Családtörténeti kalandozások

Hirschlerek a Kárpát-medencében

Mintegy két éve nekifogtam, hogy megtaláljam apai felmenőimet. Apám nem sokat tudott róluk, vagy legalábbis nem szívesen emlékezett vissza gyermekkora nyomorúságos éveire. Néhány hónap alatt – főképp az internet segítségével – mintegy tízezer, 1944 előtt élt magyarországi Hirschler adatait sikerült összegyűjtenem. Az anyakönyvi adatok részben hiányosak, részben megbízhatatlanok. Nem tudhatni, hogy a több ezer Hirschler közül – néhány közvetlen felmenőt leszámítva –, vajon ki lehet vér szerinti rokon, és ki nem. De hát végső soron mindegy is. Bár a sok-sok zsidó Hirschleren kívül van sok-sok nem zsidó Hirschler is (protestánsok, minoriták, katolikusok, stb.), a következőkben elsősorban azokról a Hirschlerekről lesz szó, akik zsidó vallásúakként érkeztek a Kárpát-medencébe.

A Hirschlerek bejövetele

A soproni levéltár kéziratos fóliánsai között található Gedenkbuch (Feljegyzési könyv) 1492-től kezdődően örökíti meg a város polgárságát érintő fontosabb ügyeket. 1494. szeptember 5.-én ezt jegyezték fel: „A tanács egyezséget hoz létre János, a cséplő és Salamon, illetve Hirschel zsidók között a nekik járó adósság ügyében.”

Csábító a feltételezés, hogy ezt tekintsük az első írásos nyomnak a Hirschlerek magyarországi jelenlétére vonatkozóan. Ám bármennyire felemelő lenne is a tudat, hogy eleink már Mátyás idején itt élhettek, ebből az iratból ez egyáltalán nem következik. Ebben az időben ugyanis a zsidók hagyományos – földrajzi nevekből, foglalkozásokból vagy ragadványnevekből származó – vezetékneveket még nem használtak. Olykor a személynevet a ben (fiú) szóval összekapcsolták az apai névvel, s az így képzett patronímek segítségével különböztették meg az azonos nevűeket. (A zsidó családkutatás nehézségeiről két részes cikkben írok. Elérhetőségük: Első rész, Második rész).

A Hirsch név, amely utónévként már felbukkan egyes 16.-17. századi iratokban, a héber Cvi (szarvas) szó német fordításából alakult ki. (A zsidó nevekről részletesebben.) Feltételezhetjük, hogy a Hirsch nevű apák fiai-lányai kapták jelzőként a Hirschl utónevet, ebből formálódhatott később a könnyebben kiejthető Hirschel, majd a Hirschler név. A zsidókat ugyanis csak II. József 1787. július 23.-án kibocsátott zsidórendelete kötelezte állandó vezetéknév használatára. A polgári nevek használata azonban csak lassan vált általánossá, s a rendszeres zsidó anyakönyvezést is csak a 19. század közepétől számíthatjuk. Az ezt megelőző időszakról alig-alig maradtak fent hiteles dokumentumok. Néhány hitközségben a rabbik naplószerűen rögzítették a fontosabb eseményeket, ezek az iratok azonban a történelem viharaiban jórészt elvesztek vagy a nem megfelelő tárolás miatt tönkrementek. A meglévő dokumentumok régebbi iratok 19. századi másolatai. A másolók azonban - akiknek sokszor a héber neveket kellett németre majd magyarra átültetniük - korántsem voltak következetesek: a mi nevünk is előfordul számos - pl. Herschler, Hiersler, Hirschl vagy Hirschel - változatban is.

Komoróczy Géza professzor korszakos művéből (A zsidók története Magyarországon, Kalligram 2012) tudhatni, hogy Buda visszafoglalása után (1686), amikor a császári seregek győzelmi mámorukban részben leöldösték, részben elfogták, de mindenek előtt teljesen kifosztották a törökbarátnak bélyegzett budai zsidóságot, az "udvari zsidó" Oppenheim "egy stomfai zsidóval, Lazarus Hirsch-sel (máshol Hirschellel) együtt fizette ki az utólag előkerült zsidókért a váltságdíj összegét...". Ám ugyanezen könyvből később az is kiderül, hogy a középkori budai zsidóknak genetikailag szinte semmi közük nincs azokhoz a zsidókhoz, akik majd a 18. század közepétől települnek be Magyarországra. Ők ugyanis az évszázadok során Hispániából Frankhonon (a Hirschlerek elzászi ágáról például itt olvashatunk), majd a német tartományokon keresztül kerültek Közép-Európába. Úgy tudni, a Pálffyak a zsidók bécsi kiűzetése (1671) után fogadták be birtokaikra a menekülő zsidó családokat (a Hirschlerek egyik tekintélyes ága például - mint az Egy Hirschler a Főrendiházban c. fejezetből majd kiderül - épp Stomfáról származott el). Sok zsidó család telepedett le akkoriban Morvaországban is, majd - az 1700-as évek elején a Habsburgok által szorgalmazott, a helyi arisztokrácia által pedig kimondottan pártolt betelepítési politika szellemében – húzódott délebbre, a kedvezőbb kereskedelmi lehetőségekkel kecsegtető Duna-menti városok – Pozsony, Moson, Győr, Komárom – vonzáskörzetébe.

