Mondattan

Post date: Oct 26, 2014 6:35:27 PM

A magyar nyelv csengését tekintve tanítványaim szerint tényleg „szépen szóló muzsikaszó”, amellett pedig vonzóan különleges. De még sincs semmi „különös” benne, hacsak nem eszközei egyszerűségét és alkalmazásuk következetes szabályosságát nem tartjuk annak…

Ez persze nekünk magyaroknak sem feltétlenül nyilvánvaló, ha a nyelv árnyalatokban gazdag kifejező képességét és bonyolultnak tűnő, számtalan alaki változatát vesszük alapul. Mindezeket a hagyományos iskolai nyelvtan nem képes szabályokba foglalni, mert az már a ⅩⅨ. században sem volt a helyzet magaslatán. Azóta pedig békésen átaludta a ⅩⅩ. századot és annak minden nyelvészeti fejleményét…

Nekünk ez legfeljebb csak egy tantárgy, amit bemagolunk az érettségire, de egy nyelvtanulónak az már leküzdhetetlen akadály, ha nyelvtanainkat úgy írjuk, ahogy még a rómaiak írták az övéket. Ebből az elavult szemléletből adódó téves magyarázat az, ami a látszólagos bonyolultsághoz vezet, amelynek pedig viszonylag kézzelfogható okai vannak. Ezeket csakis akkor érthetjük meg, ha ismerjük az alapvető törvényszerűségeket, melyek tényleg jóval egyszerűbbek, mint azt bárki is hinné…

Tény, hogy a magyar „működésének” megértéséhez – csakúgy, mint a számítógépeket vezérlő programozási nyelvekéhez ! – elengedhetetlen a mondattan. Csak éppen nem az a mondattan, amelyet az iskolában tanultunk, hanem annak ⅩⅪ. századbeli, → modern változata…

Mare Cognitum, 2014. október 28.

P. d. m.