A fürdős Hirschlerek

Hirschler Dávid és Ledofszky Mária, eredetileg Székesfehérvárott éltek, onnan költöztek át Várpalotára. Három fiúk és hat lányuk született: Fülöp és Mór, róluk alább részletesebben írok, valamint Lajos, akiről viszont szinte semmit nem tudunk, Emilia (férje Oblath Lázár földbirtokos), Mária (férje Sziklai Mór regálébérlő), Leonóra (férje Böhm Lipót várpalotai üzletember), Johanna (férje Reach Jakab vasúti főmérnök), Hermina, Rozália (férje Kőnig Jakab tőzsdeügynök).

A török uralom alól való felszabadulás után az összes budai fürdő, így a Lukács is, kincstári tulajdonba került. Ekkortól a fürdő jelentősége folyamatosan csökkent, egészen 1884-ig, amikor Palotay Fülöp (1828-1885) megvette a kincstártól és nekikezdett a kiépítésének.

A népes szerzőgárda által írt, 1886 és 1901 között Rudolf főherceg szerkesztésében összesen 21 kötetben megjelent Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. gigantikus mű Budapestről szóló fejezetében olvasható:

„A Császár-fürdő tőszomszédságában, tőle délre van a Lukács-fürdő. 1884-ig kincstári birtok volt, azóta a Palotai-család tulajdona. Az ország-út a fürdőtelepet két részre osztja. A József-hegy alatt van egy nagy vízmedencze, neve „Malom-tó” (régebbi irodalmi adatok szerint „halas-tó”), állítólag Musztafa basa alkotása. ... A fürdők a Lukács-fürdőnek a Duna felől fekvő részében vannak s a férfi- és női uszoda és a zuhanyok víztartója a „Malom-tó”. A Lukács-fürdőnek tizenegy forrása van; hőmérsékletök 26.5–58.8° C. ... A Lukács-fürdő az utóbbi évek alatt nagy átalakuláson ment keresztül. Gőzfürdővel, uszodákkal bővítették; az elektromos és massage gyógyítás módszerét is alkalmazzák; iszap-fürdőjét berendezték téli használatra is, és emeltek a Duna-parton egy kétemeletes palotát, melyben a fürdővendégek lakást, étkező, társalgó és szórakozó helyeket együtt találhatnak. A palota földszíntjében a régi fürdők megmaradtak, de csínnal át vannak alakítva. E telepnek fölemlítést érdemlő különlegessége iszapfürdője. A fürdő tojásdad alakú; hossza 30, szélessége 18 méter. Vize némely helyen 27° C., másutt 35° C. s a keleti részén 60° C. A tó körül 138 külön zárt fürdő van a tóba nyíló kijárással úgy, hogy a kinek tetszik, kimehet a tóba is."

Fülöpnek két feleségétől összesen hét gyermeke született. Weisz Eliza adott életet Reginának, akinek férje Cserei Manó közgazdász. Kaas Ivorral közösen írt beszámolója a Monarchia kormányzata által szervezett nagyszabású kereskedelmi utazásról (A keletázsiai expeditió, 1869) ma is érdekfeszítő és tanulságos olvasmány. Julianna férje Lichtenberg Kornél neves fülgyógyász, egyetemi tanár. A család katolizált, Kornél 1910-ben tudományos munkássága elismeréseképpen lovagi címet kapott, és felvehette a „mindszenti” nemesi előnevet. Fülöp első házasságából született Rezső (1860-1911), aki meghatározó szerepet játszott a Lukács-fürdő modernizálásában.

1881-ben Hirschler Fülöp nevét „Palotai”-ra magyarosította.Fülöp halála után a céget Rezső és a Fülöp második házasságából született két fiú, Ödön és Andor vitték tovább.

1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a gyógyszállót, az iszapfürdőt, a népgyógyfürdőt, a modern népgyógyászati osztályt, és korszerűsítették az uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács fürdő elnevezést is. A Gellért fürdő felépítéséig a Lukács volt Budapest legmodernebb és leglátogatottabb gyógyfürdője. 1904-ben fia, Rezső nemesi címet kapott, attól kezdve Rezső és leszármazottai Várpalotai Palotay néven jegyezték magukat.

A baloldalt látható felvétel eredetileg a Vasárnap Újság 1904. július 3.-i számában jelent meg „Kossuth Ferenc betegsége” cím alatt. „Mai számunkban bemutatjuk a függetlenségi 48-as párt elnökének, Kossuth Ferencznek fényképét a legutóbbi napokból, a mikor a Lukács fürdő terraszán, mint lábadozó beteg, rokona, Ambrozovics Béla nyugalmazott miniszteri tanácsos társaságában, délutáni sétája után megpihen. Kossuth Ferencz hosszas, kínzó csúzos betegségéből, különösen az utóbbi hetekben, a Lukács-fürdőben csaknem teljesen felépült. Hosszas betegsége, mely körülbelül fél év óta állandóan ágyhoz szegezte, január 18-ikán egyik vidéki útján kezdődött...” A képen háttal ül Palotay Rezső fürdőigazgató.

