Bevezetés

Hirschlerek a Kárpát-medencében

Mintegy két éve nekifogtam, hogy megtaláljam apai felmenőimet. Apám nem sokat tudott róluk, vagy legalábbis nem szívesen emlékezett vissza gyermekkora nyomorúságos éveire. Néhány hónap alatt – főképp az internet segítségével – mintegy tízezer, 1944 előtt élt magyarországi Hirschler adatait sikerült összegyűjtenem. Az anyakönyvi adatok részben hiányosak, részben megbízhatatlanok. Nem tudhatni, hogy a több ezer Hirschler közül – néhány közvetlen felmenőt leszámítva –, vajon ki lehet vér szerinti rokon, és ki nem. De hát végső soron mindegy is. Bár a sok-sok zsidó Hirschleren kívül van sok-sok nem zsidó Hirschler is (protestánsok, minoriták, katolikusok, stb.), a következőkben elsősorban azokról a Hirschlerekről lesz szó, akik zsidó vallásúakként érkeztek a Kárpát-medencébe.
 
 
Néhány település, ahol már a 18.-19. században éltek Hirschlerek 
 
A Hirschlerek bejövetele
 
A soproni levéltár kéziratos fóliánsai között található Gedenkbuch (Feljegyzési könyv) 1492-től kezdődően örökíti meg a város polgárságát érintő fontosabb ügyeket. 1494. szeptember 5.-én ezt jegyezték fel: „A tanács egyezséget hoz létre János, a cséplő és Salamon, illetve Hirschel zsidók között a nekik járó adósság ügyében.”

Csábító a feltételezés, hogy ezt tekintsük az első írásos nyomnak a Hirschlerek magyarországi jelenlétére vonatkozóan. Ám bármennyire felemelő lenne is a tudat, hogy eleink már Mátyás idején itt élhettek, ebből az iratból ez egyáltalán nem következik. Ebben az időben ugyanis a zsidók hagyományos – földrajzi nevekből, foglalkozásokból vagy ragadványnevekből származó – vezetékneveket még nem használtak. Olykor a személynevet a ben (fiú) szóval összekapcsolták az apai névvel, s az így képzett patronímek segítségével különböztették meg az azonos nevűeket.

A zsidókat csak II. József 1787. július 23.-án kibocsátott zsidórendelete kötelezte állandó vezetéknév használatára. A polgári nevek használata azonban csak lassan vált általánossá, s a rendszeres zsidó anyakönyvezést is csak a 19. század közepétől számíthatjuk. Az ezt megelőző időszakról alig-alig maradtak fent hiteles dokumentumok. Néhány hitközségben a rabbik naplószerűen rögzítették a fontosabb eseményeket, ezek az iratok azonban a történelem viharaiban jórészt elvesztek vagy a nem megfelelő tárolás miatt tönkrementek. A meglévő dokumentumok régebbi iratok 19. századi másolatai. A másolók azonban - akiknek sokszor héber
neveket kellett németre majd magyarra átültetniük - korántsem voltak következetesek: nevünk előfordul Hirschler, Herschler, Hiersler, Hirschl vagy Hirschel változatban is.
A Hirsch név, amely utónévként már felbukkan egyes 16.-17. századi iratokban, egyébként a héber Cvi (szarvas) szó német fordításából alakult ki. (
A zsidó nevekről részletesebben) Feltételezhetjük, hogy a Hirsch nevű apák fiai - lányai kapták jelzőként a Hirschl utónevet, talán ebből formálódott később a könnyebben kiejthető Hirschel, Hirschler név.
 
A Hirschlerek – hitsorsosaikhoz hasonlóan –Hispániából Frankhonon (az elzászi ágra vonatkozóan ld. http://genebour.free.fr/newjufoxy/n450.htm), majd a
német tartományokon keresztül vándoroltak Európa keleti felébe.

