Hirschlerek a csatában

I.

Habár - mint Irányi Dániel , a márciusi ifjak egyike írta: 'A rend fentartására és ha kell, a nemzet jogainak védelmére nemzetőrség alakulván, a pesti polgárok nem akartak a maguk soraiba zsidókat venni fel ...", továbbá Pozsonyban és más felvidéki városokban a "dicsőséges forradalom" a zsidók elleni véres pogromokkal kezdődött, az 1848-49-es szabadságharc zászlai alatt végül sok-sok zsidó is harcolt. A Komoróczy Géza nagyszerű könyvében (Zsidó a magyar társadalomban)  idézett adatok szerint a zsidó honvédek létszáma megközelítette a 8-10 000 főt, vagyis a fegyveres erők egyötödét.

Dr. Bernstein Béla, 1848 és a magyar zsidó című könyvének mellékletében felsorolja a szabadságharcban résztvevő honvédeket és tiszteket. A közhonvédek között szerepel Hirschler Miksa, mellette megjegyzés: "emigrált". Ha ekkor már katona-korú volt, 20-30 évvel korábban születhetett, abból az időből viszont sajnos még nincsenek anyakönyvi adataink, és erre vonatkozóan az 1848-as összeírás adatai sem adnak támpontot.

II.

Kertbeny Károly Ungarn im Auslände című, 1849-ben megjelent, kétes megbízhatóságú, ám kétségtelenül úttörő művében nem szerepel Hirschler Miksa az emigránsok között. Ugyanitt található viszont a következő bejegyzés:

... vagyis az 1833-ban született Isléry Zsigmond, törökországi ácsmester, Itáliában Garibaldi oldalán harcolt, ahol egészen a tüzérségi hadnagyi rangig vitte, Volturnonál megsebesült, kapitányi rangba léptették elő, 63 éves korától Zürichben élt. Az anyakönyvi adatok alapján nem kétséges, hogy ez a Zsigmond azonos az Egy Hirschler a Főrendiházban c. fejezetben ismertetett család egyik sarjával. Testvére tehát Hirschler Ignácnak, a nagy hírű szemészprofesszornak, akit apánk előszeretettel aposztrofált távoli rokonunkként. Építészként néhány belvárosi épület tervezőjeként a telekkönyvi nyilvántartásokban is szerepel. Ebben a rövid írásban  két, általa tervezett belvárosi épületről olvashatunk.  Ő tervezte továbbá a II. Margit u. 3.   sz. alatti, 1886-ban épült, neoreneszánsz stílusú házat is. A házról bővebben ezen a honlapon.

Az olaszországi Risorgimento kutatóintézet (Istituto per la Storia del Risorgimento) készségesen eljuttatta hozzánk a birtokukban lévő Isléry - Hirschler dokumentumokat. Közülük egyet eredetiben és fordításban (köszönet Dr. Hatvany Csabának a fordításért!)  is közzé teszünk. Ebből kiderül: a tüzérkapitány becsülettel helyt állt a legélesebb harci helyzetekben is.

Jó tudni, hogy volt egy jeles kardforgató is a családban: mi, méltatlan késői rokonok még a sorkatonai szolgálatig sem jutottunk el!... 

Újabb adalék: az Arcanum 2014 végére digitalizálta és közzétette a Budapesti Hírlap lapszámait. Az 1894. október 19-i lapszámban találtam az alábbi cikket, amely Zsigmond halálának körülményeiről számol be:

III.

Komoróczy Géza ezt írja A zsidó története Magyarországon c. könyvében: "Az első világháborúban az osztrák-magyar hadseregben összesen cca. 300 000 zsidó katona harcolt, ebből cca. 23 500 volt Magyarországon honos zsidó, a cca. 378 0000 fős magyar hadsereg 6,2 százaléka." Közöttük volt nagyapánk, Hirschler Miksa is, aki - apánk emlékezete szerint - a hadifogságban szerzett betegsége miatt halt meg viszonylag fiatalon, ötven éves korában.

Az I. világháborús hősi halottak emlékét Magyarországon több száz emlékmű, emléktábla őrzi. A szombathelyi hősi emlékművön Hirschler Jenő neve is olvasható.

További kutatások segítségével igyekszünk felkutatni más, a Nagy Háborúban meghalt rokonainkat - névrokonainkat,  hogy késői főhajtással is adózhassunk emléküknek. A II. világháború áldozatainak az In Memoriam oldalon állítunk emléket.