Egy Hirschler a Főrendiházban

Apánk távoli rokonának tekintette Dr. Hirschler Ignácot (Pozsony, 1823. márc. 3. – Bp., 1891. nov. 11.), a magyarországi szemészet első jelentős képviselőjét, többek közt Munkácsi Mihály és Arany János kezelőorvosát, a Budapesti Királyi Orvosegylet, a Pesti Izraelita Hitközség és az 1868-69-es izraelita kongresszus elnökét. Felsőházi tagságát társadalmi tevékenysége, elsősorban a zsidóság emancipációja érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként kapta.

Kiterjedt családjáról viszonylag sok dokumentum található a levéltárakban. A pápai Hirschlerekkel fennálló esetleges rokonságról azonban még nem sikerült meggyőző bizonyítékot találnom.

Apja H. Márkus (Márk) posztókereskedő, vállalkozó. Valószínűleg 1790-ben született Pozsonyban, és Pesten halt meg 1853-ban. Gyermekei:

1. Anna (1814 – 1887). Férje, Stein Náthán (1813-1889) belebukott sikertelen üzleti vállalkozásaiba, a családról ezután Anna fivére, Ignác gondoskodott. Neki köszönhető többek közt, hogy a legkisebb gyerek, Aurél a legkiválóbb bécsi iskolákban végezhette tanulmányait. (A családról Huszághné Kelecsényi Ágnes írt doktori disszertációt.)  

Stein Aurél (1862-1943) világhírű orientalista, világutazó és – feltehetőleg – a brit titkosszolgálatok kémje 1912-ben kapta meg a lovagi címet. Aurél bátyja, Stein Ernő (1843-1902), egy galíciai szénbánya igazgatója volt, a harmadik testvér, Stein Teréz (1841-1882) tífuszban halt meg, egyetlen lánya, Helen, Londonban élt.  

2. Vilma (1818-1894). Férje Schlesinger Gottlieb bécsi kereskedő. Gyermekeik: S. Ludwig (Lajos 1842-1891), S. Robert (1844-1905), aki unokatestvérét H. Linát, Ármin és Goldberger Zsófia lányát vette el feleségül. A házasságból három gyerek született: Marianne, Felix és George. Marianne az ősi Benvenisti-család egyik leszármazottjával (Sigmund) kötött házasságot. 

3. Herman (Ármin) (1821-1891). Nagykereskedő, 1851-ben Budapesten házasságot köt Budai Goldberger Zsófiával (1823-1911). Nyolc gyerekük egyike, Ernesztin (1866-1949), Kaminker Henrikhez (1855-1910) megy feleségül. Unokájuk, Kaminker Simone utóbb Simone Signoret néven ünnepelt színésznő, egy ideig Yves Montand felesége. További leszármazottak: Ferenc (Franz 1852-1919) bécsi magánzó, felesége Viktorine Steffen, gyermekeik: Franz, Alfred és Jeanne; Lina (1853-1930), a már említett Robert Schlesinger felesége; Izidor (sz. 1855), felesége Jeanne; Róza, férje Frank Guido; Emil (sz. 1860); Anna (sz. 1862) férje Ligeti Vilmos; Alfréd (1865-1867); Leon, feleség Paula Knepler. 

4.. Ignác (1823-1891), a neves orvostudor, akinek előbb Rössler Jeanette, majd Iritzer Betti a felesége. Első házassága rosszul sikerült, noha ebből született egyetlen lánya, Teréz, aki előbb Kremsir Gusztávval lépett frígyre, majd válásuk után dr. Pollák Rezső felesége lett. Ez utóbbi házasságból született János, aki a már magyarosított Pongrácz nevet viselte, és akinek felesége, a neves operettszerző Jacobi Viktorral is rokon Jacobi Erzsébet az USÁ-ban szép karriert futott be gyermekkönyvek szerzőjeként.

5. Jozefa (1824-1893), férje Neuschlosz Simon (1821-1871, a képen), az ország iparosításában a Goldbergerekhez hasonlóan kulcsszerepet játszó Neuschlosz-család sarja. Simon a negyvenes években alapította Bernát bátyjával a Neuschlosz J. fiai céget, melynek később öccse N. Miksa is tagja lett. A főleg fakereskedéssel foglalkozó cég székhelyét később Budapestre tették át, ahonnan bekapcsolódtak az országszerte folyó út- és vasútépítkezésekbe is. 1860-ban megalapították az első magyarországi parkettagyárat. A Simon által alapított vállalat 1882-ben fiai, N. Ödön (1851-1904)és Marcel (1853-1905) birtokába ment át. További leszármazottak: Ilka  (sz. 1848), férjezett  Rosenfeld Ferdinándné, Róza, férje Dr. Bruck Jakab (sz. 1845) orvos és szakíró (többek közt Semmelweis Ignácról is jelent meg könyve) és Elek. 

6. Frígyes (1827-1880), nagykereskedő, a Lujza Gőzmalom vezérigazgatója, felesége Kern Mária (sz. 1834). Ennek az ágnak is sok leszármazottját ismerjük: Emma (1852-1917), férje Spitzer Károly; Paulina (1855-1893), férje Déry Izidor; Marcel (sz. 1856); Ernő, felesége Kuffler Irén; Ágoston (1860-1911), a nemesi címet szerzett egyetemi tanár, a Szent István Kórház, valamint az Operaház főorvosa, neves belgyógyász, akit sokáig Ignácz fiának hittek, felesége Korányi Mária; Ida (sz. 1863), férjezett Schwarz Árminné.

A Lujza gőzmalom az óbudai Lajos utcában

Reáltanoda u. 18. Eklektikus neoreneszánsz, 1894 - Hirschler Zsigmond tervei  

7. Zsigmond Henrik (1833-1894) építész, tűzérkapitányként Garibaldi seregében harcolt (lásd A Hirschlerek a csatában c. fejezetet). Felesége Scheller Paulina, egy gyermekükről tudunk: Róza Mária. 

 8. Berta (1839 – 1903), aki egy másik Neuschloss fiúhoz, Miksához ment feleségül. Miksa a parkettagyár társtulajdonosa, építési vállalkozó. Gyermekei: Kornél (1864-1935) építész, művészettörténész, archeológus, számos fontos középület, köztük pl. az állatkerti Elefántház (a képen) tervezője. Felesége Knüsli Lujza; Valéria Thomán István (1862-1940) zongoraművészhez, zenepedagógushoz ment feleségül; László, aki Nyárira magyarosított, felesége Fabó Sarolta.

Függelék:

1.) Hirschler Ignác élete, munkássága (Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények

2.) Intrika Hirschler Ignác ellen az 1848-as forradalmat követően.

3.) Dr. Ignaz Hirschler : Autobiographisches Fragment

4.) Megemlékezés Hirschler Ignácról a Vasárnapi Újságban, 1891