Komoróczy Géza professzor korszakos művéből (A zsidók története Magyarországon, Kalligram 2012) tudhatni, hogy Buda visszafoglalása után(1686), amikor a császári seregek győzelmi mámorukban részben leöldösték, részben elfogták, de mindenek előtt teljesen kifosztották a törökbarátnak bélyegzett budai zsidóságot, az "udvari zsidó" Oppenheim "egy stomfai zsidóval, Lazarus Hirschsel (máshol Hirschel) együtt fizette ki az utólag előkerült zsidókért a váltságdíj összegét...". A Hirschlerek egyik tekintélyes ága - mint az Egy Hirschler a Főrendiházban c. fejezetből majd kiderül - Stomfáról származott el. Úgy tudni, a Pálffyak a zsidók bécsi kiűzetése (1671) után fogadták be birtokaikra a menekülő zsidó családokat: Lazarus Bazinban és Stomfán kapott letelepedési engedélyt. Sok zsidó család telepedett le akkoriban Morvaországban is, majd - az 1700-as évek elején a Habsburgok által szorgalmazott, a helyi arisztokrácia által pedig kimondottan pártolt betelepítési politika szellemében – húzódott délebbre, a kedvezőbb kereskedelmi lehetőségekkel kecsegtető Duna-menti városok – Moson, Győr, Komárom – vonzáskörzetébe.

Akkoriban a helyváltoztatás csak mérhetetlen nehézségek, kényelmetlenségek árán történhetett. Nem lehetett valami nagy élvezet napokig, talán hetekig zötykölődni a girbe-gurba földutakon, ráadásul ezernyi veszélynek volt kitéve az utazó. Valóban nyomós oknak kellett lennie, ha ilyen körülmények között bárki útnak eredt. Az évszázadok óta fontos kereskedelmi gócpontként működő Mosonban letelepült zsidók zöme feltehetően az 1670-71-es bécsi zsidóüldözés, illetve a pozsonyi pogromok idején költözhetett Magyarországra.Az sem kizárt, hogy a Hirschlerek eleinte Boldogasszony községben (ma az ausztriai Frauenkirchen) éltek: a zsidó hitközség ottani anyakönyvei (amelyek az 1830-as évektől állnak rendelkezésre) viszonylag sok Hirschlert regisztrálnak. A Wikipédia szerint 1678-ban Eszterházy Pál a heiligenkreuzi apátság barátudvari birtokairól a katonák által kirabolt zsidókat telepítette le ide. Számuk 1876-ban érte el a tetőpontját, akkor 864 zsidó lakos élt itt.

Komoróczy prof idézett művében további utalások találhatók esetleges felmenőinkre vonatkozóan. Egy Simon Hirschl nevű zsidót I. Lipót 1692-ben nevezett ki un. udvari factorrá (szállító, hitelező), és részesítette őt és egész családját a státussal járó kiváltságokban. 1706/07-ben, amikor a kuruc felkelők csapatai Győrt ostromolták, a devecseri Hirschl Izsák csempészett be élelmet az éhezőknek. Hirschl Izsák azonban számos szolgálatot tett a kuruc seregnek is, Komoróczy szerint nyilván kétfelé dolgozott. Izsák rokona és üzlettársa, Jacob, az 1700-as évek elején császári engedélyt kapott, hogy családjával együtt az Alsó-Vizivárosban letelepedjék. Üzlettársaival együtt nagy volumenű gyapjú-üzletek bonyolítottak le: a budai magisztrátus iratai szerint nem teljesen zavartalanul. Egy pozsonyi zsidó, Michael Nathan Hirschel gr. Pálffy János tábornagy, országbírónak ajánlotta orvosdoktori értekezeését a hallei egyetemen (1733). Hirschel az oklevél megszerzése után élete végéig a pozsonyi zsidó község orvosaként működött. 

 
 
A pápai zsidóság történetét összefoglaló tanulmányban ez olvasható: 

"A Pápán megforduló zsidókra utaló legelső nyom, egy 1698-ból származó névsor. A soproni levéltárban található irat egy pálinkakereskedő nevét említi emígyen: Jakob Hirsehel von Pápa.”

Az 1715-ös országos összeírás több Hirs és Hirsch mellett Locsmándon (Lutzmannsburg) feltünteti Paul Hirslert, ő azonban valószínűleg a „sváb” Hirschlerek őse, mivel Locsmándon akkoriban nemigen voltak zsidó lakosok. A Pozsony-környéki Nagysenkőcön adófizetőként regisztrálták Judeus Hirselt, a Veszprém megyei Peterdiben pedig Joannes Hirschelert.
 