Palotay Rezső 1911 novemberében hunyt el, „ hosszas szenvedés után”, amint a gyászjelentés fogalmaz. Egészsége leromlásához bizonyára nagyban hozzájárult, hogy cégét adócsalás miatt perbe fogták, őt magát pedig, Ödön fivérével együtt a Képviselőházban is kipellengérezték. (A vonatkozó jegyzőkönyvi részletek itt olvashatók.) A Palotay-család Budapest fürdőfejlesztéseiben játszott szerepéről sok újságcikk és tanulmány foglalkozik. Rezső érdemeit a Lukács-fürdőben emléktábla is őrzi.

II.

A Fülöp második házasságából született Palotay Andor, szülész-nőgyógyásznak tanult, az egyetem elvégzése után a Lukács-fürdő orvosaként ténykedett. Horváth Lajos történész írja Veresegyház története c. munkájában: A községhez tartozó Feketepuszta jelentős gazdasági uradalom volt a térségben. „A birtok eredete tisztázatlan. Valószínűleg az 1900-as évek elején még meglévő püspöki birtokból vette meg a Palotai család 1907 és 1908 körül e területet...Feketepuszta birtokosa dr. Várpalotai Palotay Andor szülész, nőgyógyász orvos, a Szent Lukács Fürdő főorvosa, igazgatója és részvényese. A Várpalotai előnevet 1904-ben vette fel, amikor nemesi címet kapott. 1904-ben házasságot kötött a román származású (magyarul mindig rosszul beszélő) Stadecker Elzával… "

Palotay Andor az 1925-ös veresegyházi virilis jegyzékben az első helyen állt, tagja volt a település képviselő-testületének is. 1938-ban halt meg: a csézáját húzó ló megbokrosodott, a kocsi felborult, Andor nem élte túl súlyos fejsérüléseit. „Kívánsága szerint a Mogyorós-erdőbe, a nagy tölgy alá temették el. Sírját turista térképek is jelzik.”Andor fia, Palotay Péter Pesten élt egy nagy textilgyár külkereskedőjeként. A deportálásokat megúszta, még az 1970-es évek elején is küldött pénzt a családnak, hogy édesapja sírjára virágokat vegyenek. Lánya, Nikolett, 1944 novemberében, a nyilas hatalomátvétel után, édesanyjával együtt Pestre menekült, itt azonban hamarosan az Óbudai Téglagyár gyűjtőjébe kerültek. Szintén túlélték az üldöztetéseket. Palotayné lánya első férjével kivándorolt Párizsba, elvált, majd újra férjhez ment, sokáig Belgiumban élt, és képeslapok festéséből tartotta fenn magát.

1945 januárjában a kastély leégett, a birtokot felosztották. A cselédlakások teljesen kiürültek, lakói a környező falvakban telepedtek le. Az épületek anyagát, berendezését széthordták. „A birtok egykori helyén állva szomorúan látom, hogy mily gyorsan peregnek az évek és válnak semmivé a múlt értékei. Lassan már nem lesz senki, aki emlékezne még az egykori uradalomra. Csak a fák, a mai is élő, csonka eperfák tudnának mesélni a múltról…” –fejezi be helytörténeti tanulmányát a szerző, Horváth Lajos.

III.

Fülöp testvéréről, a keserűvizes Hirschler Mór (1845-1900) életéről nem sokat tudunk. Az 1873-as pesti cégtár a budai Erzsébet-fürdő bérlőjeként tünteti fel. 1880-ban viszont már ő a budai Ferenc József keserűvíz-forrás tulajdonosa. Mór azon vállalkozók egyike volt, akik a Hunyadi János gyógyvíz sikerén felbuzdulva kezdték meg vállalkozásukat.Az Őrmezőn 1876-ban fellelt Ferenc József keserűvíz márkanevét 1877-ben jegyezték be. A termék viszonylag rövid időn belül Európa-szerte ismertté vált. A Saxlehner-cég 1893-ban felvásárolta a környék kútjainak nagy részét, és átvette a palackozóművet, a Ferenc József keserűvíz forgalmazási jogát azonban a család megtartotta.

Elsőszülött lánya, Mariska jó házasságot kötött: a kikeresztelkedett, nemesi címet is szerző vásárhelyi Wodiáner család egyik sarjához, Hugóhoz ment feleségül. A Wodiánerek Békés megyében alapozták meg vagyonukat: kezdetben elsősorban dohány-, gabona és gyapjúkereskedelemmel foglalkoztak. Hugó apja, Fülöp kiterjedt könyvkiadói és nyomdai vállalkozást működtetett, Hugó részt vett a könyvkiadó vállalat vezetésében, s atyja halála után a Budapest és a Kis Újság c. napilapok kiadótulajdonosa lett. Mór többi gyermekének, Elek (sz. 1881); Aranka (sz. 1885); Ernő (sz. 1884) további sorsa ismeretlen.