művelik a szeretkezést. Ráadásul nézelődés közben el is gondolkodhattam a szex természetén.

  Különösen az nyűgözött le, ahogy elkezdték a szexet.

Volt egy bevezető, meghívó mozdulat, ami már akkor is megragadott.

A kezdeményező fél három könnyed kört írt le a kezével a nemi szerve előtt, majd, mint egy nem létező tálcán kecsesen átnyújtotta a partnerének. Ez egy érdekes ugyanakkor megejtő mozdulat volt.

Csak sok nappal később jöttem rá, hogy ez a mozdulat soha  nem marad el, minden szeretkezés ezzel kezdődik, ez amolyan szexre való felkérés. A magam részéről „meghívó mozdulatnak” hívtam.

Akár a leginkább szokásos, fokozatos szex-étkezés, akár gyors szex-étkezés kezdődik, akár gyors szex étkezdébe, akár szex étteremben kezdődik, vagy bárhol kezdődik a szeretkezés, ez a mozdulat nem marad el.

Később megtudtam, hogy azért szavakkal hozzá szokták tenni: - meghívlak szex-étkezésre.

Az előzőkben nagyjából fel is soroltam, hogy szex-földön, mely szex-ételezések a leginkább szokásosak.

   Azonban a legesleginkább szokásos szex, amit én csak egyszerűen csak „ráérős szex-étkezésnek” nevezek. Ez egyébként egy összefoglaló név Alapvetően lassú, de örvénylő folyamnak is nevezhetném  a szeretkezés ezen fajtáját. Máskor pedig „hosszú összeringó táncnak” nevezem, főleg az elejét.  Pár hét után én is úgy gondoltam a szexre, mint egy remegő, hullámzó összeringó táncra.

Máskor pedig úgy, mint egy svédasztalos szex-étkezés jutott eszembe, a szex-földi nemi életről.

Talán még találóbb, ha: „óráig, órákig jól érezzük magunkat”- szeretkezésnek nevezzük. Ugyanis nem volt különösebb célja a szeretkezésnek, pontosabban az elsődleges célja az volt, hogy a résztvevők jól érezzék magukat.

  Szóval Numiékat nézve, ami leginkább lenyűgözött, a szex-kommunikáció. Illetve, a bevezető rituálé hihetetlenül természetes megoldása.

Nem is az előjáték a bevezető ringó tánc volt számomra a legérdekesebb, hanem a szex-kommunikáció egyszerű, mégis nagyszerű megoldása. A szex-kommunikáció alatt azt értem, többek között, hogy milyen szavakkal, mondatokkal tettekkel tudatjuk az erotikus szándékunk.  Nos ez a földlakóknak nem megy.

Mi a földön, szembe a szex-földiekkel, csak bárgyú, esetlen módon tudunk a szexről beszélni, ha egyáltalán beszélünk róla. Ahogy Numiékat néztem, megjelentek előttem a földi emlékképek.

A legtöbb földi férfi számomra idegesítő volt, főleg a szex-műveltségüket illetően.  Idegesítőek voltak a „lerohanósok”, akik minden bevezetés nélkül nekem estek. De a tesze-toszák is idegesítők voltak. Bár néha megcsapott az esetlenség bája, de azért egy idő után már a határozatlanság, határozottan idegesítő. Igazat megvallva a földön én sem tudtam mit, hogyan mondjak, engem kötött a női illem, de láttam, hogy a férfiak sem tudják. Végeredményben egyikünk sem tudta mi fog történni, és azért ez, hosszabb távon felettébb idegesítő.

  Persze jobban megértettem a férfiakat, miután az egyik „szerelmem” a viszonylag tartós partnerem Robert, elmesélte, hogy miért vált ennyire esetlenné. Történt ugyanis, hogy tizenhét éves korában, egy távoli rokon, egy középkorú negyvenes, de csinos hölgy, érkezett látogatóba hozzájuk, méghozzá úgy hogy náluk is lakott.  A hölgy és fiatalember mondhatjuk barátságot kötött egymással. Sokszor és sokat beszélgettek hölgy szobájába. Sőt a fiatalembernek nem alaptanul úgy tűnt mintha a hölgy a barátságon túl is érzéseket, érzékiséget is táplálna feléje. Gyakran előtte öltözött-vetkőzött  máskor, maga mellé ültette, hozzá-hozzá simult, sőt a beszélgetéseik témája is többnyire a szex körül forgott.  A fiatalember azonban roppant zavarban volt, mert nem tudta hogyan lépjen tovább, hogyan kezdjen el egy konkrét szeretkezést. Végül is azt találta ki, hogy éjszaka belopózik és bebújik a hölgy ágyába. Több könyvben olvasható egyébként ez a kedves megoldás. A következő éjszaka a dobogó szívvel meg is tette, amit elhatározott. Az ágyba érve azonban életének legborzalmasabb percei következtek.

  Ugyanis a kedves hölgy durván ellökte, majd rákiáltott - mit képzelsz, kis taknyos, hát ez már a pofátlanság teteje - sőt úgy ordított -  a kis hülye meg akart erőszakolni - hogy felébresztette az egész háznépet. A papa mama, nagymama a kis húg is a helyszínre rohant ahol hősünk megalázva, téblábolva leginkább a föld alá süllyedt volna. Ezek után nem csoda, hogy e fiatalember agyában minden szex előtt átfutott: mi lesz ha megismétlődik? Nem csoda hogy pszichés-szexuális zavarokkal küszködő férfi vált belőle. Ezért is kedveltem meg, de kapcsolatunk csak egy darabig volt felhőtlen.

  A lényeg - gondoltam tovább - hogy az elutasítás, ha kicsit is durva, az már rendkívül sértő, de ez a nőkre is igaz.  Az ettől való félelem pedig kihat a szex-kommunikációra, a szex-kommunikáció pedig kihat szexre, gyakran el is rontja azt. A másik, ami pedig szintén fontos, a bevezető rituálé, az elő-elő-előjáték, ami szintén esetlen, esetleges, valamint egysíkú a földön.

Apám és anyám is eszembe jutott, pontosabban, hogy huszonhat év házasság alatt sem alakult ki közöttük a szexszel kapcsolatos normális beszélgetés, megbeszélés. Huszonannyi év alatt sem jutottak el oda, hogy elmondják, kinek, mik az igényei. Sőt még azt sem voltak képesek közölni, hogy most szexhez lenne kedvem, kedvesem, vagy, éppen, most nincs kedvem. Mindezt nemcsak a sokféle jelből olvashattam ki, akkoriban huszonöt éves koromban, ugyanis évekig velük éltem. Anyukám is többször panaszkodott erről, a maga körülményes módján.  

Tény, hogy itt szex földön a szex-kommunikáció és az előzetes rituálé is jóval megásabb szinten áll, mint nálunk a földön. Az biztos, hogy itt elképzelhetetlen lenne egy olyan leégetős jelenet, amit Robert barátom kénytelen volt átélni.

  Később rájöttem mi is a titka az egyszerű szex-kommunikációnak. Nem az egyszerű, de mindenki által elfogadott mozdulat, illetve a felkérő mondat. Nem is az, hogy mindenki tudta, főleg a kezdő szeretkezők mi következik, a bizonytalanság ismeretlen legalábbis az elfogadás szempontjából. Még csak nem is a nyugis ráérős teljesítménykényszer nélküli szex.

Persze ezek is nagyon fontosak, de ezek csak eszközök. A legfontosabb, hogy soha nincs durva, sem gúnyos elutasítás. Mindig kedvesen udvariasan fogadták, fogadják  a szex-étkezés kínálását, még akkor is ha elutasítják.. Csak ritkán utasítanak el, de azt is rendkívül udvariasan, diszkréten teszik. De az elutasított részéről sincs semmilyen hangos sértődöttség.  Magát a kínálást is megtisztelőnek tartják.

  Ezért van az, hogy az akár utcán odaléphetsz egy idegenhez és felkínálhatod neki a szex-étkezést. Ami ugyanazt jelenti, mintha szex-étkezést kérnél tőle. A lényeg, hogy csak ritkán kap a kínáló, vagy kérő elutasítást, de az sem lehet durva. Itt valóban úgy tekintenek a szexre, mint a rendes étkezésre.

Később mikor Numival megbeszéltem a gondolataim, csak annyit mondott:

- Hát persze. Ez a nagyfokú türelem, illetve udvariasság, amit a szexszel kapcsolatban először megtanítanak a gyerekeknek.  

Persze azért mindezt nem is olyan könnyű megemészteni. Csak azt ne gondolja a kedves olvasó, hogy számomra mindez magától értetődő volt.    

  Sokáig csak kívülről néztem Numi, Narmi szeretkezéseit, Odáig már eljutottam, hogy az ablak melletti fotelből figyelve őket néha-néha magamhoz nyúltam, azaz szex-önétkezést csináltam. Az érzésem azonban még ellentmondásosak voltak. Néha sikerült felszabadulnom és eljutottam az élvezésig, vagy, ahogy ők mondják a szex-jóllakáshoz. Általában csak szex-jóllakásnak nevezték az orgazmust.

  Máskor viszont csak merengve bámultam ki az ablakon. Vagy egyszerűen bementem a szobámba, ott folytattam a szex-önétkezést. Vagy ott sem, csak gondolkodtam.

  Egyik nap, ahogy szokásos helyemről figyeltem őket, a simogató ringó tánc éppen hogy elkezdődött, Numi megkérdezte:

-          Miért nem jössz velünk szex-étkezni? Talán nem vagy szex-éhes?

-          Szégyenlős vagyok, főleg ha szexről van szó.

-          Értem nálatok, nem nagyon szex-étkeznek az emberek - mondta Narmi – úgy értem, ez egy kivételes tevékenység, ezért szégyellni való.

-          Hát azt nem mondanám.

-          Értem, csak kevesen szex-étkeznek, de azok sokat.  

- Tulajdonképpen nálunk is mindenki csinálja, idősek fiatalok, szerintem még a papok is, csak szégyen róla beszélni - vallottam be.

- Mármint a szex-étkezésre gondolsz? – de melyik fajtáját, a páros étkezést, a csoportos étkezést, vagy az egyedülit csinálják? - érdeklődött Numi.

-          Mindegyiket szeretjük, de azt hiszem leginkább az egyedülit, nálunk ezt maszturbációnak hívjuk.

-          Mit is szégyelltek. Csinálni? Vagy beszélni róla?

- Iigen, izé, szóval mindkettőt, meg azért az idősek, meg a fiatalok és még sokan, mások előtt szégyellik magukat, ezért többnyire maszturbálnak. Ez az erkölcs, szóval a szégyen miatt - próbáltam akadozva elmagyarázni.

- De hát akkor ti állandó hazugságban éltek - olyan ez mintha szégyellnétek az evésről beszélni - hitetlenkedett Narmi.

Elvörösödtem habogtam, megint szégyelltem magam, de most az igazság miatt.

-    Igen, igazad van, állandó hazugságban élünk.

Numi csak ingatta fejét, s hümmögött: -  Ezt nem értem, ennek semmi értelme.

  Ekkor lépett be Nord, Numi egyik barátja, és mindjárt vetkőzni kezdett. Egyébként náluk így ment, semmi megbeszélés, még csak az ajtókat sem zárják, egyszerűen betoppan a vendég.

Numi  első dolga volt, hogy felém tekintve nagyhangon elmondja neki:

- Képzeld Verci világába szégyellnek a szex-étkezésről beszélni, de csinálják.

  Nord elkezdett hangosan nevetni.

- Hát ez felettébb furcsa – mondta a nevetéstől torzult hangon – csinálják, de szégyellnek róla beszélni!

  Akkor már Numi is kacagott azon a csilingelő nőies hangján, közben így szólt:

-          Ennél is rosszabb, képzeld el, csinálják, de sokan mások előtt szégyellik, ezért többnyire egyedül csinálják.

  Ekkor már mindketten hangosan felszabadultan kacagtak, nevettek.

-          Sőt azt is szégyellik, ha egyedül csinálják – mondta Narmi, de most már ő is nevetett.

- Ez már tripla logikátlanság, csinálják, de szégyellik egymás előtt, sőt csinálják, de szégyellnek róla beszélni. Hogy is van tovább….azért egyedül teszik, de azt is szégyellik – ismételgette már Narmi fulladozva. De akkor már  Numi sikítozott a nevetéstől.

  Én pedig csak ott álltam, kínomban mosolyogva, legszívesebben a föld alá bújtam volna. Ezeknek halvány fogalmuk sincs az erkölcsről, gondoltam és faképnél hagytam őket, bementem a szobámba.

El tudtam képzelni, mit művelnek ott hármasba. Hát csak csinálják, bujálkodjanak csak,  ha jól esik nekik- duzzogtam

  De nem volt őszinte a felháborodásom, lelkem mélyén éreztem, hogy tulajdonképpen jogosan nevetik ki a földi embereket. Ellentmondásban álszenteskedésben kiválóak vagyunk.

Később Numi is Narmi is bocsánatot kért:- Nem kellene más szokásait kinevetni, ígérjük, sokkal megértőbbek leszünk

  Pár nap múlva, mikor már ők is eljutottak csúcsra - ez alkalommal magamat simogatva, ingerelve, sóhajok, kéjes reszketések kíséretében én is eljutottam gyönyör csúcsára, kielégültem. Vagy, ahogy ők mondják: szex-jóllaktam. Csak csendesen befelé nyüszítettem, beharaptam a szám, akkor még szégyelltem a kéjes hangoskodást. A bugyimat is magamon hagytam, mert lucskos élvezést is restelltem, legalábbis akkor még. 

  Miután mindenki rendesen kielégülve, a testi-lelki békesség állapotába került Narmi hozzám fordult:

- Én is gondolkodtam azt hiszem, rájöttem a különbségre, mármint hogy ti földlakók miben különböztök. Egyszerűen arról van szó, hogy nálunk szinte mindenki állandóan kedveli, igényli szexet. Úgy mint az ételt. Persze nálunk is lehet egy- egy nap mikor nincs kedvünk, de tudjuk, hogy másnap már újra megjön a szex-étvágyunk. Nálatok viszont egyesek imádják, de sokan nem kedvelik, úgy értve, hogy nálatok több napra, hosszú időre is elmehet sok ember kedve a szextől.

   Elgondolkodtatott Narmi felvetése, ezért csak percek múlva szólaltam meg:

- Részben igaz, amit mondasz. de azért nem egészen. Azt hiszem nálunk is szinte mindenki kedveli, legalábbis a többség és igényli, kedveli a szexet. Legalábbis kedvelné, de különböző okokból ezt titkolja. Lehet, hogy magának is hazudik, lehet, hogy csak másoknak.

-          De miért teszitek ezt?

- Hát ennek sok oka lehet. Van, aki a vallás, illendőség miatt Azután ott van a női büszkeség, illetve a félelem.

-          Most büszkeség, vagy félelem?

-          Egyszerre mindkettő, mi földi nők képesek vagyunk ambivalens érzésekre.

