Hirschlerek a világban

Hirschlerek Horvátországban

Zsidó közösségek a holokauszt előtt Horvátországban

A muraközi Hirschlerekről részletesen írtunk a "Domboruiak" c. fejezetben. Ám ebből, a horvátországi zsidóság történetét feldolgozó, dokumentumokkal, adatbázisokkal és fotókkal gazdagon illusztrált honlapból kiderül, hogy milyen sok más helyen is éltek népes zsidó közösségek a mai Horvátország területén. (A Hirschl-Hirschler-Hirschel névváltozatok itt is erősen keverednek.)

Koprivnicára (Kapronca)  például már a 19. sz. közepétől települtek be zsidók főleg a burgenlandi Schlainingból (Szalónak), valamint Csehország felől. Már az első összeírások megemlítik Leopold és Josef Hirschler nevét. (Az 1848-as összeírás szerint  Hirschler Henrik, feltehetően József és Leopold apja,  1796-ban Kaproncán született.)  A hitközség egyik elnöke Jacob  Hirsler.. Kapronca zsinagógáját 1875-ben avatták fel. A város első világháborús hősi halottai között tüntetik fel Viktor Hirschler nevét. A két háború között Slavko Hirschler neve bukkan fel a cionista mozgalom vezetőjeként. A holokauszt 253 kaproncai áldozata között 17 Hirschlert regisztráltak. 

Sisak (Sziszék) városában is éltek Hirschlerek. A Holokauszt áldozatok emléktábláján szerepel Mikso (Miksa) Hirschler neve. 1880-ban épült, szép klasszicista zsinagógáját 1942-ben lerombolták, az épület a helyreállítás óta zeneiskolaként működik. 

A zágrábi zsidó közösség eredete az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, amikor húsz zsidó család letelepedési engedélyt kapott a magisztrátustól. Az első családok között van Elias Herschl, aki Rohoncról érkezett feleségével és gyermekeivel együtt. A közeli Gradec (Geréc)  településlajstromában bukkan fel Hirschler Gerson kereskedő neve. Zágráb városi tanácsának első zsidó tagja Gjuro Hirschler volt.

Talán az ő leszármazottai számára épült az 1930-s években, Slavka Lőwy tervei alapján a Hirschler-villa Zágráb kertvárosi negyedében.  A zágrábi zsidóság elpusztítása után az épület egészen az ezrefordulóig "Sumski dvor" (Erdei Palota) néven  népszerű étteremként működött, ám 2000-ben anyagi gondok miatt bezárták, és az elhagyott épületet a vandálok teljesen kifosztották, tönkretették. Sanyarú sorsa csak  2009-ben fordult jobbra, amikor Zeljko Kerim üzletember,  Split akkori polgármestere, öt millió Eurós befektetéssel rendbe hozatta, és luxuséttermet nyitott benne.

Becslések szerint  a Holokausztnak Horvátországban összesen mintegy 30,000 zsidó áldozata volt.  Köztük volt Hirschler Žiga (1894 Zágráb – 1941 Jasenovac) zeneszerző, zenekritikus. Számos  zenekari művet, továbbá zongorára és énekhangra írt kisebb zenedarabokat komponált. Két operája is ismert (Dvije renesansne noći and Mara), zsidó dalgyűjteménye az interneten is megtalálható. Zágráb egyik legismertebb zenekritikusa a két háború között, emellett  zenei szaklap szerkesztője is. 1941-ben a jasenovaci koncentrációs táborban hunyt el.

Hirschlerek Rodéziában

Az első matabelei háború néven ismert hadjáratot 1893 október és 1894 január között vívták a mai Zimbabwe területén. A hadjárat során a Cecil Rhodes által vezetett Brit Dél-Afrika Társaság döntő vereséget mért a matabele (északi ndebele) népre, elfoglalta és brit fennhatóság alá vonta területüket és felszámolták az önálló Matabele Királyságot. (További részletek a Wikipédián.)