Az 1720 összeírás adatai szerint Budán háztulajdonos Wenceslaus Hirschl, még mindig Peterdiben él Johannes Hirschler, és feltűnik Lazarus Hirschel neve  is, aki a Pozsony megyei Stomfa adófizetői között szerepel. Győr-Újvárosban Jacobus és Isaacus Hierschel kereskedőket tartalmazza a jegyzék.
 
Az 1727-es latin nyelvű mosoni összeírásban számos Hierschel szerepel családfőként, a 19. századi összeírásokban pedig már megannyi a felvidéki Búrszentmiklóson, Pereden, Galántán, Pozsonyban, a Sopron megyei Lakompakon, Nagykanizsán, Pápán és még számos más településen.
 
Az 1735. évi összeírásban pozsonyi rabbiként említik a livóniai származású Daniel Hirschlt.
 

Érdekes adalék, hogy az Osztrák Zsidó Múzeumnak (Österreisches Jüdisches Museum)  ma otthont  adó eisenstadti (Kismarton) épület (a képen), amelyet Samson Wertheimer udvari szállító és főrabbi (1658-1724) építtetett, 1724 után egy bizonyos Joseph Hirschler eisenstadti lakos tulajdonába került. A burgenlandi Lakompak temetőjében is jó néhány Hirschler nyugszik. (A burgenlandi zsidóság történetéről gazdag angol nyelvű anyag található ezen a honlapon.)

 

 

Úgy tűnik tehát, hogy Magyarországra részben a Felvidék felől, részben pedig közvetlenül Burgenlandból érkeztek a hajdan talán egy családot alkotó Hirschler-família különböző leágazásai. Szinte egészen bizonyos, hogy az a Hirschler-ág, amely a Neuschlosszokkal és a Goldbergerekkel kötött keresztházasságok révén az egyik legbefolyásosabb zsidó vállalkozói csoportot alkotta az ezredforduló környékén, a Pozsony-környéki Stomfáról (ma Stupava) származott el. Nemrégiben akadtunk rá a csatolt kéziratra, melynek szerzője és eredete azonban sajnos nem ismert.

 

Ennek a családnak volt tehát sarja a nagyhírű szemészprofesszor, Hirschler Ignác is, akit drága apám néhány vele készült interjúban szívesen aposztrofált „távoli rokonként”. Sajnos az eddigi kutatások nyomán még nem sikerült fellelni a hiányzó láncszemet, vagyis azt a rokoni szálat, amely Ignác családját a miénkével összeköti. Apám azonban a családi szájhagyomány révén tudhatott olyasmit, amit én nem, és egyáltalán nem kizárt, hogy a déd- vagy ükszülők szintjén a két család szorosabb rokonságban állt. (Apám emlékének külön weboldalt szenteltem.)


Jó néhány évvel e bevezető oldal elkészülte után került fel a netre Jakab Réka doktori disszertációja Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténetéről. A rendkívül alapos és óriási szakirodalmat feldolgozó tanulmány a zsidóság 18. századi betelepülési folyamatról is részletesen ír, többek közt a fennmaradt összeírások elemzésével. Bár a fentebb is jelzett okok miatt a családi nevek rögzítése meglehetősen ötletszerű volt akkoriban, családunk pápai jelenlétére utalhatnak az összeírásokban szereplő alábbi nevek:


1736 1744
 1745 1748
 Hirschl Abraham
 Hirschl David
 Herschl Jacobus
 Hirschl Isac
 Hirschl Lövel
 Hirschl Leopold
 Hirschl Judas
 Hirschl Juda
 Hirschl Mathias
 Hirschl Moses
 Herschl Marcus
 Hirschl Marcus
 Hirschl Mathias  Hirschl Salamon
 Hirschl Leopold
 Hirschl Moyses
     Hirschl Salamon
 Hirschel Salamon
     Hirschl Schneider Isac
 