- Na jó, de ezáltal, elrontjátok a szex-étkezést, mindegy hogy valóban nem kedvelitek vagy csak úgy tesztek. Fordítsuk le megint rendes étkezésre. Mondjuk, sokan gyakran azt mondanák és sokan úgy is tennének, hogy ők nem szeretnek enni, nem is kérnek enni. Akkor persze az evés, illetve a főzés átlagos színvonala, is erősen süllyedne.

- Pláne ha ez egy társas műfaj. Mert azzal, hogy nem kér enni,  mindegy hogy ezt megjátszásból teszi vagy sem, a lehetséges szexpartnereket is elriasztja - szólt bele Numi is.

- Elriasztja? Úgy értve, hogy a szex-életük a lehetőségeik korlátozottak lesznek? Így értetted? - kérdeztem.

-          Igen így!

  Numi szólalt meg a csend után:

-   Akkor nálatok az is előfordulhat, hogy valaki megkérdezi a másiktól: nincs kedved egy kis szex-étkezéshez? Erre pedig goromba válasz érkezik.

- Ez nemcsak előfordulhat, de ez a jellemző, legalábbis ha idegen kérdi meg – válaszoltam, majd hozzátettem – sőt a hölgy akár le is keverhet egy jókora frászt, vagy segítséget kérhet. Sőt szexuális zaklatásért fel is jelentheti.

-          Miért, nem mindegy hogy idegen vagy ismerős akar jót tenni, szex-étellel kínálni?

-          Persze hogy nem, ég és föld – mondtam, de láttam, hogy ez megint nem érti, ezért kisegítettem:

-          Tudod nálunk a családtagokkal, az ismerősökkel egészen másképp bánunk, mint az idegenekkel

-          Ti szex-étkeztek a családtagokkal? – kérdezte

- Nem dehogy, pontatlan voltam, a tartós szexpartnerre gondoltam. Őt másképp kezeljük, mint az idegent.

-          De a tartós szexpartner is egyszer idegen volt, nem?

- Persze - mondtam már halkan, elszállt a magabiztosságom, de ezért folytattam - mi nem váltogatjuk a partnereinket, mert erkölcsösek vagyunk!

-          Akkor hogy próbáljátok ki, az optimális illeszkedést, ha nincs választék? - kérdezte Narmi

  Csendben maradtam, de ő tovább kérdezett:

-          Akkor hogy oldjátok meg a megunást?

-          Erről szól az erkölcs, de ti ezt soha nem érthetitek meg! - szóltam, most már mérgesen.

- Nálatok nyilván nem csökken a szex-étkezés vágya, ha nem váltogatjátok a partnert?  Bennetek biztosan soha nem éled fel a szex-étkezés vágya, ha megismerkedtek, egy izgalmasnak látszó partnerrel! Rosszul mondom, számotokra nincs is izgalmasnak látszó idegen – állapította meg Narmi.

- Dehogynem, nagyon is van. Csak az erkölcsünk miatt legyőzzük a vágyainkat……egyébként is rosszul esne az állandó partnerünknek, ha mással csinálnánk.

-          Miért esne rosszul?

-          Hányszor mondjam, ez ami erkölcsös!

-          Mindig ez az erkölcsös?

- Nem, csak akkor, ha már hűséget fogadtunk. Bevallom néha akkor sem sikerül betartani – mondtam ezt már szerényebben

-          Miért fogadtok hűséget, ha az fölösleges kellemetlenséggel jár?

-          Meert ez az erköölcs, értsd már meg!

-          De te mindent ezzel a szóval magyarázol, „erkölcs”. Én pedig azt kérdem, miért ez az erkölcs?

- Ezt nevelték belénk az nyilvánvaló - mondtam, majd fölényesen hozzátettem  - mindenki tudja, hogy a szex, a bujálkodás a paráználkodás együtt jár az ivászattal, a drogozással, a bűnözéssel.

  Narmi elgondolkodva válaszolt:

- Sajnos több szót nem értettem, azt gondolom, a lényeget ezért igen. Nem tudom, mi van a földön, azonban itt nálunk semmilyen kapcsolat nincs a részegség, a drog, a bűnözés és a szex-étkezés között.  Sőt ha van is kapcsolat az is inkább ellentétes, egymást kizáró. Mert nálunk a jó szex-étkezéshez nem kell inni, drogozni, sőt ezek rontják a minőséget, legalábbis nagy mennyiségben. Másfelől, akit a szex-étkezés kielégít, az miért inna, drogozna? Hasonlóan ez igaz a bűnözésre is, akit a szex étkezés elégedetté tesz, az minek bűnözzön?

-          Akkor is erkölcstelen – mondtam ingerülten.

- Nálunk az erkölcs és a jog is a másnak ártásról szól – mondta Narmi majd folytatta - szerintem a szex-étkezés senkinek sem árt, sőt inkább mindenkinek boldogságot ad, csak néhány szabályt kell betartani.

  Nem válaszoltam, de magamban azt gondoltam - most minek vitatkozzak fölöslegesen.

  Másnap reggelizés közben azért Narmi szerényen, „talán butaságot beszélek” stílusban megszólított:

- Tudod az éjszaka gondolkodtam, a tegnapi beszélgetésünkön, de bevallom, most sem értem. Hát lehet, hogy én értettem félre. Nézd el nekem az oktalanságom és beszéljük meg újra.

-          Oké, mehet – egyeztem bele, bár magamban kissé bosszankodtam.

- Tegnap te azt mondtad, hogy a földi nők többsége sokat szépítgeti magát, csinosan öltözik, a lelke mélyén kedveli, ha szexuálisan vonzónak tartják.

-          Igen ez így van, a lelke mélyén szégyelli, ha nem tartják vonzónak.

- De ha valaki megkérdezi: eljönnél velem szex-étkezni, akkor mondhat igent. Vagy udvariasan nemet is mondhat. – folytatta Narmi

-          Ez is így van, mi ebben a furcsa?

- Ez még nem furcsa, de azt is mondtad: akár pofon is vághatja a meghívó férfit, jogosan megsértődhet, vagy akár feljelentheti zaklatásért.

-          Ez így van - mondtam

-          Na ez már felettébb logikátlan, ellentmondásos!

-          Miért, mi ebben az ellentmondás?

   Narmi és Numi összenézett amolyan hitetlenkedő lenéző arccal, azután Narmi szólalt meg:

-   Hűha, ha nem érted,  nehéz lesz megmagyarázni. Szóval az is ellentmondás, hogy ilyen egymással ellentétes válaszokat lehet adni, de mindegyik rendben van. De az is ellentmondás, hogy azon is megsértődik a lelke mélyén, ha nem hívják meg, de azon is, ha meghívják.

-          Nem mindegy hogy ki, hogyan hívja meg, már mondtam!

- Rendben van, erre van az udvarias elutasítás, de miért kell, például meghurcolni a meghívó embert? - kérdezte, de nem válaszoltam.

-   Bocsánat, még egy kérdés – folytatta Narmi – a földön az is lehet, hogy egy nő csak azért megy el szex-étkezni, mert a másiknak például sok pénze van, de amúgy szexuálisan nem tetszik neki?

-  Persze hogy lehet, ez gyakori. Sőt tartós kapcsolatok is létrejöhetnek így -  majd hozzátettem – mi ebben a különös?

-  Csak az - mondta ezt most Numi felháborodva - hogy ezek után, hogyan lehet erkölcsre, szerelemre meg ilyenekre hivatkozni!

   Ekkorra már éppen végeztünk a reggelivel. Numi, Narmi felálltak csendben elindultak a kijárat felé, de még nem értek ki amikor Numi valamit Narmi fülébe súgott. Mintha ezt hallottam volna:

-          Primitív népség.

  Legalább egy hónap eltelt mire legyőzve saját gátlásaimat, nemcsak messziről néztem, hanem közéjük ültem. Ott ültem tehát velük a széles ágyon, a szex-matracon.  Csak ültünk, majd Numi és Narmi a felhívó mozdulat után, elkezdte a bevezető lassú ringó táncot, hol itt, hol amott simogatták egymást, de én sem maradtam ki. Az első érintések sorrendje meg volt határozva, az egész egy tánckoreográfiához hasonlított.  Először a törzsek, a testek kezdtek hajladozni, ringani.  A kezek finom mozdulatokkal nemcsak a másikat, de a saját nemi szerveket is simogatták. Narmi hosszú érzékeny ujjai, a bimbóimat, majd a csiklómat meredeztették,  Numi telt, bársonyos búja ajkai pedig kisebb-nagyobb csókokkal borították el a testemet. Én pedig viszonoztam. Bőrünk puhán forrón ért össze, száraz volt, mintha minden nedvességünk szexuális testrészeinkre koncentrálódott volna.   Egyre inkább önkívületi állapotba kerültünk, én is. A megszabott koreográfia egyre inkább felszabadult, az improvizáció vette át az uralmat. A másik nemi szervének ritmikus érintése után pedig már teljesen megszűnt a külvilág megszűntek a szokások, megszűntek a gátlások, de egyáltalán nem szűnt meg a másikra való figyelés, a testek közötti harmónia. Az idő is megszűnt, hol lassítottan, hol vágtatva történtek az események. A pózokra, a technikákra sem emlékszem pontosan, azt tudom, hogy egy-egy időszakra Numi is, Narmi is önmagának is csinálta, én is követtem a példájukat, majd újra összefonódtunk.

  Amit akkor ott konkrétan testileg is megtapasztaltam: a földön soha nem érzett, „figyelem”. Már ez az első is, egy olyan szex-étkezés volt, ahol a partner, a szex-szakács csak arra figyelt, hogy a kóstolónak minden falat élvezetet hozzon, ez esetben én voltam a kóstoló. Ugyanakkor önkéntelenül is kialakul a kölcsönös figyelem, a legmagasabb fokú figyelem, légköre, de a szex mégsem lesz izzadságszagú. Szex-földön szinte az összes szex-étkezés ebben a légkörben, miliőben folyik.

Be kell vallanom Narmi a női csikló, (klitorisz) legavatottabb szakembere, férfi létére, sem előtte sem utána nem ismertem embert, magamat is beleértve, aki ilyen fokon mestere lett volna. Nemcsak a külső, de belső elhelyezkedését is, na meg persze a sokféle izgatását is ismerte. Hosszú ujjaival behatolva, mint ügyes szobrász alakítgatta belső gyurmafigurám, az életre kelt, pezsgett, míg a hosszú sóhaj el nem árasztott.

  Nem számoltan mennyi és milyen kéjérzést, élvezetet éltem át. Hol Numi széles telt ajkai hol Narmi rezgő ujjai, vagy szimpatikus hímtagja adott boldogságot.  Egy idő után, később kiderült, közel két óra alatt, elfáradtunk. és simogatások közben befejeztük a szexet, vagy, ahogy ők mondják a szex-étkezést. Numival, Narmival lényegileg minden szex-étkezés ehhez hasonló volt. Bár a részletek a természetesen változtak, de gyakran folytattunk az előzőhöz hasonló hangulatú szeretkezést.

Magamba el is neveztem ezeket a szex-étkezéseket: földöntúli erotikaázásnak.

  A szexszel kapcsolatos kommunikáció kiváló volt, de a normál kommunikáció is elment, szóval, ha nem is fecserésztünk, de azért beszélgettünk.

Talán kevesebbet beszélnek az itteniek, mint a földiek, de komolyabb témákról. Az viszont feltűnt, hogy a földről nem nagyon kérdeznek. Egyszer szóba került, de meglehetősen furcsán alakult a beszélgetés. Már az is fura volt, hogy én hoztam szóba a témát. Megszólítottam Narmit, miközben gépezett (számítógépezett) talán a mérnöki számításait végezte. 

Egyébként már napok óta foglalkoztatott a gondolat.

-           Nektek szex-földieknek van valami közötök a földhöz, ahol én lakom? – kérdeztem.

  Mintha zavarba jött volna, egy pillanatra zavart láttam az arcán. 

-   Én nem tudok róla, - mondta kényszeredett mosollyal az arcán. Hosszú ujjai idegesen vibráltak a billentyűzeten.

-  Csak azért mert nagyon sok a hasonlóság, például a szex-földi polgárok és a földi emberek, lényegében azonos biológiával rendelkeznek – folytattam a témát.

-   Úgy látszik ez a biológiai fejlődés meghatározott útja. A kultúránk viszont más, legalábbis én úgy veszem ki – mondta, de őszintén szólva, nem volt meggyőző Narmi válasza.

Viszont visszakérdezett: - Milyen a föld? Tényleg, mesélj egy kicsit a földről!

  Már régóta vártam, pontosabban féltem ettől a kérdéstől. Most én jöttem zavarba, nem nagyon akartam őszintén beszélni a földről, egyáltalán nem voltam büszke arra, ahogy az emberiség általában él.  

-   Hát nem is tudom, mit is mondjak így hirtelen. Szerintem rendes kis bolygó, bár eléggé tömött. tizenkét milliárdan élünk rajta – mondtam bizonytalanul, akadozva, de elhallgattam.

 A folyamatos háborúzásokkal ellenségeskedéssel, az emberek közötti a hatalmas különbségekkel nem büszkélkedtem. Valamint azt is elhallgattam, hogy a föld természeti rendszere, az ökoszisztéma állandóan a katasztrófa szélén billeg, gyakran bele is csúszik, és csak a szerencsének köszönhető, hogy a teljes összeomlás még nem jött létre.

  Narmi csak bólogatott, de nem kérdezett vissza, szinte unta a beszélgetést. Mint mondtam ezt nem nagyon értettem, szokatlannak, sőt gyanúsnak találtam. Csak azt nem tudtam megfogalmazni, hogy konkrétan mire is gyanakszom, de azt határozottan éreztem: itt valami nem stimmel!

Valami nincs rendbe,

talán a ruha, a cipő az ágy

talán a barát, talán a szerelem,

talán velem van a baj, a kezem a felem a hajam

talán hazudnak, talán utálnak

talán nem is élek

ködben haladok, valaminek neki megyek

vagy ő jön belém

vagy hazudnak, vagy utálnak

ködben botorkálok.

  Gondolati és erkölcsi világukat nem nagyon értettem, főleg akkoriban. Az értés hiányának mi volt az oka? Jó kérdés: nyilván egyrészt az eltérő kultúra. Kár lenne tagadni, hogy a civilizációjuk, társadalmuk, technikájuk magasabb szintje részben meghaladta a földön szerzett tudásom. Én azonban az erkölcsüket, pontosabban az erkölcstelenségüket is az okok közé sorolom.

  Ennek ellenére minden nap közéjük ültem, közös szex-étkezés céljából.

Azt vártam, hogy megunom, kiégek, de meglepetésemre inkább az ellenkezője történt. Minél inkább megdolgozták az altestem annál inkább bizsergett, szinte állandóan.

Természetesen nem tudok minden erotikázásról részletes beszámolót tenni, már azért sem mert meglehetősen széles skálát fogott át egy-egy szeretkezés.

Persze hogy értettek a szexhez, hiszen egész életükbe ezzel foglalkoztak.  

  Narmival gyakran, a nagyon kényelmes nagyon lassú szexet választottuk.

