Malmozó Hirschlerek
Az alábbi összeállítás Sándor Vilmos A budapesti nagymalomipar kialakulása c. tanulmányának szövegéből merít.
Budapest modern értelemben vett gyáriparának története a múlt század harmincas éveiben két jelentős üzem, az Óbudai Hajógyár (1836) és a Pesti Hengermalom (1839) alapításával kezdődik.A két iparág — a gépgyártás és a malomipar —, amelyet a két üzem képviselt, és amelyek kialakulásuk idején jó ideig szoros kölcsönhatásban álltak egymással, közel száz éven át a főváros nagyipari fejlődésének élén haladt.
A budapesti nagymalomipar négy évtizednyi, eleinte inkább stagnáló, később gyorsuló ütemű fejlődés során 1839—1880 között alakult ki. 1880-tól a századforduló körüli évekig fénykorát élte, majd a lassú hanyatlás állapotába került. Az első világháború után, piacai nagyobb részét is elveszítette, s ez egykori jelentőségétől végleg megfosztotta. A korszerű malomipar megteremtésében az 1850-es évektől kezdődően - a mind létszámát, mind tőkeerejét illetően egyre jelentősebb - pesti zsidó polgárság is meghatározó szerepet játszott. Az un. Blum-féle Gőzmalom Rt. - amelyik a pesti nagymalmok sorában harmadikként jött létre - részvényes választmányának tagjai között Hirschler Leon (Leó) és társa is szerepel.
"Ezekben az években olyan optimista nézet volt elterjedve, hogy a malom mihelyt kész, máris nyereséget hajt; ebből következett be, hogy a legtöbb új vállalatnál az egész praeliminált részvénytőke - gyakran még több is - az építésre elment és forgalmi tőkének pedig semmi nem maradt. Ez tette lehetetlenné a malmokra nézve, hogy saját erejükre támaszkodva bevárják, míg a búzatermelés igényeiknek megfelelően emelkedik, vevőik száma szaporodik." (Kamarai jelentés az 1870-1875-.évekről. Bp. 1877.) Ugyanez figyelhető meg Blumék esetében is. Az 1868-ra kiépült nagy malom újabb részvények kibocsátásával teremtette meg forgalmi tőkéjét, majd az 1869-es hitelválság, a 70-es évek - francia-porosz háború miatt -beszűkült piaca, s a rossz gabonatermés elkerülhetetlenné tette az eladósodást és a veszteséges gazdálkodást - olvassuk Takáts Rózsa: A hajómalomtól a gőzmalomig. Adatok Blum János budai molnár működéséhez (1834-1879) c. tanulmányában.
A pesti malomiparban megindult átalakulással egyidejűleg a mind nagyobb alapterületet igénylő gőzmalmok telepítésében is fordulat következett be, 1862-től, amikor Haggenmacher Henrik malmát Pesten, a Hengermalom közelében építette fel, az utána keletkező malmok túlnyomó többségét szintén erre a területre, az akkor lipótvárosi külteleknek nevezett városrészbe telepítették. Már 1866-ban valóságos gyárnegyed emelkedett itt. A Lipót-város-kültelki gyárnegyed kialakulásában, amely a vasúti pályaudvar és a Duna-part között húzódott, a mai Stollár Béla utca és Kárpát utca között, a terjeszkedésre alkalmas, viszonylag jelentős terjedelmű beépítetlen terület mellett, ahol—bár a város sűrűn beépített részének szomszédságában feküdt — a telekárak mégsem voltak magasak, — elsősorban a kedvező közlekedési és szállítási lehetőségeknek volt fő részük.
Azok a tőkések, akik az 1860-as években a malmokat és más üzemeket a Iipót-külvárosba telepítették, számoltak azzal, hogy a nem nagyon távoli időben a város északi irányú terjeszkedése eléri telkeiket, melyeknek értéke ezáltal a vételár sokszorosára fog emelkedni. A telekspekuláció mint a telephely megválasztásának egyik tényezője, a Lipót-külvárosba telepített valamennyi malomnál fennforgott, de különösen a Pannónia malom esetében merült fel. 1862-ben alakult meg a második pesti malomipari részvénytársaság, Pannónia Gőzmalom Társaság néven; 1896-ban szűnt meg, amikor részvényeit az Erzsébet Gőzmalom Rt. vette át.
A Pannónia egyik nagyrészvényese a Hirschler Márkus és fiai cég. Az egyik korábbi fejezetben már vázoltuk a pozsonyi (ill. stomfai) eredetű, a Neuschloss családdal többszörös rokonságban álló család történetét. Márkus egyik fia, Frigyes neve a budapesti cégjegyzékekben több pénzügyi és ipari vállalkozás részvényeseként és vezetőjeként is feltűnik. A képen még építése közben látható Lujza Gőzmalom 1876-os bejegyzésénél a társaság vezérigazgatójaként szerepel. Frigyes 1881-es halála után jelenik meg a Lujzában H. Marcell, Frigyes egyik fia, aki végigjárva a hivatali ranglétrát 1912-ben ügyvezetőként bekerül az igazgatóságba is.
A gőzmalom egyébként a nevét az alapító Wahrmann Mór korán elhunyt felesége, Gold Lujza neve után kapta.
Az Evező utca és a Szépvölgyi út közötti területen lévő Lujza Gőzmalom több mint öt évtizeden át nemcsak hozzátartozott az újlaki városképhez, de jó néhány környékbeli lakosnak biztosított megélhetést is. Bár ezt a malmot is kedvezőtlenül érintette az 1880 -as évek végétől kialakuló gabonapiaci és malomipari túltermelési válság, a malom még a XX.század első két évtizedében működött. A megszűnését nem gazdasági okok idézték elő. 1921. október 18.-án a hatemeletes épületben tüzet fogott a liszt -és búzaraktár, és a Lujza Gőzmalom leégett. Budapesten 1870. február 1-től (a tűzoltóság megalakulásától) sorrendben ez volt a tizenharmadik malmi tűzeset.