Akkoriban a helyváltoztatás csak mérhetetlen nehézségek, kényelmetlenségek árán történhetett. Nem lehetett valami nagy élvezet napokig, talán hetekig zötykölődni a girbegurba földutakon, ráadásul ezernyi veszélynek volt kitéve az utazó. Valóban nyomós oknak kellett lennie, ha ilyen körülmények között bárki útnak eredt. A mai Ausztria területén élő zsidók zömét feltehetően az 1670-71-es bécsi zsidóüldözés késztette biztonságosabbnak vélt lakóhely megválasztására. Sokáig a szabad királyi városokban egyáltalán nem vagy csak korlátozottan élhettek zsidók, így érthető, hogy miért választottak városon kívüli, de a központi piacokat könnyen megközelíthető településeket.

A fennmaradt anyakönyvekből kiderül, hogy számos zsidó család, így a Hirschlerek is, a bécsi pogromok után Alsó-Ausztria, majd innen részben a mai 8-as út nyomvonalán kelet felé, részben délre, Muraszombat felé vette az irányt, míg sokan Burgenland felől, a mai 1-es út irányából kerültek - sok-sok évtized elteltével - Magyarország területére. Mindeközben a felvidéki községekben is  tekintélyes zsidó közösségek alakultak ki.

Kordokumentumok

Az 1727-es latin nyelvű mosoni összeírásban számos Hierschel szerepel családfőként, a 19. századi összeírásokban pedig már megannyi a felvidéki Búrszentmiklóson, Pereden, Galántán, Pozsonyban, a Sopron megyei Lakompakon, Nagykanizsán, Pápán és még számos más településen. 

Az 1735. évi összeírásban pozsonyi rabbiként említik a livóniai származású Daniel Hirschlt.

Az 1715 - 1848 időszakban a zsidó háztulajdonosok között szerepelnek:

Mathias és Ábrahám Hirschl - No. 72 - 1735

Mátyás nevű zsidó - 1769 - Ispotály u. 157.

Josephus Hershl - 1780-86 -  Ispotály u. 157. - 1789-ben eladja.

Leopold Hirsl - 1764 - Ispotály u. 157 megveszi

Hersl Jakab - 1776 - Ispotály u. 185 megveszi

Jacob Hirschl - 1786 - Ispotály u. 185

Hirsl Ferenc és Leopold - 1744 - Ispotály u. 187 megveszi

Hirschl mészáros - 1782 - Ispotály u. 200 megveszi

Jacob Hirsli - 1772 - Ispotály u. 207. megveszi

Jacobus Herschl - 1780 - Ispotály u. 207.

Mathias Hierschl - 1780 - Ispotály u. 208.

Marcus Hirschl - 1764-1780 - Szent László u. 260  egyik fele. 1786-ban is.

Mathias Hirschl - 1735 - Szent László u. 264

Herschl Mózes - 1753 előtt - Szent László u. 265

Moses Hirschl - 1752-53 - Szent László u. 265

A zsidó községi elöljárók névsorában a bírák között szerepel Moyses Hirschl (1759).

A legkorábbi adatok szöveges elemzésében családtöténetünk szempontjából az alábbi részletek érdemelnek figyelmet:

"Zsidó személy pápai előfordulására vonatkozó első adatunk 1698-ból származik. Egy Sopron városi levéltári irat tanúsága szerint Jacob Hirschl von Pápa ekkor pálinkát szállított a városba. Három évvel később, 1701-ben egy másik Hirschl nevezetű, feltehetően testvér, Isac tűnik fel, akiről megjegyezték, hogy Nagymartonból származott. Ő ekkor pápai vámosként, azaz a vám bérlőjeként szerepel. A család pápai gazdasági tevékenysége a következő évtizedekben mind szélesebb körben bontakozott ki. 1710-ben a két Hirschl további szerződéseket kötött a földesúri regálék (sörmérés, vendégfogadó, sókereskedelem) bérletére. Az 1736-ban Pápán összeírt Hirschl nevűek közül többen valószínűleg az ő rokonaik....

... Mathias és Abraham Hirschl (Hussl) Esterházy I. Ferenc egy közelebbről meg nem nevezett birtokáról költöztek Pápára és a Szántóházy család kuriális telkén telepedtek le, ugyanabban a házban laktak. Népes, 9 és 6 fős háztartásukban szolgálókat és alkalmazottat is tartottak. Mathias Hirschl eredeti földesurának 25, a Szántóházy családnak 12 forintot fizetett, Abraham pedig albérlőként nem fizetett.105 Mindketten elsősorban nyersbőrrel (pellibus non elaboratis) kereskedtek. A tehetősebb Mathias Hirschl ezen kívül szappant, gyertyát forgalmazott, valamint bérelte az uradalomtól a pápai vámot....

...Az 1736-os összeírásban szereplők közül három család Morvaországból, egyik meg nem nevezett Dietrichstein-birtokról költözött Pápára, egy pedig a hesseni őrgróf birtokáról. Mathias Hirschl, Lövel Hirschl és David Wolf bár csupán jelképes összeget (1, ill. 2 forint), de fizettek morva földesuruknak. Mindhárman bőrrel és apróságokkal (minutiis) kereskedtek. A Hessenből bevándorolt Mathias Marcus az összeírás idején Győrben Isac Hirschl109 szolgálatában állt, felesége két gyermekükkel Pápán lakott....

... Az 1748-ban megnevezett 15 családfő közül tizenegy 1745-ben, hét pedig 1744-ben is biztosan a városban élt. A 12 év alatt összesen 12 Hirschl (vagy Hussl, Herschl, Hirsl) nevezetű személy jelenik meg. Ők eredetileg legalább két elkülönülő (morva és nagymartoni származású) családhoz tartoznak, és általában a zsidó lakosok egyharmadát teszik ki minden összeírásban. ...

További érdekességek Magyarország és a világ Hirschlerjeiről a lap tetejéről elérhető  oldalmenüből.