Bárki bármit mondhat, a legkényelmesebb póz a szembe oldalt, a férfi egyszerűen befekszik a nő két lába közé, de mindketten oldalt helyezkednek el. Kényelmes, de finom is variálni is lehet. Nem volt ritka, hogy Narmi több mint fél órán keresztül feküdt a lábaim között, miközben kezeivel az alsó és felső bimbóimat izgatta, illetve nyelvével, amit elért, ajkam mellem körül. E közben Numi ugyancsak kényelmesen önmagát izgatta, lazák voltunk, beszélgettünk, nem volt izzadságszag, nem volt teljesítménykényszer.  Tulajdonképpen mindez még az előjáték része volt annak ellenére, hogy már folyt az aktus.

Ezen a napon is hasonlóan zajlott hármunk szeretkezése, de ez a szex mégis valami miatt megmaradt bennem.

A végkifejlett azonban meglehetősen változatos volt, kezdve a szinte mozdulatlan belső reszketésű szextől, egészen vad, gyors szinte durva szexig. Azért az fokozatosan emelkedő izgalom, meghozta az eredményét. Numi elbűvölő arcjáték kíséretében elélvezet, ezt hosszú sóhaja jelezte.

Narmi azonban továbbra is földnek szegezett a dákójával, nem mozdultunk csak belülről reszkettünk

Gyakran Narmi csak belém akasztotta azután megállt megálltunk, csak aprókat mozdultunk, most is ezt tettük.

A szinte mozdulatlan szex pl. nekem nagyon bejött. Úgy emlékeztem nálunk a földön az ősi Indiába művelték ezt.  Az egész, egy lassú belső örvényhez hasonlítható, mely az égbe emel.

Az idő megállt, csak a vibráló örökkévalóság maradt. Egymásba feszültünk, a másik nemi szervének minden rezgését éreztük. Nem mozdultunk csak az izmaink feszengtek kéjesen, altestünk szervei  vibráltak - majd kitört a vad áradat. Először az én, azután Narmi vadul spiccelő lövéseit éreztem.

Alig nyugodtunk meg Narmi újra kezdte, de most Numival sportosan keményen gyorsan.

-   Keményen körkörösen kell köpülni a tejet, hadd fröcsögjön, addig amíg vaj nem lesz belőle -  mondta Narmi lihegve. Én pedig élvezettel néztem mit művel Numival.

Ahogy néztem őket nem a számmal lettem éhes, hanem más testrészeimmel, persze én is keményen kivertem a csiklóm. Az utolsó percben, mikor már Numi elérte a gyönyört Narmi nekem tette be.  Szinte felrobbant a vulvám!

  Egy alkalommal csak Numival szeretkeztem, de még a bevezető ringó tánc közben jártunk, megkérdeztem:

-          Nálatok fontos az orgazmus, bocsánat a szex-jóllakás? Szóval fontos az elélvezés?

-          Van nálunk egy mondóka – válaszolta Numi - mi ebből indulunk ki.

-          Na és hogyan szól az a mondóka?

- A cél a kéj, a jóllakás, de  miatta nem romolhat el a nap, sem az éj.

Sőt egy perc sem romolhat el, minden perc legyen picike kéj.

Egy nagy kéj többet ér, mint két kicsi kéj, de háromnál már nem.

Egy nedves transz, ér annyit, mint egy kicsi kéj, de ehhez sem kell egész éj.

-          Hát ezt nem nagyon értettem, főleg, azt a szót, hogy nedves transz – mondtam

- A nedves transz, a kéjhez közeli állapot, amikor már a szex-étkező már testileg-lelkileg egy transz állapotba kerül, bár ez még nem szex-jóllakás.

-          Transz állapotba?

- Igen ez tulajdonképpen egyfajta jóleső, öröm kilépés az állandóan magunkat figyelő, és rendszabályozó tudatállapotból. Egyfajta önkontrollvesztési folyamat második szakasza, de a szeretet, a szexualitás irányába. Ekkor már ősi szexuális ösztönök, vágyak dominálnak, a hormonális, egyéb testi, működésünk, is ehhez illeszkedik. Szóval ez egy összetett állapot, de még nem kielégülés.

-          Ez nem kielégülés?

- Nem az. Ugyanis még nem jön létre a kéjes görcs-sorozat. Maximális esetben, a hüvely, a csikló, a prosztata, a hímvessző, az ánusz, a gátizomzat, a méhvezeték, valamint a környező, far, comb, derék izomzat kéjes görcssorozata. Az örömadó hormonok szétáradása. Sőt sokaknál még több izomzat is részt vesz a folyamatba. Persze az is nagyon kellemes szex-jóllakás, ha ezek közül csak néhány, vagy egy izomzat kerül élvezetes görcsbe. Miközben a korábban termelődött test-folyadékok sugárzóan kéjesen kipumpálva spriccelődik, vagy folyik ki. Ezután pedig a gyors lebegő lenyugvás, boldog, pihent állapot következik, ez is része a folyamatnak.  Amely kielégülés, vagyis szex-jóllakás, mint a mondóka mondja, lehet rövid, kevésbé kéjes, és lehet hosszabb erősebben kéjes. -  itt megállt a magyarázatba, majd így folytatta:

-   Tehát a nedves transzállapotban a kéjes görcs és lenyugvás még nem jön létre. Van, akinél komoly zavart jelent, ha a nedves transzállapot nem végződik kielégülésben. Mi azonban itt szex-földön megtanuljuk, hogy a nedves transzállapot esetleges kielégületlensége ne okozzon problémát, sőt önmagában is kellemes élmény maradjon. Persze nem annyira, mint a kielégülés, de azért kellemes, nagyon is örömteli élmény marad.

-          Ez a mondóka számomra akkor is találós kérdés - szóltam

-          Nagyjából arról van szó, hogy a kéjérzések vannak rangsorolva – magyarázta Numi kedvesen:

- A szex-étkezés álljon sok picike kéjből, elsősorban. Ezek a legkisebb kéjérzések ezekből legyen sok, ez fontos. Ne legyen benne kellemetlen perc. Másodsorban érjen el a nedves transz állapotáig, ez is fontos.  Harmadsorban lehetőleg legyen benne egy, vagy több kicsi elélvezés, kisebb jóllakás, de ez nem annyira fontos. Viszont lehetőleg legyen benne egy nagy élvezés is, illetve ha választani kell, akkor inkább egy nagy élvezés, mint két kicsi. Így érted kedvesem?

-          Nagyjából – mondtam, majd hozzátettem - akkor nézzük a gyakorlatban.

- Az is igaz, hogy mindez egyénenként variálódik, mindenki egy kicsit más hangszer, másképp kell kezelni. Nézzük, te mire muzsikálsz -  mondta, majd ténylegesen is a gyakorlati megvalósítás útjára lépett.  

   Persze nemcsak lassú ráérős szeretkezéseket folytattak, bár kétségkívül ez a volt a leggyakoribb a legkedveltebb.

Viszont a gyors szex sem volt ritka mikor szinte minden előzmény nélkül vadul egymásnak estek az itt élők. Bár ilyenkor is bemutatták a meghívó mozdulatot, de már a bevezető ringó tánc elmaradt.

Ilyenkor a meghívó félnek, a meghívó mozdulatot illem szerint háromszor meg kell ismételni. Valamint „gyorsat, gyere, gyorsat”- szavakat szokás még mondani.  Ha a másik fél beleegyezik akkor a meghívó mozdulattal válaszol.

   Ha a meghívott félnek nincs kedve, és ez minden szexre vonatkozik, akkor egyszerűen nem mutatja be a meghívó mozdulatot. Egyszerűen nem válaszol. Azért általában udvariasan hozzáteszik: köszönöm, nem kérem.  Ami ezt jelenti, hogy – köszönöm nem, nincs kedvem szex-étkezéshez - a meghívó fél pedig csendben udvariasan tudomásul veszi.

  Szóval szex-földön sokféle szexet ismernek, és szeretnek is kategorizálni. Például. gyorsaság szerint: gyors, közepes, lassú, nagyon lassú. 

   A szex-földi szeretkezést (szex-étkezést) a szerint is lehetett kategorizálni, hogy hol történik. Vagyis történhet: otthon, közterületen, szex-gyorsétkezdében, szex-étteremben, szex-szállóban, szexétkezés-buliban, szexétkezés-versenyen, egészségügyi szexétkezés-terápia alkalmával, szex-önetető klubban, illetve szinte bárhol.

De vannak még más kategóriák is, elég sokáig tartana, ha mindet felsorolnám.

Ami engem illet, napról-napra fedeztem fel testem-lelkem rejtett kincseit, erotikus hajlatait, érzékeny pontjait. Nem véletlenül említettem a lelket, a lélek szexualitása talán még a testnél is fontosabb.

A belső zeném is erről szólt.

Testem-lelkem új liliomot termett

vulvám kinyílt mint az esti virág

harmatos virágkehely virul

csiklóm kifakadt, mint egy bimbó

és még két barna bimbó, lágyan ringó melleimen.

lágy fogásra vágyik bőröm, húsom

kelyhem illata körbeárad

hív bogarat kígyót banánt

de  a virágom csak egy dongó méhecskét enged be,

nem is méh az hanem egy másik virág, piros fejű,

a két húsvirág csak együtt hajladoz

   Ebéd közben, minden falat másik íz-keverék, kellemes abszolválása közben hoztam szóba a témát.  Igaz már korábban is meg akartam kérdezni:

-          Elnézést a kíváncsiskodásért, de mivel is foglalkoztok?

- Én építész vagyok – válaszolta Narmi – most éppen közösségi csarnokot tervezek, pontosabban most már kivitelezési állapotban van, abban segédkezem

-          És te  -  kérdetem Numit, de Narmi közbevágott:

- Bocs, de van egy másik foglalkozásom is, éppen egy újításomon dolgozom egy új térátívelő technikán.  Gyakran járok be a körzeti újító házba.

-          Mi az az újító ház?

- Az tulajdonképpen az egy nagyobb üzem, melyben mindenféle, anyag gép, laboratórium, és segítő szakember megtalálható. Ha valakinek jó ötlete támad, akkor bemegy az újító házba, és ott mindenféle mérnök, szakember, gép, segít megvalósítani. Végül is az újító házban, ha valóban jó az elképzelés, sikerül létrehozni az újítást, legalábbis prototípus szinten.

-          Persze pénzért – jegyeztem meg gúnyosan

- Dehogy, ez ingyenes. Sőt az újító kap pénzt elismerést nem is keveset. sőt vannak pályázatok is. Képzeld el már évek óta él a hulladékhasznosító pályázat. Aki jó mechanizmust tud felvázolni ebben a témakörben az akár kiváló polgár is lehet, plusz  még százmilliót is kaphat.

-      Képzeld el Narmi benne volt abba csapatba amelyik kifejlesztette a repülő ágyat – szólt bele a

beszélgetésbe Numi.

- Repülő ágyat?- kérdeztem.

-     Igen, tulajdonképpen az egy olyan lebegő autó melyben nincsenek ülések, tulajdonképpen egy

matrac a belseje.

- Na és persze nagyobb automatikával rendelkezik – szólt most Narmi.

   Numi mosolyogva vágott bele:

- Na meg be lehet sötétíteni az ablakot, úgyhogy sokan azt csinálják, hogy alvásból ebből indulnak

munkába, az ágy-kocsiba öltöznek fel. Vagy éppen amikor fáradtak, megállnak, alszanak egyet.

Vagy ahol éppen vannak és van egy kis idejük. Vagy éppen szex-étkeznek egyet.

   Ebéd után bementünk az információs szobába, Narmi folytatta a beszélgetést:    

- Amúgy, itt nálunk nincs készpénz-forgalom. Régebben volt, ezért tudjuk mi az, de most már

nincs.

- Akkor nyilván jó alaposan utánaszámoltok, nehogy átverjen a számlavezető bankotok – mondtam gúnyosan.

-   Nálunk nincs átverés, ezt is csak a történelmi tanulmányainkból sejtjük mi az. Számlavezető

bankunk sincs.

-          Jó, de valaki csak megállapítja, hogy mennyi fizetést kaphattok.

- Van egy embertől független mindenkire kiterjedő információs rendszer. A neve AINO.

Például  a kamerák,egyéb eszközök,  nézik, hogy hány napegységet dolgozom, A számítógép használat is ad erre utaló adatokat - mondta

- Mi az a napegység?- kérdeztem.

-     Egy napot mi huszonnégy napegységre bontjuk fel – válaszolta.

-     Ahogy nálunk is csak nálunk egy napegységet, egy órának hívják.

- Ez érdekes - még végén kiderül, hogy mi is a földről származunk – mondta viccelődve, vagy

inkább gúnyosan

-    Vagy, hogy a földlakók innen - kontráztam

- Izé hol is tartottam – gondolkodott el Narmi

 Numi viszont tudta:

- Az AINO rendszerről volt szó, ami méri mindenkinek a munkáját. Azt is nézik, tudják, hogy milyen értékszintű munkát végzek. Sőt még külön az eredményt is figyeli a rendszer, mert nemcsak a munkaidő számít, de az eredmény is.

Például a rendszer tudja, hogy a közcsarnok szinte kész van, és tudja, hogy én voltam a főtervező.  Azt is mérlegeli, hogy mennyire kellett a polgároknak, a városnak ez a csarnok. Vagyis a keresletet is beszámítja. Mindeme munkamérésből kijön egy bizonyos jövedelem, amit a rendszer, a fogyasztási keretünkbe tesz be. De mi ezt sem nagyon figyeljük, csak egyszerűen fogyasztunk.

Például, ha úgy döntenénk, hogy új lakás kellene, akkor azt  egyszerűen beütjük az AINO-ba ami megmondja mit hogyan lehet.  Megmondaná mekkora, illetve milyen lakásra cserélhetjük le a mostanit, sőt egyből ajánlatokat is tesz. A rendszer úgy kalkulál, hogy az egyéb általános életszínvonalunk ne süllyedjen bizonyos szint alá. A kisebb fogyasztásokkal is ez a helyzet.

- Na azért az egész kis fogyasztásokat nem kell kikalkulálni – szólt bele Numi – bemegyünk a boltba és megvesszük, például az ételt, a ruhát, a kisebb dolgokat.  Az információs rendszer, az azonosítónk alapján pedig levon, illetve csak akkor jelez, ha a fogyasztási keretünk egy szint alá csökken. Illetve kijelez akkor is, ha a fogyasztás aránytalanul drága lenne a munkánkhoz, azaz a fogyasztási keretünkhöz képest.

- Akkor is jelez a rendszer, ha aránytalanul sokat kezdünk fogyasztani, valamiből, vagy összességében – szólt bele Narmi – csak jelzés esetén  kell újratervezni.

-   Igen a lényeg, hogy mindezt, egy ember nélküli, csalás nélküli információs rendszer végzi. Sőt még más szempontok alapján is tesz összehasonlításokat. Például egy élelmiszert szeretnél venni. Az AINO ekkor kiír listákat melyekbe ár szerint, minőség szerint, egészségügyi, környezetszennyezés szempontból is elhelyezi a választott terméket.

-          Akkor nálatok nincs is reklám?

-          Mi az a reklám?

  Erre nem válaszoltam, bonyolult lett volna, viszont megjegyeztem:

-          Jó, de nem mindegy hogy milyen szabályok alapján működik az információs rendszer.

