Embedded Files
Sugár Gyula visszaemlékezésében hosszasan ír nagybátyja Sugár Sándor előnyös jellemvonásairól, sikeres pályafutásáról, jótéteményeiről. Az alábbiakban Pájer Imre: Egy csornai nagybérlő, hegyfalusi Sugár Sándor c. tanulmányát idézzük pályafutásáról, kissé rövidítve és néhány családi adattal, képpel kiegészítve.
Régi csornai képeslapokat nézegetve feltűnik, hogy az 1970-es évek közepén lebontott óvoda - korábban Ráth-kastély - Sugár-lak felirattal is szerepel. A névadó, Hegyfalusi Sugár Sándor és felesége síremlékét a Soproni úti temetőben találhatjuk meg. Kevesen tudják ma már városunkban, hogy ki is volt Sugár Sándor, akit Kapuvár, Csorna és Hegyfalu egyaránt díszpolgárává választott.
Sugár Sándor 1838. március 8.-án született Mezőcsáton. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Kapuváron az Esterházy hercegi hitbizomány részét alkotó, 1861-ben 29 évre bérbe vett uradalomban, mint tisztviselő működött. 1863-ban, 25 éves korában már az uradalom főszámvivője (mai szóhasználattal főkönyvelője) lett. 1869-ben a bérlet Agricola néven mezőgazdasági részvénytársasággá alakult: nem csak alkalmazottja, hanem társtulajdonosa is volt a cégnek.
1870. július 1-jén vette feleségül a közismert és közszeretetnek örvendő szombathelyi orvos, Gyöngyössi Vilmos és Eisenstädter Katalin leányát, Malvinát. Házasságukból 2 fiú és hat leány született: utóbbiak közül azonban csak négyen érték meg a felnőttkort.
1893- március 7-én Sándor a feleségével együtt megkeresztelkedett. A keresztelő pap Magasházy Antal, csornai premontrei áldozár. Gyermekeiket 1883-tól kezdődően ugyancsak megkeresztelték.
Kapuvári tevékenysége szorosan összefonódott báró Berg Gusztáv működésével. Szinte minden, a kor követelményeit tükröző helyi vállalkozásból, intézményalapításból Berg báróval együtt vette ki részét. Cselekvő részese volt a Sopron megyei Első Takarékpénztár alapításának, melyet Csorna és Kapuvár gazdasági és társadalmi elitje közösen hozott létre. A báró elhunytát követően, 1904 februárjától haláláig Sugár töltötte be a takarékpénztár elnöki funkcióját.
Mint az Agricola képviselője bekapcsolódott az 1870 óta működő Alsó Rábaközi Rábabizottság munkájába. (A bizottság fő feladata a rábai árvízvédelem szervezése, a gátak védelmi képességének biztosítása volt.)
Egyik alapítója 1884-ben a Kapuvári Állami Polgári Fiúiskolának. Győri Vilmos, a polgári iskola igazgatója szavai szerint "... hét éven át annak istápolója volt". Részese volt a kapuvári kisdedóvó, a gyermekmenhely és az uszoda létrehozásának is.
Az Agricola bérlőtársaság 1891-ben feloszlott. Az Eszterházyak kapuvári uradalmának területén kisebb bérletek jöttek létre. Csornát a majorokkal Sugár Sándor vette bérbe 20 évre. Elhatározta, hogy bérletének központjába, Csornára költözik, ahol a mezőváros főterén, a premontrei anyaházzal szemben, egy udvarház is tartozott a bérlethez. Ez a "kastély" jelent meg a legrégebbi csornai képeslapokon Sugár-lak felirattal.
Bérletén igyekezett a kor élvonalába tartozó művelési módokat meghonosítani. Az érdeklődő parasztok számára a géppel végzett mélyszántás előnyeiről bemutatót is tartott. Bekapcsolódott a helyi közéletbe is. Mielőtt a bérletének kezelését elkezdte volna, már 1891. május 3-án választmányának tagjául választotta a hat évvel korábban alakult csornai kaszinó. Ugyancsak Csornára költözésével vette kezdetét tevékenysége az Önkéntes Tűzoltó Egyesület élén. Elnöki funkcióját később is komolyan vette, s a szervezőmunka mellett az egyesületet anyagilag is támogatta.
Jelentős alapítása Sugár Sándornak a kapuvári és a csornai gyermekmenhely. Németh János kapuvári prépost plébános, mint a Kapuvár díszpolgára címet átadó küldöttség vezetője mondta róla az alábbi szavakat: " Távolról - Csornáról - a gyermekmenhely eszméjét hozzánk hoztad, s azt ezrekre menő adományokkal megvalósítottad."
Szinte felsorolhatatlanok a városban betöltött tisztségei. Elnöke lett a csornai katolikus ifjúsági egyesületnek és a csornai kórház építését előmozdító kórház végrehajtó bizottságnak. Tagjául választotta a csornai római katolikus iskolaszék. Sugár vezető szerepet vállalt a vármegyei közéletben is. Alakulásától tagja a vármegye törvényhatósági, illetve a közigazgatási bizottságának. Gyakran kapott szerepet különféle megyei testületekben.
Közéleti tevékenysége nem maradt elismerés nélkül. 1894-ben a Ferenc József lovagrend keresztjét kapta. A király 1903. május hó 8-án kelt leiratával a közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül "hegyfalusi" előnévvel magyar nemességet adományozott neki. A névválasztásban szerepet játszhatott az a tény, hogy a Sugár család 1899 óta bérelte gróf Széchenyi Manó miniszter 1.100 holdas hegyfalui birtokát.
A helyi elismerések sem maradtak el. 1901. március 21-én Kapuvár választotta díszpolgárává. Ahogy közeledett a 70. születésnapja, úgy születtek meg a további helyi elismerések. Előbb közfelkiáltással Csorna képviselő testülete, majd Hegyfalué választotta díszpolgárává. Az ünnepelt sem maradt hálátlan, 3.000 koronát fordított jótékony célra.
A felújított Sugár-kripta
A következő év jelentős fordulatot hozott Sugár Sándor és Csorna kapcsolatában. Az Eszterházy hercegi hitbizomány 1909 szeptemberében 12 év időtartamra hirdette meg uradalmainak bérbeadását. Az új bérletek 1910. november 1-től kezdődtek. A feltételek Sugár számára elfogadhatatlannak bizonyultak, így új bérlők kezére kerültek korábbi területei. Így írt erről a Rábaközi Közlöny: "... reméljük azt, hogy a csornai uradalomból alakított csoportok bérlői ugyanolyan közérdekű tevékenységet fejtenek majd ki, mint amilyent Sugár Sándor évek hosszú során át kifejtett."
Sugár az ősz folyamán Sopronba költözött. 1912 nyarának elején a poroszországi Ems fürdőhelyen megbetegedett. Egy frankfurti szanatóriumban kezelték, ahonnan kezdetben jó hírek érkeztek, de állapota rövidesen válságossá fordult, s elhunyt. Nagy részvét és tiszteletadás mellett temették el 1912. szeptember 29-én a csornai Szent Antal temetőben.
A Soproni Napló 1912. szeptember 25-i számában Sugár Sándor életútjának méltatását eképpen fejezi be: "Ha magyar hazánkban minden ember úgy teljesítené emberi és hazafias kötelességeit, mint azokat Sugár Sándor teljesítette, akkor Magyarország volna a legboldogabb ország! "
Google Sites
Report abuse