     Hirschl Moyses
                                           

Az 1715 - 1848 időszakban a zsidó háztulajdonosok között szerepelnek:
Mathias és Ábrahám Hirschl - No. 72 - 1735
Mátyás nevű zsidó - 1769 - Ispotály u. 157.
Josephus Hershl - 1780-86 -  Ispotály u. 157. - 1789-ben eladja.
Leopold Hirsl - 1764 - Ispotály u. 157 megveszi
Hersl Jakab - 1776 - Ispotály u. 185 megveszi
Jacob Hirschl - 1786 - Ispotály u. 185
Hirsl Ferenc és Leopold - 1744 - Ispotály u. 187 megveszi
Hirschl mészáros - 1782 - Ispotály u. 200 megveszi
Jacob Hirsli - 1772 - Ispotály u. 207. megveszi
Jacobus Herschl - 1780 - Ispotály u. 207.
Mathias Hierschl - 1780 - Ispotály u. 208.
Marcus Hirschl - 1764-1780 - Szent László u. 260  egyik fele. 1786-ban is.
Mathias Hirschl - 1735 - Szent László u. 264
Herschl Mózes - 1753 előtt - Szent László u. 265
Moses Hirschl - 1752-53 - Szent László u. 265

A zsidó községi elöljárók névsorában a bírák között szerepel Moyses Hirschl (1759).

A legkorábbi adatok szöveges elemzésében családtöténetünk szempontjából az alábbi részletek érdemelnek figyelmet:

"Zsidó személy pápai előfordulására vonatkozó első adatunk 1698-ból származik. Egy Sopron városi levéltári irat tanúsága szerint Jacob Hirschl von Pápa ekkor pálinkát szállított a városba. Három évvel később, 1701-ben egy másik Hirschl nevezetű, feltehetően testvér, Isac tűnik fel, akiről megjegyezték, hogy Nagymartonból származott. Ő ekkor pápai vámosként, azaz a vám bérlőjeként szerepel. A család pápai gazdasági tevékenysége a következő évtizedekben mind szélesebb körben bontakozott ki. 1710-ben a két Hirschl további szerződéseket kötött a földesúri regálék (sörmérés, vendégfogadó, sókereskedelem) bérletére. Az 1736-ban Pápán összeírt Hirschl nevűek közül többen valószínűleg az ő rokonaik....
... Mathias és Abraham Hirschl (Hussl) Esterházy I. Ferenc egy közelebbről meg nem nevezett birtokáról költöztek Pápára és a Szántóházy család kuriális telkén telepedtek le, ugyanabban a házban laktak. Népes, 9 és 6 fős háztartásukban szolgálókat és alkalmazottat is tartottak. Mathias Hirschl eredeti földesurának 25, a Szántóházy családnak 12 forintot fizetett, Abraham pedig albérlőként nem fizetett.105 Mindketten elsősorban nyersbőrrel (pellibus non elaboratis) kereskedtek. A tehetősebb Mathias Hirschl ezen kívül szappant, gyertyát forgalmazott, valamint bérelte az uradalomtól a pápai vámot....
...Az 1736-os összeírásban szereplők közül három család Morvaországból, egyik meg nem nevezett Dietrichstein-birtokról költözött Pápára, egy pedig a hesseni őrgróf birtokáról. Mathias Hirschl, Lövel Hirschl és David Wolf bár csupán jelképes összeget (1, ill. 2 forint), de fizettek morva földesuruknak. Mindhárman bőrrel és apróságokkal (minutiis) kereskedtek. A Hessenből bevándorolt Mathias Marcus az összeírás idején Győrben Isac Hirschl109 szolgálatában állt, felesége két gyermekükkel Pápán lakott....
... Az 1748-ban megnevezett 15 családfő közül tizenegy 1745-ben, hét pedig 1744-ben is biztosan a városban élt. A 12 év alatt összesen 12 Hirschl (vagy Hussl, Herschl, Hirsl) nevezetű személy jelenik meg. Ők eredetileg legalább két elkülönülő (morva és nagymartoni származású) családhoz tartoznak, és általában a zsidó lakosok egyharmadát teszik ki minden összeírásban. ...


A weboldal készítője, Hirschler András, köszönettel vesz véleményeket, hozzászólásokat, helyesbítéseket, kiegészítő adatokat a tulvilag@elyseum.hu címen.
Aloldalak (1): Túlvilági emlékiratok
Ċ
Andras Hirschler,
2012. szept. 9. 13:40
Ċ
Andras Hirschler,
2012. szept. 15. 5:39