- Na ez az, és itt eljutottunk a másik nagy rendszerhez, a közvélemény-kutatási és népszavazási rendszerhez. egyszerűen UPISO- hoz. Az UPISO is lényegében egy információs rendszer, a szavazó embereken kívül, a számítógép végzi a munkát. Többek között szavazunk - nevezzük egyszerűen szavazásnak-  az AINO szabályairól is. Mi szex földi polgárok, nagyon sok mindenről szavazunk, nevezzük egyszerűen szavazásnak, hiszen az a lényege.  Átlagosan napi egy órát szavazással foglalatoskodunk. persze a számítógépen és az UPISO rendszeren keresztül.

- De ez az egész így sántít, mert az ember olyan hogy állandóan hajtja a becsvágy, a vagyonhalmozás…..Például palotát épít, hogy felnézzenek rá. Mások a hatalmukat szeretnék növelni. Ennek érdekében pedig sok mindent megtesz, a szabályokat is, ha mással nem, de ravaszkodással megszegi. Illetve nem is hoz létre teljesen tisztességes szabályokat – magyaráztam a két naivnak.

-          Az ember? Talán tedd hozzá, a földi ember – szólt ironikusan Narmi

-          Miért bennetek nincs becsvágy, ambíció? – kérdeztem.

- Van és itt lép életbe a harmadik nagy rendszerünk, az év kiváló, illetve jeles polgárainak választása. Rövidítve  UPYB. Látod ezt a jelvényt a ruhámon mutatott színes csillagszerű jelvényre Narmi. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben bekerültem az év ezer kiváló polgára közé.

- Ez így van, figyeld csak meg ha Narmival sétálsz a városban, mindenki előre köszön, sokan gratulálnak is neki. Én egyébként négy évvel ezelőtt kerültem be a tízezer jeles polgár közé.

- A pontos elnevezés egyébként: hasznos-jeles polgárok. Remélem jövőre is bekerülök – szól bele Numi - persze az év ezer kiváló polgára közé még nagyobb dicsőség bekerülni. De ez is hatalmas dicsőség.

- Azért a háromezerszeres szavazati jog, is valami, amit a kiváló polgárok kapnak – szólt büszkén Narmi

-          A hasznos-jeles polgárok pedig ötszázszorost kapnak – szólt bele újra Numi

-          Ezt nem nagyon értem – mondtam

- Pedig egyszerű, Narmi szavazata egy népszavazáson ennyit ér, mint háromezer átlagos polgár szavazata. Az enyém pedig ötszáz átlagos emberével ér fel - magyarázta Numi.

-   A kiváló és a hasznos- jeles polgárok kiválasztása is az UIPSO rendszeren keresztül történik – jegyezte meg Narmi, majd hozzátette  - ez a mi ambíciónk.

-   Na és a népszavazásokon részt venni, nem ambíció? Dehogynem, hiszen fontosnak érezzük magunkat, saját magunk irányítjuk az életünk. Igaz közösen, de ez még mindig jobb, mintha néhány uraság igazgatna - szólt bele Numi.

-   Igen, de ezért a sok-sok versenyről se feledkezzünk el. A versenyekben jó szerepelni szintén dicsőség – mondta ezt megint Narmi

  Nekem meg már túl sok volt az információból, ezért elnézést kérve bementem a szobámba.

  Narmi egyik nap így fordult hozzám, szeretnélek bemutatni a szüleimnek. Pontosabban a szüleim szóltak, hogy meg szeretnék ismerni a tartós szex-étkező partnerem.

Narmi szülei érdekes lakásban laktak. Nagyjából hasonló volt a mi lakásunkhoz azzal a különbséggel, hogy a lakást sok régi antik jellegű bútordarab díszítette. A lakás hangulata rögtön egy dalocskát élesztett bennem:

A nagymama barna szekrénye.

barna fényes óriás, csipketerítő rajta.

itt minden ósdi ódon fajta,

rád nehezedő, szigorúan tiszta

mint a nagymama szappan, levendula illata

csendre int, de a kakaót mindig kérhetsz sütivel

járkálsz a szobába, őseid lebbenő árnyai

mozdulnak a poros fényben,

majd elmennek csendben.

  Teljesen úgy éreztem magam, mint egy olyan földi múzeumban ahol az 1960-as évek világát mutatnák be. Például szokatlan volt a középen álló kerek faasztal csipkés terítővel takarva, amire Narmi anyukája egy kedves idős hölgy letette a süteményes tálat: – vegyetek kedveseim, ez házi sütés. Narmi apukája szintén kedves idősebb bácsi pedig felbontott egy palack bort – ez pedig az én házi itókám.

Ezután Narmi anyukája körülvezetett a lakásba büszkén mutogatta a különböző érmeket kitüntetéseket.  Először azt hittem, hogy valaha élsportoló lehetett, de kiderült az itteni polgárok életük során, legalább, száz-százötven kitüntetést, díjat  simán összeszednek.

Ezután ettünk, ittunk, cseverésztünk, amikor is a néni e szavakkal távozott: – most pedig hozzuk a meglepetést a mamipapi házi szex-sütijét.

Bár sok minden átfutott a fejemen, de azért a következő percekben történtekre nem számítottam. Kis idő múlva a néni és a bácsi is lenge átlátszó ruhába jelent meg. A néni Numihoz lépett, a bácsi elém. A bácsi bemutatta a szokásos jelet, három kör a nemi szerv előtt, jelképes átnyújtással, majd letérdelt a térdeim elé, sőt inkább közé, és így szólt:

- Most pedig megkínállak kedvesem, a papi házi sütijével – mondta, s kezei már a combom

simogatták.

  Először egyszerűen levegőt sem kaptam, elvörösödtem, körülnéztem, de mindenki mosolygott,

és tapsolt.

- Ezt mégis hogy képzelik, öregember létére nem szégyelli magát – kiáltottam volna, de csak elfúló

hang jött ki a torkomon – na ez már sok.

   Néma kínos csend után, az idős ember felállt, az idős nő, az „anyuka” szólalt meg:

- Kedvesem persze nem fontos a papi sütijéből enni, kóstold meg az én szex-sütim – mondta és

már közel is hajolt.

- Fúj - mondtam - ez még undorítóbb. Idős hölgy létére képes lenne.  És te Narmi végignéznéd, ahogy az öreg szüleid szexelnek a barátnőddel.

- Miért csak meg akartak kínálni egy kis házi szex-sütivel. Az én szüleim nem tiéd. Ők csak kedveskednek – mondta Narmi, és valóban érződött hangján, hogy nem érti a problémám.

  Ahogy a tásságban senki más sem tudta mi a bajom legalábbis ez volt a csodálkozó arcukra írva.

-          Mégis a mi baj kedvesem? - kérdezte a Narmi anyukája

-          Először is nálunk a földön időseknek már nem illik szexelni

-          Nem illik, de miért?

   Nem feleltem, csak folytattam: -  Másodszor is, családi közösségbe duplán nem illik!

-          De hát nem én szex-étkeztem a szüleimmel?! – mondta Narmi

-          Az majdnem mindegy, de előtted történik!

- Szerintünk pedig egyáltalán nem mindegy. Persze családtaggal nálunk sem szabad - de előttük, miért is ne étkezhetnénk, hiszen felnőttek vagyunk.

-          Maguk tényleg csak egy süti evésnek nézik a szeretkezést?

-          Igen aranyom, mi annak nézzük, nyugodjon meg – mondta most Narmi anyukája.

-          Ez az egész undorító – mondtam kitartva a véleményem mellett -  haza szeretnék menni.

  Ilyen kurtán-furcsán rossz hangulatba fejeződött be a látogatás. A mamipapi házi szex sütije nem sült el valami jól.

   Egy darabiig nem beszéltünk az esetről, később azonban persze szóba került.

Azonban arra én is Numiék is rájöttek, hogy a közöttünk levő belénk rögzült kulturális szakadék mélyebb, mint hittük.

Éreztem, egyre féltékenyebb vagyok Narmira, máskor pedig Numira.

Volt olyan is hogy mindkettőre, hiszen tudtam, hogy nemcsak velem, de másokkal is szerelmeskednek, bocsánat szex-étkeznek.

Kettőt nem szerethetek - gondoltam. Többszöri átgondolás után rájöttem, hogy Numit szeretem jobban, valójában rá vagyok féltékeny. De ez megint megkavarta a lelkem: akkor én most leszbikus vagyok?

Az nem lehet. Nem inkább biszeksz vagyok. Az nem baj, sőt természetes, ha egy nő biszex – vigasztaltam magam.

Voltak azonban másféle zavart és kételkedést okozó gondolataim is.

  Egyik előjátékunk, bevezető ringó táncunk alatt, szóba is hoztam a belső vívódásaim, kitártam a lelkem Numi előtt.

Szerencsére már levetkőztem azt a szégyenlősségem, hogy ne beszéljek szex közben. Ennek főleg Numi örült, de azért egy korábbi alkalommal figyelmeztetett:

-  Nem mindenki kedveli, ha túl sokat beszélnek szex-étkezés közben. Szerencsére engem nem

zavar,- elgondolkodott – és talán Narmit sem. De azért nem mindegy, hogy mi a téma, mert azért

szex-étvágyat nem kellemes elvenni.

  Szóval az egyik szex-étkezés közben, pontosabban még a kezdet kezdetén, amikor csak lágyan, de jó helyen simogatott, mintha semmit se akarna, de mindketten tudtuk vad kéj lesz a vége, megkérdeztem:

-          Te sosem érzel féltékenységet?

  Már nem csodálkozott el, megszokta a furcsaságaim.

-          Mi az féltékenység, még sose halottam, megmagyaráznád? – kérdezett vissza

  Zavarba jöttem, nehezen találtam a szavakat.

-  Hát amikor félsz, máskor pedig elkeseredsz, hogy a partnered mással is csinálja.

- Mit csinál mással?

-          Hát a szexet.

-          A szex-étkezést?

-          Igen.

- Értem félsz, hogy neked nem jut?  Ne félj, hiszen tudod nálunk senki nem éhezhet. Sok módon megkaphatod a szex-ételed. Vagy éppen a káros hatásoktól félsz? Fölösleges,  tudod ez az  amiitől nem lehet elhízni, annyit eszel a szexből amennyit akarsz.

- Félreértettél én nem erről beszélek. Én nem mástól akarom megkapni a szex étkezést csakis tőletek. Pontosabban inkább tőled – mondtam zavartan.

- Ne félj, én sem hagylak cserben. Vagy ha mégis akkor ott van Narmi, vagy más kitűnő szex-szakács.

-          Félreértesz, a féltékenység mikor csak a partneredtől akarod megkapni a szex-ételt.

-          Értem, a féltékeny attól fél, hogy rossz szex-szakácshoz kerül, ezért ragaszkodik a megszokotthoz.

-          Nem erről beszélek.

- Értem már mitől félsz. Attól félsz, hogy nem találsz ilyen jó szex-szakácst. Már csodálkoztunk is Narmival, miért csak velünk szex-étkezel.

-          Mert titeket szeretlek!

- Úgy érted, hogy a mi szex-ételünk szereted? Én is erről beszélek. Elárulok neked egy titkot, nem is titok. A szex-ételt félig te csinálod. Ha megtanulsz és már jó úton haladsz, jó szex-ételeket csinálni akkor biztosan találsz olyan partnert, aki hozzáadja a másik felét. Főleg a mi világunkban. Ne félj tehát, hogy nem találsz rajtunk kívül jó szex-szakácsokat.

-   Én nem erről beszélek, hanem a szeretetről.

- Mi is szeretünk, szeretjük az embertársainkat, a barátainkat, a gyerekeinket még inkább.

-   De én a szerelemről beszélek. Arról, hogy mindig csak azzal az emberrel szeretnél lenni.

-          A szex-étkezéstől függetlenül?

-          Hát nem egészen, de részben

-          Értem, ha a másik beteg, akkor aggódsz miatta, és nem akarod magára hagyni.

-    Nem erről van szó. Fáj, ha mással is csinálja

-  Mármint a szex-étkezést?  Ti emberek sajnáljátok az élvezetet attól, akit szerettek?

-          Nem - mondtam dühösen - élvezzen jó sokat, de velem.

-          És ha egy kis változatosságra vágyik?

-          Hát ne vágyjon.

-        Tehát akkor mégis sajnálod tőle a jót.

-       Arra vágyom, illetve arra vágyunk mi földi emberek, hogy csak minket szeressen!

-   Nálatok a rendes étkezést is csak egy emberrel csináljátok?

-       Dehogyis, de ez más, ez a szerelem. Ha mással is szeretkezik, akkor mást is szeret, amit nem lehet engedni!

-     De ez nem egyfajta önzőség, kisajátítása a másiknak, állandó uralkodás felette.

-      Nem, mert kölcsönös.

- Ha kölcsönös az önzőség, akkor megengedhető?

  Nem szóltam semmit, de magamba csak legyintettem – ezek nem értik meg. Igazság szerint a  testem már elkezdte az önkéntelen ringó mozgást, már a kialakuló szex éhségem eltompította a gondolataim. Engedtem, hogy kezei egyre érzékenyebb helyekre hatoljanak.

  Egy másik alkalommal, ugyanerről a témáról beszegetvén, ott akadtunk meg, hogy be kellett neki vallani, mi sem állandóan szeretjük a szerelmesünket. Mi földlakók néha, vagy talán gyakrabban veszekszünk, sőt néha gyűlöljük a szerelmesünk. Sőt néha unjuk is, bár ezt magamnak is csak szégyenkezve vallottam be.

Na ettől Numi  végkép elképedt:

-  De mégis állandóan vele akartok lenni?

-  Nem amikor gyűlöljük akkor persze nem, de máskor igen - válaszoltam.

-  Értem – láttam arcán a felismerést, majd folytatta:

-  Ez természetes általában vele akarsz lenni, néha azonban nem. De akkor miért is haragszol, ha

   néha máshol is szex-étkezik?

Nem tudtam mit válaszolni csak annyit habogtam, hogy - a megalázottság miatt.

Ő pedig nem értette, hogy jön ide a megalázottság.

Tulajdonképpen és is összezavarodtam úgy éreztem ezt az egészet át kell gondolni.

  Másnap Narmi így szólt hozzám:

-  Nincs kedved eljönni egy szex-versenyre, képzeld ez a szex-verseny lesz annak a  közösségi csarnoknak az avatója, amit én terveztem.

-   Szex-verseny, az meg mi a frász már megint? – kérdeztem, kissé ingerülten.

-   Nem lenne jó lelőni a poénokat, legyen ez meglepetés – válaszolt Narmi.

-   Remélem, nem nekünk nekem kellene versenyezni?

 -  Dehogy, ez egy teljesen profi verseny. Vannak ugyan amatőr versenyek is, sőt esetlegesen összetákolt versenyek is, amolyan, „bárki beszállhat” versenyek is, de ez most nem olyan.

 -  Nem lesz semmi baj. Na eljössz? – hívott lelkesen Narmi

  Végül is igent bólintottam.

