Hirschlerek a világban

Koprivnicára (Kapronca)  például már a 19. sz. közepétől települtek be zsidók főleg a burgenlandi Schlainingból (Szalónak), valamint Csehország felől. Már az első összeírások megemlítik Leopold és Josef Hirschler nevét. (Az 1848-as összeírás szerint  Hirschler Henrik, feltehetően József és Leopold apja,  1796-ban Kaproncán született.)  A hitközség egyik elnöke Jacob  Hirsler.. Kapronca zsinagógáját 1875-ben avatták fel. A város első világháborús hősi halottai között tüntetik fel Viktor Hirschler nevét. A két háború között Slavko Hirschler neve bukkan fel a cionista mozgalom vezetőjeként. A holokauszt 253 kaproncai áldozata között 17 Hirschlert regisztráltak. 

Sisak (Sziszék) városában is éltek Hirschlerek. A Holokauszt áldozatok emléktábláján szerepel Mikso (Miksa) Hirschler neve. 1880-ban épült, szép klasszicista zsinagógáját 1942-ben lerombolták, az épület a helyreállítás óta zeneiskolaként működik. 

A zágrábi zsidó közösség eredete az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, amikor húsz zsidó család letelepedési engedélyt kapott a magisztrátustól. Az első családok között van Elias Herschl, aki Rohoncról érkezett feleségével és gyermekeivel együtt. A közeli Gradec (Geréc)  településlajstromában bukkan fel Hirschler Gerson kereskedő neve. Zágráb városi tanácsának első zsidó tagja Gjuro Hirschler volt.

Talán az ő leszármazottai számára épült az 1930-s években, Slavka Lőwy tervei alapján a Hirschler-villa Zágráb kertvárosi negyedében.  A zágrábi zsidóság elpusztítása után az épület egészen az ezrefordulóig "Sumski dvor" (Erdei Palota) néven  népszerű étteremként működött, ám 2000-ben anyagi gondok miatt bezárták, és az elhagyott épületet a vandálok teljesen kifosztották, tönkretették. Sanyarú sorsa csak  2009-ben fordult jobbra, amikor Zeljko Kerim üzletember,  Split akkori polgármestere, öt millió Eurós befektetéssel rendbe hozatta, és luxuséttermet nyitott benne.

Becslések szerint  a Holokausztnak Horvátországban összesen mintegy 30,000 zsidó áldozata volt.  Köztük volt Hirschler Žiga (1894 Zágráb – 1941 Jasenovac) zeneszerző, zenekritikus. Számos  zenekari művet, továbbá zongorára és énekhangra írt kisebb zenedarabokat komponált. Két operája is ismert (Dvije renesansne noći and Mara), zsidó dalgyűjteménye az interneten is megtalálható. Zágráb egyik legismertebb zenekritikusa a két háború között, emellett  zenei szaklap szerkesztője is. 1941-ben a jasenovaci koncentrációs táborban hunyt el.

Egy brit numizmatikai cég a honlapján 1050 fontért kínálja  Isidore Henry Hirschler, a bulawayoi gyalogság kapitánya kitüntetését. Az életrajzi jegyzetekből megtudjuk: a kapitány Rodézia korai történelmének jelentős személyisége. Ausztriai zsidó, aki 1855-ben született Bécsben. Az 1880-as évek végén jött Dél-Afrikába, ahol először Johannesburgban tőzsdeügynökként tevékenykedett, majd mezőgazdasági, bánya- és erdőművelési koncessziók közvetítésére szakosodott. 1894-ben telepedett le Bulawayoban, itt polgármesterré választották 1897-98-ban, a városi tanács tagja 1898-1901 között. A  Rhodésia Limited cég vezérigazgatója, számos más vállalat vezetője. 1903-ban ő alapítja a Rhodesia Copper Company-t.  Az adatok alapján csaknem teljesen bizonyos, hogy az előző bekezdésben szereplő J. Hirschler és Isidore ugyanazon személy.     

Amikor valaki azzal vádolta, hogy ő "csak egy idegen", így vágott vissza: "...Nem vagyok idegen. 1877 óta élek Angliában, és  azzal, hogy megszereztem a brit állampolgárságot, több dicséretet érdemlek, mint a vádaskodó, aki éppenséggel odaszületett. Én  alapos mérlegelés után döntöttem úgy, hogy brit alattvaló leszek. És remélhetőleg jó döntést hoztam. Ugyanakkor, egy másik nemzethez tartoztam, és még mindig ahhoz tartozom, és ez a magyar nemzet..."