A Bulawayo Hebrew Congregation zsinagógája

Ez idő tájt már népes zsidó közösség élt a gazdag aranylelőhelyei miatt méltán a világ kincsvadászainak érdeklődését felkeltő Matabele-földön. Amikor 1896 elején ismét kiújultak a zavargások, a  felkelők ellen toborzott fehér önkéntesek között számos zsidó is volt található. Májusban a helyi Bulawayo Chronicle-ben közzétett elöljárósági hirdetmény elrendelte, hogy a Hirschler-féle istállók egyes részei  közmosoda céljaira vehetők igénybe. A rodéziai zsidók történetét feldolgozó tanulmányból azt is megtudjuk, hogy júniusban a londoni South Africa c. újság interjút közölt J. Hirschlerrel, a Rhodesia Limited elnökével, aki a szemtanú hitelességével beszélt a felkelésről. Az interjúból kiderül, hogy J. Hirschler két és fél éve él Matabele-földön, cége jelentős pozíciókat vásárolt fel az aranybányáknál, de a zavargások miatt egyelőre számos helyen szüneteltetik a kitermelést. A jövőt illetően óvatosan derűlátó: "ki kell füstölnünk őket (a feketéket - H. A.) a Matopos-hegyekből, akkor ismét nyugtunk lesz". 

Egy brit numizmatikai cég a honlapján 1050 fontért kínálja  Isidore Henry Hirschler, a bulawayoi gyalogság kapitánya kitüntetését. Az életrajzi jegyzetekből megtudjuk: a kapitány Rodézia korai történelmének jelentős személyisége. Ausztriai zsidó, aki 1855-ben született Bécsben. Az 1880-as évek végén jött Dél-Afrikába, ahol először Johannesburgban tőzsdeügynökként tevékenykedett, majd mezőgazdasági, bánya- és erdőművelési koncessziók közvetítésére szakosodott. 1894-ben telepedett le Bulawayoban, itt polgármesterré választották 1897-98-ban, a városi tanács tagja 1898-1901 között. A  Rhodésia Limited cég vezérigazgatója, számos más vállalat vezetője. 1903-ban ő alapítja a Rhodesia Copper Company-t.  Az adatok alapján csaknem teljesen bizonyos, hogy az előző bekezdésben szereplő J. Hirschler és Isidore ugyanazon személy.     

Amikor valaki azzal vádolta, hogy ő "csak egy idegen", így vágott vissza: "...Nem vagyok idegen. 1877 óta élek Angliában, és  azzal, hogy megszereztem a brit állampolgárságot, több dicséretet érdemlek, mint a vádaskodó, aki éppenséggel odaszületett. Én  alapos mérlegelés után döntöttem úgy, hogy brit alattvaló leszek. És remélhetőleg jó döntést hoztam. Ugyanakkor, egy másik nemzethez tartoztam, és még mindig ahhoz tartozom, és ez a magyar nemzet..."  

És valóban. A Genteam osztrák családtörténeti adatbázisból kiderül: az 1855-ben Bécsben született Hirschler Izidor szülei Hirschler Ármin és (budai) Goldberger Zsófia. 

Hirschlerek Itáliában

Az olaszországi Hirschlerekről a Gli ebrei a Udine tra Otto e Novecento c. könyv tesz említést elsőként (a szerző Pietro Ioly Zorattini). Eszerint az 1807-ben Pesten született Hirschler Albert 1818-tól élt Udinében, Tehetős len- és kenderkereskedőként 1840-től fontos szerepet játszott a város üzleti életében, és jelentősen hozzájárult a környék mezőgazdaságának korszerűsítéséhez is. Az 1820-as években vette feleségül Giuditta Santmayer-t, akitől 12 gyermeke született. Guiditta 1874-ben, Albert 1894-ben hunyt el Udinében. 

A népes család sarjai:

    - Moisá (sz. 1828)

    - Regina (sz. 1831 - mh. 1881) - férje Pacifico Norsa

    - Giacomo (sz. 1832 - mh. 1880) - Ecetgyáros, bor nagykereskedő

    - Femmina Gemella (1832 mh.)

    - Fanny (sz. 1834) - férje Alessandro Pincherle

    - Ignazio (sz. 1837)

    - Angelo (sz. 1839)

    - Felice (sz. 1841) -  bőr- és szőrmekereskedő Milánóban

    - Amalia (sz. 1843 - mh. 1895)

    - Michele (sz. 1847 - mh. 1931) -

    - Adele (sz. 1851)

    - Charlotta (sz. 1853)

A Canneroban található Hirschler-villa, Felice Hirschler építtette. 

A leszármazottak többsége - talán a kor szellemének és a környezet elvárásainak megfelelően - katolizált. Viszonylag jómódú, középosztálybeli polgárokként élték le az életüket, melynek állomásait, részleteit a további kutatásoknak kell feltárniuk.

Számos további Hirschler is található a külföldi zsidókról Mussolini kormánya által készült összeírásban, ők azonban - főleg a délszláv országok felől - a  két háború között érkeztek Olaszországba.