A következő negyedik napon, a pihenő napon elmentünk a szex-versenyre, amit 4. kerületi csarnokba tartottak, mely csarnokot, (kisebb stadiont) történetesen Narmi tervezett. Az épülettől nem voltam különösebben elragadtatva, amolyan görög odeon szerkezetet véltem felfedezni. Persze a rávetítő technológia alaposan kiszínezte, feldobta, de én már el voltam kényeztetve a színvonalat illetően.

Meglehetősen nagy hangzavarba kezdődött a verseny.

Narmi lelkesen kiabálva közvetítette számomra a pályán történteket, igaz a felét se hallottam.

- Ez most az első rész, ez csak a gyorsasági verseny.  Először a férfiak versenyeznek. Az győz, aki tizenkét perc alatt több nőt tud kielégíteni, ahogy ti mondjátok. – itt megállt, majd kis idő múlva folytatta:

- Azután jön a nők versenye, a feladat ugyanaz, persze a nőknek, a férfiakat kell kielégíteni. Majd következik a szex-önetetők versenye. A feladat ugyanaz, tizenkét perc alatt hány kielégülés történik.

   A mennyiségi versenyeket a csapatversenyek zárták. Narmi lelkesedése nem csökkent.

-          Látod, most három, hattagú csapat van egyszerre az arénában, megint a gyorsaságot, elsősorban a kielégülések számát mérik- de most a csapatok összteljesítményét hasonlítják össze  –  kiabálta a hangzavaron keresztül Narmi. 

Meglehetősen zavartan, amolyan félszemmel néztem a versenyt, nem is értettem mért őrjöng időnként a közönség, hol lelkesen éljeneztek, hol ellenkezőleg, felzúdulva tiltakoztak.  Végre szünet lett, oda is súgtam Numinak: – jó lenne hazamenni,

Numi azonban marasztalt.

-   A második rész jobb lesz. Abban már lélek is lesz. A pontozók három szempont alapján

osztályoznak. fizikai teljesítmény, különleges szex technikák alkalmazása, valamit művészi érték.

-        Művészi érték? – kérdeztem.

- Igen…. te is tudod, hogy a szex egyfajta tánc, művészi tánc, mi így fogjuk fel. Te is próbáld úgy nézni, mint egyfajta művészi táncot.

-       Nem szex-étkezés? - kérdetem gúnyosan.

-       Az is, de közben művészi tánc is.

-    Szóval ez amikor a szakács főzés közbe balettozik

  Bár gúnyolódtam, de Numi nem értette, mert teljesen lelkesen válaszolta:

-     Pontosan, eltaláltad a lényeget.

A verseny második része valóban egy fokkal élvezhetőbb volt. A közönség némán szemlélte az egymás után  az arénába érkező, versenyző párokat. A versenyző párok zenére szeretkeztek, vagy mondhatjuk szex-táncoltak, érdekes akrobatikus figurákat is bemutatva.  Egy-egy pár úgy tíz percig szeretkezett, a közönség tapsolt a zsűri pedig pontozott. 

- Ez jó kis verseny volt – mondta lelkesen szinte boldogan a verseny végén Narmi – láttátok azt nőt aki hat férfit elégített ki?

  Számomra azonban inkább csalódást okozott a verseny. Pontosabban nem csalódást, inkább azon érzésem megerősítését, miszerint ez a világ hideg, hiányzik az érzelem.

A városban kószáltunk Numival, amikor meghívott egy szex-gyorsétkezdébe.

Pontosabban ilyen már máskor is volt, de most bele is mentem.

Aznap is szokás szerint, csak úgy csavarogtunk, vásárolgattunk, betértünk egye-egy útba eső érdekesebb kiállításra. Ezúttal Numi görgős cipőben sétálgatott, pontosabban gördült mellettem. Azt még nem említettem, hogy a szex-földiek gyakran görgős cipőben közlekednek, az egyébként gyaloglós utakat ezzel teszik meg. Akkor is éppen körülöttünk az emberek sokasága suhant el mellettünk a görgős cipőjük segítségével. Ez egy speciális cipő, egyfajta görkorinak is lehet nevezni. A talpán levő görgőket, menet közben is, bizonyos lábmozdulattal, tetszés szerint akár motoros állapotba is lehet kapcsolni. De sima gördülő állapotba, vagy normál cipő állapotba is át lehet váltani. Ez utóbbi állapotban teljesen olyan, mint egy normál rugalmas talpú cipő. Az itteniek szinte már a járással egy időben, három éves korukban megtanulják használni, a görgős cipőt. Gyakorlatilag mindenki használhatná, egyesek, kevesek, nem fizikai, de lelki ellenérzésük miatt tartózkodnak a használatától. Én viszont még nem tanultam meg biztonságosan használni, ezért nem hordtam.

  Szóval éppen elmentünk illetve Numi elgurult, egy szex-gyorsétkezde előtt, amikor meghívott:

-   Nincs kedved ide bejönni?

  Én pedig, ezúttal bólintottam.

Így hát bementünk, leültünk. Először megjelent egy meglehetősen csinos pincérfiú és pincérnő, ők voltak a rendelés felvevők. Az szex-étlapon szerepeltek a fajták: manuális, orális, egymás előtti szex-önétkezés, betevős aktus felárral, stb..  Majd fénykép szerint lehetett választani, hogy a négytagú személyzetből, a két nő a két férfi közül, kivel szeretnénk a szex-étvágyunk csillapítani, jobb esetben eljutni a szex-jóllakás állapotába. Továbbá, lehetett választani, hogy a nyitott, a közös helységbe csinálja vendég mások előtt, vagy egy külön helységbe, amolyan szeparéba szex-étkezzen a kiszolgálóval.

Sőt a kínálatba még az is belefért, hogy a kiszolgáló, legyen az nő, vagy férfi, egy-két perces erotikus tánccal vezeti be a szex étkezést.

-   Ne feledd ez egy gyorsétkezés - hajolt hozzám Numi mosolyogva, majd így folytatta – ez arra jó, hogy napközben, ha egyébként elfoglalt vagy, gyorsan bekapjál valamilyen egyszerű szex-ételt.

-   Értem, hogy egy gyors numerát levágjál – válaszoltam, de úgy láttam ezt ő viszont nem érti.

Végül is ő egy nőt, én egy férfit választottam, és mindketten orális szex étkezést kértünk. Numi a közös helységet, én pedig külön szeparét kértem. 

Hát mit mondjak, az én fiúm nagy gyakorlattal precíz technikával egy korrekt kellemes szex-étkezésben részesített. Nem egészen tíz perc alatt még a szex-jóllakás állapotába is eljutottam.

Azonban ahogy sejtettem is, a lélek, az érzés teljesen hiányzott.

Kifele menet Numi mosolyogva megjegyezte – imádom ezt a gyorsétkezdét, ezt a pincérnőt, a kis barnát. Baromira jól tud lakatni, kitűnő nyelve van,  ha erre járok, ide mindig benézek. Ha legközelebb erre jársz te is próbáld ki.

Én pedig nem szóltam, csak megint a lelki üresség érzése futott át rajtam.

  Később Numival kószálva a városban ennél is frivolabb élményben volt részem.

Azt már mondtam, hogy a szex-földiek nem nagyon zavartatták magukat, hogy utcán, köztéren vagy más nyilvános helyen vannak. Ehhez adódott hozzá, hogy a szex-földiek a földieknél gyakrabban, átlagosan naponta legalább egyszer szex-étkeztek.  Ezért a csókolódzó pettingező szexuális mozdulatokat végző  párok csoportok hozzátartoztak az utcaképhez. Betevős aktussal ritkábban találkoztam, de az sem volt ritkaság.  Azt azonban nem gondoltam, hogy e szex-étkezések legalább fele, ott helyben alkalmi ismeretség során jön létre.  Eseti alkalmi, úgy értve sem előtte sem utána nem találkoznak a partnerek. Ezzel akkor szembesültem, amikor éppen egy sétáló utcában figyelmetlenségem okán, hirtelen fordulva egy idegen férfiba ütköztem, s zavartan kértem bocsánatot:

 -   Elnézést, véletlen volt – habogtam a szokásos mondatokat

A férfi azonban csak mosolygott: – Nincs semmi gond, sőt örülök, hogy ilyen csinos hölggyel akadtam össze.

  Én már indulni akartam, de a férfi udvariasan marasztalt: – Ha már így összeakadtunk be kell vallani nekem nagyon tetszik az alakod, a stílusod is, ha nem haragszol  akkor meghívnálak egy azonnali szex-étkezésre, majd bemutatta a szokásos mozdulatot.

Ezt úgy mondta. mintha egy kávéra hívott volna meg. Persze hogy elöntött a szégyennel kevert méreg, legszívesebben képébe ordítottam volna - mit képzel. Azonban már óvatosabb voltam, sejtettem, hogy itt, ez is fordítva ítéltetne meg. Így hát csak annyit mondtam, kissé gúnyosan. -, köszönöm én a házi kosztot szeretem - majd menni készültem. Azonban Numi a legnagyobb meglepetésemre beleszólt a beszélgetésbe: - Engem meghívhat, én elmegyek veled uraság egy azonnali szex-étkezésre. Ott a pad, ott  meg is oldhatjuk -  mutatott egy közeli padra.

- A legnagyobb örömmel állok a rendelkezésedre - mondta mosolyogva a férfi, majd újra bemutatta a meghívó mozdulatot. Numi pedig elfogadásul szintén bemutatta a férfinak.

  Zavartan motyogtam:

- Akkor talán én nem is zavarok hazamegyek.

-          Ugyan már tíz perc alatt végzünk, ugye  - nézett kedvesen a férfira, aki bólogatott, Numi pedig folytatta  - sétálj egyet, tíz perc múlva már folytathatjuk az utunkat.

Én pedig megfogadtam a tanácsát, persze udvariasan tizenöt perc múlva érkeztem vissza, Numi már egyedül volt.

-          Ez jól esett - mondta mosolyogva, - nem volt nagy neki, de  kemény, análisan éppen kellemes

  Erre sem tudtam mit mondani, csak magamba jegyeztem meg: a szégyentelen még dicsekszik.  Engem itt már nem érhet semmilyen meglepetés – gondoltam, de később meglehetősen bizonytalanná vált e gondolatom. Lehet hogy várnak még rám meglepetések?

Bár lelkileg visszataszított az utcai eset, de kell vallanom, testileg azért hatott rám. Ők miért is, én miért nem? Miért is maradjak ki a jóból? Ezek a kérdések is felvetődtek bennem.  Numi telt ajkainak nem kell idegen férfiak férfiasságát szopni, rajtam is van mit szopni, nyalni. Úgyhogy hazaérve rögtön be is mutattam a meghívó mozdulatot. Numi  persze elfogadta. Azért mondom, hogy „persze” mert nem emlékszem, hogy Numi valaha visszautasított volna szex-étkezést.

Kezdődött az egymásba fonódó tánc.

Szép lassan, de azért váltogattuk a stílusokat a pozíciókat. 

A vízszintesen örvénylő édesen ringó tánc egyre vadabb lett.

A ritmus az ütem most ebben merültünk el, vad összefonódó táncot jártunk.

Ha jól emlékszem, aznap két nagy és három kisebb orgazmust értem el. Ráadásul kellemetlen perc sem volt benne, és a nedves transzállapotig is többször eljutottam.

Én azok közé a nők közé tartoztam, akik általában lassan melegednek be, bár Numit úgy is kedveltem, mint embert és úgy is mint szexpartnert.  Egy napegység alatt azonban a leghidegebb hangulatomban is bemelegedetem. Felizgultam már nem akartam, hogy abbahagyja, már hullámokban el-elkapott kéjes izgalom.

  Bár Narmi volt a csikló nagymestere, Numi tanított meg a nő csikló szívására, szopására.

Azután a hullámlépcsős spirál izgalom egyre magasabbra emelt, majd eljutottam a transzállapotba, többször is, ami már egyfajta orgazmus.  Azután jöttek az altesti görcsök ez esetben olyan kéjesre sikerültek, hogy a lezajló szakaszban megint felébredt bennem a kéjvágy, újra el akartam élvezni.. Először Numi nyelvéhez dörzsöltem vulvám, de túl lassú volt, kezét  magamhoz dörzsöltem, hihetetlen sebességgel mozgott a kezem majd magamnak csináltam, de kezem szinte vibrátorként járt, fenekem pedig nagy rángásokkal hívta kéjt ami hamarosan meg is érkezett. 

Numival értem el életemben először az egymás utáni többszörös orgazmusba, ki-be szédültem egyikből a másikba. 

Azután ezt is megtanultam. Numi oktatott:

-   Mindent meg lehet tanulni, csak a trükköt kell megismerni.

-   Én például azt mondom félhangosan – gyerünk még egyet gyorsan, mindent bele – tanácsolta Numi.

Talán ez volt az utolsó igazán emlékezetes szeretkezésem Numival. Narmitól már korábban eltávolodtam.

Mint mondtam, nem tudnám pontosan megmondani eltávolodásom okait.

Azokban a napokban egyfajta elhidegülést érzetem nem kimondottan Numival és Narmival szemben, hanem inkább a szexuális életemmel kapcsolatban.

Vagy talán fásultságnak lehet nevezni, de ez sem igazán jó szó, mert csak részben éreztem fásultságot. Bármilyen jó is volt Numival, meg Narmival, valamiféle ellenérzést, elégedetlenséget éreztem a szexszel kapcsolatban. Megint előjött a régi érzésem, hogy ami itt folyik az hideg, érzelemmentes, és nem is teljesen erkölcsös.

Azokban napokban mentálisan utasítottam el  a szexet, ezért nem éltem szexuális életet. Azonban úgy látszik testileg mégis hiányzott, csak ez valahogy nem tudatosult bennem.

Csak azt vettem észre, hogy három nap után egyre többet, többször idegeskedem, egyre ingerültebbé váltam, mindenen felcsattantam vagy éppen szorongási roham tört rám.

Valamilyen vitaminhiányra vagy influenzára gyanakodtam.

Ráadásul a sok szextől olyan lett a vulvám, mint egy állandó dörzsölésre vágyó virág, de a virág most éhes marad. Szinte állandóan bizsergett az altestem.

Numi kellemes szexpartner volt, mindent megtett, de még vele sem volt kedvem szeretkezni, ettől függetlenül elmondtam neki a problémám.

Numi miután végighallgatott, nevetve mondta:

- Ez egy normális szexétkezés-hiányos állapot. Szex-éhség, semmi más. Viszket a nunád, a szex-szájad, nálunk ezt is szokás mondani. Nálatok a földön még ezt sem tudják, hogy szex-étel hiánya mindenféle testi, de főleg lelki bajokat okoz

-          Hát nem nagyon, talán sejtettük, de nem vettük komolyan – válaszoltam

- Nincs semmi baj, ez mindenkivel előfordul, de ezért komolyan kell venni. Tudod mit, adok neked valamit, ami átmenetileg segít neked. Majd egy ovális, tenyér nagyságú kütyüt szedett elő.

-          Nem szeretem a kütyüket a földön is vannak ilyenek.

- Ezt meg fogod szeretni, hidd el. Mi egyébként zamzinak nevezzük - mondta és megmutatta, hogy kell használni.

Egy gumírozott bugyi is járt hozzá, ebbe kellett beilleszteni.  A kütyün három rezgetethető dudor is volt, egy csiklónál, egy a hüvelynél egy pedig az anális nyílást izgatta. Ráadásul ezen dudorok nagysága, alakja, helyzete, mozgása egy zsebben hordható távirányítóval állítható volt. Sőt egyéni programokat is be lehetett táplálni. Itt jegyzem meg, volt egy másik kis szerkezet, úgy emlékszem a neve: „ezt jegyezd meg memória” volt. Ameddig ez a funkció működött, addig a memória rögzített lemásolt minden dolgot, programot, és bármikor elő is tudta szedni.  Mindez be volt építve a fejpántos mini computerbe, ami a homlok előtt kábé öt újjal helyezkedett el és tekintettel, akarattal, valamint szavakkal lehetett irányítani.

Visszatérve, Numi folytatta a kütyü-képzést:

- Ezt bárhol használhatod, pl. olvasás, vagy írás, vagy számítógépezés, esetleg utazás közben is,  - vagy akár utcán vagy középületben, is.

-          Na  azért ez már erkölcstelen, nem gondolod? - kérdeztem.

- Itt szex-földön nem. Eddig nem vetted észre, hogy itt csomó ember nyilvános helyen is használ ilyent? – kérdezett vissza.

-   Nem, csak azt láttam, hogy az emberek fele nyíltan szex-étkezik, vagy szex-önétkezik az utcán, középületben.

-   A másik fele pedig  zamzit használ – vágott bele Numi -  A férfiak is, ők többféle rezgő-mozgó péniszgyűrűt húznak fel magukra. Bár nem feltűnő, mert szinte hangtalan, de ha figyelmes leszel, észre fogod venni. Én sem vagyok híve a gépi szex-étkezésnek, de ez viszonylag tényleg jó. Tedd

csak el.

Eltettetem, de a szobámba bevágtam a fiókba. Aztán másnap csak elővettem.

Egy idő után csak kéjesen sziszegtem: - ez tényleg finom.

Egyre gyakrabban illesztettem a vulvámhoz, és nemcsak otthon. Fokozatosan nyújtottam a középső dudor nagyságát, lökethosszát, idővel már maximális fokozatban használtam, ez már rekord, reekoorddd.    Lassan hozzászoktam, hogy a városban ahol tudtam, amikor időm volt bekapcsoltam. Egyébként igaza volt Numinak a jeleket megismerve rögtön kiböktem, hogy kik kütyüznek, bizony elég sokan. A zamzik valóban hangtalanul rezegtek, mozogtak, azonban az élvezés előtti, közbeni viselkedés, arc és testmozgás gyakran visszafoghatatlanul meglátszott. Éppen vásárlás közben egy üzletben engem is elkapott ez az akaratlan reszketés, rázkódás, főleg a csípőm, popókám vonaglott nem meg az ajkaim is. Az üzletben azonban rám se hederítettek, szex-földön ez annyi mintha bekapnál egy szelet süteményt.

  A zamzi ennek ellenére valóban csak átmeneti kiegészítő megoldásnak bizonyult. Ugyanis a szeretkezésben éppen az élő partner a lényeg, legalábbis szerintem.

   Természetesen a zamzi nem oldotta meg a problémám.

Újra  Numival szerettem volna megbeszélni a testi-lelki bajaim.

A bevezető lassú simogató ringó tánc közben, udvariasan szóltam Narminak, hogy csak Numival szeretnék lenni. Narmi egyáltalán nem sértődött meg, felállt és bement a másik helységbe, most még az opál lézerfüggönyt is bekapcsoltuk.

Miután kettesbe maradtunk, a kölcsönös simogatás közben újra kitártam Numi előtt e lelkem.

Numi megértően válaszolt:

-    Mindenki kerülhet, kerül is szex-étkezési válságba, na meg lelki válságba is, a kettő egyébként összefügg. Nálunk a szexológusok egy része a rövid szüneteltetést javasolja. Én a másik társasággal értek egyet. Ilyenkor legjobb elmenni a szex-önetető klubba.

- Szex-önetető klub? Vagyis a maszturbáció egy újabb fajtájáról van szó….. Pont ez a bajom, az érzelem nélküli szex, a szerelem nélküli szex. A maszturbáció, csinálják azt bárhol, bárhogy, ezt csak fokozza – mondtam gúnyosan.

-          Miért nálatok nincs szex-önetetés? – kérdezte Numi

-          Van, persze hogy van, de mi legalább szégyelljük és titkoljuk.

- Mi pedig nem szeretünk sem szégyenkezni, sem titkolódzni. Azt hiszem, köztetek, földi emberek és közöttünk az a különbség, hogy ti szerettek szégyenkezni és titkolódzni, mi pedig nem.

Nem tudtam erre mit válaszolni csak ismételgettem magam:

-          Az érzelemről, a szerelemről van szó.

 Numi, rövid gondolkodás után így válaszolt:

-   Rendben van, elismerem, hogy ritkán összejön a  tökéletes szerelem, teljes összhang két ember között, amikor nincs szükségük semmire, amikor minden zavaró lehet. Zavaró lehet a harmadik partner, zavaró lehet a szex-önetetés és még sok minden. Csakhogy ez a tökéletes szerelem nagyon ritka. Mi ezt egyébként szuper szex-étkézésnek nevezzük, mikor a szakács és a szex étkező tökéletes párt alkot ráadásul oda-vissza. Csakhogy mi szex-földiek nagyon gyakorlatiasak vagyunk, abból indulunk ki: mi van, ha egyébként sok okból éppen nem jöhet létre tökéletes szerelmi aktus.

-   Ezt már sokszor hallottam, nem ez a problémám, hanem a lelketlen hozzáállás – ellenkeztem továbbra is.

-   Például nálunk 17 éves kor előtt nem is jöhet szóba a betevős szerelmi aktus, bár a fiataloknak már hatalmas igényük van a szex-étkezésre. Mi marad hát, a szex-önetetés. Az egymás előtti szex-önetetés, illetve egymás segítése az önetetésben. De nemcsak erről szól a szex-önetetés. Gyakran van olyan, hogy valaki partner nélkül marad. Vagy éppen ahogy most te is, valahogy, ideiglenesen kiábrándul a partneres szexből. Ezekben az esetekben is jó megoldás az önetetés  –  válaszolt hosszan Numi.

-          Persze, azután már partner sem kell – kételkedtem

- Az önetetés egyébként egy izgalmas szex-étkezés fajta is egy változatosságot adó variáció. Sőt az élvezetadás tanulásához is szükség van a szex-önétkezés gyakorlásához. Mi szex-földön iskolában azt tanultuk, hogy minden szex-étkezés alapja az önetetés, illetve a mások előtti vagy a másokat inspiráló önetetés. Gyakorlatilag tanítjuk is a fiatalokat 16 éves kortól az önetetésre. Elméletileg pedig a mindenféle szex-étkezésre.

-          Hát ez hihetetlen ti az iskolában is paráználkodtok?- kérdetem felháborodva

-          Mi az a paráználkodás?

-          Például a szex-önetetés.

-          De hát azt mondtad ti csináljátok a földön. Vagy nálatok a fiatalok nem végeznek szex-önetetést?

-          Persze, hogy végeznek, de mi nem tanítjuk a fiatalokat.

-          Hagyjátok, hogy rosszul csinálják? Ha úgyis csinálják, akkor nem jobb oktatni őket?

-          Erre nem is tudok mit mondani – mondtam ingerülten

  Numi azonban kedvesen folytatta:

-   Talán az a baj, hogy még nem is voltál szex-önetető klubba, úgy ítélkezel, hogy nem is tudod, miről van szó. Ez nem másoktól elzárt önetetés, hanem egymás előtti önetetés. Persze gyakran átcsúszik a közös önetetésbe, vagy bármi másba, de az alap az egymás előtti önetetés. Az sem igaz, hogy ilyenkor nem alakul ki érzelmi kapcsolat a partnerek között. Kialakul, ráadásul nagyon sajátos különleges érzelmi kapcsolat. Tulajdonképpen még bizalmasabb kapcsolat, jön létre, mint a normál szex-étkezés során. Sőt egyszerre öt-hat partner végezhet egymás előtt önetetést a klubba. A  következő alkalommal pedig  újabb őt-hat  partner előtt tárulhatsz fel, persze csak akkor, ha eljönnél velem, Nekem egy remek klubom van, csupa kedves ember, melegen ajánlom. Persze más klubbot is választhatsz, nálunk mindenkinek van önetető klubja, rengeteg klub van.

-          Ti itt szex-földön szex-mániásak vagytok! - vágtam közbe.

- Igen ezt már mondtad egyszer. Ha jól emlékszem azt jelenti, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítunk a szexnek.

-          Pontosan, mintha más nem is létezne az életbe.

- De miért is nem szerethetnénk, hiszen egy csomó előnye van. Ha jól csinálják, akkor egészséges. Akkor nyugtató hatású. Akkor a másiknak is örömöt okoz. Kevés dolog van, ami úgy ad saját örömet, hogy közben a másiknak nem árt, sőt örömet ad – nem?

  Megint elfogott a reménytelenség érzése - ezek úgy sem értik meg. Erőt vettem magamon és nem válaszoltam.

  Persze az elkezdett szex-étkezést végig csináltuk talán jó is esett, de valami mégis hiányzott.

  Numival, Narmival a testi kapcsolatunk egyre laposabb, hidegebb lett.  Pontosabban a testi kapcsolat átváltott szellemi kapcsolattá. Egyszerűbben: kevesebbet szeretkeztünk, de többet beszélgettünk.

   Az utcán sétálva valahogy felötlött bennem az utazás gondolata, de mindjárt követte az a gondolat is: - fura, hogy eddig semmi jelét nem láttam annak, hogy itt különböző országok lennének.

-          Nálatok nincsenek országok? Egyáltalán tudjátok mi az? – kérdeztem Narmitól  egy alkalmas percben.

-   Csak a történelmi tanulmányainkból tudjuk. Nálunk már jó ideje, körzetek, kerületek vannak – válaszolta Narmi

-   Azok nálunk is vannak, de én országra, nemzetre gondolok. Mi van a nemzeti történelemmel, a nemzeti büszkeséggel? - kérdeztem

-  Na várjál csak, ezeket  a városokat, körzeteket úgy kell elképzelni mint mini-államokat.  Van ezekben, ha nem is nemzeti, de közösségi büszkeség. Nálunk már nincsenek nagy országok csak kicsik.  Több ilyen mini-államnak is lehet hasonló történelmi hagyománya. Általában ez a nevükben is benne van. – itt megállt Narmi majd kis idő múlva folytatta

-  Hű ez az egész elég bonyolult, de azért megpróbálom elmagyarázni. A mi mini államunk neve: Debsinervirius. Tulajdonképpen ez egy rövidítés. Az első három betű utal a történelmi hagyományokra. A második három, a jelenlegi földrajzi helyre. A harmadik három, a vallásra és a kultúrára. A negyedik három betű pedig a mini államunk sajátosságságára utal.

A mellettünk levő mini állam neve: Debsinsarvaria. vagyis ők ugyanazt a történelmi hagyományt tisztelik, a jelen földrajzi helyünk is azonos, viszont egy kicsit más a vallásuk, a kultúrájuk, Valamint eléggé eltér az értékrendünk, és a politikai berendezkedésünk. Ott is igazi demokrácia van, de egy kissé másképp működik.

-   Nálatok csak mini-államok vannak? Vagy ezek városrészek, kerületek? - kérdeztem

-  Jelenleg 4562 mini állam van szex-földön. Szex-föld lényegében egy óriási város, nagyjából 38 millió lakossal. Néhol sűrűbben néhol ritkábban beépített hatalmas város.  Ezek a mini-államok ugyanakkor a szex-földi város egy-egy kerületéhez kötődnek, de nincsenek határok. Egy-egy mini-államnak a polgárszáma általában hat és tízezer között van. A legnagyobb mini-államnak tizenhatezer polgára van.

-        De akkor ebből hatalmas káosz kerekedik ki?

-  Nem kerekedik ki káosz, mert egyrészt van a demokratikus világközösség, minden mini-állam szövetsége, a közös parlamenttel együtt, amely meghozza világtörvényeket. A világ alatt az egész szex-földet értem. Persze ezt az egészet én egyszerűen próbálom elmondani. Nyilvánvalóan a világtörvények elsősorban arról szólnak, hogy a mini államok nem árthatnak egymásnak. A másik, hogy a közutak, közterek, legalábbis a főutak, a világszövetség részei. A magánházak, a magánterületek, az épületek, és azok lakói a mini államok részei.  Ez azt jelenti, hogy egy egy-egy mini állam mobilan nőhet, csökkenhet, illetve elég szabadon lehet csatlakozni. Például, ha mi Numival azt mondanánk, hogy a mi a házunkkal együtt csatlakoznánk a Debsinarváriához és ők be is fogadnának minket, akkor mi már egy másik mini-államhoz egy másik közösséghez tartoznánk. Ez azért is jó rendszer, mert az egyformán gondolkodók egy mini államba tartozhatnak. A házcsere is elég gyakran azért jön létre, hogy a lakók házastul területileg is egy mini-államhoz tartozzanak. Külön gond, de manapság ez már ritka, ha egy nagyobb több lakásos házban eltérő gondolkodású, vallású lakók vannak. Ilyenkor lakást kell cserélni.

 Narmi elgondolkodott, majd folytatta:

-  Ugyanakkor minden mini államnak van saját alkotmánya, neve, címere zászlaja, vannak közcsarnokai, hivatalai, van demokratikus rendszere. Igaz ennek illeszkedni kell a világtörvényekhez. Vannak iskolái üzemei, vannak táj-körzetei, van mezőgazdasági területe, van bírósága, és még lehetne sorolni. A rendőrsége katonasága csak korlátozottan ténykedhet, mert a közutak, közterek rendjét a világrendőrség, világkatonaság felügyeli. A pénz, persze közös, vagyis egységes, nem kell átszámolgatni.  Lényegében kialakul a közösségi, az úgynevezett nemzeti büszkeség, illetve kultúra. Amely kultúra illetve rendszer sok mindenben azonos, hasonló más mini-államok kultúrájával, rendszerével, de összességében mégis egyedi, tehát identitást tud adni.

-          Hát egy ilyen rendszer a földön nem tudna létrejönni – szóltam kételkedve.

-          Miért?

-  Állandó veszekedés konfliktus lenne. A földlakók ennél sokkal egyszerűbb rendszereket sem tudnak veszekedés háború nélkül fenntartani

-  Akkor talán lehet, hogy nem is a rendszerben van a hiba. úgy értve, hogy a világ legjobb rendszerét sem lehet rossz emberekkel jól működtetni.

-          Hát igen, ez nagyon is lehet - mondtam.

-        Azt elfejletted mondani, hogy ezek a mini-államok rengeteg dologban versenyeznek. Persze csak szabályos igazságos normális versenyekről van szó – szólt most bele először Numi

-        Nálunk is vannak versenyek, de ezek nem oldanak meg mindent.

-    Hát akkor, ez van – vonta meg a vállát Numi.

- Ez van  - hagytam helyben, majd hozzátettem – a földi emberek egy része azért rendes, normális, jó szándékú,  nem érdemli meg.

- Persze jó kérdés, hogy nekünk mi szükségünk van a kis országokra, miért nem elég a világszövetség? Kérdezd csak meg! – szólt rám Numi.

-  Jó megkérdem – mondtam kissé gúnyosan – mi szükségetek van kis államokra? Miért nem elég a világszövetség?

- Mert azért mi sem vagyunk teljesen normálisak. Nekünk szex-földieknek is szükségünk van bizonyos identitás-érzetre. Szeretünk egy kisebb, de azért önálló komoly közösséghez tartozni. Nem tudunk a szex-földiekre, mint egész népre büszkék lenni, a világszövetségre még annyira se. Az pedig nem elég, ha a családunkra vagyunk csak büszkék. vagy a szakmára, vagy valamilyen kisközösségre.  Pláne ha ezekre nem is lehetünk büszkék. Szóval nekünk is kell egyféle nemzeti érzés, valamiféle nacionalizmus.  Azárt van még egy kis bibi, kérdezd meg mi az! – szólított fel újra Numi

-          Jó megkérdem – mi a bibi?

-  Csak az hogy azért nálunk is vannak eltévelyedő, állandóan ellenségeskedő közösségek, talán  népnek is nevezhetjük őket. Vagy vallásnak, szektának.  A legjelentősebb ezek közül, akik, magukat az „igaz erkölcsűek népének” tartják.  Saját maguk szerint, ők az igaz erkölcsűek.

Általában azonban csak „kívülállóknak” nevezik magukat . Szex-föld délnyugati tájékán húzódik egy hatalmas őserdő. Abban élnek, bujkálnak ezek a polgárok. De a polgár nem is jó szó, túl hízelgő, ezek csak egyszerű lények. Szégyen, de nálunk, szex-földön is van ilyen.

  Ebben az időben Narrmi bejárt az újítóházba tevékenykedni, így hát Numival szex-étkeztem a délelőtti  órákban.

Numival a bevezető simogatások, a ringó tánc közben általában hosszan elbeszélgettünk.

   Eszembe jutott, hogy Narminak már tudom a foglalkozását, de az övét, mármint Numiét nem ismerem.

  A te foglalkozásod még nem ismerem – jegyeztem meg

-          Orvos vagyok – válaszolt Numi

-   Én is orvos vagyok - lelkesedtem - akkor talán el tudod mondani, hogy mit műveltek velem a korházban, abban a fogorvosi székben. De az itteni székbe is háromnaponta bele kell ülnöm – mutattam az egészségügyi szoba felé, ugyanis ott tartották ezt a gyógy-széket, vagy micsodát.

-        Mi is beleülünk, nemcsak te – szólt vissza Numi.

-      Jó, de én azt sem tudom mit művel velem  

-        Éppenséggel nagyjából elmondhatom, bár nem a szakterületem.

-          Megkérlek, már régóta izgat!

-   Nos az első lépcső a diagnosztika. mindenféle képalkotó eljárással gyakorlatilag végigfilmezi a szék a tested belsejét. De nemcsak képalkotás folyik a különböző testnedveid, testszöveteid, persze a véred is elemzik. Sőt még sejteket is, a programláncokat (gondolom DNS-re gondolt) is elemzi a szék számítógépe. Itt elhallgatott, majd folytatta:

-  Szóval elkészül a meglehetősen alapos diagnosztika, majd erre a számítógép megtervezi a szükséges terápiát. A terápia a legtöbb esetben csak annyi, nálad is csak annyi volt, hogy egy folyadék-diffundáló szerkezettel, a szükséges helyekre a bőr alá, a megfelelő helyre, szervbe, diffundálnak, préselnek megfelelő gyógy-folyadékokat. 

   Itt megint megállt elgondolkodott.

-   Emlékeim szerint, ha a gyógy-folyadékok ezreit nem számoljuk, akkor is van vagy húsz fajta, diffundálás. Többnyire, azonban az egyszerű diffundálást alkalmazzák. ez csak abból áll, hogy a bőrre szorított gyógy-zuhannyal, vibráló, illetve különböző rezgő mozgások közben diffundálják be a gyógy-folyadékot. Ez a kezelés így hatékony.  Persze vannak azért oltások, injektálások, gyógyszer-pirulák, gyógy-teák, sőt műtétek is, mindenféle terápia. De a kezelések, főleg a hétköznapi kezelések nagyobb részét a leírt diffúziós gyógykezelés teszi ki, ezt pedig a gyógy-szék képes elvégezni. Persze azért a gyógy-folyadékkal időnként fel kell tölteni. Egyébként a gyógy-szék a diagnosztika alapján pontosan megállapítja, leírja a személyre szabott vitamin és egyéb tápanyag szükségletet is.

-          Na, mi a szösz, és erről eddig miért nem hallottam?

-   Csak azért mert nem akartalak ezzel terhelni ugyanis az itthoni ételedet ennek alapján vitaminozom meg. Pontosabban ott az kis gép, a sarokba, az állítja össze ha beírom az adatokat.  

-  Ez nem tűnik bonyolultnak. Szóval ezért ülünk meztelenül csak egy műanyag burokba a gyógy-székbe. Azokról porkeverékről pedig azt hittem, hogy fűszerkeverékek   -  mutattam a kis gép felé.

-  Hát nagyjából ennyi. Mondjuk úgy ez egy komplex testrészekre bontott vizsgálat és terápia. Legalább hetven testrészről, szervről alkot a gyógy-szék diagnózist és minimum 15 testrészbe történik diffundálás. Ha egészséges vagy. Betegség esetén, persze ennek sokszorosa történik. Nagyjából ezt történik, de nem ez a szakaterületem

-          Akkor mi a szakterületed? - kérdeztem

-      Szex terapeuta vagyok, méghozzá időskori szex terapeuta.

-          Nálatok ez külön szak?

- Mi az hogy. Minden korházban van ilyen osztály, de vannak erre specializálódott klinikák is. Én is egy ilyen klinikában dolgozom.

- Ahol azzal foglalkoznak, hogy kijavítsák a nemi élet, bocsánat a szex-étkezés hibáit – mondtam kissé gúnyosan.

- Szó sincs erről, nálunk a szex-terápia, a szex-étkezéssel, illetve azok speciális módjaival gyógyít különböző testi-lelki betegségeket. Ez elsősorban gyógyítás.

-        Mégis milyen betegségeket? – kérdeztem még egy fokkal gúnyosabban.

-   Nos úgy látom ti a földön még nem vagytok valami magas szinten. Hát először is a szex egy remek testedzés, alkalmasint gyógytorna és mint ilyennek van megelőző és terápiás hatása.

A másik a hormonháztartás karbantartása. A harmadik bizonyos belső szervek, nemi szervek, karbantartása, illetve terápiája. Pl. a prosztata karbantartása. De ami legfontosabb a különböző pszichés problémák, sőt pszichés betegségek gyógyítása szex-étkezés által. Van nálunk egy mondás: normális szex-étkezés, ép test, ép lélek.  

-        Jó, de, hogy jönnek ide az idősek, ők már nem is élnek nemi életet.

-   Nálunk nagyon is……. Tulajdonképpen pont az időseknek van a legnagyobb szükségük a szex-terápiára, mert a felsoroltak náluk a legveszélyesebbek. Valójában a kontrolált szex-étkezésnek fiatalító hatása van. Lelassítja az öregedést.

-   De hát akkor is, meglehetősen gusztustalan,

-  Ja igen ezt már mondtad, emlékszel  amikor Narmi szüleinél voltunk. mondtad, hogy nálatok a földön, az időseknek nem illik szex-étkezni, sőt az a szemetekbe undorító, ha szeretkeznek.

-          Ez így van!

-   Csakhogy ezt már akkor sem értettük, most sem értjük. Ugyanis itt szex-földön egész más a tapasztalat. Képzeld mi kifejezetten kedvesnek tartjuk, ha az idősek szex-étekzenek. Azt mi is tudjuk, hogy a gyerekek szex-étkezésével óvatosan kell bánni, na de az idősek? Hát ők már mindent átéltek már mindent tudnak

-      De az öregeknek kedvük sincs hozzá, már nem is tudnak

-   Már amennyire te tévedsz. Tudod mit, a jövő héten gyere ki hozzám a klinikára, nézd meg a saját szemeddel milyenek a szex-földi idősek.

  Végül is ellátogattam Numi szex-klinikájára.

Numival azokban a napokban komolyan összejöttünk, bensőséges szellemi kapcsolat is kialakult közöttünk, legalábbis én így éreztem. Ezért éreztem mély csalódást, amikor Numi megjegyezte, vagy inkább elkottyantotta,  hogy előfordulhat, hogy a betegeivel nemi életet él.

-  Hát igen az ügyféllel való szex-étkezés néha szükséges, előre viszi a terápiát – nagyjából így hangzott Numi megjegyzése.

-          Ügyféllel, nem a beteggel? – kérdetem.

-          Mi nem szeretjük a „beteg” szót.

A beszélgetésünk részletei kevésbé érdekesek, többek között megismételte mi, mindenre jó a szex-terápia. Vagyis újra elmondta:

-   A szex-földi kutatások bebizonyították, hogy szex-jóllakás szolgálja a testi-lelki egészséget.

Kedélyjavító, gyógyító hatásai sokoldalúak. A kielégülés közben felszabaduló jótékony

hormonok közül a legfontosabbak az ösztrogénok, amelyek a hajat fényessé, a bőrt pedig simává,

rugalmassá varázsolják. A kortikoszteroidok fájdalomcsillapító hatásúak. Kellemes közérzetet

okoz,  jókedvre derít az endorfin, de legalább ilyen fontos az értágító, fiatalító  hatása, illetve,

hogy segít megelőzni a időskori vizelettartási problémákat. Ez a legbiztonságosabb mellékhatás

nélküli nyugtatószer a világon.

   A lényeg, hogy egy kellemes napsütéses őszi délelőtt ott lépkedtem az idősek között. Ugyanis elfogadtam Numi meghívását, elkísértem a munkahelyére, a szex-klinikára.

Mint már említettem, az itteni idősek, bár testük már elvesztette fiatalos formáját, jól ápoltak, viszonylag sportosak, és ami a legfontosabb, lélekben teljesen fiatalosak.

Nem tudom említettem e már, de itt szex-földön az átlag életkor földi időre átszámítva 95 év. Az időskor itt csak kábé 85 éves korban kezdődik. Addig az itteniek, többnyire egészségesek munkaképesek, dolgoznak is.  Ez a társaság is, életkor szerint átlagosan 85 éves lehetet, de amúgy hatvanötnek néztek ki, a mozgásuk, egészségük is ennek megfelelő volt.

  Szinte egyforma melegítőbe várták Numit, hogy levezesse a parki szex-pikniket. Háromnaponta tartottak, parki szex-pikniket, a délelőtti órákban.

A kb. húszfős társaság, mint mindig, most is rugalmas lépések, testhajlítások, légző, valamint egyéb gyakorlatok közben sétált ki a klinika kedves fás-füves parkjába, ahol előkerültek a plédek, a piknikkosarak. Valóban, egy tényleges piknikkel összekapcsolt szex-étkezés kezdődött.

A melegítők többnyire lekerültek, azonban az alatta levő, egyébként ízléses, diszkréten erotikus, sok mindent eltakaró fehérneműiket nem vették le.

  Volt ebben az egészben egyfajta kötetlenség, de én azért rituális, begyakorolt elemeket is felfedeztem. Az idősek szépen nyugisan a maguk tempójában, szeretkeztek, de közben tornáztak, de közben azért ettek-ittak is.

Általában fix párok alakultak, de azért voltak csoportok és pár-váltogatások is. Lassú ritmikus zene árasztotta el a ligetet, melynek ütemére hajladoztak a szex-étkező párok, persze csak amolyan óvatos, öreges tempóban. Illatgép is működött, leginkább szegfű, gyöngyvirág, rózsaillat váltogatását éreztem.

  Csak itt parkban tűnt fel, hogy az idősek között van néhány fiatal húsz év körüli, valamint középkorú is. Halkan meg is jegyeztem Numinak:

-          Fiatalok is vannak, ez egy kissé perverz.

  Ő pedig visszasúgta a kérdését:

-          Mi az a perverz?

-      Reménytelen, majd otthon megbeszéljük – zártam le a beszélgetést.

   Ez az egész, a szexszel együtt engem nem is étkezésre emlékeztetett, hanem inkább időskori tornára. Numi is inkább tornatanárra, vagy még inkább, motiváló, bíztató-tornatanárra hasonlított, mintsem orvosra. Járkált a párok, csoportok között és kedvesen bíztatta az időseket. Az egyik bácsi panaszkodott: - kedves doktornő nem működik az étkezőszerszámom. Numi mintha csak a lábát vizsgálta volna, kezébe vette, megvizsgálta a bácsi péniszét. Nem láttam mit tett vele, de tény hogy az idős ember fallosza percek alatt magához tért, Numi pedig kedves szavakkal biztatta: - Gajo uraság, siessen nézze, ott vár magára a menyecske – mutatott egy mosolygó idős hölgyre, aki hívogatóan integetett.  Egy kicsit arrébb pedig egy idős nő, hátsójának körző torna-mozdulataival érintette partnere nemi szervét, aki szintén csípőkörzéseket tett.

Egy idő után Numi feltartotta a kezét, majd hangosan így szólt:

-  Hölgyeim és uraim, egy kis verseny, lássuk, ki tud először jóllakni. Mindenki értette miről van szó, még én is - ki tud gyorsabban elélvezni. Pár perc múlva egy nénike feltette a kezét:

-  Kész vagyok, végeztem! – kiáltott büszkén.

Numi pedig így szólt:

- A házi versenyünket megint Mucos néni nyerte meg, kérek egy nagy tapsot, Gorba bácsinak a partnerének is.  Hölgyeim és uraim most pedig egy lassú meditáló levezetést kérek, azután szépen hazaballagunk.

  Szóval az egész, a lágy muzsika mellett, a szellőben hajladozó virágok között inkább szürreális volt, mintsem gusztustalan. Be kellett vallanom nem éreztem undort, inkább giccsesnek tartottam a szituációt. Végül is el kellett ismernem, az időskori szex-terápia, mely szex-földön általános volt, minden idősebb ember részt vett benne, az idősek testi-lelki egészségét, jó állapotban tartotta.

Otthon azonban folytattuk a beszélgetést, ha jól emlékszem Numi kérdezte meg:

-            Nos , elárulnád, mi az, a: perverz?

-      Perverz az: erkölcstelen, gusztustalan, undorító, ilyesmi.

-      Ja, már megint ez, azt hittem, hogy valami újat hallok

- A földön pl. félig-meddig perverzió: az idősekkel való szex. Vagy ha a szereplők nem egészséges, normál alkatú emberek.  A csoportos szex is részben az. A homoszexualitás, tudod férfi a férfival, nő a nővel is részben az. Tudnám még folytatni.

-           Hű ez elég szigorú!

- Vannak ennél is szigorúbb vallások kultúrák is. Sokan úgy gondolják, minden perverzió, ami nem egy szabályos szex, egy férfi és egy nő között. Perverzió, melyben a szex elsődleges célja nem a gyereknemzés. Az örömérzés nem tilos, de nem is fontos. Vannak vallások, melyek azt tartják, hogy az emberi kéjérzést az isten nem nézi jó szemmel.

-  Érdekes isten lehet, aki kéjérzés képességét az embereknek adta, majd haragszik, ha ezzel a képességgel élnek is az emberek. – mondta gúnyosan  Numi

-    Szóval nálatok nincs perverzió, nálatok mindent lehet – vágtam vissza

Numi mintha bedühödött volna, meglepően szigorú, kioktató hangnemben válaszolt:

-  Nos a gyereknemzést, nevelést, a maga idejében mi is fontosnak tartjuk. Azonban nálunk az erkölcs, talán ezt már mondtuk, lényege: aki testi-lelki örömet okoz másnak, az erkölcsös, aki testi-lelki fájdalmat okoz, az erkölcstelen. Ezen kívül pedig, a szex-étkezésre vonatkozva, ott van a négyes szabály:

  Egy: kiskorú, tizenhét éven aluli fiatallal, felnőtt nem szex-étkezhet. A fiatalokra több szabály is vonatkozik, a lényeg: csak arra képzett kijelölt szakember, szakkönyv foglalkozhat velük.

A hazugság viszont nálunk mindig erkölcstelen. Legyen az bármilyen hazugság, akár a fiataloknak szóló „jótékony” hazugság. Nálunk nincs jótékony hazugság. Mi a hazugságot úgy ítéljük meg, mint a lopást.

  Kettő: a közvetlen családtagok (például szülő gyerek, testvérek, stb.) egymással nem szex- étkezhetnek.

  Három: minden tilos, a ti szavaitokkal undorító, ami kényszer hatására történik. Tehát nem számít, hogy ki, kivel, ki, mit, hogyan, hányan, csak az számít, hogy önkéntesen történik, vagy van benne kényszerítés. Már az indirekt, lelki kényszerítést is tiltjuk.

  Négy: viszont az is kényszer, erőszak, beleszólás, ha valakinek fölöslegesen, a négyes szabályon kívül, szavakkal, tettekkel egyéb módon, korlátozzák a szex-étkezését.

  Tehát van ez a négyes szabály, ehhez tarjuk magunkat.

-   Nekem, nekünk ez túl hideg – válaszoltam, de csak azért, hogy ne érezze a fölényét.

-   Hideg? Ezt hogy érted? – kérdezte

-   Nálatok szinte nincsenek érzelmek – jelentettem ki.

-  Tévedsz, nagyon is vannak. Az viszont igaz, hogy mi a negatív érzelmeket próbáljuk minimalizálni, de csak a negatívakat.

Erre már nem válaszoltam. Ezek úgysem értik miről beszélek.

   Először nem is tudtam mit találok itt szex-földön szokatlannak, persze az állandó erotikázáson kívül.  

  Majd rájöttem, a békességet találom furának, pontosabban hogy alig találkoztam veszekedéssel, bűnözéssel, sőt konfliktussal sem.

Belegondolva, még hírekben is csak nagyon ritkán számoltak be ilyesmikről. háborúról, holott a földön, másról sem szóltak a hírek. Azért itt is beszámoltak a hírek az aktuális társadalmi problémákról, de másképpen. Felvázolták, ez, meg ez a probléma, ilyen, meg olyan vélemények vannak. Illetve arról tájékoztattak, mikor, hogyan lesz a témáról népszavazás. Szóval nem volt felhajtás, ellenségeskedés.

Az egyik vacsoránál meg is kérdeztem:

-   Hogyan tudtok ilyen békességbe élni? Itt miért nincsenek háborúk?

-          Több módszerrel értük el, régebben mi is állandóan háborúztunk.

Az egyik persze a szex-étkezés tisztelete – válaszolt elsőnek Numi.

-     A másik, a másik – vágtak egymás szavába – a napirend.

-          Napirend?

-          Biztos észrevetted, hogy mi elég precíz napirend szerint élünk? – kérdezte Narmi

-          Őszintén szólva, nem figyeltem

-   Na azért ez nem egy percre pontos napirend – vágott közbe Numi

De Narmi folytatta:

-   Igen, ahogy láthattad mi általában délelőtt, ritkábban kora délután  járunk dolgozni, naponta öt órát általában.

-  Most éppen mit csináltok? Azt látom, hogy valamiféle adatlap-szerűséget tanulmányoztok - érdeklődtem

-  Most éppen az UPISO, rendszerben vagyunk. Átlagosan napi egy órát, az UPISO számítógép rendszer keretein belül gondolkodunk, pontosabban részt veszünk az aktuális közvélemény-kutatásba, vagy a népszavazásba. Kb. évente harminc népszavazás folyik és akkor még az kiváló, illetve a jeles polgárok megválasztásról nem is beszéltem.

-     Nálatok nincs kormányválasztás meg ilyesmi?- kérdeztem

-   Jó hogy mondod, ráadásul kétévente megválasztjuk az aktuális vezetést, egyenként név szerint. Az ő munkásságukat, nézeteiket sem árt tanulmányozni.

-          Nem csoportokat, pártokat választotok?

-        Mi egyéneket választunk. – mondta Narmi , majd így folytatta:

- Egyébként a fontos közügyek nagyobb részét úgynevezett, többrészes döntéshozással döntik el. A döntési testületek: A számítógépes standard döntés.  A népszavazás. Az egyénekből álló vezetés (országgyűlés) összevont szavazata. A kijelölt hozzáértő szakember-fórum. Az év kiváló valamint jeles polgárai. Nos van olyan szavazás melyben ezen testületek mindegyike részt vesz. És van döntés, amelyben csak egy-két testület dominál. De ezzel nem is untatlak. Kissé bonyolult, de mi már ezt az iskolában megtanuljuk.

- Hát tényleg, most ebbe én is belezavarodtam. Nem valamilyen napirendről volt szó?

-  De, csak arra tértem ki, hogy átlagosan naponta egy órát a közvélemény-kutatási népszavazási rendszerben munkálkodunk, az UPISO- ba, természetesen számítógépen keresztül. De ez csak egy napegység (óra) az életünkből. A másik öt napegység, amit a fizetett munkánkkal töltünk vagy személyesen is bemegyünk vagy csak számítógépen keresztül.

-   Most komolyan mondjátok, hogy itt a felnőtteknek is egyfajta napirend szerint kell élniük?

-          Na jó, azért ez nem kötelező –  szólt közbe Numi

-          Várjál  csak  mindjárt megmagyarázom, csak menjünk át az információs szobába – mondta.

 Narmi, belemerült a gépébe, majd pár másodperc múlva megjelent a szöveg az egyik képernyőn:

Felnőtteknek ajánlott napirend (átlagos)    

Munkaszerű tevékenységek

Konkrét fizetett munka (helyszín, cp, pc,stb.)                                        5 napegység

Részvétel a népszavazási és közvélemény-kutatási rendszerben      1 napegység

Alvás                                                                                                      7 napegység

  Szórakozás:

Szex-étkezés.                                                                                      1-2 napegység

Bármilyen szórakozás, persze nem törvénybe ütköző                       2 napegység

  Egyéb ajánlott elfoglaltság

Normál étkezés, tisztálkodás,                                                         

Vásárlás, házi munka, valamint egészségügyi ténykedés                3 napegység

Felnőtt oktatás, önálló művelődés, pl. ismeretterjesztő filmek,

Hobbi tevékenység, stb.                                                                     1-2 napegység

(gyerekeknek, e helyett játék ajánlott)

Konkrét családi beszélgetés, játék, nevelés                                     1 napegység

Sport, sportszerű ténykedés                                                                  1 napegység

Nívós lehetőleg művészetekkel kapcsolatos szórakozás                  1 napegység

-       Ez őrület, és még ti beszéltek szabadságról! – mondtam felháborodottan.

  Narmi azonban nyugodtan válaszolt:

- Mi szabadok vagyunk – szerintem félreérted. Ez átlag - van, hogy egy napi négy napegységet (órát) dolgozunk de a másik nap 6 napegységet. Vagy egy nap 4 napegységet vásárolunk, de a másik nap semmit. Vagy az egyik napon 4 napegységet bulizunk a másikon semmit. Érted az átlagok vannak ajánlva, amúgy pedig mi határozzuk meg a részleteket.

  Aznap nem szóltam semmit, másnap viszont így szóltam, de tudtam ezt a birkaságot nem fogom benyelni

  Az egyik reggelizés közbeni beszélgetést alkalmasnak tartottam, hogy a napirendet újra szóba hozzam:

- Ne is haragudjatok, de még mindig ez a napirend jár az eszembe. Ez előírás szerinti élet, ez a

szabadság korlátozása, hogyan bírjátok, miért tűritek – még ezt is hozzátettem:

-   Nem értem, hogyan lehettek ennyire békések, beletörődők, ez már birkaság nem?

-  Egyáltalán nem érezzük, hogy ne lennénk szabadok, hiszen nem parancsról van szó, csak olyan javaslatról, amit önként betartunk. Szóval van szabad akarat, zsarolt helyzetben sem vagyunk. Az viszont igaz hogy, vannak közigazságaink, melyeket mi komolyan veszünk - hallgatott el Numi, de Narmi folytatta:

-  Ez az egyik legismertebb közigazságunk: ha boldog akarsz lenni, vállald a fegyelmezettség és a szükséges konfliktus kellemetlenségét. De ez is egy közigazság: a szabadság akkor teljesedik ki, ha a rossz haszontalan dolgok ellen tiltakozol, a hasznos dolgok elleni tiltakozás bolond szabadság, nem igazi szabadság. Azt gondolom ez a két közigaság, választ ad a kételyeidre.

-  Nem teljesen, A harc, a küzdelem akkor is hiányzik, úgy értem, hogy ennek hiánya olyan beee, birkaság, nem?  - mondtam kissé pimaszkodva.

Narmi nem vette fel a kesztyűt, vagy nem akarta felvenni.

-   Egy másik alap közigazság: az egyéni ambíciód mellett, de inkább előtt, gondolj az embereknek adott hasznosságodra. Ezzel összevágó másik közigazság: a közboldogság hosszú távon, egyéni boldogság is – mondta Narmi, majd így folytatta:

-   Ez pedig az én egyik kedvenc közigazságom: hiába van, csodálatos palotád, drága autód, repülőd, ha a lelked, koszos, ócska, szegény, akkor a koldus is gazdagabb nálad.

Ez pedig arról szól, hogy mi az, az ócska lélek: óvakodj az önzés bármilyen árnyalatától, legyen az nagyképűség, vagy család, csoport nép, faj felsőbbrendűség. Vagy irigység, vagy presztízsharcosság, vagy a közügyek elhanyagolása, vagy egyéb önzés.

-          Ilyesmi közmondások nálunk is vannak, de ezeket mi nem vesszük komolyan.

-   Tudod nekünk gyermekkorunkba nem agylázas, hagymázas vallási mágiákat suttognak a füleinkbe, hanem ilyen közigazságokat.

- Szóval ti kisgyerekkori agymosáson estek át. Hát ez annál is rosszabb, mint amire gondoltam. Nálunk is vannak vallások, melyek így torzítják el a gyerekek, felnőttek tudatát – mondtam kioktatóan.

-  Csakhogy nálunk egyetlen közigazság sem szól arról, hogy csakis ez az igazság az egyetlen igazság - vágott vissza Narmi.

-          Miért mi a különbség, elég, ha hajtogatjátok, ismételgetitek.

-  Nem, nem. Van egy nagy különbség, mégpedig az, hogy amikor kimondod, „ez az egyetlen igazság”, mindenkit megbélyegzel, aki nem ezt tartja igazságnak. Tehát az egyetlen igazság kimondása, magában hordozza a kirekesztést, a megbélyegzést, a büntetést, a gyűlöletet.

-          Ez az egész akkor sem mondható liberálisnak.

-          Szerinted mi összességében nem vagyunk békések, boldogok?

-          De el kell ismerni – habogtam

-          Nálatok milyen gyakran bűnőznek az emberek?- kérdezte Narmi

-          Mire gondolsz – kérdeztem vissza

-          Lopás, csalás, bántalmazás, rablás, mert gondolom azért gyilkosság nincs.

-          De van gyilkosság is, és persze lopás, csalás, rablás, mindenféle van - miért nálatok nincs?

-          De van – vallotta be Narmi szégyenkezve – egymillió polgárra húsznaponta esik egy lopás, két

csalás. Negyvennaponta egy bántalmazás, százhatvan naponta egy rablás, és sajnos tizenkét évente egy-egy gyilkosság is előfordul.

Nem akartam hinni a fülemnek, meg is kértem, ismételje meg, Narmi megismételte. Látva rajtam a döbbenetet, megkérdezte:

-          Miért nálatok kevesebb van?

-          Dehogy - mondtam – sokkal több van   

-          Hát akkor ez minket igazol, nem?

Erre már végképp nem tudtam mit mondani, már megint nem értik a lényeget.

-   Azonkívül mi már tudjuk, hogy van lélek és halál utáni kvázi igazságszolgáltatás mely leginkább az önzést, a gyűlölködést, a rosszindulatot méri. Ehhez még hozzá kell tenni a közigazságot: nem az emberek pontos ártás-hasznosság mérése, önzés, hanem a pontos mérés elutasítása – magyarázta szelíden Narmi.

-          Na meg itt van a teljes demokrácia. Na meg itt van szex-étkezés- szólt közbe Numi is

-   Továbbá még sok minden, például a hasznos érdekes munka, ami a boldogságunkat fokozza – fejezte be Narmi.

  Én pedig komolyan elgondolkodtam: itt nincs háború, de komolyabb harc sincs. Ha nem is tökéletes, de jó a közbiztonság, békésen igazságosan folyik az élet. Veszekedést, ellenségeskedést sem láttam.       Sőt most ahogy belegondolok, alkoholivást, drogozást sem láttam. Ezért vagy ettől függetlenül is boldogok, legalábbis a földi embereknél boldogabbak.  Miért van ez, hogy érhető el? Nyilván több dolog kell hozzá. Az egyik a szabad szex, amit tapasztaltam, mert végül is erről van szó, nevezhetik ezt szex-étkezésnek vagy máshogy.

De számomra azért mégis sok rejtély marad. Például hogyan tudják a szabadságot, a nagyvonalúságot, a teljesítmény pontos mérésével összeegyeztetni? Ugyanis az utóbbi nagy kötöttséget jelent egyébként is kellemetlen, továbbá, ellenségeskedést szül.

Aznap este tovább erősödött a bizonytalanságom, a kétkedésem. Szokásos esti sétánk közben az

utcai kivetítők egyszerre váltottak át:  - Tisztelt polgárok szomorúan közöljük, a kívülállók újabb

terrorakciót, hajtottak végre, a robbantás következtében nyolc polgártársunk életét vesztette. 

A következő napokban mindenki erről beszélt.

Vége ez első résznek

Oldaljegyzékből következik a második rész.